Mattis Teutsch János - Revision history

BucsicsKatalin at 14:40, 3 January 2024

2024-01-03T14:40:14Z

BucsicsKatalin at 17:18, 15 September 2023

2023-09-15T17:18:58Z

BucsicsKatalin at 17:14, 15 September 2023

2023-09-15T17:14:32Z

BucsicsKatalin at 12:05, 15 September 2023

2023-09-15T12:05:03Z

BucsicsKatalin at 11:45, 15 September 2023

2023-09-15T11:45:34Z

BucsicsKatalin at 06:48, 15 September 2023

2023-09-15T06:48:22Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ez..."

2023-08-30T12:21:51Z

Created page with "'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ez..."

New page

'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. Bortnyik Sándor visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a ''Ma'' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini ''Der Sturm'' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a Der Sturm galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint Chagall, Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.

Mattis Teutsch János. ''Linóleumalbum''. Budapest: ''Ma'', 1918.

Mattis Teutsch János. „Festmény”. ''Ma'' 3, 11. sz. (1918): 130.

Mattis Teutsch János. „Linóleummetszet”. ''Ma'' 4, 8. sz. (1919): 181.

Mattis Teutsch János. „Linóleummetszet”. ''Ma'' 6, 5. sz. (1921): 65.

Kassák Lajos. „Mattis Teutsch János katalógusából”. ''Ma'' 2, 12. sz. (1917): 195.

Hevesy Iván. „Mattis Teutsch János”. ''Ma'' 3, 11. sz. (1918): 129.

Hevesy Iván. „A MA grafikai kiállytásához”. ''Ma'' 4, 1. sz. (1919): 6.

Banner Zoltán. „Mattis Teutsch János. Egy életmű vázlata”. ''Korunk'' 24, 10. sz. (1965): 1369-1379.
[[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q156982|Mattis Teutsch János]]''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint '''[[Item:Q335811|Chagall]]<code>[[Marc Chagall|→]]</code>''', Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.
+'''[[Item:Q156982|Mattis Teutsch János]]''' ('''Brassó''', 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901–1902 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl-Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel '''Kassák Lajos'''t'''<code>→</code>''', hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban '''Paul Klee'''vel'''<code>→</code>''' közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint [[Item:Q335811|'''Marc''' '''Chagall''']]'''<code>[[Marc Chagall|→]]</code>''', '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]</code>''', Kokoschka, Max Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''Má''tól és Kassák körétől: 1920–1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917–1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.
@@ Line 16: / Line 17: @@
 Hevesy Iván. „A MA grafikai kiállytásához”. ''Ma'' 4, 1. sz. (1919): 6.
-Banner Zoltán. „Mattis Teutsch János. Egy életmű vázlata”. ''Korunk'' 24, 10. sz. (1965): 1369-1379.
+Banner Zoltán. „Mattis Teutsch János: Egy életmű vázlata”. ''Korunk'' 24, 10. sz. (1965): 1369–1379.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 17:18, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''', Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.	+	'''[[Item:Q156982\|Mattis Teutsch János]]''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''', Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.

← Older revision		Revision as of 17:14, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint Chagall, Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.	+	'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''', Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.

← Older revision		Revision as of 12:05, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a ''Ma'' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint Chagall, Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.	+	'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint Chagall, Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.

← Older revision		Revision as of 11:45, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a ''Ma'' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini ''Der Sturm'' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a Der Sturm galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint Chagall, Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.	+	'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a ''Ma'' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini '''''Der Sturm<code>→</code>''''' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a ''Der Sturm'' galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint Chagall, Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.

← Older revision		Revision as of 06:48, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. Bortnyik Sándor visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a ''Ma'' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini ''Der Sturm'' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a Der Sturm galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint Chagall, Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.	+	'''Mattis Teutsch János''' (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.), festő, szobrász és grafikus. Édesapja születése előtt elhunyt, édesanyja ezután újraházasodott. A nevelőapa nevét (Friedrich Teutsch) az iránta érzett tiszteletből vette fel. Brassóban az Állami Fa- és Kőipari Szakiskolában, 1901-02 között Budapesten az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában, majd 1902–05 között a müncheni képzőművészeti akadémián, szobrász szakon folytatta tanulmányait. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt. 1908-tól a brassói ipariskolában tanított kisplasztikát és stílustörténetet. 1913-tól gyakran járt Budapesten, ahol tüdőbeteg feleségét gyógyíttatta. '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' visszaemlékezése alapján eljárt a Rippl–Rónai József, Kernstok Károly és Vaszary János által alapított festészeti szabadiskola óráira is. 1917-ben kereste fel Kassák Lajost, hogy megmutassa neki linómetszeteit. Kassák éppen a ''Ma'' folyóirat első kiállításához keresett művészt, így megtetszett neki az ötlet, hogy egy kevéssé ismert, de Párizst és Münchent megjárt fiatal erdélyi festő expresszionista műveit mutassák be. A ''Ma'' munkatársai ódzkodása ellenére is az ő műveiből rendezték a kiállítást 1917 októberében, amely nemcsak a ''Ma'' első kiállítása volt, de Mattis Teutsch első önálló kiállítása is. A következő években művei rendszeresen jelentek meg a ''Ma'' hasábjain és kiállításain: 1918-ban csoportos és önálló tárlata is volt, 1919-ben pedig egy újabb csoportos kiállításon szerepeltek képei. 1918-ban alkotásaiból a ''Ma'' albumot is kiadott. Ugyanebben az évben a berlini ''Der Sturm'' egyéni kiállítást szervezett műveiből (a lap szerkesztője, Herwarth Walden a ''M''át olvasva figyelt fel munkáira). A Tanácsköztársaság idején Budapesten dolgozott, majd visszatért Brassóba. A berlini kapcsolat hazaköltözését követően is megmaradt, sőt, tervei között szerepelt a Berlinbe költözés is. 1921-ben Berlinben júliusban Paul Kleevel közös kiállítása volt a Der Sturm galériájában, ezután egészen 1923-ig szinte folyamatosan szerepelt képeivel a berlini galéria havonta-kéthavonta váltakozó kiállításain. Olyan művészek társaságában állított ki, mint Chagall, Kandinszkij, Kokoschka, Ernst és Franz Marc. Brassóba való visszaköltözését követően eltávolodott az időközben Bécsbe költözött ''M''ától és Kassák körétől: 1920-1921-ben már csak három alkotását jelentette meg a ''Ma'', szemben a budapesti időszakkal, amikor 1917-1918 között huszonhárom műve jelent meg a lapban, amiből négyszer a címlapon szerepelt. Brassóban ugyanakkor fokozatosan bekapcsolódott a romániai avantgárd mozgalomba. 1924-ben a ''Contimporanul'' című bukaresti avantgárd lap első nemzetközi tárlatán szerepelt, ahol mások mellett Kassák Lajos is kiállított. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata, egyúttal az ''Integral'' című romániai avantgárd folyóirat párizsi munkatársa is lett. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt művészetet bemutató kiállításon. 1928-tól részben anyagi okokból felhagyott a nyugat-európai utazásokkal és a nyarakat Nagybányán töltötte, művészetén ez azonban alig hagyott nyomot: a nagybányai környezet és az ott alkotó művészek nem befolyásolták stílusát. Német nyelven írta meg festészetről alkotott nézeteit, mely ''Kunstideologie'' címen 1931-ben jelent meg. Ugyancsak németül írt egyébként verseket is, ezek közül néhányat Tandori Dezső fordított le. 1929-ben és 1930-ban is szerepelt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításán Budapesten (a kiállítási anyag alapján nem volt törzstag, vendégként hívták meg). 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek elnökségét is vállalta 1949-ig, majd pedig 1957-től 1959-ig. Művészete mindvégig egyéni útvonalon haladt. A szecessziótól jutott el az absztrakt expresszionizmuson át az alakos kompozíciókig (mely először az „új ember” keresését, majd pedig a munkásosztály idealizált alakjainak ábrázolását jelentette). Festményeket, linómetszeteket, fa- és kerámiaszobrokat is készített, tervezett freskókat is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Állomásaim tulajdonképpen nem voltak. Mestereim se voltak. A huszadik század gyermeke vagyok, mint művész elejétől fogva biztos szemszögből figyelem azt, ami körülöttem történik, és utamon konzekvensen, egy vonalban haladok. A haladást pedig függetlenségem biztosítja.” Ez a függetlenség egyúttal elszigeteltséget is jelentett: dacára a mozgalmas berlini éveknek és a nemzetközi kapcsolatoknak, művei leginkább magyar és román közgyűjteményekben találhatóak meg. Ellentétben a ''Ma'' többi képzőművészével Mattis Teutsch nem volt kifejezetten aktivista művész.