Révész Béla - Revision history

BucsicsKatalin at 19:07, 21 April 2025

2025-04-21T19:07:32Z

BucsicsKatalin at 12:42, 15 September 2023

2023-09-15T12:42:16Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Révész Béla''' (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (19..."

2023-08-30T12:27:00Z

Created page with "'''Révész Béla''' (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (19..."

New page

'''Révész Béla''' (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (1931). 1906-tól 1925-ig, a Tanácsköztársaság utáni emigráció éveit (1919-1922) leszámítva a ''Népszava'' munkatársaként, majd szerkesztőjeként dolgozott. Ekkoriban a napilap munkatársaként, majd később a ''Renaissance'' című folyóirat szerkesztőjeként több szöveget is közölt a pályakezdő Kassáktól. Szocialista indíttatású prózájával megteremtője volt a századfordulós városi valóságirodalomnak (''A nagy börtön'', elbeszélések, 1907; ''Vonagló falvak'', regény, 1914). Kassák a szocialista irodalom kezdetét kötötte hozzá portréjában, amelyben expresszionista szerzőnek is nevezte. (''Ma'', 1917/6) ''Beethoven'' című kötetét Erdei Viktor illusztrálta, a rajzokat Kassák konvencionálisnak értékelte. (''Ma'', 1917/10) Tihanyi Lajos Révész Béla-portréját, amelyet a ''Ma'' IV. kiállításán is kiállítottak, a lap az 1918/10-es számában közölte. Kassák már a ''Szintetikus irodalom''ban Adyval emlegette egy sorban, mint „mozgalmuk első hírnökét”. (''Ma'', 1917/6) Később az ''Együtt'' hasábjain (1927/6), majd – írói pályájának 40. évfordulója alkalmából – a ''Munka'' 1938/59-es számában hosszan méltatta Révész Bélát, és ez utóbbiban három elbeszélést (''A két híd'', ''A matrác lakói'', ''Orgonaág'') közölt tőle.

Révész Béla. „A matrác lakói”. ''Munka'' 10, 59. sz. (1938): 2016-2017.

Révész Béla. „A két híd”. ''Munka'' 10, 59. sz. (1938): 2017-2018.

Révész Béla. „Orgonaág”. ''Munka'' 10, 59. sz. (1938): 2019.

Kassák Lajos. „Révész Béla (Kontúrok egy portrait-hoz)”. ''Ma'' 2, 6. sz. (1917): 82-83.

Nagy Andor. „Révész Bélánál”. ''Jövő'', 1921. december 18., 7-8.

Kassák Lajos. „Reflexiók 1898-1938”. ''Munka'' 10, 59. sz. (1938): 2007-2008.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 19:07, 21 April 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''Révész Béla''' ('''Esztergom''', 1876. február 17. – '''Auschwitz''', 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (1931). 1906-tól 1925-ig, a Tanácsköztársaság utáni emigráció éveit (1919-1922) leszámítva a ''Népszava'' munkatársaként, majd szerkesztőjeként dolgozott. Ekkoriban a napilap munkatársaként, majd később a ''Renaissance'' című folyóirat szerkesztőjeként több szöveget is közölt a pályakezdő ~~Kassáktól~~. Szocialista indíttatású prózájával megteremtője volt a századfordulós városi valóságirodalomnak (''A nagy börtön'', elbeszélések, 1907; ''Vonagló falvak'', regény, 1914). Kassák a szocialista irodalom kezdetét kötötte hozzá portréjában, amelyben expresszionista szerzőnek is nevezte. (''Ma'', 1917/6) ''Beethoven'' című kötetét Erdei Viktor illusztrálta, a rajzokat Kassák konvencionálisnak értékelte. (''Ma'', 1917/10) Tihanyi Lajos Révész Béla-portréját, amelyet a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' IV. kiállításán is kiállítottak, a lap az 1918/10-es számában közölte. Kassák már a ''Szintetikus irodalom''ban Adyval emlegette egy sorban, mint „mozgalmuk első hírnökét”. (''Ma'', 1917/6) Később az ''Együtt'' hasábjain (1927/6), majd – írói pályájának 40. évfordulója alkalmából – a ''Munka'' 1938/59-es számában hosszan méltatta Révész Bélát, és ez utóbbiban három elbeszélést (''A két híd'', ''A matrác lakói'', ''Orgonaág'') közölt tőle.	+	'''Révész Béla''' ('''Esztergom''', 1876. február 17. – '''Auschwitz''', 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (1931). 1906-tól 1925-ig, a Tanácsköztársaság utáni emigráció éveit (1919-1922) leszámítva a ''Népszava'' munkatársaként, majd szerkesztőjeként dolgozott. Ekkoriban a napilap munkatársaként, majd később a ''Renaissance'' című folyóirat szerkesztőjeként több szöveget is közölt a pályakezdő '''[[Item:Q45937\|Kassák]]'''tól'''<code>→</code>'''. Szocialista indíttatású prózájával megteremtője volt a századfordulós városi valóságirodalomnak (''A nagy börtön'', elbeszélések, 1907; ''Vonagló falvak'', regény, 1914). Kassák a szocialista irodalom kezdetét kötötte hozzá portréjában, amelyben expresszionista szerzőnek is nevezte. (''Ma'', 1917/6) ''Beethoven'' című kötetét Erdei Viktor illusztrálta, a rajzokat Kassák konvencionálisnak értékelte. (''Ma'', 1917/10) Tihanyi Lajos Révész Béla-portréját, amelyet a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' IV. kiállításán is kiállítottak, a lap az 1918/10-es számában közölte. Kassák már a ''Szintetikus irodalom''ban Adyval emlegette egy sorban, mint „mozgalmuk első hírnökét”. (''Ma'', 1917/6) Később az ''Együtt'' hasábjain (1927/6), majd – írói pályájának 40. évfordulója alkalmából – a ''Munka'' 1938/59-es számában hosszan méltatta Révész Bélát, és ez utóbbiban három elbeszélést (''A két híd'', ''A matrác lakói'', ''Orgonaág'') közölt tőle.

← Older revision		Revision as of 12:42, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Révész Béla''' (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (1931). 1906-tól 1925-ig, a Tanácsköztársaság utáni emigráció éveit (1919-1922) leszámítva a ''Népszava'' munkatársaként, majd szerkesztőjeként dolgozott. Ekkoriban a napilap munkatársaként, majd később a ''Renaissance'' című folyóirat szerkesztőjeként több szöveget is közölt a pályakezdő Kassáktól. Szocialista indíttatású prózájával megteremtője volt a századfordulós városi valóságirodalomnak (''A nagy börtön'', elbeszélések, 1907; ''Vonagló falvak'', regény, 1914). Kassák a szocialista irodalom kezdetét kötötte hozzá portréjában, amelyben expresszionista szerzőnek is nevezte. (''Ma'', 1917/6) ''Beethoven'' című kötetét Erdei Viktor illusztrálta, a rajzokat Kassák konvencionálisnak értékelte. (''Ma'', 1917/10) Tihanyi Lajos Révész Béla-portréját, amelyet a ''Ma'' IV. kiállításán is kiállítottak, a lap az 1918/10-es számában közölte. Kassák már a ''Szintetikus irodalom''ban Adyval emlegette egy sorban, mint „mozgalmuk első hírnökét”. (''Ma'', 1917/6) Később az ''Együtt'' hasábjain (1927/6), majd – írói pályájának 40. évfordulója alkalmából – a ''Munka'' 1938/59-es számában hosszan méltatta Révész Bélát, és ez utóbbiban három elbeszélést (''A két híd'', ''A matrác lakói'', ''Orgonaág'') közölt tőle.	+	'''Révész Béla''' ('''Esztergom''', 1876. február 17. – '''Auschwitz''', 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (1931). 1906-tól 1925-ig, a Tanácsköztársaság utáni emigráció éveit (1919-1922) leszámítva a ''Népszava'' munkatársaként, majd szerkesztőjeként dolgozott. Ekkoriban a napilap munkatársaként, majd később a ''Renaissance'' című folyóirat szerkesztőjeként több szöveget is közölt a pályakezdő Kassáktól. Szocialista indíttatású prózájával megteremtője volt a századfordulós városi valóságirodalomnak (''A nagy börtön'', elbeszélések, 1907; ''Vonagló falvak'', regény, 1914). Kassák a szocialista irodalom kezdetét kötötte hozzá portréjában, amelyben expresszionista szerzőnek is nevezte. (''Ma'', 1917/6) ''Beethoven'' című kötetét Erdei Viktor illusztrálta, a rajzokat Kassák konvencionálisnak értékelte. (''Ma'', 1917/10) Tihanyi Lajos Révész Béla-portréját, amelyet a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' IV. kiállításán is kiállítottak, a lap az 1918/10-es számában közölte. Kassák már a ''Szintetikus irodalom''ban Adyval emlegette egy sorban, mint „mozgalmuk első hírnökét”. (''Ma'', 1917/6) Később az ''Együtt'' hasábjain (1927/6), majd – írói pályájának 40. évfordulója alkalmából – a ''Munka'' 1938/59-es számában hosszan méltatta Révész Bélát, és ez utóbbiban három elbeszélést (''A két híd'', ''A matrác lakói'', ''Orgonaág'') közölt tőle.