Periszkop - Revision history

BucsicsKatalin at 19:57, 29 February 2024

2024-02-29T19:57:34Z

BucsicsKatalin at 19:56, 29 February 2024

2024-02-29T19:56:19Z

BucsicsKatalin at 19:55, 29 February 2024

2024-02-29T19:55:42Z

BucsicsKatalin at 19:11, 29 February 2024

2024-02-29T19:11:05Z

BucsicsKatalin at 19:07, 29 February 2024

2024-02-29T19:07:59Z

BucsicsKatalin at 17:51, 29 February 2024

2024-02-29T17:51:41Z

BucsicsKatalin at 17:40, 29 February 2024

2024-02-29T17:40:59Z

BucsicsKatalin at 17:38, 29 February 2024

2024-02-29T17:38:32Z

BucsicsKatalin at 17:06, 29 February 2024

2024-02-29T17:06:02Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Periszkóp to Periszkop

2024-02-29T15:01:17Z

BucsicsKatalin moved page Periszkóp to Periszkop

@@ Line 5: / Line 5: @@
 Bár rövid életűnek mondható periodikáról beszélünk, aligha volt lap a kor összmagyar irodalmi-művészeti mezején, mely többet tett volna a képi látásmód fejlesztéséért és az 1920-as évek európai, modern képzőművészetének a megismertetéséért. A lap bőséges teret nyújtott a modern átmeneteket létrehozó posztimpresszionizmus, posztszimbolizmus alkotóinak (Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Pissaro, Renoir, Derain, Henri Rousseau stb.) is, akik nem mondhatók persze avantgardistáknak, de nélkülük nem jöhettek volna létre az újabb irányzatok, melyeket '''[[Item:Q348317|Picasso]]<code>[[Picasso, Pablo|→]]</code>''', '''[[Item:Q336165|Léger]]<code>[[Léger, Fernand|→]]</code>''', '''[[Item:Q335904|Klee]]<code>[[Klee, Paul|→]]</code>''', '''Kokoschka<code>→</code>''', '''Brâncuşi<code>→</code>''', '''Archipenko<code>→</code>''', '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]</code>''', '''[[Item:Q335811|Chagall]]<code>[[Chagall, Marc|→]]</code>''' művei képviseltek. Szántó szerkesztői elve kezdetektől az volt, hogy tiszta stílusirányzatok csak elméletben léteznek. A kor erdélyi olvasói e hasábokon értesülhettek a Bauhausról'''<code>→</code>''', s találkozhattak '''[[Item:Q148832|Moholy-Nagy László]]<code>[[Moholy-Nagy László|→]]</code>''' tárgykonstrukcióival és fotóplasztikáival, akárcsak a magyar művészeti avantgárd legjobbjaival: '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''', '''[[Item:Q153851|Kádár Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q38196|Nemes Lampérth József]]<code>[[Nemes Lampérth József|→]]</code>''', Tihanyi Lajos, '''[[Item:Q151695|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q147325|Kmetty János]]<code>[[Kmetty János|→]]</code>''' munkáival. Mellettük a „helyi” (partiumi, erdélyi) avantgárd képzőművészek legjobbjai is felsorakoztak: '''Kara Mihály<code>→</code>''', Kóra-Korber Nándor, '''[[Item:Q145313|Gallas Nándor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q241592|Ferenczy Béni]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q148927|Mund Hugó]]<code>→</code>'''. A képanyagot művészeti tárgyú tanulmányok és cikkek kísérték vagy eleve ilyenek vezették fel, többek között '''[[Item:Q149437|Perlrott-Csaba Vilmos]]<code>[[Perlrott Csaba Vilmos|→]]</code>''', Uitz Béla, '''[[Item:Q47314|Németh Antal]]<code>[[Németh Antal|→]]</code>''' vagy '''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]<code>[[Korn, Arthur|→]]</code>''' tollából.
-A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' és '''[[Item:Q42955|Dienes László]]<code>[[Dienes László|→]]</code>''' képviselte; '''[[Item:Q241024|Déry Tibor]]<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''[[Item:Q140|Illyés Gyula]]<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. Gallas Nándor rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>[[Tzara, Tristan|→]]</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''[[Item:Q334152|Ivan Goll]]<code>[[Goll, Ivan|→]]</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>[[Gáspár Endre|→]]</code>''', Illyés Gyula, '''[[Item:Q244864|Németh Andor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49095|Szegi Pál]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49654|Tamás Aladár]]<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''[[Item:Q55351|Neubauer Pál]]<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''Théo Van Doesburg<code>→</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei.
+A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' és '''[[Item:Q42955|Dienes László]]<code>[[Dienes László|→]]</code>''' képviselte; '''[[Item:Q241024|Déry Tibor]]<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''[[Item:Q140|Illyés Gyula]]<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. Gallas Nándor rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>[[Tzara, Tristan|→]]</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''[[Item:Q334152|Ivan Goll]]<code>[[Goll, Ivan|→]]</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>[[Gáspár Endre|→]]</code>''', Illyés Gyula, '''[[Item:Q244864|Németh Andor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49095|Szegi Pál]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49654|Tamás Aladár]]<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''[[Item:Q55351|Neubauer Pál]]<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''[[Item:Q336989|Theo Van Doesburg]]<code>[[Doesburg, Theo van|→]]</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei.
 A ''Periszkop''ot megelőzően Erdélyben a ''Napkelet'' fordította a legnagyobb figyelmet a nyugati avantgárd mozgalomra és az erdélyi új művészet támogatására.

@@ Line 5: / Line 5: @@
 Bár rövid életűnek mondható periodikáról beszélünk, aligha volt lap a kor összmagyar irodalmi-művészeti mezején, mely többet tett volna a képi látásmód fejlesztéséért és az 1920-as évek európai, modern képzőművészetének a megismertetéséért. A lap bőséges teret nyújtott a modern átmeneteket létrehozó posztimpresszionizmus, posztszimbolizmus alkotóinak (Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Pissaro, Renoir, Derain, Henri Rousseau stb.) is, akik nem mondhatók persze avantgardistáknak, de nélkülük nem jöhettek volna létre az újabb irányzatok, melyeket '''[[Item:Q348317|Picasso]]<code>[[Picasso, Pablo|→]]</code>''', '''[[Item:Q336165|Léger]]<code>[[Léger, Fernand|→]]</code>''', '''[[Item:Q335904|Klee]]<code>[[Klee, Paul|→]]</code>''', '''Kokoschka<code>→</code>''', '''Brâncuşi<code>→</code>''', '''Archipenko<code>→</code>''', '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]</code>''', '''[[Item:Q335811|Chagall]]<code>[[Chagall, Marc|→]]</code>''' művei képviseltek. Szántó szerkesztői elve kezdetektől az volt, hogy tiszta stílusirányzatok csak elméletben léteznek. A kor erdélyi olvasói e hasábokon értesülhettek a Bauhausról'''<code>→</code>''', s találkozhattak '''[[Item:Q148832|Moholy-Nagy László]]<code>[[Moholy-Nagy László|→]]</code>''' tárgykonstrukcióival és fotóplasztikáival, akárcsak a magyar művészeti avantgárd legjobbjaival: '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''', '''[[Item:Q153851|Kádár Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q38196|Nemes Lampérth József]]<code>[[Nemes Lampérth József|→]]</code>''', Tihanyi Lajos, '''[[Item:Q151695|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q147325|Kmetty János]]<code>[[Kmetty János|→]]</code>''' munkáival. Mellettük a „helyi” (partiumi, erdélyi) avantgárd képzőművészek legjobbjai is felsorakoztak: '''Kara Mihály<code>→</code>''', Kóra-Korber Nándor, '''[[Item:Q145313|Gallas Nándor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q241592|Ferenczy Béni]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q148927|Mund Hugó]]<code>→</code>'''. A képanyagot művészeti tárgyú tanulmányok és cikkek kísérték vagy eleve ilyenek vezették fel, többek között '''[[Item:Q149437|Perlrott-Csaba Vilmos]]<code>[[Perlrott Csaba Vilmos|→]]</code>''', Uitz Béla, '''[[Item:Q47314|Németh Antal]]<code>[[Németh Antal|→]]</code>''' vagy '''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]<code>[[Korn, Arthur|→]]</code>''' tollából.
-A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' és '''[[Item:Q42955|Dienes László]]<code>[[Dienes László|→]]</code>''' képviselte; '''[[Item:Q241024|Déry Tibor]]<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''[[Item:Q140|Illyés Gyula]]<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. Gallas Nándor rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>[[Tzara, Tristan|→]]</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''[[Item:Q334152|Ivan Goll]]<code>[[Goll, Ivan|→]]</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>[[Gáspár Endre|→]]</code>''', Illyés Gyula, '''[[Item:Q244864|Németh Andor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49095|Szegi Pál]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49654|Tamás Aladár]]<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''Neubauer Pál<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''Théo Van Doesburg<code>→</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei.
+A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' és '''[[Item:Q42955|Dienes László]]<code>[[Dienes László|→]]</code>''' képviselte; '''[[Item:Q241024|Déry Tibor]]<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''[[Item:Q140|Illyés Gyula]]<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. Gallas Nándor rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>[[Tzara, Tristan|→]]</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''[[Item:Q334152|Ivan Goll]]<code>[[Goll, Ivan|→]]</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>[[Gáspár Endre|→]]</code>''', Illyés Gyula, '''[[Item:Q244864|Németh Andor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49095|Szegi Pál]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49654|Tamás Aladár]]<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''[[Item:Q55351|Neubauer Pál]]<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''Théo Van Doesburg<code>→</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei.
 A ''Periszkop''ot megelőzően Erdélyben a ''Napkelet'' fordította a legnagyobb figyelmet a nyugati avantgárd mozgalomra és az erdélyi új művészet támogatására.

@@ Line 5: / Line 5: @@
 Bár rövid életűnek mondható periodikáról beszélünk, aligha volt lap a kor összmagyar irodalmi-művészeti mezején, mely többet tett volna a képi látásmód fejlesztéséért és az 1920-as évek európai, modern képzőművészetének a megismertetéséért. A lap bőséges teret nyújtott a modern átmeneteket létrehozó posztimpresszionizmus, posztszimbolizmus alkotóinak (Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Pissaro, Renoir, Derain, Henri Rousseau stb.) is, akik nem mondhatók persze avantgardistáknak, de nélkülük nem jöhettek volna létre az újabb irányzatok, melyeket '''[[Item:Q348317|Picasso]]<code>[[Picasso, Pablo|→]]</code>''', '''[[Item:Q336165|Léger]]<code>[[Léger, Fernand|→]]</code>''', '''[[Item:Q335904|Klee]]<code>[[Klee, Paul|→]]</code>''', '''Kokoschka<code>→</code>''', '''Brâncuşi<code>→</code>''', '''Archipenko<code>→</code>''', '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]</code>''', '''[[Item:Q335811|Chagall]]<code>[[Chagall, Marc|→]]</code>''' művei képviseltek. Szántó szerkesztői elve kezdetektől az volt, hogy tiszta stílusirányzatok csak elméletben léteznek. A kor erdélyi olvasói e hasábokon értesülhettek a Bauhausról'''<code>→</code>''', s találkozhattak '''[[Item:Q148832|Moholy-Nagy László]]<code>[[Moholy-Nagy László|→]]</code>''' tárgykonstrukcióival és fotóplasztikáival, akárcsak a magyar művészeti avantgárd legjobbjaival: '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''', '''[[Item:Q153851|Kádár Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q38196|Nemes Lampérth József]]<code>[[Nemes Lampérth József|→]]</code>''', Tihanyi Lajos, '''[[Item:Q151695|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q147325|Kmetty János]]<code>[[Kmetty János|→]]</code>''' munkáival. Mellettük a „helyi” (partiumi, erdélyi) avantgárd képzőművészek legjobbjai is felsorakoztak: '''Kara Mihály<code>→</code>''', Kóra-Korber Nándor, '''[[Item:Q145313|Gallas Nándor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q241592|Ferenczy Béni]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q148927|Mund Hugó]]<code>→</code>'''. A képanyagot művészeti tárgyú tanulmányok és cikkek kísérték vagy eleve ilyenek vezették fel, többek között '''[[Item:Q149437|Perlrott-Csaba Vilmos]]<code>[[Perlrott Csaba Vilmos|→]]</code>''', Uitz Béla, '''[[Item:Q47314|Németh Antal]]<code>[[Németh Antal|→]]</code>''' vagy '''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]<code>[[Korn, Arthur|→]]</code>''' tollából.
-A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' és '''[[Item:Q42955|Dienes László]]<code>[[Dienes László|→]]</code>''' képviselte; '''[[Item:Q241024|Déry Tibor]]<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''Illyés Gyula<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. '''Gallas Nándor<code>→</code>''' rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>→</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''Ivan Goll<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''Gáspár Endre<code>→</code>''', Illyés Gyula, '''Németh Andor<code>→</code>''', '''Szegi Pál<code>→</code>''', '''Tamás Aladár<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''Neubauer Pál<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''Théo Van Doesburg<code>→</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei.
+A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' és '''[[Item:Q42955|Dienes László]]<code>[[Dienes László|→]]</code>''' képviselte; '''[[Item:Q241024|Déry Tibor]]<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''[[Item:Q140|Illyés Gyula]]<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. Gallas Nándor rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>[[Tzara, Tristan|→]]</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''[[Item:Q334152|Ivan Goll]]<code>[[Goll, Ivan|→]]</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>[[Gáspár Endre|→]]</code>''', Illyés Gyula, '''[[Item:Q244864|Németh Andor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49095|Szegi Pál]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49654|Tamás Aladár]]<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''Neubauer Pál<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''Théo Van Doesburg<code>→</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei.
 A ''Periszkop''ot megelőzően Erdélyben a ''Napkelet'' fordította a legnagyobb figyelmet a nyugati avantgárd mozgalomra és az erdélyi új művészet támogatására.

@@ Line 5: / Line 5: @@
 Bár rövid életűnek mondható periodikáról beszélünk, aligha volt lap a kor összmagyar irodalmi-művészeti mezején, mely többet tett volna a képi látásmód fejlesztéséért és az 1920-as évek európai, modern képzőművészetének a megismertetéséért. A lap bőséges teret nyújtott a modern átmeneteket létrehozó posztimpresszionizmus, posztszimbolizmus alkotóinak (Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Pissaro, Renoir, Derain, Henri Rousseau stb.) is, akik nem mondhatók persze avantgardistáknak, de nélkülük nem jöhettek volna létre az újabb irányzatok, melyeket '''[[Item:Q348317|Picasso]]<code>[[Picasso, Pablo|→]]</code>''', '''[[Item:Q336165|Léger]]<code>[[Léger, Fernand|→]]</code>''', '''[[Item:Q335904|Klee]]<code>[[Klee, Paul|→]]</code>''', '''Kokoschka<code>→</code>''', '''Brâncuşi<code>→</code>''', '''Archipenko<code>→</code>''', '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]</code>''', '''[[Item:Q335811|Chagall]]<code>[[Chagall, Marc|→]]</code>''' művei képviseltek. Szántó szerkesztői elve kezdetektől az volt, hogy tiszta stílusirányzatok csak elméletben léteznek. A kor erdélyi olvasói e hasábokon értesülhettek a Bauhausról'''<code>→</code>''', s találkozhattak '''[[Item:Q148832|Moholy-Nagy László]]<code>[[Moholy-Nagy László|→]]</code>''' tárgykonstrukcióival és fotóplasztikáival, akárcsak a magyar művészeti avantgárd legjobbjaival: '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''', '''[[Item:Q153851|Kádár Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q38196|Nemes Lampérth József]]<code>[[Nemes Lampérth József|→]]</code>''', Tihanyi Lajos, '''[[Item:Q151695|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q147325|Kmetty János]]<code>[[Kmetty János|→]]</code>''' munkáival. Mellettük a „helyi” (partiumi, erdélyi) avantgárd képzőművészek legjobbjai is felsorakoztak: '''Kara Mihály<code>→</code>''', Kóra-Korber Nándor, '''[[Item:Q145313|Gallas Nándor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q241592|Ferenczy Béni]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q148927|Mund Hugó]]<code>→</code>'''. A képanyagot művészeti tárgyú tanulmányok és cikkek kísérték vagy eleve ilyenek vezették fel, többek között '''[[Item:Q149437|Perlrott-Csaba Vilmos]]<code>[[Perlrott Csaba Vilmos|→]]</code>''', Uitz Béla, '''[[Item:Q47314|Németh Antal]]<code>[[Németh Antal|→]]</code>''' vagy '''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]<code>[[Korn, Arthur|→]]</code>''' tollából.
-A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''Becsky Andor<code>→</code>''' és '''Dienes László<code>→</code>''' képviselte; '''Déry Tibor<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''Illyés Gyula<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. '''Gallas Nándor<code>→</code>''' rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>→</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''Ivan Goll<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''Gáspár Endre<code>→</code>''', Illyés Gyula, '''Németh Andor<code>→</code>''', '''Szegi Pál<code>→</code>''', '''Tamás Aladár<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''Neubauer Pál<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''Théo Van Doesburg<code>→</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei.
+A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' és '''[[Item:Q42955|Dienes László]]<code>[[Dienes László|→]]</code>''' képviselte; '''[[Item:Q241024|Déry Tibor]]<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''Illyés Gyula<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. '''Gallas Nándor<code>→</code>''' rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>→</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''Ivan Goll<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''Gáspár Endre<code>→</code>''', Illyés Gyula, '''Németh Andor<code>→</code>''', '''Szegi Pál<code>→</code>''', '''Tamás Aladár<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''Neubauer Pál<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''Théo Van Doesburg<code>→</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei.
 A ''Periszkop''ot megelőzően Erdélyben a ''Napkelet'' fordította a legnagyobb figyelmet a nyugati avantgárd mozgalomra és az erdélyi új művészet támogatására.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-A '''[[Item:Q472025|Periszkop]]''' az 1920 utáni Romániához került területek (a Partiummal, Bánság keleti részével és dél-Bukovinával kibővített történelmi Erdély) első avantgárd irodalmi és művészeti szemléje. 1925-ben négy, 1926-ban egy száma jelent meg Aradon, '''Szántó György<code>→</code>''' szerkesztésében. Budapesti szerkesztője '''Szélpál Árpád<code>→</code>''', csehszlovákiai szerkesztője '''Fábry Zoltán<code>→</code>''', Párizsból '''Tihanyi Lajos<code>→</code>''' gyűjtötte számára a kéziratokat. A lap példaképéül a '''''Querschnitt''<code>→</code>''' haladó szellemű igényes revüje, valamint '''Kassák<code>→</code>''' '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' szerkesztett '''''Ma''<code>→</code>''' című lapja szolgált. A folyóirat igényes tipográfiája a nagyváradi '''Sonnenfeld-nyomdá'''ban'''<code>→</code>''' készült.
+A '''[[Item:Q472025|Periszkop]]''' az 1920 utáni Romániához került területek (a Partiummal, Bánság keleti részével és dél-Bukovinával kibővített történelmi Erdély) első avantgárd irodalmi és művészeti szemléje. 1925-ben négy, 1926-ban egy száma jelent meg Aradon, '''Szántó György<code>→</code>''' szerkesztésében. Budapesti szerkesztője '''[[Item:Q246358|Szélpál Árpád]]<code>→</code>''', csehszlovákiai szerkesztője '''[[Item:Q144706|Fábry Zoltán]]<code>→</code>''', Párizsból '''[[Item:Q246619|Tihanyi Lajos]]<code>→</code>''' gyűjtötte számára a kéziratokat. A lap példaképéül a '''''Querschnitt''<code>→</code>''' haladó szellemű igényes revüje, valamint '''[[Item:Q45937|Kassák]]<code>→</code>''' '''[[Item:Q99|Bécs]]'''ben'''<code>→</code>''' szerkesztett '''''Ma''<code>→</code>''' című lapja szolgált. A folyóirat igényes tipográfiája a nagyváradi Sonnenfeld-nyomdában'''<code>→</code>''' készült.
-A ''Periszkop'' egyszerre számított művészi forradalmat hirdető folyóiratnak és olvasmányos magazinnak, a kor irodalmi-művészeti lapjaitól eltérően ugyanis számos területet igyekezett átfogni. Oldalain helyet kapott a politika és a társadalom problematikája, különoldalain nagy mennyiségű fotót közölt az aktualitásoktól a sporteseményekig, a filmszínészek és színésznők portréitól a legújabb technikai-műszaki gépcsodákig. Mindez az avantgárd művészetnek és irodalomnak a kíséretében, melyeknek elsődleges hirdetője akart lenni. A köréje csoportosuló képzőművészek is értelemszerűen az avantgárd jegyében alkottak: '''Schiller Géza<code>→</code>''', '''Pál István<code>→</code>''', '''Kóra-Korber Nándor<code>→</code>'''. Minthogy a lapalapító-szerkesztő érdeklődése elsődlegesen képzőművészeti irányultságú volt, a művészeti anyag minősége és mennyisége számos esetben meghaladta a szépirodalmi részt. Szántó György révén a lapban egyszerre találkoztak a régebbi és az újabb avantgárd törekvések. A ''Periszkop'' indításának idején Szántót nem foglalkoztatta a konstruktivizmus meghaladásának igénye, sem szintetizálása, bár akaratlanul is kötődött az expresszionizmushoz, élete talán legnagyobb művészi élményéhez. A ''Periszkop'' szervezése és megjelentetése alatt írta a ''Bábeltornya'' című regényét, ez, akárcsak a jóval későbbi nagyregénye, a ''Stradivari'' is jócskán őrzi az expresszionizmus hatását.
+A ''Periszkop'' egyszerre számított művészi forradalmat hirdető folyóiratnak és olvasmányos magazinnak, a kor irodalmi-művészeti lapjaitól eltérően ugyanis számos területet igyekezett átfogni. Oldalain helyet kapott a politika és a társadalom problematikája, különoldalain nagy mennyiségű fotót közölt az aktualitásoktól a sporteseményekig, a filmszínészek és színésznők portréitól a legújabb technikai-műszaki gépcsodákig. Mindez az avantgárd művészetnek és irodalomnak a kíséretében, melyeknek elsődleges hirdetője akart lenni. A köréje csoportosuló képzőművészek is értelemszerűen az avantgárd jegyében alkottak: '''Schiller Géza<code>→</code>''', '''[[Item:Q273787|Pál István]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q156716|Kóra-Korber Nándor]]<code>→</code>'''. Minthogy a lapalapító-szerkesztő érdeklődése elsődlegesen képzőművészeti irányultságú volt, a művészeti anyag minősége és mennyisége számos esetben meghaladta a szépirodalmi részt. Szántó György révén a lapban egyszerre találkoztak a régebbi és az újabb avantgárd törekvések. A ''Periszkop'' indításának idején Szántót nem foglalkoztatta a konstruktivizmus meghaladásának igénye, sem szintetizálása, bár akaratlanul is kötődött az expresszionizmushoz, élete talán legnagyobb művészi élményéhez. A ''Periszkop'' szervezése és megjelentetése alatt írta a ''Bábeltornya'' című regényét, ez, akárcsak a jóval későbbi nagyregénye, a ''Stradivari'' is jócskán őrzi az expresszionizmus hatását.
-Bár rövid életűnek mondható periodikáról beszélünk, aligha volt lap a kor összmagyar irodalmi-művészeti mezején, mely többet tett volna a képi látásmód fejlesztéséért és az 1920-as évek európai, modern képzőművészetének a megismertetéséért. A lap bőséges teret nyújtott a modern átmeneteket létrehozó posztimpresszionizmus, posztszimbolizmus alkotóinak (Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Pissaro, Renoir, Derain, Henri Rousseau stb.) is, akik nem mondhatók persze avantgardistáknak, de nélkülük nem jöhettek volna létre az újabb irányzatok, melyeket '''Picasso<code>→</code>''', '''Léger<code>→</code>''', '''Klee<code>→</code>''', '''Kokoschka<code>→</code>''', '''Brâncuşi<code>→</code>''', '''Archipenko<code>→</code>''', '''Kandinszkij<code>→</code>''', '''Chagall<code>→</code>''' művei képviseltek. Szántó szerkesztői elve kezdetektől az volt, hogy tiszta stílusirányzatok csak elméletben léteznek. A kor erdélyi olvasói e hasábokon értesülhettek a Bauhausról'''<code>→</code>''', s találkozhattak '''Moholy-Nagy László<code>→</code>''' tárgykonstrukcióival és fotóplasztikáival, akárcsak a magyar művészeti avantgárd legjobbjaival: '''Bortnyik Sándor<code>→</code>''', '''Kádár Béla<code>→</code>''', '''Nemes Lampérth József<code>→</code>''', '''Tihanyi Lajos<code>→</code>''', '''Uitz Béla<code>→</code>''', '''Kmetty János<code>→</code>''' munkáival. Mellettük a „helyi” (partiumi, erdélyi) avantgárd képzőművészek legjobbjai is felsorakoztak: '''Kara Mihály<code>→</code>''', Kóra-Korber Nándor, '''Gallas Nándor<code>→</code>''', '''Ferenczy Béni<code>→</code>''' és '''Mund Hugó<code>→</code>'''. A képanyagot művészeti tárgyú tanulmányok és cikkek kísérték vagy eleve ilyenek vezették fel, többek között '''Perlrott-Csaba Vilmos<code>→</code>''', Uitz Béla, '''Németh Antal<code>→</code>''' vagy '''Arthur Korn<code>→</code>''' tollából.
+Bár rövid életűnek mondható periodikáról beszélünk, aligha volt lap a kor összmagyar irodalmi-művészeti mezején, mely többet tett volna a képi látásmód fejlesztéséért és az 1920-as évek európai, modern képzőművészetének a megismertetéséért. A lap bőséges teret nyújtott a modern átmeneteket létrehozó posztimpresszionizmus, posztszimbolizmus alkotóinak (Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Pissaro, Renoir, Derain, Henri Rousseau stb.) is, akik nem mondhatók persze avantgardistáknak, de nélkülük nem jöhettek volna létre az újabb irányzatok, melyeket '''[[Item:Q348317|Picasso]]<code>[[Picasso, Pablo|→]]</code>''', '''[[Item:Q336165|Léger]]<code>[[Léger, Fernand|→]]</code>''', '''[[Item:Q335904|Klee]]<code>[[Klee, Paul|→]]</code>''', '''Kokoschka<code>→</code>''', '''Brâncuşi<code>→</code>''', '''Archipenko<code>→</code>''', '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]</code>''', '''[[Item:Q335811|Chagall]]<code>[[Chagall, Marc|→]]</code>''' művei képviseltek. Szántó szerkesztői elve kezdetektől az volt, hogy tiszta stílusirányzatok csak elméletben léteznek. A kor erdélyi olvasói e hasábokon értesülhettek a Bauhausról'''<code>→</code>''', s találkozhattak '''[[Item:Q148832|Moholy-Nagy László]]<code>[[Moholy-Nagy László|→]]</code>''' tárgykonstrukcióival és fotóplasztikáival, akárcsak a magyar művészeti avantgárd legjobbjaival: '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''', '''[[Item:Q153851|Kádár Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q38196|Nemes Lampérth József]]<code>[[Nemes Lampérth József|→]]</code>''', Tihanyi Lajos, '''[[Item:Q151695|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q147325|Kmetty János]]<code>[[Kmetty János|→]]</code>''' munkáival. Mellettük a „helyi” (partiumi, erdélyi) avantgárd képzőművészek legjobbjai is felsorakoztak: '''Kara Mihály<code>→</code>''', Kóra-Korber Nándor, '''[[Item:Q145313|Gallas Nándor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q241592|Ferenczy Béni]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q148927|Mund Hugó]]<code>→</code>'''. A képanyagot művészeti tárgyú tanulmányok és cikkek kísérték vagy eleve ilyenek vezették fel, többek között '''[[Item:Q149437|Perlrott-Csaba Vilmos]]<code>[[Perlrott Csaba Vilmos|→]]</code>''', Uitz Béla, '''[[Item:Q47314|Németh Antal]]<code>[[Németh Antal|→]]</code>''' vagy '''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]<code>[[Korn, Arthur|→]]</code>''' tollából.
-A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban '''Szélpál Árpád<code>→</code>''' expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''Becsky Andor<code>→</code>''' és '''Dienes László<code>→</code>''' képviselte; '''Déry Tibor<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''Illyés Gyula<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. '''Gallas Nándor<code>→</code>''' rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>→</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''Ivan Goll<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''Gáspár Endre<code>→</code>''', Illyés Gyula, '''Németh Andor<code>→</code>''', '''Szegi Pál<code>→</code>''', '''Tamás Aladár<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''Neubauer Pál<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''Théo Van Doesburg<code>→</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei.
+A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''Becsky Andor<code>→</code>''' és '''Dienes László<code>→</code>''' képviselte; '''Déry Tibor<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''Illyés Gyula<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. '''Gallas Nándor<code>→</code>''' rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>→</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''Ivan Goll<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''Gáspár Endre<code>→</code>''', Illyés Gyula, '''Németh Andor<code>→</code>''', '''Szegi Pál<code>→</code>''', '''Tamás Aladár<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''Neubauer Pál<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''Théo Van Doesburg<code>→</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei.
 A ''Periszkop''ot megelőzően Erdélyben a ''Napkelet'' fordította a legnagyobb figyelmet a nyugati avantgárd mozgalomra és az erdélyi új művészet támogatására.

← Older revision		Revision as of 17:51, 29 February 2024
Line 1:		Line 1:
−	A '''Periszkop''' az 1920 utáni Romániához került területek (a Partiummal, Bánság keleti részével és dél-Bukovinával kibővített történelmi Erdély) első avantgárd irodalmi és művészeti szemléje. 1925-ben négy, 1926-ban egy száma jelent meg Aradon, '''Szántó György<code>→</code>''' szerkesztésében. Budapesti szerkesztője '''Szélpál Árpád<code>→</code>''', csehszlovákiai szerkesztője '''Fábry Zoltán<code>→</code>''', Párizsból '''Tihanyi Lajos<code>→</code>''' gyűjtötte számára a kéziratokat. A lap példaképéül a '''''Querschnitt''<code>→</code>''' haladó szellemű igényes revüje, valamint '''Kassák<code>→</code>''' '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' szerkesztett '''''Ma''<code>→</code>''' című lapja szolgált. A folyóirat igényes tipográfiája a nagyváradi '''Sonnenfeld-nyomdá'''ban'''<code>→</code>''' készült.	+	A '''[[Item:Q472025\|Periszkop]]''' az 1920 utáni Romániához került területek (a Partiummal, Bánság keleti részével és dél-Bukovinával kibővített történelmi Erdély) első avantgárd irodalmi és művészeti szemléje. 1925-ben négy, 1926-ban egy száma jelent meg Aradon, '''Szántó György<code>→</code>''' szerkesztésében. Budapesti szerkesztője '''Szélpál Árpád<code>→</code>''', csehszlovákiai szerkesztője '''Fábry Zoltán<code>→</code>''', Párizsból '''Tihanyi Lajos<code>→</code>''' gyűjtötte számára a kéziratokat. A lap példaképéül a '''''Querschnitt''<code>→</code>''' haladó szellemű igényes revüje, valamint '''Kassák<code>→</code>''' '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' szerkesztett '''''Ma''<code>→</code>''' című lapja szolgált. A folyóirat igényes tipográfiája a nagyváradi '''Sonnenfeld-nyomdá'''ban'''<code>→</code>''' készült.

	A ''Periszkop'' egyszerre számított művészi forradalmat hirdető folyóiratnak és olvasmányos magazinnak, a kor irodalmi-művészeti lapjaitól eltérően ugyanis számos területet igyekezett átfogni. Oldalain helyet kapott a politika és a társadalom problematikája, különoldalain nagy mennyiségű fotót közölt az aktualitásoktól a sporteseményekig, a filmszínészek és színésznők portréitól a legújabb technikai-műszaki gépcsodákig. Mindez az avantgárd művészetnek és irodalomnak a kíséretében, melyeknek elsődleges hirdetője akart lenni. A köréje csoportosuló képzőművészek is értelemszerűen az avantgárd jegyében alkottak: '''Schiller Géza<code>→</code>''', '''Pál István<code>→</code>''', '''Kóra-Korber Nándor<code>→</code>'''. Minthogy a lapalapító-szerkesztő érdeklődése elsődlegesen képzőművészeti irányultságú volt, a művészeti anyag minősége és mennyisége számos esetben meghaladta a szépirodalmi részt. Szántó György révén a lapban egyszerre találkoztak a régebbi és az újabb avantgárd törekvések. A ''Periszkop'' indításának idején Szántót nem foglalkoztatta a konstruktivizmus meghaladásának igénye, sem szintetizálása, bár akaratlanul is kötődött az expresszionizmushoz, élete talán legnagyobb művészi élményéhez. A ''Periszkop'' szervezése és megjelentetése alatt írta a ''Bábeltornya'' című regényét, ez, akárcsak a jóval későbbi nagyregénye, a ''Stradivari'' is jócskán őrzi az expresszionizmus hatását.		A ''Periszkop'' egyszerre számított művészi forradalmat hirdető folyóiratnak és olvasmányos magazinnak, a kor irodalmi-művészeti lapjaitól eltérően ugyanis számos területet igyekezett átfogni. Oldalain helyet kapott a politika és a társadalom problematikája, különoldalain nagy mennyiségű fotót közölt az aktualitásoktól a sporteseményekig, a filmszínészek és színésznők portréitól a legújabb technikai-műszaki gépcsodákig. Mindez az avantgárd művészetnek és irodalomnak a kíséretében, melyeknek elsődleges hirdetője akart lenni. A köréje csoportosuló képzőművészek is értelemszerűen az avantgárd jegyében alkottak: '''Schiller Géza<code>→</code>''', '''Pál István<code>→</code>''', '''Kóra-Korber Nándor<code>→</code>'''. Minthogy a lapalapító-szerkesztő érdeklődése elsődlegesen képzőművészeti irányultságú volt, a művészeti anyag minősége és mennyisége számos esetben meghaladta a szépirodalmi részt. Szántó György révén a lapban egyszerre találkoztak a régebbi és az újabb avantgárd törekvések. A ''Periszkop'' indításának idején Szántót nem foglalkoztatta a konstruktivizmus meghaladásának igénye, sem szintetizálása, bár akaratlanul is kötődött az expresszionizmushoz, élete talán legnagyobb művészi élményéhez. A ''Periszkop'' szervezése és megjelentetése alatt írta a ''Bábeltornya'' című regényét, ez, akárcsak a jóval későbbi nagyregénye, a ''Stradivari'' is jócskán őrzi az expresszionizmus hatását.

@@ Line 15: / Line 15: @@
 Robotos Imre. „Periszkop”. ''Korunk'' 39, 6. sz. (1980): 464–466.
-Kovács János (szerk.). Periszkop 1925–1926. Antológia.  Bukarest: Kriterion, 1980.
+Kovács János (szerk.). ''Periszkop 1925–1926. Antológia.''  Bukarest: Kriterion, 1980.
 Balázs Imre József. ''Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban.'' Marosvásárhely: Mentor, 2006.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Periszkop'''. Az 1920 utáni Romániához került területek (a Partiummal, Bánság keleti részével és dél-Bukovinával kibővített történelmi Erdély) első avantgárd irodalmi és művészeti szemléje. 1925-ben négy, 1926-ban egy száma jelent meg Aradon, Szántó György szerkesztésében. Budapesti szerkesztője Szélpál Árpád, csehszlovákiai szerkesztője Fábry Zoltán, Párizsból Tihanyi Lajos gyűjtötte számára a kéziratokat. A lap példaképéül a Querschnitt haladó szellemű igényes revüje, valamint Kassák Bécsben szerkesztett Ma című lapja szolgált. A folyóirat igényes tipográfiája a nagyváradi Sonnenfeld-nyomdában készült.
+A '''Periszkop''' az 1920 utáni Romániához került területek (a Partiummal, Bánság keleti részével és dél-Bukovinával kibővített történelmi Erdély) első avantgárd irodalmi és művészeti szemléje. 1925-ben négy, 1926-ban egy száma jelent meg Aradon, '''Szántó György<code>→</code>''' szerkesztésében. Budapesti szerkesztője '''Szélpál Árpád<code>→</code>''', csehszlovákiai szerkesztője '''Fábry Zoltán<code>→</code>''', Párizsból '''Tihanyi Lajos<code>→</code>''' gyűjtötte számára a kéziratokat. A lap példaképéül a '''''Querschnitt''<code>→</code>''' haladó szellemű igényes revüje, valamint '''Kassák<code>→</code>''' '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' szerkesztett '''''Ma''<code>→</code>''' című lapja szolgált. A folyóirat igényes tipográfiája a nagyváradi '''Sonnenfeld-nyomdá'''ban'''<code>→</code>''' készült.
 A ''Periszkop'' egyszerre számított művészi forradalmat hirdető folyóiratnak és olvasmányos magazinnak, a kor irodalmi-művészeti lapjaitól eltérően ugyanis számos területet igyekezett átfogni. Oldalain helyet kapott a politika és a társadalom problematikája, különoldalain nagy mennyiségű fotót közölt az aktualitásoktól a sporteseményekig, a filmszínészek és színésznők portréitól a legújabb technikai-műszaki gépcsodákig. Mindez az avantgárd művészetnek és irodalomnak a kíséretében, melyeknek elsődleges hirdetője akart lenni. A köréje csoportosuló képzőművészek is értelemszerűen az avantgárd jegyében alkottak: Schiller Géza, Pál István, Kóra-Korber Nándor. Minthogy a lapalapító-szerkesztő érdeklődése elsődlegesen képzőművészeti irányultságú volt, a művészeti anyag minősége és mennyisége számos esetben meghaladta a szépirodalmi részt. Szántó György révén a lapban egyszerre találkoztak a régebbi és az újabb avantgárd törekvések. A Periszkop indításának idején Szántót nem foglalkoztatta a konstruktivizmus meghaladásának igénye, sem szintetizálása, bár akaratlanul is kötődött az expresszionizmushoz, élete talán legnagyobb művészi élményéhez. A Periszkop szervezése és megjelentetése alatt írta a Bábeltornya című regényét, ez, akárcsak a jóval későbbi nagyregénye, a Stradivari is jócskán őrzi az expresszionizmus hatását.
@@ Line 10: / Line 10: @@
-Szabó György-GÁL István. A „Periszkop”, egy romániai folyóirat. Különnyomat a Filológiai Közlönyből. Budapest: 1962. [a lap teljes repertóriumával; függelékül többek között Illyés ''Kronstadti pályaudvar'' című verse és ''Surrealizmus'' című cikke, Kassák ''F. T. Marinetti'' című, a futuristák római kongresszusa alkalmából írott esszéje stb.]
 Robotos Imre. „Periszkop”. ''Korunk'' 39, 6. sz. (1980): 464–466.

← Older revision	Revision as of 15:01, 29 February 2024
(No difference)