Tatlin, Vlagyimir Jevgrafovics - Revision history

BucsicsKatalin at 20:11, 31 January 2025

2025-01-31T20:11:44Z

BucsicsKatalin at 20:09, 31 January 2025

2025-01-31T20:09:44Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin to Tatlin, Vlagyimir Jevgrafovics

2023-11-23T19:24:17Z

BucsicsKatalin moved page Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin to Tatlin, Vlagyimir Jevgrafovics

BucsicsKatalin at 12:48, 15 September 2023

2023-09-15T12:48:21Z

BucsicsKatalin at 12:48, 15 September 2023

2023-09-15T12:48:08Z

BucsicsKatalin at 06:33, 15 September 2023

2023-09-15T06:33:35Z

BucsicsKatalin at 06:33, 15 September 2023

2023-09-15T06:33:16Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' (Moszkva, Oroszország, 1885. december 16. – Moszkva, Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszletterve..."

2023-08-30T09:24:00Z

Created page with "'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' (Moszkva, Oroszország, 1885. december 16. – Moszkva, Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszletterve..."

New page

'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' (Moszkva, Oroszország, 1885. december 16. – Moszkva, Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött Maleviccsel. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A ''Ma'' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). Kassák, miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.

Tatlin, Vlagyimir. „Kontra-relief”. ''Ma'' 7, 2–3. sz. (1922): 22.

Tatlin, Vlagyimir. „Kompozíció”. ''Dokumentum'' 2, 1. sz. (1922): 6.

Tatlin, Vlagyimir. „Üvegtorony”. ''Dokumentum'' 2, 3. sz. (1922): 19.

Uitz Béla. „Jegyzetek a MA orosz estélyéhez”. ''Ma'' 6, 4. sz. (1921): 52.

Punin, Nathan. „Tatlin üvegtornya”. Fordította Mácza János. ''MA'' 7, 5–6. sz. (1922): 31.

Hirschel-Protsh, Günther. „Konstuktivizmus und Dynamik”. ''Ma'' 10, 3–4. sz. (1925): 193.

Kassák Lajos. „Az új orosz művészet”. ''Dokumentum'' 2, 1. sz. (1927): 3-7.

Liszickij, El. „A mai orosz építészet”. Fordította Forgó Pál. ''Dokumentum'' 2, 3. sz. (1927): 17-20.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 20:11, 31 January 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' ('''Moszkva''', Oroszország, 1885. december 16. – '''Moszkva''', Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött Maleviccsel. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''' írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''', miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.	+	'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' ('''Moszkva''', Oroszország, 1885. december 16. – '''Moszkva''', Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött '''[[Item:Q336169\|Maleviccsel]]<code>[[Malevics, Kazimir Szeverinovics\|→]]</code>'''. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''' írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''', miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.

← Older revision		Revision as of 20:09, 31 January 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' ('''Moszkva''', Oroszország, 1885. december 16. – '''Moszkva''', Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött Maleviccsel. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''' írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). Kassák, miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.	+	'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' ('''Moszkva''', Oroszország, 1885. december 16. – '''Moszkva''', Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött Maleviccsel. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''' írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''', miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.

← Older revision		Revision as of 12:48, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
	'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' ('''Moszkva''', Oroszország, 1885. december 16. – '''Moszkva''', Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött Maleviccsel. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''' írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). Kassák, miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.		'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' ('''Moszkva''', Oroszország, 1885. december 16. – '''Moszkva''', Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött Maleviccsel. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''' írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). Kassák, miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.
		+

← Older revision		Revision as of 12:48, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' ('''Moszkva''', Oroszország, 1885. december 16. – '''Moszkva''', Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött Maleviccsel. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A ''Ma'' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''' írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). Kassák, miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.	+	'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' ('''Moszkva''', Oroszország, 1885. december 16. – '''Moszkva''', Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött Maleviccsel. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''' írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). Kassák, miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.

← Older revision		Revision as of 06:33, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' (Moszkva, Oroszország, 1885. december 16. – Moszkva, Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött Maleviccsel. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A ''Ma'' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''' írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). Kassák, miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.	+	'''Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin''' ('''Moszkva''', Oroszország, 1885. december 16. – '''Moszkva''', Szovjetunió, 1953. május 31.), orosz festőművész, építész és díszlettervező. Harkovi képzőművészeti tanulmányait megszakítva tengerésznek állt, az első világháború kezdetéig kisebb-nagyobb szünetekkel a Fekete-tengert járta. Moszkvában folytatta tanulmányait és az 1910-es évektől kezdve egyre gyakrabban állított ki orosz avantgárd művészekkel Odesszában, Moszkvában és Szentpéterváron. 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) 0.10 című kiállításon, de szuprematista alkotásai miatt összekülönbözött Maleviccsel. 1918 és 1920 között dolgozott ''A III. Internacionálé emlékművé''nek tervén. A 400 méter magas, mozgó felhőkarcoló felépítését sem az anyagiak, sem az akkori technikai körülmények nem engedték megvalósulni. 1919-től Szentpéterváron dolgozott az állami művészeti stúdióban, 1925 és 1927 között a kijevi művészeti intézet oktatója és vezetője volt, az 1930-as évektől színházakkal működött együtt. Élete vége felé rendszerellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját. A ''Ma'' az 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''' írt beszámolót, aki 1921-ben Moszkvában ismerkedett meg Tatlinnal). Kassák, miután munkáival személyesen is találkozott 1922-ben Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon, munkákat közölt tőle, több, róla szóló tanulmánynak is helyet adott lapjában, részletesebben pedig ''Az új orosz művészet'' című cikkében foglalkozott vele, kiemelve, hogy a „praktikus célok” és a tökéletes kivitelezésre való törekvés ellenére a konstruktivisták rengeteg „naiv, nagyképű és hiábavaló limlomot” produkáltak.

← Older revision	Revision as of 19:24, 23 November 2023
(No difference)