Természetes narratológia - Revision history

SzemesBotond at 08:39, 25 September 2023

2023-09-25T08:39:57Z

SzemesBotond at 08:39, 25 September 2023

2023-09-25T08:39:26Z

SzemesBotond at 14:09, 14 September 2023

2023-09-14T14:09:12Z

SzemesBotond at 14:08, 14 September 2023

2023-09-14T14:08:38Z

SzemesBotond: Created page with "hamarosan..."

2023-09-14T07:36:52Z

Created page with "hamarosan..."

New page

hamarosan...

@@ Line 7: / Line 7: @@
 Az elmélet a természetes elbeszélés, azaz a spontán, élőbeszédben előforduló történetmondás és az irodalmi elbeszélés párhuzamán alapul: mindkettő képes az antropomorf tapasztalatiság közvetítésére, a valós tapasztalat felidézésére. A Labov által vizsgált természetes narratíva (lásd: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337834 ''Language in the Inner City: Studies  in the Black English Vernacular'']) az irodalmi elbeszélés prototípusa, kognitív paraméterei megfeleltethetők az emberi tapasztalásnak, s ezek a paraméterek érvényben maradnak az írott narratíva kifinomult változataiban is. A címben szereplő természetes kifejezés az ember testiességéből fakadó kognitív paraméterekre utal, amelyeken keresztül szövegeket értelmezünk. A narrativizáció a naturalizáció elbeszélésekre alkalmazott fogalma, olyan, a tapasztalatiság kognitív paraméterein alapuló kulturális – és irodalmi folyamat, melynek során az olvasók narratívaként ismernek fel és értelmeznek szövegeket. Fludernik befogadásorientált modelljében a narrativitás forrása az olvasó által birtokolt kognitív sémák. Az olvasók makro-kereteket, sémákat, olvasási stratégiákat keresnek, melyek segítségével az idegent ismerőssé teszik.
-Fludernik a narrativitást nem a cselekménytől, a szekvencialitástól vagy a narrátortól''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor →]</code>'''</big>'' teszi függővé, hanem az emberi tapasztalatiságtól. Ahogyan a természetes narratíva, úgy az irodalmi is képes a valós (saját vagy mások) valós tapasztalásának felidézésére, mely az érzelmi bevonódás révén egy értékelő keretben jelenik meg. A tapasztalatiság megléte vagy hiánya a döntő abban, mit ismerünk fel elbeszélésként; ezért a történetírás kívül marad a természetes narratológia hatókörén, ugyanakkor a modell kiterjed a modernizmus cselekmény nélküli regényeire és a posztmodern új elbeszélésformáira is, de a tapasztalatiság mélystruktúrája megengedi a dráma és a film bevonását is.
+Fludernik a narrativitást nem a cselekménytől, a szekvencialitástól vagy a ''narrátortó''l''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor →]</code>'''</big>'' teszi függővé, hanem az emberi tapasztalatiságtól. Ahogyan a természetes narratíva, úgy az irodalmi is képes a valós (saját vagy mások) valós tapasztalásának felidézésére, mely az érzelmi bevonódás révén egy értékelő keretben jelenik meg. A tapasztalatiság megléte vagy hiánya a döntő abban, mit ismerünk fel elbeszélésként; ezért a történetírás kívül marad a természetes narratológia hatókörén, ugyanakkor a modell kiterjed a modernizmus cselekmény nélküli regényeire és a posztmodern új elbeszélésformáira is, de a tapasztalatiság mélystruktúrája megengedi a dráma és a film bevonását is.
 A narratív transzmisszió négyszintes modellje kognitív paramétereken alapul. Az első szint a szöveg előtti szint,a valós élet sémáit tartalmazza, alapvető tapasztalati szintje annak, ahogyan a valóságot értelmezzük, ide tartozik pl. a célorientált cselekvés, ok-okozatiság. A második szint a narratív közvetítés öt makrotextuális keretét foglalja magába, melyek a történethez való hozzáférést biztosítják: cselekvő (acting), mondó (telling), tapasztaló (experiencing), szemlélő (viewing) és reflektor (reflecting) mód.
@@ Line 15: / Line 15: @@
 Az angol irodalom a késő középkortól a megírás jelenéig ívelő történeti vizsgálatában Fludernik folytonosságot tételez a szájhagyományon alapuló költészet és az írásbeliség között. Bemutatja a kognitív paraméterek bővülését, azt a folyamatot, ahogyan a már természetessé vált keretek, műfajok, formák (3. szint) lehetővé teszik újabbak megjelenését és széles körű elterjedését. Fludernik könyvének 6. fejezetét a posztmodernben megjelenő új elbeszélőformáknak (a jelen idejű E/1 elbeszélés, a te-elbeszélés E/2, mi-elbeszélés) és a regényben előretörő drámaiságnak szánta.
-Fludernik modellje nagy hatást gyakorolt a narratológiára. Könyve a kognitív narratológia egyik alapműve lett. Legjelentősebb eredményei között tartjuk számon, hogy elszakította a narratíva fogalmát a cselekménytől, bemutatta a narrativizáció folyamatát, beemelte a diakrón vizsgálatot a narratológiába, újraértelmezte a mimézis fogalmát. Elmélete máig tartó hatását a műve körül folytatott élénk tudományos párbeszéd bizonyítja, így pl. a részben folytatásának tekinthető nem természetes narratológia képviselőivel folytatott termékeny vita (lásd: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337836 What is Unnatural about Unnatural Narratology? A Response to Monika Fludernik] és [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337837 How Natural Is Unnatural Narratology« or What is Unnatural about Unnatural Narratology]) és a könyve 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencia is (lásd a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337616 Partial Answers] folyóirat 2018-as tematikus számát).
+Fludernik modellje nagy hatást gyakorolt a narratológiára. Könyve a kognitív narratológia egyik alapműve lett. Legjelentősebb eredményei között tartjuk számon, hogy elszakította a narratíva fogalmát a cselekménytől, bemutatta a narrativizáció folyamatát, beemelte a diakrón vizsgálatot a narratológiába, újraértelmezte a mimézis fogalmát. Elmélete máig tartó hatását a műve körül folytatott élénk tudományos párbeszéd bizonyítja, így pl. a részben folytatásának tekinthető nem természetes narratológia képviselőivel folytatott termékeny vita (lásd: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337836 ''What is Unnatural about Unnatural Narratology? A Response to Monika Fludernik''] és [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337837 ''How Natural Is Unnatural Narratology« or What is Unnatural about Unnatural Narratology'']) és a könyve 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencia is (lásd a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337616 Partial Answers] folyóirat 2018-as tematikus számát).
 Szerző: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337082 Tóth Csilla]
 [[Category:NarrativITI]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
 angol: natural narratology; német: naturale Narratologie; francia: narratologie naturelle
-A posztklasszikus narratológiák egyike, a kontextualista, kultúrtörténeti és kognitív irányzatok közé tartozó elbeszéléselmélet, mely a narratív formák''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Narrativit%C3%A1s →]</code>'''</big>'' történetét a befogadás történetisége szempontjából vizsgálja. Kognitív alapú, kontsrukcionista és diakron szemléletű és átfogó narratológai irányzat, mely [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337439 Monika Fludernik] ''T[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337615 owards a ’Natural’ Narratology]'' (1996) című munkájához köthető. Fludernik munkája a diskurzusanalízis ''labovi [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1ci%C3%B3_a_szociolingvisztik%C3%A1ban_(William_Labov_elm%C3%A9lete) hagyományára]<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Naturalizáció →]</code>'''</big>'', a „természetes” vagy kognitív nyelvészetre ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337833 Semiotische Parameter einer textlinguistischen Natürlichkeitstheorie]) és [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337609 Culler] naturalizáció''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Naturalizáció →]</code>'''</big>''  fogalmára támaszkodott.
+A posztklasszikus narratológiák egyike, a kontextualista, kultúrtörténeti és kognitív irányzatok közé tartozó elbeszéléselmélet, mely a narratív formák''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Narrativit%C3%A1s →]</code>'''</big>'' történetét a befogadás történetisége szempontjából vizsgálja. Kognitív alapú, kontsrukcionista és diakron szemléletű és átfogó narratológai irányzat, mely [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337439 Monika Fludernik] ''T[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337615 owards a ’Natural’ Narratology]'' (1996) című munkájához köthető. Fludernik munkája a diskurzusanalízis ''labovi [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1ci%C3%B3_a_szociolingvisztik%C3%A1ban_(William_Labov_elm%C3%A9lete) hagyományára]<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Naturalizáció →]</code>'''</big>'', a „természetes” vagy kognitív nyelvészetre ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337833 ''Semiotische Parameter einer textlinguistischen Natürlichkeitstheorie'']) és [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337609 Culler] ''naturalizáció<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Naturalizáció →]</code>'''</big>''  fogalmára támaszkodott.
 '''Teljes szöveg'''
-Az elmélet a természetes elbeszélés, azaz a spontán, élőbeszédben előforduló történetmondás és az irodalmi elbeszélés párhuzamán alapul: mindkettő képes az antropomorf tapasztalatiság közvetítésére, a valós tapasztalat felidézésére. A Labov által vizsgált természetes narratíva (lásd: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337834 Language in the Inner City: Studies  in the Black English Vernacular]) az irodalmi elbeszélés prototípusa, kognitív paraméterei megfeleltethetők az emberi tapasztalásnak, s ezek a paraméterek érvényben maradnak az írott narratíva kifinomult változataiban is. A címben szereplő természetes kifejezés az ember testiességéből fakadó kognitív paraméterekre utal, amelyeken keresztül szövegeket értelmezünk. A narrativizáció a naturalizáció elbeszélésekre alkalmazott fogalma, olyan, a tapasztalatiság kognitív paraméterein alapuló kulturális – és irodalmi folyamat, melynek során az olvasók narratívaként ismernek fel és értelmeznek szövegeket. Fludernik befogadásorientált modelljében a narrativitás forrása az olvasó által birtokolt kognitív sémák. Az olvasók makro-kereteket, sémákat, olvasási stratégiákat keresnek, melyek segítségével az idegent ismerőssé teszik.
+Az elmélet a természetes elbeszélés, azaz a spontán, élőbeszédben előforduló történetmondás és az irodalmi elbeszélés párhuzamán alapul: mindkettő képes az antropomorf tapasztalatiság közvetítésére, a valós tapasztalat felidézésére. A Labov által vizsgált természetes narratíva (lásd: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337834 ''Language in the Inner City: Studies  in the Black English Vernacular'']) az irodalmi elbeszélés prototípusa, kognitív paraméterei megfeleltethetők az emberi tapasztalásnak, s ezek a paraméterek érvényben maradnak az írott narratíva kifinomult változataiban is. A címben szereplő természetes kifejezés az ember testiességéből fakadó kognitív paraméterekre utal, amelyeken keresztül szövegeket értelmezünk. A narrativizáció a naturalizáció elbeszélésekre alkalmazott fogalma, olyan, a tapasztalatiság kognitív paraméterein alapuló kulturális – és irodalmi folyamat, melynek során az olvasók narratívaként ismernek fel és értelmeznek szövegeket. Fludernik befogadásorientált modelljében a narrativitás forrása az olvasó által birtokolt kognitív sémák. Az olvasók makro-kereteket, sémákat, olvasási stratégiákat keresnek, melyek segítségével az idegent ismerőssé teszik.
 Fludernik a narrativitást nem a cselekménytől, a szekvencialitástól vagy a narrátortól''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor →]</code>'''</big>'' teszi függővé, hanem az emberi tapasztalatiságtól. Ahogyan a természetes narratíva, úgy az irodalmi is képes a valós (saját vagy mások) valós tapasztalásának felidézésére, mely az érzelmi bevonódás révén egy értékelő keretben jelenik meg. A tapasztalatiság megléte vagy hiánya a döntő abban, mit ismerünk fel elbeszélésként; ezért a történetírás kívül marad a természetes narratológia hatókörén, ugyanakkor a modell kiterjed a modernizmus cselekmény nélküli regényeire és a posztmodern új elbeszélésformáira is, de a tapasztalatiság mélystruktúrája megengedi a dráma és a film bevonását is.

← Older revision		Revision as of 14:09, 14 September 2023
Line 18:		Line 18:


−	Szerző: Tóth Csilla	+	Szerző: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337082 Tóth Csilla]
	[[Category:NarrativITI]]		[[Category:NarrativITI]]

← Older revision		Revision as of 14:08, 14 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	~~hamarosan~~...	+	angol: natural narratology; német: naturale Narratologie; francia: narratologie naturelle
		+
		+	A posztklasszikus narratológiák egyike, a kontextualista, kultúrtörténeti és kognitív irányzatok közé tartozó elbeszéléselmélet, mely a narratív formák''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Narrativit%C3%A1s →]</code>'''</big>'' történetét a befogadás történetisége szempontjából vizsgálja. Kognitív alapú, kontsrukcionista és diakron szemléletű és átfogó narratológai irányzat, mely [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337439 Monika Fludernik] ''T[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337615 owards a ’Natural’ Narratology]'' (1996) című munkájához köthető. Fludernik munkája a diskurzusanalízis ''labovi [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1ci%C3%B3_a_szociolingvisztik%C3%A1ban_(William_Labov_elm%C3%A9lete) hagyományára]<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Naturalizáció →]</code>'''</big>'', a „természetes” vagy kognitív nyelvészetre ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337833 Semiotische Parameter einer textlinguistischen Natürlichkeitstheorie]) és [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337609 Culler] naturalizáció''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Naturalizáció →]</code>'''</big>'' fogalmára támaszkodott.
		+
		+	'''Teljes szöveg'''
		+
		+	Az elmélet a természetes elbeszélés, azaz a spontán, élőbeszédben előforduló történetmondás és az irodalmi elbeszélés párhuzamán alapul: mindkettő képes az antropomorf tapasztalatiság közvetítésére, a valós tapasztalat felidézésére. A Labov által vizsgált természetes narratíva (lásd: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337834 Language in the Inner City: Studies in the Black English Vernacular]) az irodalmi elbeszélés prototípusa, kognitív paraméterei megfeleltethetők az emberi tapasztalásnak, s ezek a paraméterek érvényben maradnak az írott narratíva kifinomult változataiban is. A címben szereplő természetes kifejezés az ember testiességéből fakadó kognitív paraméterekre utal, amelyeken keresztül szövegeket értelmezünk. A narrativizáció a naturalizáció elbeszélésekre alkalmazott fogalma, olyan, a tapasztalatiság kognitív paraméterein alapuló kulturális – és irodalmi folyamat, melynek során az olvasók narratívaként ismernek fel és értelmeznek szövegeket. Fludernik befogadásorientált modelljében a narrativitás forrása az olvasó által birtokolt kognitív sémák. Az olvasók makro-kereteket, sémákat, olvasási stratégiákat keresnek, melyek segítségével az idegent ismerőssé teszik.
		+
		+	Fludernik a narrativitást nem a cselekménytől, a szekvencialitástól vagy a narrátortól''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor →]</code>'''</big>'' teszi függővé, hanem az emberi tapasztalatiságtól. Ahogyan a természetes narratíva, úgy az irodalmi is képes a valós (saját vagy mások) valós tapasztalásának felidézésére, mely az érzelmi bevonódás révén egy értékelő keretben jelenik meg. A tapasztalatiság megléte vagy hiánya a döntő abban, mit ismerünk fel elbeszélésként; ezért a történetírás kívül marad a természetes narratológia hatókörén, ugyanakkor a modell kiterjed a modernizmus cselekmény nélküli regényeire és a posztmodern új elbeszélésformáira is, de a tapasztalatiság mélystruktúrája megengedi a dráma és a film bevonását is.
		+
		+	A narratív transzmisszió négyszintes modellje kognitív paramétereken alapul. Az első szint a szöveg előtti szint,a valós élet sémáit tartalmazza, alapvető tapasztalati szintje annak, ahogyan a valóságot értelmezzük, ide tartozik pl. a célorientált cselekvés, ok-okozatiság. A második szint a narratív közvetítés öt makrotextuális keretét foglalja magába, melyek a történethez való hozzáférést biztosítják: cselekvő (acting), mondó (telling), tapasztaló (experiencing), szemlélő (viewing) és reflektor (reflecting) mód.
		+
		+	A harmadik szintet már kultúraspecifikus, műfaji és történeti sémák, elbeszélésmódok, keretek alkotják, a negyedik pedig maga a narrativizáció szintje, ahol az olvasók a három szint kereteinek, sémáinak felhasználásával elbeszélésként ismernek fel szövegeket.
		+
		+	Az angol irodalom a késő középkortól a megírás jelenéig ívelő történeti vizsgálatában Fludernik folytonosságot tételez a szájhagyományon alapuló költészet és az írásbeliség között. Bemutatja a kognitív paraméterek bővülését, azt a folyamatot, ahogyan a már természetessé vált keretek, műfajok, formák (3. szint) lehetővé teszik újabbak megjelenését és széles körű elterjedését. Fludernik könyvének 6. fejezetét a posztmodernben megjelenő új elbeszélőformáknak (a jelen idejű E/1 elbeszélés, a te-elbeszélés E/2, mi-elbeszélés) és a regényben előretörő drámaiságnak szánta.
		+
		+	Fludernik modellje nagy hatást gyakorolt a narratológiára. Könyve a kognitív narratológia egyik alapműve lett. Legjelentősebb eredményei között tartjuk számon, hogy elszakította a narratíva fogalmát a cselekménytől, bemutatta a narrativizáció folyamatát, beemelte a diakrón vizsgálatot a narratológiába, újraértelmezte a mimézis fogalmát. Elmélete máig tartó hatását a műve körül folytatott élénk tudományos párbeszéd bizonyítja, így pl. a részben folytatásának tekinthető nem természetes narratológia képviselőivel folytatott termékeny vita (lásd: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337836 What is Unnatural about Unnatural Narratology? A Response to Monika Fludernik] és [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337837 How Natural Is Unnatural Narratology« or What is Unnatural about Unnatural Narratology]) és a könyve 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencia is (lásd a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337616 Partial Answers] folyóirat 2018-as tematikus számát).
		+
		+
		+	Szerző: Tóth Csilla
		+	[[Category:NarrativITI]]