Prizma Színpad - Revision history

BucsicsKatalin at 13:12, 5 December 2023

2023-12-05T13:12:57Z

BucsicsKatalin at 08:03, 11 November 2023

2023-11-11T08:03:01Z

BucsicsKatalin at 06:46, 11 November 2023

2023-11-11T06:46:56Z

BucsicsKatalin at 06:40, 11 November 2023

2023-11-11T06:40:03Z

BucsicsKatalin at 06:39, 11 November 2023

2023-11-11T06:39:20Z

BucsicsKatalin: Created page with "A Prizma Színpad Palasovszky Ödön társulatának a kísérleteit folytatta tovább 1928-1929-ben (decembertől februárig), a Rendkívüli Színpad előadásai után. Palas..."

2023-11-11T06:38:32Z

Created page with "A Prizma Színpad Palasovszky Ödön társulatának a kísérleteit folytatta tovább 1928-1929-ben (decembertől februárig), a Rendkívüli Színpad előadásai után. Palas..."

New page

A Prizma Színpad Palasovszky Ödön társulatának a kísérleteit folytatta tovább 1928-1929-ben (decembertől februárig), a Rendkívüli Színpad előadásai után. Palasovszy Ödön visszaemlékezései szerint itt kísérleteik már igen variábilisak voltak – ugyanakkor egyszerre igyekeztek megfelelni a polgári-értelmiségi és – társadalmi kérdések megvitatásával – a baloldali közönségnek is. „A szatirikus színház, a kabaré, a kísérleti színpad eredményei nagyon is szétágaztak már: három–négy külön irányú színház magvát is tartalmazták; az avantgárd kabarét, a tömegszínpadot, a mozgásszínpadot és így tovább. A legfontosabb feladat most az volt, hogy a mozgás alapjára helyezett drámai kórusszínpadot kialakítsuk. A kabaréjelleget tehát fokozatosan kikapcsoltam, a konferansztémákat mind mélyebbre és mélyebbre építettem, a kórusokat, parlandojátékokat, táncdrámákat pedig igyekeztem szakszerű stúdiómunkával úgy fejleszteni, hogy az új színpadi egység felé közeledjünk. Így alapítottam meg a Prizma Színpadot.” Ebben az időszakban kapcsolódott a társulathoz az inkább a természetes mozgáskultúrát propagáló Madzsar Alice vendégszereplő csoportja is.
Összesen három előadásuk volt, az első az Árnyak címet viselte, és freudi indíttatású koncepcióra alapozták, a tudattalanban rejlő emlékek irányító szerepét hangsúlyozva. A bemutató három táncjátékot foglalt magába: Madzsar Alice-tól két számot, a Kozma József zenéjére készült Hatkarú istennő címűt, illetve az Emlékek című mozgásdrámát, parlandóval egybekötve. Wilhelm von Scholz Versenyfutás az árnyakkal című pszichoanalitikus jelenete egészítette ki a bemutatót.
A második bemutató a Kezek címet viselte, Palasovszky liturgikus kórusjátékát, illetve Oidipusz kezei című (parlandóra és mozgásra épülő) kórusjátékát, Madzsar Alice Kezek tánca című koreográfiáját, valamint Kövesházi Ágnes munkatáncát láthatták a nézők.
A számok élete című utolsó előadás mint szintetikus konferanszjáték kisebb jelenetekre épült: ilyen volt Pitagorasz tétele, Buddha nyolc igazsága, Az apokalipszis négy lovasa, Nietzsche számmisztikája, továbbá olyan hétköznapi, számokkal működő jelenségek, mint a deviza-piac, a menetrend, kiszámolós gyermekmondóka, statisztika és árjegyzék. Palasovszky Az 1x1 ünnepe című oratóriumát és Bortnyik Sándor házassági háromszög-pantomimjét vagy mechanikus balettjét (Zöld Szamár) is bemutatták – a darabban bábok szerepeltek, a címadó bábfigura a komikus végzetet irányító játékmesterként lépett a színpadra. A darabhoz Bortynik konstruktivista stílusú kulisszatáblákat tervezett, ezek mozgatásával irányította a játékot. A bemutató részét képezte még Herwarth Walden expresszív „drámai pasztellje”, a Negyedik, továbbá Tristan Tzara Gázszív című drámájának egy jelenete Számok versenye címmel.

TÓTH Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. Iskolakultúra 6, 8. sz. (1996): 71–76.
KOCSIS Rózsa. Igen és nem. A magyar avantgárd színjáték története. Budapest: Magvető, 1973. 333–333.
JÁKFALVI Magdolna. Avantgárd – színház – politika. Budapest, Balassi, 2006.

← Older revision		Revision as of 13:12, 5 December 2023
Line 14:		Line 14:

	Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.		Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.
		+	[[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-A Prizma Színpad Palasovszky Ödön társulatának a kísérleteit folytatta tovább 1928–1929-ben (decembertől februárig), a Rendkívüli Színpad előadásai után. Palasovszy Ödön visszaemlékezései szerint itt kísérleteik már igen variábilisak voltak – ugyanakkor egyszerre igyekeztek megfelelni a polgári-értelmiségi és – társadalmi kérdések megvitatásával – a baloldali közönségnek is. „A szatirikus színház, a kabaré, a kísérleti színpad eredményei nagyon is szétágaztak már: három–négy külön irányú színház magvát is tartalmazták; az avantgárd kabarét, a tömegszínpadot, a mozgásszínpadot és így tovább. A legfontosabb feladat most az volt, hogy a mozgás alapjára helyezett drámai kórusszínpadot kialakítsuk. A kabaréjelleget tehát fokozatosan kikapcsoltam, a konferansztémákat mind mélyebbre és mélyebbre építettem, a kórusokat, parlandojátékokat, táncdrámákat pedig igyekeztem szakszerű stúdiómunkával úgy fejleszteni, hogy az új színpadi egység felé közeledjünk. Így alapítottam meg a Prizma Színpadot.” Ebben az időszakban kapcsolódott a társulathoz az inkább a természetes mozgáskultúrát propagáló Madzsar Alice vendégszereplő csoportja is.
+A Prizma Színpad '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' társulatának a kísérleteit folytatta tovább 1928–1929-ben (decembertől februárig), a '''Rendkívüli Színpad<code>→</code>''' előadásai után. Palasovszy Ödön visszaemlékezései szerint itt kísérleteik már igen variábilisak voltak – ugyanakkor egyszerre igyekeztek megfelelni a polgári-értelmiségi és – társadalmi kérdések megvitatásával – a baloldali közönségnek is. „A szatirikus színház, a kabaré, a kísérleti színpad eredményei nagyon is szétágaztak már: három–négy külön irányú színház magvát is tartalmazták; az avantgárd kabarét'''<code>→</code>''', a tömegszínpadot'''<code>→</code>''', a mozgásszínpadot'''<code>→</code>''' és így tovább. A legfontosabb feladat most az volt, hogy a mozgás alapjára helyezett drámai kórusszínpadot kialakítsuk. A kabaréjelleget tehát fokozatosan kikapcsoltam, a konferansztémákat mind mélyebbre és mélyebbre építettem, a kórusokat, parlandójátékokat'''<code>→</code>''', táncdrámákat pedig igyekeztem szakszerű stúdiómunkával úgy fejleszteni, hogy az új színpadi egység felé közeledjünk. Így alapítottam meg a Prizma Színpadot.” Ebben az időszakban kapcsolódott a társulathoz az inkább a természetes mozgáskultúrát propagáló '''Madzsar Alice<code>→</code>''' vendégszereplő csoportja is.
-Összesen három előadásuk volt, az első az Árnyak címet viselte, és freudi indíttatású koncepcióra alapozták, a tudattalanban rejlő emlékek irányító szerepét hangsúlyozva. A bemutató három táncjátékot foglalt magába: Madzsar Alice-tól két számot, a Kozma József zenéjére készült Hatkarú istennő címűt, illetve az Emlékek című mozgásdrámát, parlandóval egybekötve. Wilhelm von Scholz Versenyfutás az árnyakkal című pszichoanalitikus jelenete egészítette ki a bemutatót.
+Összesen három előadásuk volt, az első az ''Árnyak'' címet viselte, és freudi indíttatású koncepcióra alapozták, a tudattalanban rejlő emlékek irányító szerepét hangsúlyozva. A bemutató három táncjátékot foglalt magába: Madzsar Alice-tól két számot, a '''Kozma József<code>→</code>''' zenéjére készült ''Hatkarú istennő'' címűt, illetve az ''Emlékek'' című mozgásdrámát, parlandóval egybekötve. Wilhelm von Scholz ''Versenyfutás az árnyakkal'' című pszichoanalitikus jelenete egészítette ki a bemutatót.
-A második bemutató a Kezek címet viselte, Palasovszky liturgikus kórusjátékát, illetve Oidipusz kezei című (parlandóra és mozgásra épülő) kórusjátékát, Madzsar Alice Kezek tánca című koreográfiáját, valamint Kövesházi Ágnes munkatáncát láthatták a nézők.
+A második bemutató a ''Kezek'' címet viselte, Palasovszky liturgikus kórusjátékát, illetve ''Oidipusz kezei'' című (parlandóra és mozgásra épülő) kórusjátékát, Madzsar Alice ''Kezek tánca'' című koreográfiáját, valamint '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''' munkatáncát láthatták a nézők.
-A számok élete című utolsó előadás mint szintetikus konferanszjáték kisebb jelenetekre épült: ilyen volt Pitagorasz tétele, Buddha nyolc igazsága, Az apokalipszis négy lovasa, Nietzsche számmisztikája, továbbá olyan hétköznapi, számokkal működő jelenségek, mint a deviza-piac, a menetrend, kiszámolós gyermekmondóka, statisztika és árjegyzék. Palasovszky Az 1x1 ünnepe című oratóriumát és Bortnyik Sándor házassági háromszög-pantomimjét vagy mechanikus balettjét (Zöld Szamár) is bemutatták – a darabban bábok szerepeltek, a címadó bábfigura a komikus végzetet irányító játékmesterként lépett a színpadra. A darabhoz Bortynik konstruktivista stílusú kulisszatáblákat tervezett, ezek mozgatásával irányította a játékot. A bemutató részét képezte még Herwarth Walden expresszív „drámai pasztellje”, a Negyedik, továbbá Tristan Tzara Gázszív című drámájának egy jelenete Számok versenye címmel.
+''A számok élete'' című utolsó előadás mint szintetikus konferanszjáték kisebb jelenetekre épült: ilyen volt Pitagorasz tétele, Buddha nyolc igazsága, ''Az apokalipszis négy lovasa,'' '''Nietzsche<code>→</code>''' számmisztikája, továbbá olyan hétköznapi, számokkal működő jelenségek, mint a devizapiac, a menetrend, kiszámolós gyermekmondóka, statisztika és árjegyzék. Palasovszky ''Az 1x1 ünnepe'' című oratóriumát és '''Bortnyik Sándor<code>→</code>''' házassági háromszög-pantomimjét vagy mechanikus balettjét ''(Zöld Szamár)'' is bemutatták – a darabban bábok szerepeltek, a címadó bábfigura a komikus végzetet irányító játékmesterként lépett a színpadra. A darabhoz Bortnyik konstruktivista stílusú kulisszatáblákat tervezett, ezek mozgatásával irányította a játékot. A bemutató részét képezte még '''Herwarth Walden<code>→</code>''' expresszív „drámai pasztellje”, a ''Negyedik,'' továbbá '''Tristan Tzara''' ''Gázszív'' című drámájának egy jelenete ''Számok versenye'' címmel.

@@ Line 9: / Line 9: @@
-TÓTH Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
+Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
-KOCSIS Rózsa. ''Igen és nem. A magyar avantgárd színjáték története.'' Budapest: Magvető, 1973. 333–333.
+Kocsis Rózsa. ''Igen és nem. A magyar avantgárd színjáték története.'' Budapest: Magvető, 1973. 333–333.
-JÁKFALVI Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.
+Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.

← Older revision		Revision as of 06:40, 11 November 2023
Line 8:		Line 8:


−	~~TÓTH Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. Iskolakultúra 6, 8. sz. (1996): 71–76.~~

−	KOCSIS Rózsa. Igen és nem. A magyar avantgárd színjáték története. Budapest: Magvető, 1973. 333–333.	+	TÓTH Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
−	JÁKFALVI Magdolna. Avantgárd – színház – politika. Budapest, Balassi, 2006.	+
		+	KOCSIS Rózsa. ''Igen és nem. A magyar avantgárd színjáték története.'' Budapest: Magvető, 1973. 333–333.
		+
		+	JÁKFALVI Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.