Lengyel Menyhért - Revision history

BucsicsKatalin at 20:19, 31 January 2025

2025-01-31T20:19:55Z

BucsicsKatalin at 20:18, 31 January 2025

2025-01-31T20:18:59Z

BucsicsKatalin at 14:30, 15 September 2023

2023-09-15T14:30:35Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Lengyel Menyhért''' (Balmazújváros, 1880. január 12. – Budapest, 1974. október 23.), író, színmű- és forgatókönyvíró. Újságíróként és színpadi szerz..."

2023-08-30T12:08:46Z

Created page with "'''Lengyel Menyhért''' (Balmazújváros, 1880. január 12. – Budapest, 1974. október 23.), író, színmű- és forgatókönyvíró. Újságíróként és színpadi szerz..."

New page

'''Lengyel Menyhért''' (Balmazújváros, 1880. január 12. – Budapest, 1974. október 23.), író, színmű- és forgatókönyvíró. Újságíróként és színpadi szerzőként kezdte pályáját, az első világháború alatt ''Az Est'' svájci tudósítójaként dolgozott. 1916-ban ''A csodálatos mandarin'' című darabját Bartók Béla zenésítette meg (a premierre 1926-ban, Kölnben került sor). Az 1920-as években – egy rövid Egyesült Államokban töltött időszakot követően – forgatókönyvírónak állt, majd a Belvárosi Színház társigazgatója volt. 1931-ben Londonba, 1937-ben az Egyesült Államokba költözött, Hollywoodban elismert forgatókönyvíró lett. Élete végén hosszabb időszakot töltött Rómában, majd nem sokkal magyarországi hazatérése után hunyt el. Bródy Árpád ''A Tett'' 1916/5-ik számában fűzött reakciókat Lengyel Menyhért ''A táncosnő'' című darabjához (Hatvany Lajos egy ''Nyugat''-beli írására is reflektálva). ''Sancho Panza királysága'' című vígjátékáról (1919) Mácza János a ''Ma'' 1919/1-es számába írt, a „semmitmondással mulattatók táborába” sorolva a szerzőt, aki darabjával félrevezeti a tömeget és csak saját „polgári kényelmét” biztosítja. Kassák ''Az ember életé''ben idézi fel Lengyel Menyhért ''Egyszerű gondolatok'' című írását (''Nyugat'', 1916), amelyben a szerző a „világ megváltását” a háborúért felelős emberek megbüntetése árán látja megvalósíthatónak – Kassák szerint mindez csak a szocializmus útján valósulhat meg.

Hatvany Lajos. „Lengyel, a drámaíró”. ''Nyugat'' 8, 24. sz. (1915): 1419-1427.

Bródy Árpád. „Válasz Hatvany Lajos egy passzusára”. ''A Tett'' 2, 5. sz. (1916): 84.

Mácza János. „Lengyel Menyhért burzsoá játéka”. ''Ma'' 4, 1. sz. (1919): 11.

G. G. [Gaál Gábor]. „Lengyel Menyhért: Amerikai Napló”. ''Jövő'', 1922. május 17., 5.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 20:19, 31 January 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q47062\|Lengyel Menyhért]]''' ('''Balmazújváros''', 1880. január 12. – '''Budapest''', 1974. október 23.) író, színmű- és forgatókönyvíró. Újságíróként és színpadi szerzőként kezdte pályáját, az első világháború alatt ''Az Est'' svájci tudósítójaként dolgozott. 1916-ban ''A csodálatos mandarin'' című darabját Bartók Béla zenésítette meg (a premierre 1926-ban, Kölnben került sor). Az 1920-as években – egy rövid Egyesült Államokban töltött időszakot követően – forgatókönyvírónak állt, majd a Belvárosi Színház társigazgatója volt. 1931-ben Londonba, 1937-ben az Egyesült Államokba költözött, Hollywoodban elismert forgatókönyvíró lett. Élete végén hosszabb időszakot töltött Rómában, majd nem sokkal magyarországi hazatérése után hunyt el. Bródy Árpád ''A Tett'' 1916/5-ik számában fűzött reakciókat Lengyel Menyhért ''A táncosnő'' című darabjához (Hatvany Lajos egy ''Nyugat''-beli írására is reflektálva). ''Sancho Panza királysága'' című vígjátékáról (1919) '''[[Item:Q56512\|Mácza János]]<code>[[Mácza János\|→]]</code>''' a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1919/1-es számába írt, a „semmitmondással mulattatók táborába” sorolva a szerzőt, aki darabjával félrevezeti a tömeget és csak saját „polgári kényelmét” biztosítja. Kassák ''Az ember életé''ben idézi fel Lengyel Menyhért ''Egyszerű gondolatok'' című írását (''Nyugat'', 1916), amelyben a szerző a „világ megváltását” a háborúért felelős emberek megbüntetése árán látja megvalósíthatónak – Kassák szerint mindez csak a szocializmus útján valósulhat meg.	+	'''[[Item:Q47062\|Lengyel Menyhért]]''' ('''Balmazújváros''', 1880. január 12. – '''Budapest''', 1974. október 23.) író, színmű- és forgatókönyvíró. Újságíróként és színpadi szerzőként kezdte pályáját, az első világháború alatt ''Az Est'' svájci tudósítójaként dolgozott. 1916-ban ''A csodálatos mandarin'' című darabját Bartók Béla zenésítette meg (a premierre 1926-ban, Kölnben került sor). Az 1920-as években – egy rövid Egyesült Államokban töltött időszakot követően – forgatókönyvírónak állt, majd a Belvárosi Színház társigazgatója volt. 1931-ben Londonba, 1937-ben az Egyesült Államokba költözött, Hollywoodban elismert forgatókönyvíró lett. Élete végén hosszabb időszakot töltött Rómában, majd nem sokkal magyarországi hazatérése után hunyt el. Bródy Árpád ''A Tett'' 1916/5-ik számában fűzött reakciókat Lengyel Menyhért ''A táncosnő'' című darabjához (Hatvany Lajos egy ''Nyugat''-beli írására is reflektálva). ''Sancho Panza királysága'' című vígjátékáról (1919) '''[[Item:Q56512\|Mácza János]]<code>[[Mácza János\|→]]</code>''' a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1919/1-es számába írt, a „semmitmondással mulattatók táborába” sorolva a szerzőt, aki darabjával félrevezeti a tömeget és csak saját „polgári kényelmét” biztosítja. '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' ''Az ember életé''ben idézi fel Lengyel Menyhért ''Egyszerű gondolatok'' című írását (''Nyugat'', 1916), amelyben a szerző a „világ megváltását” a háborúért felelős emberek megbüntetése árán látja megvalósíthatónak – Kassák szerint mindez csak a szocializmus útján valósulhat meg.

← Older revision		Revision as of 20:18, 31 January 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''Lengyel Menyhért''' ('''Balmazújváros''', 1880. január 12. – '''Budapest''', 1974. október 23.) író, színmű- és forgatókönyvíró. Újságíróként és színpadi szerzőként kezdte pályáját, az első világháború alatt ''Az Est'' svájci tudósítójaként dolgozott. 1916-ban ''A csodálatos mandarin'' című darabját Bartók Béla zenésítette meg (a premierre 1926-ban, Kölnben került sor). Az 1920-as években – egy rövid Egyesült Államokban töltött időszakot követően – forgatókönyvírónak állt, majd a Belvárosi Színház társigazgatója volt. 1931-ben Londonba, 1937-ben az Egyesült Államokba költözött, Hollywoodban elismert forgatókönyvíró lett. Élete végén hosszabb időszakot töltött Rómában, majd nem sokkal magyarországi hazatérése után hunyt el. Bródy Árpád ''A Tett'' 1916/5-ik számában fűzött reakciókat Lengyel Menyhért ''A táncosnő'' című darabjához (Hatvany Lajos egy ''Nyugat''-beli írására is reflektálva). ''Sancho Panza királysága'' című vígjátékáról (1919) Mácza János a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1919/1-es számába írt, a „semmitmondással mulattatók táborába” sorolva a szerzőt, aki darabjával félrevezeti a tömeget és csak saját „polgári kényelmét” biztosítja. Kassák ''Az ember életé''ben idézi fel Lengyel Menyhért ''Egyszerű gondolatok'' című írását (''Nyugat'', 1916), amelyben a szerző a „világ megváltását” a háborúért felelős emberek megbüntetése árán látja megvalósíthatónak – Kassák szerint mindez csak a szocializmus útján valósulhat meg.	+	'''[[Item:Q47062\|Lengyel Menyhért]]''' ('''Balmazújváros''', 1880. január 12. – '''Budapest''', 1974. október 23.) író, színmű- és forgatókönyvíró. Újságíróként és színpadi szerzőként kezdte pályáját, az első világháború alatt ''Az Est'' svájci tudósítójaként dolgozott. 1916-ban ''A csodálatos mandarin'' című darabját Bartók Béla zenésítette meg (a premierre 1926-ban, Kölnben került sor). Az 1920-as években – egy rövid Egyesült Államokban töltött időszakot követően – forgatókönyvírónak állt, majd a Belvárosi Színház társigazgatója volt. 1931-ben Londonba, 1937-ben az Egyesült Államokba költözött, Hollywoodban elismert forgatókönyvíró lett. Élete végén hosszabb időszakot töltött Rómában, majd nem sokkal magyarországi hazatérése után hunyt el. Bródy Árpád ''A Tett'' 1916/5-ik számában fűzött reakciókat Lengyel Menyhért ''A táncosnő'' című darabjához (Hatvany Lajos egy ''Nyugat''-beli írására is reflektálva). ''Sancho Panza királysága'' című vígjátékáról (1919) '''[[Item:Q56512\|Mácza János]]<code>[[Mácza János\|→]]</code>''' a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1919/1-es számába írt, a „semmitmondással mulattatók táborába” sorolva a szerzőt, aki darabjával félrevezeti a tömeget és csak saját „polgári kényelmét” biztosítja. Kassák ''Az ember életé''ben idézi fel Lengyel Menyhért ''Egyszerű gondolatok'' című írását (''Nyugat'', 1916), amelyben a szerző a „világ megváltását” a háborúért felelős emberek megbüntetése árán látja megvalósíthatónak – Kassák szerint mindez csak a szocializmus útján valósulhat meg.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Lengyel Menyhért''' (Balmazújváros, 1880. január 12. – Budapest, 1974. október 23.), író, színmű- és forgatókönyvíró. Újságíróként és színpadi szerzőként kezdte pályáját, az első világháború alatt ''Az Est'' svájci tudósítójaként dolgozott. 1916-ban ''A csodálatos mandarin'' című darabját Bartók Béla zenésítette meg (a premierre 1926-ban, Kölnben került sor). Az 1920-as években – egy rövid Egyesült Államokban töltött időszakot követően – forgatókönyvírónak állt, majd a Belvárosi Színház társigazgatója volt. 1931-ben Londonba, 1937-ben az Egyesült Államokba költözött, Hollywoodban elismert forgatókönyvíró lett. Élete végén hosszabb időszakot töltött Rómában, majd nem sokkal magyarországi hazatérése után hunyt el. Bródy Árpád ''A Tett'' 1916/5-ik számában fűzött reakciókat Lengyel Menyhért ''A táncosnő'' című darabjához (Hatvany Lajos egy ''Nyugat''-beli írására is reflektálva). ''Sancho Panza királysága'' című vígjátékáról (1919) Mácza János a ''Ma'' 1919/1-es számába írt, a „semmitmondással mulattatók táborába” sorolva a szerzőt, aki darabjával félrevezeti a tömeget és csak saját „polgári kényelmét” biztosítja. Kassák ''Az ember életé''ben idézi fel Lengyel Menyhért ''Egyszerű gondolatok'' című írását (''Nyugat'', 1916), amelyben a szerző a „világ megváltását” a háborúért felelős emberek megbüntetése árán látja megvalósíthatónak – Kassák szerint mindez csak a szocializmus útján valósulhat meg.
+'''Lengyel Menyhért''' ('''Balmazújváros''', 1880. január 12. – '''Budapest''', 1974. október 23.) író, színmű- és forgatókönyvíró. Újságíróként és színpadi szerzőként kezdte pályáját, az első világháború alatt ''Az Est'' svájci tudósítójaként dolgozott. 1916-ban ''A csodálatos mandarin'' című darabját Bartók Béla zenésítette meg (a premierre 1926-ban, Kölnben került sor). Az 1920-as években – egy rövid Egyesült Államokban töltött időszakot követően – forgatókönyvírónak állt, majd a Belvárosi Színház társigazgatója volt. 1931-ben Londonba, 1937-ben az Egyesült Államokba költözött, Hollywoodban elismert forgatókönyvíró lett. Élete végén hosszabb időszakot töltött Rómában, majd nem sokkal magyarországi hazatérése után hunyt el. Bródy Árpád ''A Tett'' 1916/5-ik számában fűzött reakciókat Lengyel Menyhért ''A táncosnő'' című darabjához (Hatvany Lajos egy ''Nyugat''-beli írására is reflektálva). ''Sancho Panza királysága'' című vígjátékáról (1919) Mácza János a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1919/1-es számába írt, a „semmitmondással mulattatók táborába” sorolva a szerzőt, aki darabjával félrevezeti a tömeget és csak saját „polgári kényelmét” biztosítja. Kassák ''Az ember életé''ben idézi fel Lengyel Menyhért ''Egyszerű gondolatok'' című írását (''Nyugat'', 1916), amelyben a szerző a „világ megváltását” a háborúért felelős emberek megbüntetése árán látja megvalósíthatónak – Kassák szerint mindez csak a szocializmus útján valósulhat meg.
-Hatvany Lajos. „Lengyel, a drámaíró”. ''Nyugat'' 8, 24. sz. (1915): 1419-1427.
 Bródy Árpád. „Válasz Hatvany Lajos egy passzusára”. ''A Tett'' 2, 5. sz. (1916): 84.