Ozenfant, Amédée - Revision history

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Amédée Ozenfant to Ozenfant, Amédée

2023-11-23T18:53:36Z

BucsicsKatalin moved page Amédée Ozenfant to Ozenfant, Amédée

FöldesGyörgyi at 16:34, 14 November 2023

2023-11-14T16:34:07Z

BucsicsKatalin at 17:11, 30 September 2023

2023-09-30T17:11:06Z

HorváthMárjánovicsDiána at 08:43, 27 August 2023

2023-08-27T08:43:58Z

HorváthMárjánovicsDiána at 08:41, 27 August 2023

2023-08-27T08:41:43Z

HorváthMárjánovicsDiána at 08:33, 27 August 2023

2023-08-27T08:33:07Z

HorváthMárjánovicsDiána at 08:27, 27 August 2023

2023-08-27T08:27:51Z

BucsicsKatalin at 13:04, 20 August 2023

2023-08-20T13:04:46Z

BucsicsKatalin at 12:55, 20 August 2023

2023-08-20T12:55:46Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Amédée Ozenfant (Amédée J. Ozenfant)''' '''(Saint-Quentin, 1886. április 15. – Cannes, 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A kubizmus híve, C..."

2023-08-11T13:04:51Z

Created page with "'''Amédée Ozenfant (Amédée J. Ozenfant)''' '''(Saint-Quentin, 1886. április 15. – Cannes, 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A kubizmus híve, C..."

New page

'''Amédée Ozenfant (Amédée J. Ozenfant)''' '''(Saint-Quentin, 1886. április 15. – Cannes, 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A kubizmus híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi Le Corbusier) együtt a purista iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben Párizsban egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.

Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben Max Jacobbal és Guillaume Apollinaire-rel közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.

Ozenfant 1921-ben részt vett a párizsi Galerie Druet második purista kiállításán. 1924-ben Fernand Légerrel együtt szabad műtermet nyitott Párizsban, ahol együtt tanított Alekszandra Ekszterrel és Marie Laurencin-nel. Ozenfant és Le Corbusier 1925-ben írta meg ''La Peinture moderne'' című könyvüket. Ebben az évben Ozenfant kiállított a párizsi Exposition des arts décoratifs vitatott Esprit Nouveau pavilonjában. A művésznek 1928-ban önálló kiállítása volt Párizsban. ''Art (Művészet'') című könyve 1928-ban jelent meg. Ozenfant 1929-ben az Académie Moderne-en tanított, 1932-ben pedig megalapította az Académie Ozenfant-t. 1935 és 1938 között Londonban, 1939-től 1955 között pedig New Yorkban működtette akadémiáját. Felvette az amerikai állampolgárságot, és mindenfelé tanított is az Egyesült Államokban. Egyéni kiállítást rendezett 1940-ben Chicagóban. 1955-ben tért vissza Franciaországba.

1922 márciusában a ''Ma'' leközli azt a felhívást, amely „a modern szellem védelmének és irányelveinek meghatározására” szerveződő párizsi kongressszus programját fekteti le. A kongresszus kezdeményezői – a szervezőbizottság tagjai – között Ozenfant is szerepel Georges Auriggal, André Bretonnal, Robert Delaunayval, Fernand Léger-vel, Jean Paulhannal és Roger Vitrackal közösen.

A ''Má''ban később egy csendéletét is bemutatják, közvetlenül Jeanneret (Le Corbusier) hasonló stílusú képe mellett, továbbá közösen írt programjukat, ''A purista esztétika vázlatá''t is közlik.

E tanuulmány egyik alaptörekvése, hogy kikapcsolja az esztétikai vizsgálódásokból a túl szubjektívnak tekintett szépet. A művészet területén szerintük kizárólag az elsődleges érzékelésre lehet alapozni, minden értékítélet nélkül, ugyanis ez – például a színekre vagy formákra vonatkoztatva – mindenkinél fix és általános. Mivel tehát a tiszta geometria formák a legerősebben szabnak irányt ítéletünknek, a művészetnek geometriára épülő eszközökkel kell működnie, így leszünk képesek egy minél egyetemesebbnek nevezhető nyelvet alkalmazni. A mi korunknak is megvan a maga érzésmódja, akárcsak a régieknek, írják, de még nem alakult ki egy ezt közvetítő plasztikus eszközrendszer, nyelv. A művészet célja elképzelésük szerint, hogy egy magasabbrendű érzést indukáljon, a matematikai rendét, amit a fent vázolt purista eszközökkel lehet megvalósítani.

A ''Munká''ban 1929-ben is bemutatják egy festményét.

„Párisi kongresszus. Nemzetközi Kongresszus a modern szellem védelmének és irányelveinek meghatározása”. ''Ma'' 7, 3. sz. (1922): 47.

Ozenfant, Amédée. „Csendélet”. ''Ma'' 8, 4. sz. (1923): 31. 16x12 cm.

Ozenfant, Amédée. „Festmény”. ''Munka'' 2, 4. sz. (1929): 99. 12,8x13 cm.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 16:34, 14 November 2023
Line 19:		Line 19:

	Ozenfant, Amédée. „Festmény”. ''Munka'' 2, 4. sz. (1929): 99. 12,8x13 cm.		Ozenfant, Amédée. „Festmény”. ''Munka'' 2, 4. sz. (1929): 99. 12,8x13 cm.
		+
		+
		+	„Amadée Ozenfant”. ''The Guggenheim Museums and Fondation''. <nowiki>https://www.guggenheim.org/artwork/artist/amedee-ozenfant</nowiki>
		+
		+	„Amédée Ozenfant. Saint-Quentin, France, 1886–Cannes, 1966”. ''The Metropolitain Museum of Art''. <nowiki>https://www.metmuseum.org/research-centers/leonard-a-lauder-research-center/research-resources/modern-art-index-project/ozenfant</nowiki>
	[[Category:KASInet]]		[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 17:11, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q337249\|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''([[Item:Q337250\|Saint-Quentin]], 1886. április 15. – [[Item:Q6542\|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A '''kubizmus<code>→</code>''' híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337253 Le Corbusier]<code>→</code>''') együtt a '''purista<code>→</code>''' iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]'''ban'''<code>→</code>''' egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.	+	'''[[Item:Q337249\|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''([[Item:Q337250\|Saint-Quentin]], 1886. április 15. – [[Item:Q6542\|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A '''kubizmus<code>→</code>''' híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337253 Le Corbusier]<code>[[Le Corbusier\|→]]</code>''') együtt a '''purista<code>→</code>''' iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]'''ban'''<code>→</code>''' egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.

	Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben '''Max Jacob'''bal'''<code>→</code>''' és '''Guillaume Apollinaire'''-rel'''<code>→</code>''' közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a '''''L’Esprit Nouveau<code>→</code>''''' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.		Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben '''Max Jacob'''bal'''<code>→</code>''' és '''Guillaume Apollinaire'''-rel'''<code>→</code>''' közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a '''''L’Esprit Nouveau<code>→</code>''''' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q337249|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''([[Item:Q337250|Saint-Quentin]], 1886. április 15. – [[Item:Q6542|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A '''kubizmus''' híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337253 Le Corbusier]''') együtt a '''purista''' iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]'''ban egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.
+'''[[Item:Q337249|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''([[Item:Q337250|Saint-Quentin]], 1886. április 15. – [[Item:Q6542|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A '''kubizmus<code>→</code>''' híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337253 Le Corbusier]<code>→</code>''') együtt a '''purista<code>→</code>''' iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]'''ban'''<code>→</code>''' egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.
-Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben '''Max Jacob'''bal és '''Guillaume Apollinaire'''-rel közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a '''''L’Esprit Nouveau''''' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.
+Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben '''Max Jacob'''bal'''<code>→</code>''' és '''Guillaume Apollinaire'''-rel'''<code>→</code>''' közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a '''''L’Esprit Nouveau<code>→</code>''''' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.
-Ozenfant 1921-ben részt vett a párizsi Galerie Druet második purista kiállításán. 1924-ben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336165 Fernand Léger]'''rel együtt szabad műtermet nyitott Párizsban, ahol együtt tanított Alekszandra Ekszterrel és Marie Laurencin-nel. Ozenfant és Le Corbusier 1925-ben írta meg ''La Peinture moderne'' című könyvüket. Ebben az évben Ozenfant kiállított a párizsi Exposition des arts décoratifs vitatott Esprit Nouveau pavilonjában. A művésznek 1928-ban önálló kiállítása volt Párizsban. ''Art (Művészet'') című könyve 1928-ban jelent meg. Ozenfant 1929-ben az Académie Moderne-en tanított, 1932-ben pedig megalapította az Académie Ozenfant-t. 1935 és 1938 között '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q291 London]'''ban, 1939-től 1955 között pedig '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q368 New York]'''ban működtette akadémiáját. Felvette az amerikai állampolgárságot, és mindenfelé tanított is az Egyesült Államokban. Egyéni kiállítást rendezett 1940-ben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q8943 Chicagó]'''ban. 1955-ben tért vissza Franciaországba.
+Ozenfant 1921-ben részt vett a párizsi Galerie Druet második purista kiállításán. 1924-ben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336165 Fernand Léger]'''rel'''<code>→</code>''' együtt szabad műtermet nyitott Párizsban, ahol együtt tanított Alekszandra Ekszterrel és Marie Laurencin-nel. Ozenfant és Le Corbusier 1925-ben írta meg ''La Peinture moderne'' című könyvüket. Ebben az évben Ozenfant kiállított a párizsi Exposition des arts décoratifs vitatott Esprit Nouveau pavilonjában. A művésznek 1928-ban önálló kiállítása volt Párizsban. ''Art (Művészet'') című könyve 1928-ban jelent meg. Ozenfant 1929-ben az Académie Moderne-en tanított, 1932-ben pedig megalapította az Académie Ozenfant-t. 1935 és 1938 között '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q291 London]'''ban'''<code>→</code>''', 1939-től 1955 között pedig '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q368 New York]'''ban'''<code>→</code>''' működtette akadémiáját. Felvette az amerikai állampolgárságot, és mindenfelé tanított is az Egyesült Államokban. Egyéni kiállítást rendezett 1940-ben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q8943 Chicagó]'''ban'''<code>→</code>'''. 1955-ben tért vissza Franciaországba.
-márciusában a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Ma]''''' leközli azt a felhívást, amely „a modern szellem védelmének és irányelveinek meghatározására” szerveződő párizsi kongressszus programját fekteti le. A kongresszus kezdeményezői – a szervezőbizottság tagjai – között Ozenfant is szerepel '''Georges Aurig'''gal, '''André Breton'''nal, '''Robert Delaunay'''val, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336165 Fernand Léger]'''-vel, '''Jean Paulhan'''nal és '''Roger Vitrac'''kal közösen.
+márciusában a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Ma]''<code>→</code>''' leközli azt a felhívást, amely „a modern szellem védelmének és irányelveinek meghatározására” szerveződő párizsi kongressszus programját fekteti le. A kongresszus kezdeményezői – a szervezőbizottság tagjai – között Ozenfant is szerepel '''Georges Aurig'''gal'''<code>→</code>''', '''André Breton'''nal'''<code>→</code>''', '''Robert Delaunay'''val'''<code>→</code>''', '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336165 Fernand Léger]'''-vel'''<code>→</code>''', '''Jean Paulhan'''nal'''<code>→</code>''' és '''Roger Vitrac'''kal'''<code>→</code>''' közösen.
 A ''Má''ban később egy csendéletét is bemutatják, közvetlenül Jeanneret (Le Corbusier) hasonló stílusú képe mellett, továbbá közösen írt programjukat, ''A purista esztétika vázlatá''t is közlik.
@@ Line 11: / Line 11: @@
 E tanulmány egyik alaptörekvése, hogy kikapcsolja az esztétikai vizsgálódásokból a túl szubjektívnak tekintett szépet. A művészet területén szerintük kizárólag az elsődleges érzékelésre lehet alapozni, minden értékítélet nélkül, ugyanis ez – például a színekre vagy formákra vonatkoztatva – mindenkinél fix és általános. Mivel tehát a tiszta geometria formák a legerősebben szabnak irányt ítéletünknek, a művészetnek geometriára épülő eszközökkel kell működnie, így leszünk képesek egy minél egyetemesebbnek nevezhető nyelvet alkalmazni. A mi korunknak is megvan a maga érzésmódja, akárcsak a régieknek, írják, de még nem alakult ki egy ezt közvetítő plasztikus eszközrendszer, nyelv. A művészet célja elképzelésük szerint, hogy egy magasabbrendű érzést indukáljon, a matematikai rendét, amit a fent vázolt purista eszközökkel lehet megvalósítani.
-A '''''Munká'''''ban 1929-ben is bemutatják egy festményét.
+A '''''Munká'''''ban'''<code>→</code>''' 1929-ben is bemutatják egy festményét.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q337249|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''([[Item:Q337250|Saint-Quentin]], 1886. április 15. – [[Item:Q6542|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A '''kubizmus''' híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337253 Le Corbusier]''') együtt a '''purista''' iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben '''Párizs'''ban egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.
+'''[[Item:Q337249|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''([[Item:Q337250|Saint-Quentin]], 1886. április 15. – [[Item:Q6542|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A '''kubizmus''' híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337253 Le Corbusier]''') együtt a '''purista''' iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]'''ban egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.
 Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben '''Max Jacob'''bal és '''Guillaume Apollinaire'''-rel közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a '''''L’Esprit Nouveau''''' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.
-Ozenfant 1921-ben részt vett a párizsi Galerie Druet második purista kiállításán. 1924-ben '''Fernand Léger'''rel együtt szabad műtermet nyitott Párizsban, ahol együtt tanított Alekszandra Ekszterrel és Marie Laurencin-nel. Ozenfant és Le Corbusier 1925-ben írta meg ''La Peinture moderne'' című könyvüket. Ebben az évben Ozenfant kiállított a párizsi Exposition des arts décoratifs vitatott Esprit Nouveau pavilonjában. A művésznek 1928-ban önálló kiállítása volt Párizsban. ''Art (Művészet'') című könyve 1928-ban jelent meg. Ozenfant 1929-ben az Académie Moderne-en tanított, 1932-ben pedig megalapította az Académie Ozenfant-t. 1935 és 1938 között '''London'''ban, 1939-től 1955 között pedig '''New York'''ban működtette akadémiáját. Felvette az amerikai állampolgárságot, és mindenfelé tanított is az Egyesült Államokban. Egyéni kiállítást rendezett 1940-ben '''Chicagó'''ban. 1955-ben tért vissza Franciaországba.
+Ozenfant 1921-ben részt vett a párizsi Galerie Druet második purista kiállításán. 1924-ben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336165 Fernand Léger]'''rel együtt szabad műtermet nyitott Párizsban, ahol együtt tanított Alekszandra Ekszterrel és Marie Laurencin-nel. Ozenfant és Le Corbusier 1925-ben írta meg ''La Peinture moderne'' című könyvüket. Ebben az évben Ozenfant kiállított a párizsi Exposition des arts décoratifs vitatott Esprit Nouveau pavilonjában. A művésznek 1928-ban önálló kiállítása volt Párizsban. ''Art (Művészet'') című könyve 1928-ban jelent meg. Ozenfant 1929-ben az Académie Moderne-en tanított, 1932-ben pedig megalapította az Académie Ozenfant-t. 1935 és 1938 között '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q291 London]'''ban, 1939-től 1955 között pedig '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q368 New York]'''ban működtette akadémiáját. Felvette az amerikai állampolgárságot, és mindenfelé tanított is az Egyesült Államokban. Egyéni kiállítást rendezett 1940-ben '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q8943 Chicagó]'''ban. 1955-ben tért vissza Franciaországba.
-márciusában a '''''Ma''''' leközli azt a felhívást, amely „a modern szellem védelmének és irányelveinek meghatározására” szerveződő párizsi kongressszus programját fekteti le. A kongresszus kezdeményezői – a szervezőbizottság tagjai – között Ozenfant is szerepel '''Georges Aurig'''gal, '''André Breton'''nal, '''Robert Delaunay'''val, '''Fernand Léger'''-vel, '''Jean Paulhan'''nal és '''Roger Vitrac'''kal közösen.
+márciusában a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Ma]''''' leközli azt a felhívást, amely „a modern szellem védelmének és irányelveinek meghatározására” szerveződő párizsi kongressszus programját fekteti le. A kongresszus kezdeményezői – a szervezőbizottság tagjai – között Ozenfant is szerepel '''Georges Aurig'''gal, '''André Breton'''nal, '''Robert Delaunay'''val, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336165 Fernand Léger]'''-vel, '''Jean Paulhan'''nal és '''Roger Vitrac'''kal közösen.
 A ''Má''ban később egy csendéletét is bemutatják, közvetlenül Jeanneret (Le Corbusier) hasonló stílusú képe mellett, továbbá közösen írt programjukat, ''A purista esztétika vázlatá''t is közlik.

← Older revision		Revision as of 08:33, 27 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q337249\|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''([[Item:Q337250\|Saint-Quentin]], 1886. április 15. – [[Item:Q6542\|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A '''kubizmus''' híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi '''Le Corbusier''') együtt a '''purista''' iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben '''Párizs'''ban egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.	+	'''[[Item:Q337249\|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''([[Item:Q337250\|Saint-Quentin]], 1886. április 15. – [[Item:Q6542\|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A '''kubizmus''' híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337253 Le Corbusier]''') együtt a '''purista''' iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben '''Párizs'''ban egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.

	Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben '''Max Jacob'''bal és '''Guillaume Apollinaire'''-rel közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a '''''L’Esprit Nouveau''''' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.		Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben '''Max Jacob'''bal és '''Guillaume Apollinaire'''-rel közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a '''''L’Esprit Nouveau''''' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.

← Older revision	Revision as of 18:53, 23 November 2023
(No difference)

← Older revision		Revision as of 13:04, 20 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q337249\|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''(Saint-Quentin, 1886. április 15. – [[Item:Q6542\|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A kubizmus híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi Le Corbusier) együtt a purista iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben Párizsban egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.	+	'''[[Item:Q337249\|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''([[Item:Q337250\|Saint-Quentin]], 1886. április 15. – [[Item:Q6542\|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A kubizmus híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi Le Corbusier) együtt a purista iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben Párizsban egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.

	Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben Max Jacobbal és Guillaume Apollinaire-rel közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.		Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben Max Jacobbal és Guillaume Apollinaire-rel közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.

← Older revision		Revision as of 12:55, 20 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Amédée Ozenfant (Amédée J. Ozenfant)''' '''(Saint-Quentin, 1886. április 15. – Cannes, 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A kubizmus híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi Le Corbusier) együtt a purista iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben Párizsban egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.	+	'''[[Item:Q337249\|Amédée Ozenfant]] (Amédée J. Ozenfant)''' '''(Saint-Quentin, 1886. április 15. – [[Item:Q6542\|Cannes]], 1966. május 4.)''', francia festő és művészeti író. A kubizmus híve, Charles-Edouard Jeanneret-vel (a későbbi Le Corbusier) együtt a purista iskola megalapítója. 1904-től a Saint-Quentin-i rajziskolába járt. A következő évben Párizsban egy építészeti műteremben kezdett dolgozni, de Charles Cottet-nál festészetet is tanult.

	Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben Max Jacobbal és Guillaume Apollinaire-rel közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.		Ozenfant első önálló kiállítására 1908-ban került sor a párizsi Nemzeti Szalonon. 1910-ben a Salon d’Automne kiállításon, 1911-ben pedig a Salon des Indépendants kiállításon vett részt. 1909 és 1913 között körutat tett Oroszországba, Olaszországba, Belgiumba és Hollandiába, továbbá előadásokat hallgatott a párizsi Collège de France-ban. 1915-ben Max Jacobbal és Guillaume Apollinaire-rel közösen megalapította a ''L’Élan'' című folyóiratot, amelyet 1917-ig szerkesztett. Ekkoriban kezdte el megfogalmazni a purizmus elméletét. 1917-ben találkozott Jeanneret-vel, azaz a későbbi Le Corbusier-vel, akivel együtt fogalmazták meg a purizmus tanait ''Après le cubisme'' című könyvükben (Jeanneret egyébként az ő hatására vette fel a Le Corbusier nevet). Az első purista kiállításra is 1917-ben került sor. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. Angliában azonban Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit az ''Architectural'' ''Review'' számára írt cikkekben. Ozenfant a színek fontosságáról alkotott újragondolásai részben Paul Signac divizionista (neoimpresszionista) elméleteinek hatására alakultak ki. A színt Ozenfant ekkor már az építészet lényeges elemének tekintette, úgy vélte, hogy a szín mindig módosítja az épület formáját.