Malevics, Kazimir Szeverinovics - Revision history

BucsicsKatalin at 20:12, 31 January 2025

2025-01-31T20:12:26Z

BucsicsKatalin at 14:34, 3 January 2024

2024-01-03T14:34:30Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Kazimir Szeverinovics Malevics to Malevics, Kazimir Szeverinovics

2023-11-23T19:17:44Z

BucsicsKatalin moved page Kazimir Szeverinovics Malevics to Malevics, Kazimir Szeverinovics

BucsicsKatalin at 14:26, 7 November 2023

2023-11-07T14:26:50Z

BucsicsKatalin at 18:52, 30 September 2023

2023-09-30T18:52:18Z

BucsicsKatalin at 17:16, 15 September 2023

2023-09-15T17:16:45Z

BucsicsKatalin at 13:44, 15 September 2023

2023-09-15T13:44:14Z

HorváthMárjánovicsDiána at 12:11, 30 August 2023

2023-08-30T12:11:41Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics (Kijev, Oroszország, 1879. február 23. – Leningrád, Szovjetunió, 1935. május 16.)''', lengyel-ukrán származású orosz festő,..."

2023-08-30T12:10:51Z

Created page with "'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics (Kijev, Oroszország, 1879. február 23. – Leningrád, Szovjetunió, 1935. május 16.)''', lengyel-ukrán származású orosz festő,..."

New page

'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics (Kijev, Oroszország, 1879. február 23. – Leningrád, Szovjetunió, 1935. május 16.)''', lengyel-ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal (Goncsarova, Tatlin), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a Chagall által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A ''Ma'' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla (''Az új orosz művészet''), valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.

Malevics, Vlagyimir. „Szuprematizmus”. ''Ma'' 8, 2-3. (1922): 21.

Malevics, Vlagyimir. „Kompozíció”. ''Dokumentum'' 2, 1. sz. (1927): 3.

Malevics, Vlagyimir. „Architektura 1923”. ''Dokumentum'' 2, 3. sz. (1927): 17.

Uitz Béla. „Jegyzetek a MA orosz estélyéhez”. ''Ma'' 6, 4. sz. (1921): 52.

Kassák Lajos. „Az új orosz művészet”. ''Dokumentum'' 2, 1. sz. (1927): 3-7.

[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 20:12, 31 January 2025
Line 1:		Line 1:
−	[[Item:Q336169\|'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''']] ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen '''[[Item:Q335903\|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics\|→]]</code>''' is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal ('''Goncsarova<code>→</code>''', '''Tatlin<code>→</code>'''), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''Uitz Béla<code>→</code>''' írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). '''Kassák<code>→</code>''' közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.	+	[[Item:Q336169\|'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''']] ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen '''[[Item:Q335903\|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics\|→]]</code>''' is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal ('''Goncsarova<code>→</code>''', '''Tatlin<code>→</code>'''), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''Uitz Béla<code>→</code>''' írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.

← Older revision		Revision as of 14:34, 3 January 2024
Line 1:		Line 1:
−	[[Item:Q336169\|'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''']] ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal ('''Goncsarova<code>→</code>''', '''Tatlin<code>→</code>'''), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.	+	[[Item:Q336169\|'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''']] ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen '''[[Item:Q335903\|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics\|→]]</code>''' is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal ('''Goncsarova<code>→</code>''', '''Tatlin<code>→</code>'''), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről '''Uitz Béla<code>→</code>''' írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). '''Kassák<code>→</code>''' közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.

← Older revision		Revision as of 14:26, 7 November 2023
Line 1:		Line 1:
−	[[Item:Q336169\|'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''']] ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal (Goncsarova, Tatlin), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.	+	[[Item:Q336169\|'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''']] ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal ('''Goncsarova<code>→</code>''', '''Tatlin<code>→</code>'''), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.

← Older revision		Revision as of 18:52, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''' ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal (Goncsarova, Tatlin), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.	+	[[Item:Q336169\|'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''']] ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal (Goncsarova, Tatlin), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.

← Older revision		Revision as of 17:16, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''' ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal (Goncsarova, Tatlin), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a Chagall által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.	+	'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''' ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal (Goncsarova, Tatlin), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a '''[[Item:Q335811\|Chagall]]<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.

← Older revision	Revision as of 19:17, 23 November 2023
(No difference)

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''' (Kijev, Oroszország, 1879. február 23. – Leningrád, Szovjetunió, 1935. május 16.), lengyel-ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal (Goncsarova, Tatlin), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a Chagall által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A ''Ma'' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla (''Az új orosz művészet''), valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.
+'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''' ('''Kijev''', 1879. február 23. – '''Leningrád''', Szovjetunió, 1935. május 16.) lengyel–ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal (Goncsarova, Tatlin), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a Chagall által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla ''(Az új orosz művészet),'' valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.
-Malevics, Vlagyimir. „Szuprematizmus”. ''Ma'' 8, 2-3. (1922): 21.
 Malevics, Vlagyimir. „Kompozíció”. ''Dokumentum'' 2, 1. sz. (1927): 3.
@@ Line 10: / Line 11: @@
 Uitz Béla. „Jegyzetek a MA orosz estélyéhez”. ''Ma'' 6, 4. sz. (1921): 52.
-Kassák Lajos. „Az új orosz művészet”. ''Dokumentum'' 2, 1. sz. (1927): 3-7.
+Kassák Lajos. „Az új orosz művészet”. ''Dokumentum'' 2, 1. sz. (1927): 3–7.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 12:11, 30 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics (Kijev, Oroszország, 1879. február 23. – Leningrád, Szovjetunió, 1935. május 16.)~~'''~~, lengyel-ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal (Goncsarova, Tatlin), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a Chagall által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A ''Ma'' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla (''Az új orosz művészet''), valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.	+	'''Kazimir Szeverinovics''' '''Malevics''' (Kijev, Oroszország, 1879. február 23. – Leningrád, Szovjetunió, 1935. május 16.), lengyel-ukrán származású orosz festő, teoretikus. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Akadémián tanult, először 1907-ben állította ki két rajzát egy kiállításon, amelyen Kandinszkij is szerepelt. Az 1910-es évek kezdetén került szorosabb kapcsolatba az orosz avantgárd alkotókkal (Goncsarova, Tatlin), tagja lett a Káró bubi nevű csoportosulásnak. Az 1912-es ''Szamárfarok'' című kiállításon mutatta be kubo-futurista munkáit, 1913-ban futurista operát (Krucsonih-Matjusin: ''Győzelem a Nap felett'') rendezett, ő volt a darab díszlet- és jelmeztervezője is, egy évvel később Párizsban a Függetlenek Szalonja állította ki néhány munkáját. A háború alatt pacifista propagandaplakátokat tervezett, 1915-ben részt vett a petrográdi (szentpétervári) ''0.10'' című kiállításon, ''A kubizmustól a szuprematizmusig'' című kiáltványával új művészeti irányzatot indított el, a – konstruktivizmus előképének tekintett – szuprematizmust. 1919-től 1922-ig a Chagall által életre hívott vityebszki Szabad Művészeti Műhelyben, 1922 és 1930 között egy néhány éves kijevi kitérőt leszámítva Leningrádban tanított az Állami Művészettörténeti Intézetben. Vityebszkben az UNOVIS-csoport vezetője volt. 1927-ben Varsóba, Berlinbe és Münchenbe utazhatott rövid időre, és bár 1929-ben a Tretyakov Galériában retrospektív kiállítása nyílt, a szovjet rendszernél kegyveszett lett, rövid időre börtönbe is került. Az 1920-as évek második felében számos filmelméleti szövege jelent meg, több írásában foglalkozott az új médiumokkal és a különböző képzőművészetek viszonyával is, a Bauhaus könyvsorozatában jelent meg 1927-ben ''A tárgynélküli világ'' című szövege. A ''Ma'' 1920-as „orosz estélyén” mutatta be munkásságát (az eseményről Uitz Béla írt beszámolót a folyóirat 1921/4-es számába). Kassák közelebbről Berlinben az Első orosz művészeti kiállításon ismerkedett meg képeivel, 1922 végén közölte a ''Má''ban ''Szuprematizmus'' című festményét, részletesebben 1927-ben a ''Dokumentum''ban írt róla (''Az új orosz művészet''), valamint itt közölt tőle egy újabb reprodukciót. A berlini kiállítás élményeit ''Csavargók, alkotók'' című művében is megörökítette: bár Malevics „művészetének metafizikai hátterével” nem értett egyet, alkotásaiban „saját tevékenységének igazolását látta”.