Van Gogh, Vincent Willem - Revision history

BucsicsKatalin at 19:08, 21 April 2025

2025-04-21T19:08:23Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Vincent Willem Van Gogh to Van Gogh, Vincent Willem

2023-11-23T19:23:37Z

BucsicsKatalin moved page Vincent Willem Van Gogh to Van Gogh, Vincent Willem

BucsicsKatalin at 13:38, 15 September 2023

2023-09-15T13:38:23Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Vincent Willem Van Gogh''' (Zundert, 1853. március 30. – Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat kü..."

2023-08-30T12:33:13Z

Created page with "'''Vincent Willem Van Gogh''' (Zundert, 1853. március 30. – Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat kü..."

New page

'''Vincent Willem Van Gogh''' (Zundert, 1853. március 30. – Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat különböző székhelyein dolgozott, majd lelkésznek tanult. Zavaros és szerencsétlen magánéleti ügyei miatt testvére, Theo kivételével a család megszakította vele a kapcsolatot. 1886-ban Párizsban ismerkedett meg az impresszionizmussal, 1888-ban vidékre, Arles-ba utazott. Ekkor kezdődtek rosszullétei, amit elmegyógyintézeti kezelés, majd öngyilkossága követett. Halála után másfél évtizeddel vált egyre híresebbé, az expresszionizmus egyik előfutáraként kezdték tisztelni. A ''Ma'' 1917/6-os számának címlapján a ''Kávézó terasza este'' (1888) című festményének rajza szerepelt. Kassák az ''Egy lélek keresi magát'' (1948) című művészregényében a főhős, Dorogi Károly egyik fő inspirációs forrásaként, mestereként szolgált. Halálának ötvenedik évfordulójára Kassák a ''Kelet Népé''ben (1941/1) publikált róla esszét, kijelentve, hogy a „festők között ma a legelső sorban van a helye”.

Van Gogh, Vincent. „Rajz”. ''Ma'' 2, 6. sz. (1917): 81.

Van Gogh, Vincent. „Dajka”. ''Kortárs'' 1, 3. sz. (1947): 75.

D. Zs. [Dénes Zsófia]. „Vincent van Gogh”. ''Bécsi Magyar Újság'', 1923. április 28., 5.

Kassák Lajos. „Vincent Van Gogh (Halálának 50. évfordulójára)”. ''Kelet Népe'' 7, 1. sz. (1941): 12-13.

Pán Imre. „Művészek forradalma. Cézanne, Van Gogh, Gauguin”. ''Kortárs'' 1, 3. sz. (1947): 74.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 19:08, 21 April 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''Vincent Willem Van Gogh''' ('''Zundert''', 1853. március 30. – '''Auvers-sur-Oise''', 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat különböző székhelyein dolgozott, majd lelkésznek tanult. Zavaros és szerencsétlen magánéleti ügyei miatt testvére, Theo kivételével a család megszakította vele a kapcsolatot. 1886-ban Párizsban ismerkedett meg az impresszionizmussal, 1888-ban vidékre, Arles-ba utazott. Ekkor kezdődtek rosszullétei, amit elmegyógyintézeti kezelés, majd öngyilkossága követett. Halála után másfél évtizeddel vált egyre híresebbé, az expresszionizmus egyik előfutáraként kezdték tisztelni. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1917/6-os számának címlapján a ''Kávézó terasza este'' (1888) című festményének rajza szerepelt. Kassák az ''Egy lélek keresi magát'' (1948) című művészregényében a főhős, Dorogi Károly egyik fő inspirációs forrásaként, mestereként szolgált. Halálának ötvenedik évfordulójára Kassák a ''Kelet Népé''ben (1941/1) publikált róla esszét, kijelentve, hogy a „festők között ma a legelső sorban van a helye”.	+	'''Vincent Willem Van Gogh''' ('''Zundert''', 1853. március 30. – '''Auvers-sur-Oise''', 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat különböző székhelyein dolgozott, majd lelkésznek tanult. Zavaros és szerencsétlen magánéleti ügyei miatt testvére, Theo kivételével a család megszakította vele a kapcsolatot. 1886-ban Párizsban ismerkedett meg az impresszionizmussal, 1888-ban vidékre, Arles-ba utazott. Ekkor kezdődtek rosszullétei, amit elmegyógyintézeti kezelés, majd öngyilkossága követett. Halála után másfél évtizeddel vált egyre híresebbé, az expresszionizmus egyik előfutáraként kezdték tisztelni. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1917/6-os számának címlapján a ''Kávézó terasza este'' (1888) című festményének rajza szerepelt. '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' az ''Egy lélek keresi magát'' (1948) című művészregényében a főhős, Dorogi Károly egyik fő inspirációs forrásaként, mestereként szolgált. Halálának ötvenedik évfordulójára Kassák a ''Kelet Népé''ben (1941/1) publikált róla esszét, kijelentve, hogy a „festők között ma a legelső sorban van a helye”.

← Older revision	Revision as of 19:23, 23 November 2023
(No difference)

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Vincent Willem Van Gogh''' (Zundert, 1853. március 30. – Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat különböző székhelyein dolgozott, majd lelkésznek tanult. Zavaros és szerencsétlen magánéleti ügyei miatt testvére, Theo kivételével a család megszakította vele a kapcsolatot. 1886-ban Párizsban ismerkedett meg az impresszionizmussal, 1888-ban vidékre, Arles-ba utazott. Ekkor kezdődtek rosszullétei, amit elmegyógyintézeti kezelés, majd öngyilkossága követett. Halála után másfél évtizeddel vált egyre híresebbé, az expresszionizmus egyik előfutáraként kezdték tisztelni. A ''Ma'' 1917/6-os számának címlapján a ''Kávézó terasza este'' (1888) című festményének rajza szerepelt. Kassák az ''Egy lélek keresi magát'' (1948) című művészregényében a főhős, Dorogi Károly egyik fő inspirációs forrásaként, mestereként szolgált. Halálának ötvenedik évfordulójára Kassák a ''Kelet Népé''ben (1941/1) publikált róla esszét, kijelentve, hogy a „festők között ma a legelső sorban van a helye”.
+'''Vincent Willem Van Gogh''' ('''Zundert''', 1853. március 30. – '''Auvers-sur-Oise''', 1890. július 29.), holland festő. Tizenhat éves korától egy európai galériahálózat különböző székhelyein dolgozott, majd lelkésznek tanult. Zavaros és szerencsétlen magánéleti ügyei miatt testvére, Theo kivételével a család megszakította vele a kapcsolatot. 1886-ban Párizsban ismerkedett meg az impresszionizmussal, 1888-ban vidékre, Arles-ba utazott. Ekkor kezdődtek rosszullétei, amit elmegyógyintézeti kezelés, majd öngyilkossága követett. Halála után másfél évtizeddel vált egyre híresebbé, az expresszionizmus egyik előfutáraként kezdték tisztelni. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1917/6-os számának címlapján a ''Kávézó terasza este'' (1888) című festményének rajza szerepelt. Kassák az ''Egy lélek keresi magát'' (1948) című művészregényében a főhős, Dorogi Károly egyik fő inspirációs forrásaként, mestereként szolgált. Halálának ötvenedik évfordulójára Kassák a ''Kelet Népé''ben (1941/1) publikált róla esszét, kijelentve, hogy a „festők között ma a legelső sorban van a helye”.
@@ Line 8: / Line 9: @@
 D. Zs. [Dénes Zsófia]. „Vincent van Gogh”. ''Bécsi Magyar Újság'', 1923. április 28., 5.
-Kassák Lajos. „Vincent Van Gogh (Halálának 50. évfordulójára)”. ''Kelet Népe'' 7, 1. sz. (1941): 12-13.
+Kassák Lajos. „Vincent Van Gogh (Halálának 50. évfordulójára)”. ''Kelet Népe'' 7, 1. sz. (1941): 12–13.
 Pán Imre. „Művészek forradalma. Cézanne, Van Gogh, Gauguin”. ''Kortárs'' 1, 3. sz. (1947): 74.
 [[Category:KASInet]]