Naturalizáció - Revision history

SzemesBotond at 08:19, 25 September 2023

2023-09-25T08:19:18Z

SzemesBotond at 07:42, 14 September 2023

2023-09-14T07:42:13Z

SzemesBotond at 18:38, 4 September 2023

2023-09-04T18:38:04Z

SzemesBotond at 16:40, 4 September 2023

2023-09-04T16:40:35Z

SzemesBotond: Created page with "angol: naturalization; német: Naturalisierung A naturalizáció az a folyamat, melynek során az olvasók az irodalmi műben meglévő idegent megpróbálják érthetővé t..."

2023-09-04T14:58:23Z

Created page with "angol: naturalization; német: Naturalisierung A naturalizáció az a folyamat, melynek során az olvasók az irodalmi műben meglévő idegent megpróbálják érthetővé t..."

New page

angol: naturalization; német: Naturalisierung

A naturalizáció az a folyamat, melynek során az olvasók az irodalmi műben meglévő idegent megpróbálják érthetővé tenni, visszanyerni kulturálisan adott keretek segítségével. A kifejezés [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337609 Culler] strukturalista poétikájából származik, melyben a jelentéstulajdonítás feltételeinek meghatározására törekedett. (vö. ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 134-160.) A naturalizációt a megfelelés elve működteti: az olvasók az új, az addigi normáktól eltérő, különös szöveget vagy szövegbeli inkonzisztenciákat különböző kulturális és irodalmi modellekkel hozzák kapcsolatba, így válik a mű a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337611 barthesi] értelemben olvashatóvá és beilleszthetővé a diskurzus rendjébe, ahol már természetesnek tűnik. Culler a naturalizáció során döntő szerepet szán a konvenciónak; tulajdonképpen az érdekli, hogyan sajátítja el és használja az olvasó a különböző szemiotikai konvenciókat, melyek lehetővé teszik az irodalmat. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337613 Todorov] ''vraisemblance'' (valószerűség) fogalmát felhasználva és kibővítve, Culler a valószerűség öt szintjét, öt diskurzusát különíti el, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szövegben megjelenő váratlant, valószínűtlent az olvasók kapcsolatba hozzák más szövegekkel és így érthetővé tegyék. Ezek a következőek a valóságos világ társadalmilag adott szövege, a kultúra általános szövege, műfaji modellek, a konvenciók és a paródia/irónia eszköze (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 140-160). A regények naturalizációjának eszközei a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor narrátor]''<big>'''<code>[[Kauzalitás|→]]</code>'''</big>''í létezésének és/vagy a nézőpont''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' korlátozottságának a feltételezése, valamint a valóságábrázolás igénye (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature],'' 200-202).

← Older revision		Revision as of 08:19, 25 September 2023
Line 1:		Line 1:
	angol: naturalization; német: Naturalisierung		angol: naturalization; német: Naturalisierung

−	A naturalizáció az a folyamat, melynek során az olvasók az irodalmi műben meglévő idegent megpróbálják érthetővé tenni, visszanyerni kulturálisan adott keretek segítségével. A kifejezés [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337609 Culler] strukturalista poétikájából származik, melyben a jelentéstulajdonítás feltételeinek meghatározására törekedett. (vö. ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 134-160.) A naturalizációt a megfelelés elve működteti: az olvasók az új, az addigi normáktól eltérő, különös szöveget vagy szövegbeli inkonzisztenciákat különböző kulturális és irodalmi modellekkel hozzák kapcsolatba, így válik a mű a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337611 barthesi] értelemben olvashatóvá és beilleszthetővé a diskurzus rendjébe, ahol már természetesnek tűnik. Culler a naturalizáció során döntő szerepet szán a konvenciónak; tulajdonképpen az érdekli, hogyan sajátítja el és használja az olvasó a különböző szemiotikai konvenciókat, melyek lehetővé teszik az irodalmat. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337613 Todorov] ''vraisemblance'' (valószerűség) fogalmát felhasználva és kibővítve, Culler a valószerűség öt szintjét, öt diskurzusát különíti el, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szövegben megjelenő váratlant, valószínűtlent az olvasók kapcsolatba hozzák más szövegekkel és így érthetővé tegyék. Ezek a következőek a valóságos világ társadalmilag adott szövege, a kultúra általános szövege, műfaji modellek, a konvenciók és a paródia/irónia eszköze (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 140-160). A regények naturalizációjának eszközei a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor narrátor]''<big>'''<code>[[Kauzalitás\|→]]</code>'''</big>'' létezésének és/vagy a ~~nézőpont~~''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' korlátozottságának a feltételezése, valamint a valóságábrázolás igénye (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature],'' 200-202).	+	A naturalizáció az a folyamat, melynek során az olvasók az irodalmi műben meglévő idegent megpróbálják érthetővé tenni, visszanyerni kulturálisan adott keretek segítségével. A kifejezés [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337609 Culler] strukturalista poétikájából származik, melyben a jelentéstulajdonítás feltételeinek meghatározására törekedett. (vö. ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 134-160.) A naturalizációt a megfelelés elve működteti: az olvasók az új, az addigi normáktól eltérő, különös szöveget vagy szövegbeli inkonzisztenciákat különböző kulturális és irodalmi modellekkel hozzák kapcsolatba, így válik a mű a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337611 barthesi] értelemben olvashatóvá és beilleszthetővé a diskurzus rendjébe, ahol már természetesnek tűnik. Culler a naturalizáció során döntő szerepet szán a konvenciónak; tulajdonképpen az érdekli, hogyan sajátítja el és használja az olvasó a különböző szemiotikai konvenciókat, melyek lehetővé teszik az irodalmat. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337613 Todorov] ''vraisemblance'' (valószerűség) fogalmát felhasználva és kibővítve, Culler a valószerűség öt szintjét, öt diskurzusát különíti el, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szövegben megjelenő váratlant, valószínűtlent az olvasók kapcsolatba hozzák más szövegekkel és így érthetővé tegyék. Ezek a következőek a valóságos világ társadalmilag adott szövege, a kultúra általános szövege, műfaji modellek, a konvenciók és a paródia/irónia eszköze (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 140-160). A regények naturalizációjának eszközei a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor ''narrátor'']''<big>'''<code>[[Kauzalitás\|→]]</code>'''</big>'' létezésének és/vagy a ''nézőpont<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' korlátozottságának a feltételezése, valamint a valóságábrázolás igénye (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature],'' 200-202).

@@ Line 7: / Line 7: @@
 '''Teljes szöveg'''
-A naturalizáció fogalmát [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337439 Monika Fludernik] alkalmazta és értelmezte újra kognitív alapokon álló természetes narratológiájában (vö. nem természetes narratológia''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Nem_term%C3%A9szetes_narratol%C3%B3gia →]</code>'''</big>''). A naturalizáció elbeszélésekre alkalmazott fogalma a narrativizáció, az az értelmezési folyamat, melynek során a szövegeket elbeszélésként ismerjük fel ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337443 Towards a ’Natural’ Narratology], 235). A furcsa, zavarba ejtő elbeszélések esetében az olvasók különböző kognitív kereteket alkalmaznak (vö. kognitív narratológia''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Kognit%C3%ADv_narratol%C3%B3gia →]</code>'''</big>''), hogy a szöveget narratívaként nyerjék vissza, azaz a narrativitás makro-keretét alkalmazva a művet elbeszélésként olvassák. Sem Fludernik, sem Culler nem kívánja kiiktatni a szöveg idegenségét, Fludernik hangsúlyozza, hogy a kísérleti szövegek naturalizációja nem is lehet teljes, és külön kell választani a kritikusi és az olvasói aktivitást. A narratológia eszközöket nyújt a kísérleti szövegek szofisztikált olvasatához. (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337615 Towards a ’Natural’ Narratology Twenty Years After],'' 332).
+A naturalizáció fogalmát [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337439 Monika Fludernik] alkalmazta és értelmezte újra kognitív alapokon álló ''természetes narratológiájában<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Term%C3%A9szetes_narratol%C3%B3gia →]</code>'''</big>''. A naturalizáció elbeszélésekre alkalmazott fogalma a narrativizáció, az az értelmezési folyamat, melynek során a szövegeket elbeszélésként ismerjük fel ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337443 Towards a ’Natural’ Narratology], 235). A furcsa, zavarba ejtő elbeszélések esetében az olvasók különböző kognitív kereteket alkalmaznak (vö. kognitív narratológia''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Kognit%C3%ADv_narratol%C3%B3gia →]</code>'''</big>''), hogy a szöveget narratívaként nyerjék vissza, azaz a narrativitás makro-keretét alkalmazva a művet elbeszélésként olvassák. Sem Fludernik, sem Culler nem kívánja kiiktatni a szöveg idegenségét, Fludernik hangsúlyozza, hogy a kísérleti szövegek naturalizációja nem is lehet teljes, és külön kell választani a kritikusi és az olvasói aktivitást. A narratológia eszközöket nyújt a kísérleti szövegek szofisztikált olvasatához. (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337615 Towards a ’Natural’ Narratology Twenty Years After],'' 332).
 A naturalizáció fogalma fontos szerepet játszik a nem természetes narratológiában is. Az irányzaton belül a kognitív vonalat képviselő [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337618 Alber] kifejezetten az olvasás folyamatára alkalmazza a naturalizációt, azt vizsgálja, milyen olvasási stratégiákat alkalmaznak az olvasók, ha nem természetes szövegekkel találkoznak (vö.: ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337619 Lehetetlen történetvilágok- Mit kezdjünk velük?]''). Az eredeti öt eljárást (az események szubjektív állapotként való olvasása, a téma előtérbe helyezése, allegorikus olvasás, forgatókönyvek vegyítése és a keretek gazdagítása) továbbiakkal bővítette: műfajiság elve, szatíra és paródia, transzcendens valóság, csináld magad és az olvasás zen módja. (vö. ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337620 Unnatural Narrative: Impossible Worlds in Fiction and Drama]'').
 [[Category:NarrativITI]]

@@ Line 2: / Line 2: @@
 A naturalizáció az a folyamat, melynek során az olvasók az irodalmi műben meglévő idegent megpróbálják érthetővé tenni, visszanyerni kulturálisan adott keretek segítségével. A kifejezés [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337609 Culler] strukturalista poétikájából származik, melyben a jelentéstulajdonítás feltételeinek meghatározására törekedett. (vö. ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 134-160.)  A naturalizációt a megfelelés elve működteti: az olvasók az új, az addigi normáktól eltérő, különös szöveget vagy szövegbeli inkonzisztenciákat különböző kulturális és irodalmi modellekkel hozzák kapcsolatba, így válik a mű a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337611 barthesi] értelemben olvashatóvá és beilleszthetővé a diskurzus rendjébe, ahol már természetesnek tűnik. Culler a naturalizáció során döntő szerepet szán a konvenciónak; tulajdonképpen az érdekli, hogyan sajátítja el és használja az olvasó a különböző szemiotikai konvenciókat, melyek lehetővé teszik az irodalmat. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337613 Todorov] ''vraisemblance'' (valószerűség) fogalmát felhasználva és kibővítve, Culler a valószerűség öt szintjét, öt diskurzusát különíti el, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szövegben megjelenő váratlant, valószínűtlent az olvasók kapcsolatba hozzák más szövegekkel és így érthetővé tegyék. Ezek a következőek a valóságos világ társadalmilag adott szövege, a kultúra általános szövege, műfaji modellek, a konvenciók és a paródia/irónia eszköze (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 140-160). A regények naturalizációjának eszközei a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor narrátor]''<big>'''<code>[[Kauzalitás|→]]</code>'''</big>'' létezésének és/vagy a nézőpont''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' korlátozottságának a feltételezése, valamint a valóságábrázolás igénye (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature],'' 200-202).
 '''Teljes szöveg'''
-A naturalizáció fogalmát [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337439 Monika Fludernik] alkalmazta és értelmezte újra kognitív alapokon álló természetes narratológiájában (vö. nem természetes narratológia''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Nem_term%C3%A9szetes_narratol%C3%B3gia →]</code>'''</big>''). A naturalizáció elbeszélésekre alkalmazott fogalma a narrativizáció, az az értelmezési folyamat, melynek során a szövegeket elbeszélésként ismerjük fel ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337443 Towards a ’Natural’ Narratology], 235). A furcsa, zavarba ejtő elbeszélések esetében az olvasók különböző kognitív kereteket alkalmaznak (vö. kognitív narratológia''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Kognit%C3%ADv_narratol%C3%B3gia →]</code>'''</big>''), hogy a szöveget narratívaként nyerjék vissza, azaz a narrativitás makro-keretét alkalmazva a művet elbeszélésként olvassák. Sem Fludernik, sem Culler nem kívánja kiiktatni a szöveg idegenségét, Fludernik hangsúlyozza, hogy a kísérleti szövegek naturalizációja nem is lehet teljes, és külön kell választani a kritikusi és az olvasói aktivitást. A narratológia eszközöket nyújt a kísérleti szövegek szofisztikált olvasatához. (Fludernik, 2018: 332).
+A naturalizáció fogalmát [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337439 Monika Fludernik] alkalmazta és értelmezte újra kognitív alapokon álló természetes narratológiájában (vö. nem természetes narratológia''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Nem_term%C3%A9szetes_narratol%C3%B3gia →]</code>'''</big>''). A naturalizáció elbeszélésekre alkalmazott fogalma a narrativizáció, az az értelmezési folyamat, melynek során a szövegeket elbeszélésként ismerjük fel ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337443 Towards a ’Natural’ Narratology], 235). A furcsa, zavarba ejtő elbeszélések esetében az olvasók különböző kognitív kereteket alkalmaznak (vö. kognitív narratológia''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Kognit%C3%ADv_narratol%C3%B3gia →]</code>'''</big>''), hogy a szöveget narratívaként nyerjék vissza, azaz a narrativitás makro-keretét alkalmazva a művet elbeszélésként olvassák. Sem Fludernik, sem Culler nem kívánja kiiktatni a szöveg idegenségét, Fludernik hangsúlyozza, hogy a kísérleti szövegek naturalizációja nem is lehet teljes, és külön kell választani a kritikusi és az olvasói aktivitást. A narratológia eszközöket nyújt a kísérleti szövegek szofisztikált olvasatához. (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337615 Towards a ’Natural’ Narratology Twenty Years After],'' 332).

← Older revision		Revision as of 16:40, 4 September 2023
Line 1:		Line 1:
	angol: naturalization; német: Naturalisierung		angol: naturalization; német: Naturalisierung

−	A naturalizáció az a folyamat, melynek során az olvasók az irodalmi műben meglévő idegent megpróbálják érthetővé tenni, visszanyerni kulturálisan adott keretek segítségével. A kifejezés [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337609 Culler] strukturalista poétikájából származik, melyben a jelentéstulajdonítás feltételeinek meghatározására törekedett. (vö. ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 134-160.) A naturalizációt a megfelelés elve működteti: az olvasók az új, az addigi normáktól eltérő, különös szöveget vagy szövegbeli inkonzisztenciákat különböző kulturális és irodalmi modellekkel hozzák kapcsolatba, így válik a mű a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337611 barthesi] értelemben olvashatóvá és beilleszthetővé a diskurzus rendjébe, ahol már természetesnek tűnik. Culler a naturalizáció során döntő szerepet szán a konvenciónak; tulajdonképpen az érdekli, hogyan sajátítja el és használja az olvasó a különböző szemiotikai konvenciókat, melyek lehetővé teszik az irodalmat. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337613 Todorov] ''vraisemblance'' (valószerűség) fogalmát felhasználva és kibővítve, Culler a valószerűség öt szintjét, öt diskurzusát különíti el, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szövegben megjelenő váratlant, valószínűtlent az olvasók kapcsolatba hozzák más szövegekkel és így érthetővé tegyék. Ezek a következőek a valóságos világ társadalmilag adott szövege, a kultúra általános szövege, műfaji modellek, a konvenciók és a paródia/irónia eszköze (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 140-160). A regények naturalizációjának eszközei a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor narrátor]''<big>'''<code>[[Kauzalitás\|→]]</code>'''</big>''í létezésének és/vagy a nézőpont''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' korlátozottságának a feltételezése, valamint a valóságábrázolás igénye (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature],'' 200-202).	+	A naturalizáció az a folyamat, melynek során az olvasók az irodalmi műben meglévő idegent megpróbálják érthetővé tenni, visszanyerni kulturálisan adott keretek segítségével. A kifejezés [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337609 Culler] strukturalista poétikájából származik, melyben a jelentéstulajdonítás feltételeinek meghatározására törekedett. (vö. ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 134-160.) A naturalizációt a megfelelés elve működteti: az olvasók az új, az addigi normáktól eltérő, különös szöveget vagy szövegbeli inkonzisztenciákat különböző kulturális és irodalmi modellekkel hozzák kapcsolatba, így válik a mű a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337611 barthesi] értelemben olvashatóvá és beilleszthetővé a diskurzus rendjébe, ahol már természetesnek tűnik. Culler a naturalizáció során döntő szerepet szán a konvenciónak; tulajdonképpen az érdekli, hogyan sajátítja el és használja az olvasó a különböző szemiotikai konvenciókat, melyek lehetővé teszik az irodalmat. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337613 Todorov] ''vraisemblance'' (valószerűség) fogalmát felhasználva és kibővítve, Culler a valószerűség öt szintjét, öt diskurzusát különíti el, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szövegben megjelenő váratlant, valószínűtlent az olvasók kapcsolatba hozzák más szövegekkel és így érthetővé tegyék. Ezek a következőek a valóságos világ társadalmilag adott szövege, a kultúra általános szövege, műfaji modellek, a konvenciók és a paródia/irónia eszköze (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature]'', 140-160). A regények naturalizációjának eszközei a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor narrátor]''<big>'''<code>[[Kauzalitás\|→]]</code>'''</big>'' létezésének és/vagy a nézőpont''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' korlátozottságának a feltételezése, valamint a valóságábrázolás igénye (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337610 Structuralist Poetics. Structuralism, Linguistics and the Study of Literature],'' 200-202).
		+
		+
		+	'''Teljes szöveg'''
		+
		+	A naturalizáció fogalmát [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337439 Monika Fludernik] alkalmazta és értelmezte újra kognitív alapokon álló természetes narratológiájában (vö. nem természetes narratológia''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Nem_term%C3%A9szetes_narratol%C3%B3gia →]</code>'''</big>''). A naturalizáció elbeszélésekre alkalmazott fogalma a narrativizáció, az az értelmezési folyamat, melynek során a szövegeket elbeszélésként ismerjük fel ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337443 Towards a ’Natural’ Narratology], 235). A furcsa, zavarba ejtő elbeszélések esetében az olvasók különböző kognitív kereteket alkalmaznak (vö. kognitív narratológia''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Kognit%C3%ADv_narratol%C3%B3gia →]</code>'''</big>''), hogy a szöveget narratívaként nyerjék vissza, azaz a narrativitás makro-keretét alkalmazva a művet elbeszélésként olvassák. Sem Fludernik, sem Culler nem kívánja kiiktatni a szöveg idegenségét, Fludernik hangsúlyozza, hogy a kísérleti szövegek naturalizációja nem is lehet teljes, és külön kell választani a kritikusi és az olvasói aktivitást. A narratológia eszközöket nyújt a kísérleti szövegek szofisztikált olvasatához. (Fludernik, 2018: 332).