Rippl-Rónai József - Revision history

BucsicsKatalin at 16:42, 15 September 2023

2023-09-15T16:42:24Z

BucsicsKatalin at 06:52, 15 September 2023

2023-09-15T06:52:12Z

BucsicsKatalin at 06:39, 15 September 2023

2023-09-15T06:39:23Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Rippl-Rónai József''' (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.): festő, grafikus. 1884-től a Müncheni Akadémián tanult festészetet, majd 1887-..."

2023-08-30T12:27:44Z

Created page with "'''Rippl-Rónai József''' (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.): festő, grafikus. 1884-től a Müncheni Akadémián tanult festészetet, majd 1887-..."

New page

'''Rippl-Rónai József''' (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.): festő, grafikus. 1884-től a Müncheni Akadémián tanult festészetet, majd 1887-ben egy grafikai ösztöndíjjal Párizsba ment. Itt felkereste Munkácsy Mihályt, aki tanítványául fogadta. Két évi tanulás és segédkezés után függetlenedett Munkácsytól. Franciaországi tartózkodása alatt csatlakozott a francia posztimpresszionistákhoz, a Nabis-csoport tagja lett. 1901-ben otthagyta Párizst, majd a következő évben letelepedett Kaposváron. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIENK, 1907). 1913-ban Kernstok Károllyal és Vaszary Jánossal Művészeti Szabadiskolát nyitott, ahol tanította Mattis Teutsch Jánost és Bortnyik Sándort is. 1914-ben Franciaországban érte az első világháború kitörése, osztrák-magyar állampolgársága miatt internálták. A fogságból 1915-ben szabadult francia festő barátai közbenjárásával. 1919 nyarán a tanácskormány megbízásából a Pallavicini-kastélyban művésztelepet indított. A művésztelep rövid életűnek bizonyult, a Tanácsköztársaság bukásával meg is szűnt. A Tanácsköztársaság időszaka alatt az Iparművészeti Főiskola tanárává is jelölték, de felvétele végül a tanácskormány bukása miatt nem történt meg. Kezdeti „fekete korszakát” követően színes, dekoratív, szecessziós hangulatú festészeti stílust alakított ki. Amellett, hogy témái is jellegzetesek voltak (a portrék mellett 1903-tól jelentős számban készített enteriőrképeket), különleges, a pointillizmushoz hasonló festészeti technikát fejlesztett ki. Párizsból való hazaköltözésével a korabeli magyar festészetet Nagybányával azonosító képet jelentősen módosította. A festészet mellett falikárpitot, üvegablakot, kerámiát, sőt Andrássy Tivadar részére szobabelsőt is tervezett. A ''M''ába 1917-ben Lékay János írt (igencsak negatív) kritikát az Ernst Múzeumban rendezett önálló kiállításáról: a kritikus szerint Rippl-Rónai műveit nagy mennyiségben, azonban kifogásolható minőségben készíti, az alkotások felületességét és a művész rajztechnikáját kritizálta. 1918-ban Kassák Lajos említette meg egy cikkében, az Ernst Múzeum által rendezett csoportos kiállítás kapcsán („[Ernst] milliósan jóljövedelmező aukciói mellett csömörlésig kiárusította Rippl Rónait, …”). 1938-ban Rózsa Miklós Rippl-Rónai halálának tízéves évfordulóján írt róla a ''Munká''ba. 1939-ben a ''Munka'' 64. számának címlapján egy rajza szerepelt. Kassák egy tanulmányában így írt róla: „nemcsak önmagát, hanem az utána következő nemzedékek sorát is felszabadította az akademizmus merev formulái alól.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947)

Rippl-Rónai József. „Kocsi elé fogott két ló”. ''Munka'' 11, 64. sz. (1939): 2189.

Rippl-Rónai József. „Gitározó nő”. ''Kortárs'' 1, 2. sz. (1947): 61.

Rippl-Rónai József. „Rajz”. ''Kortárs'' 1, 9. sz. (1948): 271.

Rippl-Rónai József. „Öregasszony”. ''Kortárs'' 2, 13. sz. (1948): 377.

Rippl-Rónai József. „Önarckép”. ''Kortárs'' 2, 14. sz. (1948): 405.

Rippl-Rónai József. „Rajz”. ''Alkotás'' 1, 3-4. sz. (1947): 1.

Rippl-Rónai József. „Önarckép”. ''Alkotás'' 1, 5-6. sz. (1947): 11.

Lékay János. „Rippl-Rónai József (Ernst-múzeum)”. ''Ma'' 2, 6. sz. (1917): 94-95.

Kassák Lajos. „Tárlatok”. ''Ma'' 3, 6. sz. (1918): 68-70.

Rózsa Miklós. „Rippl-Rónai József”. ''Munka'' 10, 58. sz. (1938): 1996-1999.

Kassák Lajos. ''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig.'' Budapest: Magyar Műkiadó, 1947.
[[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Rippl-Rónai József''' (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.): festő, grafikus. 1884-től a Müncheni Akadémián tanult festészetet, majd 1887-ben egy grafikai ösztöndíjjal Párizsba ment. Itt felkereste Munkácsy Mihályt, aki tanítványául fogadta. Két évi tanulás és segédkezés után függetlenedett Munkácsytól. Franciaországi tartózkodása alatt csatlakozott a francia posztimpresszionistákhoz, a Nabis-csoport tagja lett. 1901-ben otthagyta Párizst, majd a következő évben letelepedett Kaposváron. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIENK, 1907). 1913-ban Kernstok Károllyal és Vaszary Jánossal Művészeti Szabadiskolát nyitott, ahol tanította '''[[Item:Q156982|Mattis Teutsch János]]'''t'''<code>[[Mattis Teutsch János|→]]</code>''' és '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]'''t'''<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''' is. 1914-ben Franciaországban érte az első világháború kitörése, osztrák-magyar állampolgársága miatt internálták. A fogságból 1915-ben szabadult francia festő barátai közbenjárásával. 1919 nyarán a tanácskormány megbízásából a Pallavicini-kastélyban művésztelepet indított. A művésztelep rövid életűnek bizonyult, a Tanácsköztársaság bukásával meg is szűnt. A Tanácsköztársaság időszaka alatt az Iparművészeti Főiskola tanárává is jelölték, de felvétele végül a tanácskormány bukása miatt nem történt meg. Kezdeti „fekete korszakát” követően színes, dekoratív, szecessziós hangulatú festészeti stílust alakított ki. Amellett, hogy témái is jellegzetesek voltak (a portrék mellett 1903-tól jelentős számban készített enteriőrképeket), különleges, a pointillizmushoz hasonló festészeti technikát fejlesztett ki. Párizsból való hazaköltözésével a korabeli magyar festészetet Nagybányával azonosító képet jelentősen módosította. A festészet mellett falikárpitot, üvegablakot, kerámiát, sőt Andrássy Tivadar részére szobabelsőt is tervezett. A ''M''ába 1917-ben Lékay János írt (igencsak negatív) kritikát az Ernst Múzeumban rendezett önálló kiállításáról: a kritikus szerint Rippl-Rónai műveit nagy mennyiségben, azonban kifogásolható minőségben készíti, az alkotások felületességét és a művész rajztechnikáját kritizálta. 1918-ban Kassák Lajos említette meg egy cikkében, az Ernst Múzeum által rendezett csoportos kiállítás kapcsán („[Ernst] milliósan jóljövedelmező aukciói mellett csömörlésig kiárusította Rippl Rónait, …”). 1938-ban Rózsa Miklós Rippl-Rónai halálának tízéves évfordulóján írt róla a ''Munká''ba. 1939-ben a ''Munka'' 64. számának címlapján egy rajza szerepelt. Kassák egy tanulmányában így írt róla: „nemcsak önmagát, hanem az utána következő nemzedékek sorát is felszabadította az akademizmus merev formulái alól.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947)
+'''Rippl-Rónai József''' ('''Kaposvár''', 1861. május 23. – '''Kaposvár''', 1927. november 25.): festő, grafikus. 1884-től a Müncheni Akadémián tanult festészetet, majd 1887-ben egy grafikai ösztöndíjjal Párizsba ment. Itt felkereste Munkácsy Mihályt, aki tanítványául fogadta. Két évi tanulás és segédkezés után függetlenedett Munkácsytól. Franciaországi tartózkodása alatt csatlakozott a francia posztimpresszionistákhoz, a Nabis-csoport tagja lett. 1901-ben otthagyta Párizst, majd a következő évben letelepedett Kaposváron. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIENK, 1907). 1913-ban Kernstok Károllyal és Vaszary Jánossal Művészeti Szabadiskolát nyitott, ahol tanította '''[[Item:Q156982|Mattis Teutsch János]]'''t'''<code>[[Mattis Teutsch János|→]]</code>''' és '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]'''t'''<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''' is. 1914-ben Franciaországban érte az első világháború kitörése, osztrák-magyar állampolgársága miatt internálták. A fogságból 1915-ben szabadult francia festő barátai közbenjárásával. 1919 nyarán a tanácskormány megbízásából a Pallavicini-kastélyban művésztelepet indított. A művésztelep rövid életűnek bizonyult, a Tanácsköztársaság bukásával meg is szűnt. A Tanácsköztársaság időszaka alatt az Iparművészeti Főiskola tanárává is jelölték, de felvétele végül a tanácskormány bukása miatt nem történt meg. Kezdeti „fekete korszakát” követően színes, dekoratív, szecessziós hangulatú festészeti stílust alakított ki. Amellett, hogy témái is jellegzetesek voltak (a portrék mellett 1903-tól jelentős számban készített enteriőrképeket), különleges, a pointillizmushoz hasonló festészeti technikát fejlesztett ki. Párizsból való hazaköltözésével a korabeli magyar festészetet Nagybányával azonosító képet jelentősen módosította. A festészet mellett falikárpitot, üvegablakot, kerámiát, sőt Andrássy Tivadar részére szobabelsőt is tervezett. A '''[[Item:Q336957|''M''á]]'''ba'''<code>→</code>''' 1917-ben Lékay János írt (igencsak negatív) kritikát az Ernst Múzeumban rendezett önálló kiállításáról: a kritikus szerint Rippl-Rónai műveit nagy mennyiségben, azonban kifogásolható minőségben készíti, az alkotások felületességét és a művész rajztechnikáját kritizálta. 1918-ban Kassák Lajos említette meg egy cikkében, az Ernst Múzeum által rendezett csoportos kiállítás kapcsán („[Ernst] milliósan jóljövedelmező aukciói mellett csömörlésig kiárusította Rippl Rónait, …”). 1938-ban Rózsa Miklós Rippl-Rónai halálának tízéves évfordulóján írt róla a ''Munká''ba. 1939-ben a ''Munka'' 64. számának címlapján egy rajza szerepelt. Kassák egy tanulmányában így írt róla: „nemcsak önmagát, hanem az utána következő nemzedékek sorát is felszabadította az akademizmus merev formulái alól.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947)
@@ Line 12: / Line 13: @@
 Rippl-Rónai József. „Önarckép”. ''Kortárs'' 2, 14. sz. (1948): 405.
-Rippl-Rónai József. „Rajz”. ''Alkotás'' 1, 3-4. sz. (1947): 1.
+Rippl-Rónai József. „Rajz”. ''Alkotás'' 1, 3–4. sz. (1947): 1.
-Rippl-Rónai József. „Önarckép”. ''Alkotás'' 1, 5-6. sz. (1947): 11.
+Rippl-Rónai József. „Önarckép”. ''Alkotás'' 1, 5–6. sz. (1947): 11.
-Lékay János. „Rippl-Rónai József (Ernst-múzeum)”. ''Ma'' 2, 6. sz. (1917): 94-95.
+Lékay János. „Rippl-Rónai József (Ernst-múzeum)”. ''Ma'' 2, 6. sz. (1917): 94–95.
-Kassák Lajos. „Tárlatok”. ''Ma'' 3, 6. sz. (1918): 68-70.
+Kassák Lajos. „Tárlatok”. ''Ma'' 3, 6. sz. (1918): 68–70.
-Rózsa Miklós. „Rippl-Rónai József”. ''Munka'' 10, 58. sz. (1938): 1996-1999.
+Rózsa Miklós. „Rippl-Rónai József”. ''Munka'' 10, 58. sz. (1938): 1996–1999.
 Kassák Lajos. ''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig.'' Budapest: Magyar Műkiadó, 1947.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 06:52, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Rippl-Rónai József''' (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.): festő, grafikus. 1884-től a Müncheni Akadémián tanult festészetet, majd 1887-ben egy grafikai ösztöndíjjal Párizsba ment. Itt felkereste Munkácsy Mihályt, aki tanítványául fogadta. Két évi tanulás és segédkezés után függetlenedett Munkácsytól. Franciaországi tartózkodása alatt csatlakozott a francia posztimpresszionistákhoz, a Nabis-csoport tagja lett. 1901-ben otthagyta Párizst, majd a következő évben letelepedett Kaposváron. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIENK, 1907). 1913-ban Kernstok Károllyal és Vaszary Jánossal Művészeti Szabadiskolát nyitott, ahol tanította '''[[Item:Q156982\|Mattis Teutsch János]]'''t'''<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''' és Bortnyik ~~Sándort~~ is. 1914-ben Franciaországban érte az első világháború kitörése, osztrák-magyar állampolgársága miatt internálták. A fogságból 1915-ben szabadult francia festő barátai közbenjárásával. 1919 nyarán a tanácskormány megbízásából a Pallavicini-kastélyban művésztelepet indított. A művésztelep rövid életűnek bizonyult, a Tanácsköztársaság bukásával meg is szűnt. A Tanácsköztársaság időszaka alatt az Iparművészeti Főiskola tanárává is jelölték, de felvétele végül a tanácskormány bukása miatt nem történt meg. Kezdeti „fekete korszakát” követően színes, dekoratív, szecessziós hangulatú festészeti stílust alakított ki. Amellett, hogy témái is jellegzetesek voltak (a portrék mellett 1903-tól jelentős számban készített enteriőrképeket), különleges, a pointillizmushoz hasonló festészeti technikát fejlesztett ki. Párizsból való hazaköltözésével a korabeli magyar festészetet Nagybányával azonosító képet jelentősen módosította. A festészet mellett falikárpitot, üvegablakot, kerámiát, sőt Andrássy Tivadar részére szobabelsőt is tervezett. A ''M''ába 1917-ben Lékay János írt (igencsak negatív) kritikát az Ernst Múzeumban rendezett önálló kiállításáról: a kritikus szerint Rippl-Rónai műveit nagy mennyiségben, azonban kifogásolható minőségben készíti, az alkotások felületességét és a művész rajztechnikáját kritizálta. 1918-ban Kassák Lajos említette meg egy cikkében, az Ernst Múzeum által rendezett csoportos kiállítás kapcsán („[Ernst] milliósan jóljövedelmező aukciói mellett csömörlésig kiárusította Rippl Rónait, …”). 1938-ban Rózsa Miklós Rippl-Rónai halálának tízéves évfordulóján írt róla a ''Munká''ba. 1939-ben a ''Munka'' 64. számának címlapján egy rajza szerepelt. Kassák egy tanulmányában így írt róla: „nemcsak önmagát, hanem az utána következő nemzedékek sorát is felszabadította az akademizmus merev formulái alól.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947)	+	'''Rippl-Rónai József''' (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.): festő, grafikus. 1884-től a Müncheni Akadémián tanult festészetet, majd 1887-ben egy grafikai ösztöndíjjal Párizsba ment. Itt felkereste Munkácsy Mihályt, aki tanítványául fogadta. Két évi tanulás és segédkezés után függetlenedett Munkácsytól. Franciaországi tartózkodása alatt csatlakozott a francia posztimpresszionistákhoz, a Nabis-csoport tagja lett. 1901-ben otthagyta Párizst, majd a következő évben letelepedett Kaposváron. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIENK, 1907). 1913-ban Kernstok Károllyal és Vaszary Jánossal Művészeti Szabadiskolát nyitott, ahol tanította '''[[Item:Q156982\|Mattis Teutsch János]]'''t'''<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''' és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]'''t'''<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' is. 1914-ben Franciaországban érte az első világháború kitörése, osztrák-magyar állampolgársága miatt internálták. A fogságból 1915-ben szabadult francia festő barátai közbenjárásával. 1919 nyarán a tanácskormány megbízásából a Pallavicini-kastélyban művésztelepet indított. A művésztelep rövid életűnek bizonyult, a Tanácsköztársaság bukásával meg is szűnt. A Tanácsköztársaság időszaka alatt az Iparművészeti Főiskola tanárává is jelölték, de felvétele végül a tanácskormány bukása miatt nem történt meg. Kezdeti „fekete korszakát” követően színes, dekoratív, szecessziós hangulatú festészeti stílust alakított ki. Amellett, hogy témái is jellegzetesek voltak (a portrék mellett 1903-tól jelentős számban készített enteriőrképeket), különleges, a pointillizmushoz hasonló festészeti technikát fejlesztett ki. Párizsból való hazaköltözésével a korabeli magyar festészetet Nagybányával azonosító képet jelentősen módosította. A festészet mellett falikárpitot, üvegablakot, kerámiát, sőt Andrássy Tivadar részére szobabelsőt is tervezett. A ''M''ába 1917-ben Lékay János írt (igencsak negatív) kritikát az Ernst Múzeumban rendezett önálló kiállításáról: a kritikus szerint Rippl-Rónai műveit nagy mennyiségben, azonban kifogásolható minőségben készíti, az alkotások felületességét és a művész rajztechnikáját kritizálta. 1918-ban Kassák Lajos említette meg egy cikkében, az Ernst Múzeum által rendezett csoportos kiállítás kapcsán („[Ernst] milliósan jóljövedelmező aukciói mellett csömörlésig kiárusította Rippl Rónait, …”). 1938-ban Rózsa Miklós Rippl-Rónai halálának tízéves évfordulóján írt róla a ''Munká''ba. 1939-ben a ''Munka'' 64. számának címlapján egy rajza szerepelt. Kassák egy tanulmányában így írt róla: „nemcsak önmagát, hanem az utána következő nemzedékek sorát is felszabadította az akademizmus merev formulái alól.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947)

← Older revision		Revision as of 06:39, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Rippl-Rónai József''' (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.): festő, grafikus. 1884-től a Müncheni Akadémián tanult festészetet, majd 1887-ben egy grafikai ösztöndíjjal Párizsba ment. Itt felkereste Munkácsy Mihályt, aki tanítványául fogadta. Két évi tanulás és segédkezés után függetlenedett Munkácsytól. Franciaországi tartózkodása alatt csatlakozott a francia posztimpresszionistákhoz, a Nabis-csoport tagja lett. 1901-ben otthagyta Párizst, majd a következő évben letelepedett Kaposváron. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIENK, 1907). 1913-ban Kernstok Károllyal és Vaszary Jánossal Művészeti Szabadiskolát nyitott, ahol tanította Mattis Teutsch ~~Jánost~~ és Bortnyik Sándort is. 1914-ben Franciaországban érte az első világháború kitörése, osztrák-magyar állampolgársága miatt internálták. A fogságból 1915-ben szabadult francia festő barátai közbenjárásával. 1919 nyarán a tanácskormány megbízásából a Pallavicini-kastélyban művésztelepet indított. A művésztelep rövid életűnek bizonyult, a Tanácsköztársaság bukásával meg is szűnt. A Tanácsköztársaság időszaka alatt az Iparművészeti Főiskola tanárává is jelölték, de felvétele végül a tanácskormány bukása miatt nem történt meg. Kezdeti „fekete korszakát” követően színes, dekoratív, szecessziós hangulatú festészeti stílust alakított ki. Amellett, hogy témái is jellegzetesek voltak (a portrék mellett 1903-tól jelentős számban készített enteriőrképeket), különleges, a pointillizmushoz hasonló festészeti technikát fejlesztett ki. Párizsból való hazaköltözésével a korabeli magyar festészetet Nagybányával azonosító képet jelentősen módosította. A festészet mellett falikárpitot, üvegablakot, kerámiát, sőt Andrássy Tivadar részére szobabelsőt is tervezett. A ''M''ába 1917-ben Lékay János írt (igencsak negatív) kritikát az Ernst Múzeumban rendezett önálló kiállításáról: a kritikus szerint Rippl-Rónai műveit nagy mennyiségben, azonban kifogásolható minőségben készíti, az alkotások felületességét és a művész rajztechnikáját kritizálta. 1918-ban Kassák Lajos említette meg egy cikkében, az Ernst Múzeum által rendezett csoportos kiállítás kapcsán („[Ernst] milliósan jóljövedelmező aukciói mellett csömörlésig kiárusította Rippl Rónait, …”). 1938-ban Rózsa Miklós Rippl-Rónai halálának tízéves évfordulóján írt róla a ''Munká''ba. 1939-ben a ''Munka'' 64. számának címlapján egy rajza szerepelt. Kassák egy tanulmányában így írt róla: „nemcsak önmagát, hanem az utána következő nemzedékek sorát is felszabadította az akademizmus merev formulái alól.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947)	+	'''Rippl-Rónai József''' (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.): festő, grafikus. 1884-től a Müncheni Akadémián tanult festészetet, majd 1887-ben egy grafikai ösztöndíjjal Párizsba ment. Itt felkereste Munkácsy Mihályt, aki tanítványául fogadta. Két évi tanulás és segédkezés után függetlenedett Munkácsytól. Franciaországi tartózkodása alatt csatlakozott a francia posztimpresszionistákhoz, a Nabis-csoport tagja lett. 1901-ben otthagyta Párizst, majd a következő évben letelepedett Kaposváron. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIENK, 1907). 1913-ban Kernstok Károllyal és Vaszary Jánossal Művészeti Szabadiskolát nyitott, ahol tanította '''[[Item:Q156982\|Mattis Teutsch János]]'''t'''<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''' és Bortnyik Sándort is. 1914-ben Franciaországban érte az első világháború kitörése, osztrák-magyar állampolgársága miatt internálták. A fogságból 1915-ben szabadult francia festő barátai közbenjárásával. 1919 nyarán a tanácskormány megbízásából a Pallavicini-kastélyban művésztelepet indított. A művésztelep rövid életűnek bizonyult, a Tanácsköztársaság bukásával meg is szűnt. A Tanácsköztársaság időszaka alatt az Iparművészeti Főiskola tanárává is jelölték, de felvétele végül a tanácskormány bukása miatt nem történt meg. Kezdeti „fekete korszakát” követően színes, dekoratív, szecessziós hangulatú festészeti stílust alakított ki. Amellett, hogy témái is jellegzetesek voltak (a portrék mellett 1903-tól jelentős számban készített enteriőrképeket), különleges, a pointillizmushoz hasonló festészeti technikát fejlesztett ki. Párizsból való hazaköltözésével a korabeli magyar festészetet Nagybányával azonosító képet jelentősen módosította. A festészet mellett falikárpitot, üvegablakot, kerámiát, sőt Andrássy Tivadar részére szobabelsőt is tervezett. A ''M''ába 1917-ben Lékay János írt (igencsak negatív) kritikát az Ernst Múzeumban rendezett önálló kiállításáról: a kritikus szerint Rippl-Rónai műveit nagy mennyiségben, azonban kifogásolható minőségben készíti, az alkotások felületességét és a művész rajztechnikáját kritizálta. 1918-ban Kassák Lajos említette meg egy cikkében, az Ernst Múzeum által rendezett csoportos kiállítás kapcsán („[Ernst] milliósan jóljövedelmező aukciói mellett csömörlésig kiárusította Rippl Rónait, …”). 1938-ban Rózsa Miklós Rippl-Rónai halálának tízéves évfordulóján írt róla a ''Munká''ba. 1939-ben a ''Munka'' 64. számának címlapján egy rajza szerepelt. Kassák egy tanulmányában így írt róla: „nemcsak önmagát, hanem az utána következő nemzedékek sorát is felszabadította az akademizmus merev formulái alól.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947)