Rendkívüli Színpad - Revision history

BucsicsKatalin at 18:50, 23 November 2023

2023-11-23T18:50:30Z

BucsicsKatalin at 18:35, 23 November 2023

2023-11-23T18:35:04Z

BucsicsKatalin at 18:29, 23 November 2023

2023-11-23T18:29:14Z

BucsicsKatalin at 07:26, 11 November 2023

2023-11-11T07:26:21Z

BucsicsKatalin at 07:15, 11 November 2023

2023-11-11T07:15:37Z

BucsicsKatalin at 06:48, 11 November 2023

2023-11-11T06:48:53Z

BucsicsKatalin: Created page with "Palasovszky Ödön színházi csoportjának újabb kísérlete a Zöld Szamár Színház, az Új Föld-estek és a Cikk-cakk estekután 1928 októberében és novemberében, a..."

2023-11-11T06:48:34Z

Created page with "Palasovszky Ödön színházi csoportjának újabb kísérlete a Zöld Szamár Színház, az Új Föld-estek és a Cikk-cakk estekután 1928 októberében és novemberében, a..."

New page

Palasovszky Ödön színházi csoportjának újabb kísérlete a Zöld Szamár Színház, az Új Föld-estek és a Cikk-cakk estekután 1928 októberében és novemberében, amelynek színhelye a Zeneakadémia kamaraterme volt. Palasovszky Tiszay Andorral a világnézeti vitára épülő konferanszjátékot gondolta tovább, így jött létre a konferanszrevü. A vállalkozást mellettük a régi csapat irányította: Hevesy Iván és Tamás Aladár, táncvezetőként Kövesházi Ágnes, karmesterként pedig Kozma József. Három tematikus estre került sor a Rendkívüli Színpad keretében: ''Happy-end'', ''A mechanizált ember'', ''Lélegzők'' – de mindegyik során arra kérdésre próbáltak meg az alkotók választ keresni, hogy a mechanizálódott, indusztrializálódott, kommerszializálódott társadalomban miként lehet fellelni az autentikus értékeket és tisztán, boldogan élni. Egyszerre több műfajú előadást sikerült létrehozniuk, amelyek során felmerülő „erkölcsi, világnézeti és művészeti kérdéseket Színjáték, Zene és Tánc, Szavalókórus, Plasztika, Recitáció, Konferansz és Ének illusztrálja.”

A ''Happy-end'' című est a boldogság és emberibb élet utáni vágyakozás különböző formáit vitte színre, Buddha, Nietzsche, Petőfi és Horatius, valamint Ivan Goll művei, továbbá apróhirdetések nyomán. Bemutatták Jevrenov ''A lélek kulisszái''című, freudi ihletésű darabját is a háromféle – a gondolkodó, az érzelmi és a tudatalatti – én összecsapásáról (a díszlet ténylegesen egy emberi szívet ábrázolt, érhálózattal, mögötte gerinccel: az érzelmi én öngyilkosságakor a szívből patakzott a vér). ''A mechanizált ember'' fókuszában a konferanszpantomim állt. Témája – a munka, a közlekedési marionettek, a hivatalnok-„automata”, a mechanizált gyermek, dáma, kereskedő stb. felvonultatásával – az volt, hogy a 20. század technicizált világában az ember elveszti önmagát, mechanizálódik az erkölcs és az érzelem. Mindezt gramofonritmusra adják elő, „géptánc” és „drótruhás tánc” keretében. Bemutatták Hannes Küpper és Maxim Valentin''Propeller'' című „gépjátékát” is, valamint Parlov ''Társaság'' című szatirikus darabját, amely előadás során nem mutatkozott élő szereplő a színpadon, egy paraván mögött játszódott a cselekmény.

A ''Lélegzők'' című estet Palasovszky árnyjáték-konferansza fogta össze. Programszámaik között szerepelt még polinéziai monda, egyiptomi naphimnusz, néger sirató; Nietzsche, Lao Ce és Oscar Wilde, továbbá Palasovszky Ödön ''Üvegfújók''ja, Róna Magdának a lélegzés fiziológiai ritmusából kiinduló tánca, ''Bimini'' című, üvegfigurát megjelenítő kompozíciója és Szentpál Olga ''Barbár tánc'' című produkciója, amelynek zenei alapját Bartók ''Barbero allegró''ja képezte. ''Az ember tragédiája 1928'' című árnyképben Ádám Lindberghként repült az űrben, illetve csatázott a Föld szellemeivel. Reinhard Goering ''Tengeri ütközet'' című tragédiáját a társulat csak a hatóság által meghúzott formában tudta előadni.

Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.

Kocsis Rózsa. ''Igen és nem. A magyar avantgard színjáték története''. Budapest: Magvető, 1973, 329–333.

Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika''. Budapest, Balassi, 2006

← Older revision		Revision as of 18:50, 23 November 2023
Line 13:		Line 13:

	Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika''. Budapest, Balassi, 2006.		Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika''. Budapest, Balassi, 2006.
−	[[Category:~~Kasinet~~]]	+	[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 18:35, 23 November 2023
Line 1:		Line 1:
		+	<references />
	'''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' színházi csoportjának újabb kísérlete a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''', az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' és a '''Cikk-cakk estek<code>→</code>''' után 1928 októberében és novemberében, amelynek színhelye a '''[[Item:Q3008\|Zeneakadémia]]<code>→</code>''' kamaraterme volt. Palasovszky '''Tiszay Andor'''ral'''<code>→</code>''' a világnézeti vitára épülő konferanszjátékot gondolta tovább, így jött létre a konferanszrevü. A vállalkozást mellettük a régi csapat irányította: '''Hevesy Iván<code>→</code>''' és '''Tamás Aladár<code>→</code>''', táncvezetőként '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''', karmesterként pedig '''Kozma József<code>→</code>'''. Három tematikus estre került sor a Rendkívüli Színpad keretében: ''Happy-end,'' ''A mechanizált ember,'' ''Lélegzők'' – de mindegyik során arra kérdésre próbáltak meg az alkotók választ keresni, hogy a mechanizálódott, indusztrializálódott, kommerszializálódott társadalomban miként lehet fellelni az autentikus értékeket és tisztán, boldogan élni. Egyszerre több műfajú előadást sikerült létrehozniuk, amelyek során felmerülő „erkölcsi, világnézeti és művészeti kérdéseket Színjáték, Zene és Tánc, Szavalókórus, Plasztika, Recitáció, Konferansz és Ének illusztrálja.”		'''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' színházi csoportjának újabb kísérlete a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''', az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' és a '''Cikk-cakk estek<code>→</code>''' után 1928 októberében és novemberében, amelynek színhelye a '''[[Item:Q3008\|Zeneakadémia]]<code>→</code>''' kamaraterme volt. Palasovszky '''Tiszay Andor'''ral'''<code>→</code>''' a világnézeti vitára épülő konferanszjátékot gondolta tovább, így jött létre a konferanszrevü. A vállalkozást mellettük a régi csapat irányította: '''Hevesy Iván<code>→</code>''' és '''Tamás Aladár<code>→</code>''', táncvezetőként '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''', karmesterként pedig '''Kozma József<code>→</code>'''. Három tematikus estre került sor a Rendkívüli Színpad keretében: ''Happy-end,'' ''A mechanizált ember,'' ''Lélegzők'' – de mindegyik során arra kérdésre próbáltak meg az alkotók választ keresni, hogy a mechanizálódott, indusztrializálódott, kommerszializálódott társadalomban miként lehet fellelni az autentikus értékeket és tisztán, boldogan élni. Egyszerre több műfajú előadást sikerült létrehozniuk, amelyek során felmerülő „erkölcsi, világnézeti és művészeti kérdéseket Színjáték, Zene és Tánc, Szavalókórus, Plasztika, Recitáció, Konferansz és Ének illusztrálja.”

Line 12:		Line 13:

	Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika''. Budapest, Balassi, 2006.		Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika''. Budapest, Balassi, 2006.
		+	[[Category:Kasinet]]

← Older revision		Revision as of 18:29, 23 November 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' színházi csoportjának újabb kísérlete a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''', az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' és a '''Cikk-cakk estek<code>→</code>''' után 1928 októberében és novemberében, amelynek színhelye a '''Zeneakadémia<code>→</code>''' kamaraterme volt. Palasovszky '''Tiszay Andor'''ral'''<code>→</code>''' a világnézeti vitára épülő konferanszjátékot gondolta tovább, így jött létre a konferanszrevü. A vállalkozást mellettük a régi csapat irányította: '''Hevesy Iván<code>→</code>''' és '''Tamás Aladár<code>→</code>''', táncvezetőként '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''', karmesterként pedig '''Kozma József<code>→</code>'''. Három tematikus estre került sor a Rendkívüli Színpad keretében: ''Happy-end,'' ''A mechanizált ember,'' ''Lélegzők'' – de mindegyik során arra kérdésre próbáltak meg az alkotók választ keresni, hogy a mechanizálódott, indusztrializálódott, kommerszializálódott társadalomban miként lehet fellelni az autentikus értékeket és tisztán, boldogan élni. Egyszerre több műfajú előadást sikerült létrehozniuk, amelyek során felmerülő „erkölcsi, világnézeti és művészeti kérdéseket Színjáték, Zene és Tánc, Szavalókórus, Plasztika, Recitáció, Konferansz és Ének illusztrálja.”	+	'''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' színházi csoportjának újabb kísérlete a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''', az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' és a '''Cikk-cakk estek<code>→</code>''' után 1928 októberében és novemberében, amelynek színhelye a '''[[Item:Q3008\|Zeneakadémia]]<code>→</code>''' kamaraterme volt. Palasovszky '''Tiszay Andor'''ral'''<code>→</code>''' a világnézeti vitára épülő konferanszjátékot gondolta tovább, így jött létre a konferanszrevü. A vállalkozást mellettük a régi csapat irányította: '''Hevesy Iván<code>→</code>''' és '''Tamás Aladár<code>→</code>''', táncvezetőként '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''', karmesterként pedig '''Kozma József<code>→</code>'''. Három tematikus estre került sor a Rendkívüli Színpad keretében: ''Happy-end,'' ''A mechanizált ember,'' ''Lélegzők'' – de mindegyik során arra kérdésre próbáltak meg az alkotók választ keresni, hogy a mechanizálódott, indusztrializálódott, kommerszializálódott társadalomban miként lehet fellelni az autentikus értékeket és tisztán, boldogan élni. Egyszerre több műfajú előadást sikerült létrehozniuk, amelyek során felmerülő „erkölcsi, világnézeti és művészeti kérdéseket Színjáték, Zene és Tánc, Szavalókórus, Plasztika, Recitáció, Konferansz és Ének illusztrálja.”

	A ''Happy-end'' című est a boldogság és emberibb élet utáni vágyakozás különböző formáit vitte színre, Buddha, '''Nietzsche<code>→</code>''', '''Petőfi<code>→</code>''' és Horatius, valamint '''Ivan Goll<code>→</code>''' művei, továbbá apróhirdetések nyomán. Bemutatták '''Jevrenov<code>→</code>''' ''A lélek kulisszái'' című, freudi ihletésű darabját is a háromféle – a gondolkodó, az érzelmi és a tudatalatti – én összecsapásáról (a díszlet ténylegesen egy emberi szívet ábrázolt, érhálózattal, mögötte gerinccel: az érzelmi én öngyilkosságakor a szívből patakzott a vér). ''A mechanizált ember'' fókuszában a konferanszpantomim állt. Témája – a munka, a közlekedési marionettek, a hivatalnok-„automata”, a mechanizált gyermek, dáma, kereskedő stb. felvonultatásával – az volt, hogy a 20. század technicizált világában az ember elveszti önmagát, mechanizálódik az erkölcs és az érzelem. Mindezt gramofonritmusra adják elő, „géptánc” és „drótruhás tánc” keretében. Bemutatták '''Hannes Küpper<code>→</code>''' és '''Maxim Valentin<code>→</code>''' ''Propeller'' című „gépjátékát” is, valamint '''Parlov<code>→</code>''' ''Társaság'' című szatirikus darabját, amely előadás során nem mutatkozott élő szereplő a színpadon, egy paraván mögött játszódott a cselekmény.		A ''Happy-end'' című est a boldogság és emberibb élet utáni vágyakozás különböző formáit vitte színre, Buddha, '''Nietzsche<code>→</code>''', '''Petőfi<code>→</code>''' és Horatius, valamint '''Ivan Goll<code>→</code>''' művei, továbbá apróhirdetések nyomán. Bemutatták '''Jevrenov<code>→</code>''' ''A lélek kulisszái'' című, freudi ihletésű darabját is a háromféle – a gondolkodó, az érzelmi és a tudatalatti – én összecsapásáról (a díszlet ténylegesen egy emberi szívet ábrázolt, érhálózattal, mögötte gerinccel: az érzelmi én öngyilkosságakor a szívből patakzott a vér). ''A mechanizált ember'' fókuszában a konferanszpantomim állt. Témája – a munka, a közlekedési marionettek, a hivatalnok-„automata”, a mechanizált gyermek, dáma, kereskedő stb. felvonultatásával – az volt, hogy a 20. század technicizált világában az ember elveszti önmagát, mechanizálódik az erkölcs és az érzelem. Mindezt gramofonritmusra adják elő, „géptánc” és „drótruhás tánc” keretében. Bemutatták '''Hannes Küpper<code>→</code>''' és '''Maxim Valentin<code>→</code>''' ''Propeller'' című „gépjátékát” is, valamint '''Parlov<code>→</code>''' ''Társaság'' című szatirikus darabját, amely előadás során nem mutatkozott élő szereplő a színpadon, egy paraván mögött játszódott a cselekmény.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' színházi csoportjának újabb kísérlete a Zöld Szamár Színház, az Új Föld-estek és a Cikk-cakk estekután 1928 októberében és novemberében, amelynek színhelye a Zeneakadémia kamaraterme volt. Palasovszky Tiszay Andorral a világnézeti vitára épülő konferanszjátékot gondolta tovább, így jött létre a konferanszrevü. A vállalkozást mellettük a régi csapat irányította: Hevesy Iván és Tamás Aladár, táncvezetőként Kövesházi Ágnes, karmesterként pedig Kozma József. Három tematikus estre került sor a Rendkívüli Színpad keretében: ''Happy-end'', ''A mechanizált ember'', ''Lélegzők'' – de mindegyik során arra kérdésre próbáltak meg az alkotók választ keresni, hogy a mechanizálódott, indusztrializálódott, kommerszializálódott társadalomban miként lehet fellelni az autentikus értékeket és tisztán, boldogan élni. Egyszerre több műfajú előadást sikerült létrehozniuk, amelyek során felmerülő „erkölcsi, világnézeti és művészeti kérdéseket Színjáték, Zene és Tánc, Szavalókórus, Plasztika, Recitáció, Konferansz és Ének illusztrálja.”
+'''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' színházi csoportjának újabb kísérlete a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''', az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' és a '''Cikk-cakk estek<code>→</code>''' után 1928 októberében és novemberében, amelynek színhelye a '''Zeneakadémia<code>→</code>''' kamaraterme volt. Palasovszky '''Tiszay Andor'''ral'''<code>→</code>''' a világnézeti vitára épülő konferanszjátékot gondolta tovább, így jött létre a konferanszrevü. A vállalkozást mellettük a régi csapat irányította: '''Hevesy Iván<code>→</code>''' és '''Tamás Aladár<code>→</code>''', táncvezetőként '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''', karmesterként pedig '''Kozma József<code>→</code>'''. Három tematikus estre került sor a Rendkívüli Színpad keretében: ''Happy-end,'' ''A mechanizált ember,'' ''Lélegzők'' – de mindegyik során arra kérdésre próbáltak meg az alkotók választ keresni, hogy a mechanizálódott, indusztrializálódott, kommerszializálódott társadalomban miként lehet fellelni az autentikus értékeket és tisztán, boldogan élni. Egyszerre több műfajú előadást sikerült létrehozniuk, amelyek során felmerülő „erkölcsi, világnézeti és művészeti kérdéseket Színjáték, Zene és Tánc, Szavalókórus, Plasztika, Recitáció, Konferansz és Ének illusztrálja.”
-A ''Happy-end'' című est a boldogság és emberibb élet utáni vágyakozás különböző formáit vitte színre, Buddha, Nietzsche, Petőfi és Horatius, valamint Ivan Goll művei, továbbá apróhirdetések nyomán. Bemutatták Jevrenov ''A lélek kulisszái'' című, freudi ihletésű darabját is a háromféle – a gondolkodó, az érzelmi és a tudatalatti – én összecsapásáról (a díszlet ténylegesen egy emberi szívet ábrázolt, érhálózattal, mögötte gerinccel: az érzelmi én öngyilkosságakor a szívből patakzott a vér). ''A mechanizált ember'' fókuszában a konferanszpantomim állt. Témája – a munka, a közlekedési marionettek, a hivatalnok-„automata”, a mechanizált gyermek, dáma, kereskedő stb. felvonultatásával – az volt, hogy a 20. század technicizált világában az ember elveszti önmagát, mechanizálódik az erkölcs és az érzelem. Mindezt gramofonritmusra adják elő, „géptánc” és „drótruhás tánc” keretében. Bemutatták Hannes Küpper és Maxim Valentin ''Propeller'' című „gépjátékát” is, valamint Parlov ''Társaság'' című szatirikus darabját, amely előadás során nem mutatkozott élő szereplő a színpadon, egy paraván mögött játszódott a cselekmény.
+A ''Happy-end'' című est a boldogság és emberibb élet utáni vágyakozás különböző formáit vitte színre, Buddha, '''Nietzsche<code>→</code>''', '''Petőfi<code>→</code>''' és Horatius, valamint '''Ivan Goll<code>→</code>''' művei, továbbá apróhirdetések nyomán. Bemutatták '''Jevrenov<code>→</code>''' ''A lélek kulisszái'' című, freudi ihletésű darabját is a háromféle – a gondolkodó, az érzelmi és a tudatalatti – én összecsapásáról (a díszlet ténylegesen egy emberi szívet ábrázolt, érhálózattal, mögötte gerinccel: az érzelmi én öngyilkosságakor a szívből patakzott a vér). ''A mechanizált ember'' fókuszában a konferanszpantomim állt. Témája – a munka, a közlekedési marionettek, a hivatalnok-„automata”, a mechanizált gyermek, dáma, kereskedő stb. felvonultatásával – az volt, hogy a 20. század technicizált világában az ember elveszti önmagát, mechanizálódik az erkölcs és az érzelem. Mindezt gramofonritmusra adják elő, „géptánc” és „drótruhás tánc” keretében. Bemutatták '''Hannes Küpper<code>→</code>''' és '''Maxim Valentin<code>→</code>''' ''Propeller'' című „gépjátékát” is, valamint '''Parlov<code>→</code>''' ''Társaság'' című szatirikus darabját, amely előadás során nem mutatkozott élő szereplő a színpadon, egy paraván mögött játszódott a cselekmény.
-A ''Lélegzők'' című estet Palasovszky árnyjáték-konferansza fogta össze. Programszámaik között szerepelt még polinéziai monda, egyiptomi naphimnusz, néger sirató; Nietzsche, Lao Ce és Oscar Wilde, továbbá Palasovszky Ödön ''Üvegfújók''ja, Róna Magdának a lélegzés fiziológiai ritmusából kiinduló tánca, ''Bimini'' című, üvegfigurát megjelenítő kompozíciója és Szentpál Olga ''Barbár tánc'' című produkciója, amelynek zenei alapját Bartók ''Barbero allegró''ja képezte. ''Az ember tragédiája 1928'' című árnyképben Ádám Lindberghként repült az űrben, illetve csatázott a Föld szellemeivel. Reinhard Goering ''Tengeri ütközet'' című tragédiáját a társulat csak a hatóság által meghúzott formában tudta előadni.
+A ''Lélegzők'' című estet Palasovszky árnyjáték-konferansza fogta össze. Programszámaik között szerepelt még polinéziai monda, egyiptomi naphimnusz, néger sirató; Nietzsche, Lao Ce és Oscar Wilde, továbbá Palasovszky Ödön ''Üvegfújók''ja, '''Róna Magdá'''nak'''<code>→</code>''' a lélegzés fiziológiai ritmusából kiinduló tánca, ''Bimini'' című, üvegfigurát megjelenítő kompozíciója és '''Szentpál Olga<code>→</code>''' ''Barbár tánc'' című produkciója, amelynek zenei alapját '''Bartók<code>→</code>''' ''Allegro barbaró''ja képezte. ''Az ember tragédiája 1928'' című árnyképben Ádám Lindberghként repült az űrben, illetve csatázott a Föld szellemeivel. '''Reinhard Goering<code>→</code>''' ''Tengeri ütközet'' című tragédiáját a társulat csak a hatóság által meghúzott formában tudta előadni.

@@ Line 4: / Line 4: @@
 A ''Lélegzők'' című estet Palasovszky árnyjáték-konferansza fogta össze. Programszámaik között szerepelt még polinéziai monda, egyiptomi naphimnusz, néger sirató; Nietzsche, Lao Ce és Oscar Wilde, továbbá Palasovszky Ödön ''Üvegfújók''ja, Róna Magdának a lélegzés fiziológiai ritmusából kiinduló tánca, ''Bimini'' című, üvegfigurát megjelenítő kompozíciója és Szentpál Olga ''Barbár tánc'' című produkciója, amelynek zenei alapját Bartók ''Barbero allegró''ja képezte. ''Az ember tragédiája 1928'' című árnyképben Ádám Lindberghként repült az űrben, illetve csatázott a Föld szellemeivel. Reinhard Goering ''Tengeri ütközet'' című tragédiáját a társulat csak a hatóság által meghúzott formában tudta előadni.
@@ Line 10: / Line 11: @@
 Kocsis Rózsa. ''Igen és nem. A magyar avantgard színjáték története''. Budapest: Magvető, 1973, 329–333.
-Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika''. Budapest, Balassi, 2006
+Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika''. Budapest, Balassi, 2006.