<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Singer_Henrik</id>
	<title>Singer Henrik - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Singer_Henrik"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Singer_Henrik&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-02T03:28:27Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.35.2</generator>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Singer_Henrik&amp;diff=626453&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 17:55, 27 November 2023</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Singer_Henrik&amp;diff=626453&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-11-27T17:55:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 17:55, 27 November 2023&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;Line 1:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 1:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a '''''Ma&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''''' önálló kötetben (a '''Ma Kiadó&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' első könyveként) is megjelentetett ''(Világnézet)''. Az '''Ostwald&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' energiatanára és '''Haeckel&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím ''(Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra)''. Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények – például az ember – felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben  az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a ''Má''ba '''Hevesi Gyula&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a '''''Ma&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''''' önálló kötetben (a '''Ma Kiadó&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' első könyveként) is megjelentetett ''(Világnézet)''. Az '''Ostwald&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' energiatanára és '''Haeckel&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím ''(Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra)''. Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények – például az ember – felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben  az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a ''Má''ba '''Hevesi Gyula&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, 15. sz. (1916): 256, 269–273.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik. „Világnézet”. &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;A Tett&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'' &lt;/ins&gt;2, 15. sz. (1916): 256, 269–273.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, versszám (1916): 320–322.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik. „Világnézet”. &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;A Tett&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'' &lt;/ins&gt;2, versszám (1916): 320–322.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik. Világnézet. Budapest: Ma, 1916.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik. Világnézet. Budapest: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;Ma&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;, 1916.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Hevesi Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Hevesi Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;Ma&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'' &lt;/ins&gt;1, 2. sz. (1916): 31.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Hevesi Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. Élet és Irodalom 5, 6. sz. (1961): 5.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Hevesi Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;Élet és Irodalom&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'' &lt;/ins&gt;5, 6. sz. (1961): 5.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Category:KASInet]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Singer_Henrik&amp;diff=626449&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 17:55, 27 November 2023</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Singer_Henrik&amp;diff=626449&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-11-27T17:55:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 17:55, 27 November 2023&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;Line 1:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 1:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a Ma önálló kötetben (a Ma Kiadó első könyveként) is megjelentetett (Világnézet). Az Ostwald energiatanára és Haeckel filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím (Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra). Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;- &lt;/del&gt;például az ember &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;- &lt;/del&gt;felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben  az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Mába &lt;/del&gt;Hevesi Gyula írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''''&lt;/ins&gt;Ma&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''''' &lt;/ins&gt;önálló kötetben (a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;Ma Kiadó&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' &lt;/ins&gt;első könyveként) is megjelentetett &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;(Világnézet)&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;. Az &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;Ostwald&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' &lt;/ins&gt;energiatanára és &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;Haeckel&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' &lt;/ins&gt;filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;(Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra)&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;. Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;– &lt;/ins&gt;például az ember &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;– &lt;/ins&gt;felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben  az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''Má''ba '''&lt;/ins&gt;Hevesi Gyula&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' &lt;/ins&gt;írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;. &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt; &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, 15. sz. (1916): 256, 269–273.&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt; &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, versszám (1916): 320–322&lt;/ins&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;SINGER Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, 15. sz. (1916): 256, 269–273. &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;SINGER Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, versszám (1916): 320–322. &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik. Világnézet. Budapest: Ma, 1916.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik. Világnézet. Budapest: Ma, 1916.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;HEVESI &lt;/del&gt;Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt; &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;HEVESI &lt;/del&gt;Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. Élet és Irodalom 5, 6. sz. (1961): 5.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Hevesi &lt;/ins&gt;Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt; &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Hevesi &lt;/ins&gt;Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. Élet és Irodalom 5, 6. sz. (1961): 5.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Singer_Henrik&amp;diff=626447&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin: Created page with &quot;Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részl...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Singer_Henrik&amp;diff=626447&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-11-27T17:51:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részl...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a Ma önálló kötetben (a Ma Kiadó első könyveként) is megjelentetett (Világnézet). Az Ostwald energiatanára és Haeckel filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím (Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra). Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények - például az ember - felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben  az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a Mába Hevesi Gyula írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
SINGER Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, 15. sz. (1916): 256, 269–273. &lt;br /&gt;
SINGER Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, versszám (1916): 320–322. &lt;br /&gt;
Singer Henrik. Világnézet. Budapest: Ma, 1916.&lt;br /&gt;
HEVESI Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31.&lt;br /&gt;
HEVESI Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. Élet és Irodalom 5, 6. sz. (1961): 5.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
</feed>