Németh Antal - Revision history

BucsicsKatalin at 19:06, 29 February 2024

2024-02-29T19:06:41Z

BucsicsKatalin at 15:08, 3 January 2024

2024-01-03T15:08:57Z

BucsicsKatalin at 06:36, 24 October 2023

2023-10-24T06:36:56Z

BucsicsKatalin at 10:17, 17 October 2023

2023-10-17T10:17:37Z

BucsicsKatalin at 16:53, 15 September 2023

2023-09-15T16:53:55Z

BucsicsKatalin at 16:53, 15 September 2023

2023-09-15T16:53:45Z

BucsicsKatalin at 00:13, 8 September 2023

2023-09-08T00:13:40Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Németh Antal''' '''dr.''' (Budapest, 1903. május 19. – Budapest, 1968. október 28.), színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatój..."

2023-08-23T15:48:24Z

Created page with "'''Németh Antal''' '''dr.''' (Budapest, 1903. május 19. – Budapest, 1968. október 28.), színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatój..."

New page

'''Németh Antal''' '''dr.''' (Budapest, 1903. május 19. – Budapest, 1968. október 28.), színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.

Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a ''Tett'' és a ''Ma'' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a Mácza Jánossal folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban Kassák ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, Magyar Írás''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az aktivizmus vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, Peéry Piri színésznő Palasovszky Ödön Cikk-cakk estjeinek állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul Berlinben, majd Bécsben, Münchenben, Kölnben, Párizsban. Tairov, Granovszkij, Jessner és Piscator rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől antinaturalista színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.

Németh Antal. ''Új színházat!'' Szerkesztette Koltai Tamás. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó, 1988.

István Mária. ''Látványtervezés Németh Antal színpadán (1929–1944). Művészettörténeti füzetek.'' Budapest: Akadémiai Kiadó, 1996.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 19:06, 29 February 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''Németh Antal''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.) színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.	+	'''[[Item:Q47314\|Németh Antal]]''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.) színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.

	Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' '''[[Item:Q344946\|Cikk-cakk est]]'''jeinek<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.		Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' '''[[Item:Q344946\|Cikk-cakk est]]'''jeinek<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.

← Older revision		Revision as of 15:08, 3 January 2024
Line 1:		Line 1:
	'''Németh Antal''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.) színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.		'''Németh Antal''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.) színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.

−	Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''Kassák<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' '''[[Item:Q344946\|Cikk-cakk est]]'''jeinek<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.	+	Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' '''[[Item:Q344946\|Cikk-cakk est]]'''jeinek<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.

← Older revision		Revision as of 06:36, 24 October 2023
Line 1:		Line 1:
	'''Németh Antal''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.) színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.		'''Németh Antal''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.) színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.

−	Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''Kassák<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' '''Cikk-cakk est'''jeinek<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.	+	Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''Kassák<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' '''[[Item:Q344946\|Cikk-cakk est]]'''jeinek<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.

← Older revision		Revision as of 10:17, 17 October 2023
Line 1:		Line 1:
	'''Németh Antal''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.) színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.		'''Németh Antal''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.) színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.

−	Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''Kassák<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' Cikk-cakk ~~estjeinek~~<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.	+	Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''Kassák<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' '''Cikk-cakk est'''jeinek<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.

← Older revision		Revision as of 16:53, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Németh Antal''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.), színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.	+	'''Németh Antal''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.) színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.

	Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''Kassák<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' Cikk-cakk estjeinek<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.		Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''Kassák<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' Cikk-cakk estjeinek<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.

← Older revision		Revision as of 00:13, 8 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Németh Antal''' '''dr.''' (Budapest, 1903. május 19. – Budapest, 1968. október 28.), színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.	+	'''Németh Antal''' '''dr.''' ('''Budapest''', 1903. május 19. – '''Budapest''', 1968. október 28.), színházrendező, teoretikus, 1935–1944 között a Nemzeti Színház igazgatója.

−	Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a ''Tett'' és a ''Ma'' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a Mácza ~~Jánossal~~ folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban Kassák ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, Magyar Írás''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az aktivizmus vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, Peéry Piri színésznő Palasovszky Ödön Cikk-cakk estjeinek állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul ~~Berlinben~~, majd ~~Bécsben~~, ~~Münchenben~~, Kölnben, ~~Párizsban~~. Tairov, Granovszkij, Jessner és Piscator rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől antinaturalista színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.	+	Józsefvárosi munkáscsaládba születik, gimnazistaként a '''''Tett<code>→</code>''''' és a '''''Ma<code>→</code>''''' olvasása révén ismerkedik a művészettel. A Váci utcai szerkesztőségbe bejáratos, a '''Mácza János'''sal'''<code>→</code>''' folytatott beszélgetések hatására eleinte színész akar lenni, egy matinén fel is olvas. 1919. május 1-jén orosz ingben elszavalja a gimnáziumban '''Kassák<code>→</code>''' ''Mesteremberek'' című versét, ezért majdnem kicsapják. A 20-as években bölcsészkarra jár, valamint újságíróként és kritikusként dolgozik (például ''Magyarság, Magyar Helikon, Rend, Genius, '''Magyar Írás<code>→</code>'''''), sokat foglalkozik képzőművészettel. Direkt kapcsolata az '''aktivizmus<code>→</code>''' vezető egyéniségeivel 1919 után megszakad, de pályájukat továbbra is figyelemmel kíséri. 1928-ban a Színpadművészeti Stúdió egyik alapítója. Felesége, '''Peéry Piri<code>→</code>''' színésznő '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''' Cikk-cakk estjeinek<code>'''→'''</code> állandó résztvevője. 1928-ban, illetve 1932-33-ban Németh külföldi ösztöndíjakat kap, színházrendezést és színháztudományt tanul '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''', majd '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''', '''München'''ben'''<code>→</code>''', Kölnben, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. '''Tairov<code>→</code>''', '''Granovszkij<code>→</code>''', '''Jessner<code>→</code>''' és '''Piscator<code>→</code>''' rendezései vannak rá a legnagyobb hatással. Doktori értekezését ''A színjátszás esztétikájának vázlata'' címmel írja. Az 1930-ban kiadott ''Színészeti lexikon'' szerkesztője. Számos színháztörténeti munka szerzője (''Az ember tragédiája a színpadon, Bánk bán száz éve a színpadon''). 1929-től Szegeden rendező. 1935-től a Rádió drámai osztályának a vezetője, majd 1936-tól főrendező. 1935. június 1-től Hóman Bálint kinevezi a Nemzeti Színház igazgatójává. Ekkor mindössze 32 éves. A színház régi tagjainak a szerződését megszünteti, csak azokkal köt újat, akiket valóban sokra tart, és a főváros más színházainak vezető művészeit szerződteti: új társulat építésébe kezd. Az avantgárd hatás egész rendezői és igazgatói pályáján látványos, a Nemzeti Színház 1935–1944 közötti reformját határozottan ennek a jegyében kísérli meg (például ''A roninok kincse'', ''Gyémántpatak kisasszony, Csongor és Tünde, Amerikai Elektra'' rendezései, a szecongráfiához való viszonya, a rendező szerepéről vallott nézetei). Mint a Nemzeti Színház kultúrpolitika által kinevezett direktorát az ellenzéki sajtóban sok támadás éri, másfelől '''antinaturalista<code>→</code>''' színházesztétikai elképzelései is értetlenségbe ütköznek és politikai okokból jobboldalról is bírálják. A német megszállás idején elbocsátják, többet színházvezetői pozícióba a háború után sem kerül, sőt, 1945 után alig jut álláshoz. 1956 után vidéken rendezhet. Élete utolsó éveiben az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik, hatalmas írásos hagyatéka itt található.