Székely János - Revision history

BucsicsKatalin at 15:55, 3 January 2024

2024-01-03T15:55:00Z

BucsicsKatalin at 15:54, 3 January 2024

2024-01-03T15:54:35Z

BucsicsKatalin at 13:23, 5 December 2023

2023-12-05T13:23:28Z

BucsicsKatalin at 14:01, 15 September 2023

2023-09-15T14:01:18Z

HorváthMárjánovicsDiána at 08:00, 16 August 2023

2023-08-16T08:00:01Z

HorváthMárjánovicsDiána at 07:59, 16 August 2023

2023-08-16T07:59:14Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Székely János''' ('''Freund János''', írói neve '''John Pen''', a filmszakmában használja a '''Hans Székely''', '''John S. Toldy''' neveket is) '''(Budapest, 1901...."

2023-08-11T12:50:42Z

Created page with "'''Székely János''' ('''Freund János''', írói neve '''John Pen''', a filmszakmában használja a '''Hans Székely''', '''John S. Toldy''' neveket is) '''(Budapest, 1901...."

New page

'''Székely János''' ('''Freund János''', írói neve '''John Pen''', a filmszakmában használja a '''Hans Székely''', '''John S. Toldy''' neveket is) '''(Budapest, 1901. július 7. – Kelet-Berlin, 1958. december 16.)'''. Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a Mában, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba Ivan Goll ''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, Kádár Erzsébettel jelentkezik, mindketten bekerülnek Kassák körébe.) Székely mindkét Mában megjelent verse expresszionista-aktivista versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az Új Ember női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.

A Tanácsköztársaság bukása után Székely Berlinbe emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).

Székely János. „Asszony”. ''Ma'' 4, 8. sz. (1919): 204.

Székely János. „Üzenetek a csöndben”. ''Ma'' 4, 4. sz. (1919): 63–64.

Goll, Ivan. „Processió”. Fordította Székely János. ''Ma'' 4, 7. sz. (1918): 148–149.

[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 15:55, 3 January 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>'''→'''</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll][https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]'''''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet]'''tel<code>[[Kádár Erzsébet\|'''→''']]</code> jelentkezik, mindketten bekerülnek '''Kassák<code>→</code>''' körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.	+	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>'''→'''</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll][https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]'''''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet]'''tel<code>[[Kádár Erzsébet\|'''→''']]</code> jelentkezik, mindketten bekerülnek '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.

	A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>'''→'''</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).		A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>'''→'''</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).

← Older revision		Revision as of 15:54, 3 January 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll]~~'''~~[https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet]'''tel<code>[[Kádár Erzsébet\|→]]</code> jelentkezik, mindketten bekerülnek Kassák körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.	+	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>'''→'''</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll][https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]'''''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet]'''tel<code>[[Kádár Erzsébet\|'''→''']]</code> jelentkezik, mindketten bekerülnek '''Kassák<code>→</code>''' körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.

−	A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>→</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).	+	A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>'''→'''</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).

← Older revision		Revision as of 13:23, 5 December 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll]'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet]'''tel<code>→</code> jelentkezik, mindketten bekerülnek Kassák körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.	+	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll]'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet]'''tel<code>[[Kádár Erzsébet\|→]]</code> jelentkezik, mindketten bekerülnek Kassák körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.

	A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>→</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).		A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>→</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).

← Older revision		Revision as of 14:01, 15 September 2023
Line 2:		Line 2:

	A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>→</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).		A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>→</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).
		+

← Older revision		Revision as of 08:00, 16 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll]'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet<code>→</code>~~]'''tel~~ jelentkezik, mindketten bekerülnek Kassák körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.	+	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll]'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet]'''tel<code>→</code> jelentkezik, mindketten bekerülnek Kassák körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.

	A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>→</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).		A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>→</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).

← Older revision		Revision as of 07:59, 16 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Székely János''' (~~'''~~Freund János~~'''~~, írói neve ~~'''~~John Pen~~'''~~, a filmszakmában használja a ~~'''~~Hans Székely~~'''~~, ~~'''~~John S. Toldy~~'''~~ neveket is) '''(Budapest, 1901. július 7. – Kelet-Berlin, 1958. december 16.)~~'''~~. Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a ~~Mában~~, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba Ivan Goll ''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, Kádár ~~Erzsébettel~~ jelentkezik, mindketten bekerülnek Kassák körébe.) Székely mindkét ~~Mában~~ megjelent verse expresszionista-aktivista versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az Új Ember női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.	+	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]''' (Freund János, írói neve John Pen, a filmszakmában használja a Hans Székely, John S. Toldy neveket is) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1901. július 7. – '''Kelet-Berlin''', 1958. december 16.). Kereskedelmi iskolába jár. Első verse, az ''Üzenetek a csöndben'' 1919 áprilisában jelenik meg a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>, ezt követi az ''Asszony'' című prózakölteménye júliusban, júniusban viszont lefordítja a lapba '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 Ivan Goll]'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll <code>→</code>]''Processzió'' című költeményét. (A lapba párjával, későbbi feleségével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243300 Kádár Erzsébet<code>→</code>]'''tel jelentkezik, mindketten bekerülnek Kassák körébe.) Székely mindkét ''Má''ban megjelent verse '''expresszionista'''-'''aktivista<code>→</code>''' versszemléletet tükröz. Az előbbi vers ellentétbe állítja a forradalomtól tartó polgároknak a csöndet biztosítékként őrző attitűdjét az új munkásgeneráció csöndértelmezésével, amely képes abban meghallani a társadalmi megváltás ígéretét. Az ''Asszony'' című költemény a nőt mint biológiai és elvont entitást egyszerre élteti, de szerelmes versként is olvasható egy olyan nőhöz, aki ugyanakkor az '''Új Ember<code>→</code>''' női megfelelője és kedvese, továbbá e pár tökéletes egységben létezésének, illetve a szubverziónak és a jövőnek is letéteményese. E versre talán formailag is hatott Székely Goll-fordítása, hosszabb soraival, szélesebb szövegtükrével, felsorolás jellegű szerkezetével legalábbis erre enged következtetni.

−	A Tanácsköztársaság bukása után Székely ~~Berlinbe~~ emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).	+	A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' bukása után Székely '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q11749 Berlin]'''be<code>→</code> emigrál, ahol forgatókönyveket ír németül. Forgatókönyvíró és rendező, az övé az egyik első hangosfilm Európában (''Melodie des Herzens'', 1929), és olyan filmcsillagokkal dolgozik együtt, mint Marlene Dietrich vagy Emil Jannings. (A ''Melodie des Herzens Vasárnap délután'' címmel könyvalakban is megjelent a Singer és Wolfnál 1930-ban.) 1929-ben különköltözik a feleségétől, 1938-ban elveszi Bársony Erzsi színésznőt, a Corvina későbbi szerkesztőjét. 1938-ban kiköltözik az Egyesült Államokba, ahol továbbra is a filmszakmában tevékenykedik. 1940-ben az ''Arise, my Love'' című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kap. A Mccarthy-éra elől Mexikóba megy, majd haza szeretne költözni, de csak Kelet-Németországig (Berlinig) jut el. Önéletrajzi regénye a ''Kísértés'' (1947-ben John Pen név alatt az Új Idők Irodalmi Intézet jelentette meg, de utána még számos kiadást megért).