<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Le_Corbusier</id>
	<title>Le Corbusier - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Le_Corbusier"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-02T08:15:46Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.35.2</generator>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=1071179&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 12:17, 22 April 2025</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=1071179&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-04-22T12:17:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 12:17, 22 April 2025&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l45&quot; &gt;Line 45:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 45:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Vadas József. ''Le Corbusier''. Szemtől szemben. Budapest: Gondolat, 1983.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Vadas József. ''Le Corbusier''. Szemtől szemben. Budapest: Gondolat, 1983.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;„Le Corbusier, az építészet prófétája”. ''Papageno'', 2022. augusztus 27. &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;nowiki&amp;gt;&lt;/del&gt;https://papageno.hu/intermezzo/2022/08/le-corbusier/&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;/nowiki&amp;gt; &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;„Le Corbusier, az építészet prófétája”. ''Papageno'', 2022. augusztus 27. https://papageno.hu/intermezzo/2022/08/le-corbusier/  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Pesti Monika. „La Chaux-de-Fonds-tól Csandígarh-ig - 130 éve született Le Corbusier”. ''Építészfórum'',&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Pesti Monika. „La Chaux-de-Fonds-tól Csandígarh-ig - 130 éve született Le Corbusier”. ''Építészfórum'',&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;2017.10.06., &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;nowiki&amp;gt;&lt;/del&gt;https://epiteszforum.hu/la-chaux-de-fonds-tol-csandigarh-ig-130-eve-szuletett-le-corbusier&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;/nowiki&amp;gt; &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;2017.10.06., https://epiteszforum.hu/la-chaux-de-fonds-tol-csandigarh-ig-130-eve-szuletett-le-corbusier  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Category:KASInet]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Category:KASInet]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=1071172&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 12:16, 22 April 2025</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=1071172&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-04-22T12:16:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 12:16, 22 April 2025&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l45&quot; &gt;Line 45:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 45:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Vadas József. ''Le Corbusier''. Szemtől szemben. Budapest: Gondolat, 1983.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Vadas József. ''Le Corbusier''. Szemtől szemben. Budapest: Gondolat, 1983.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;„Le Corbusier, az építészet prófétája”. ''Papageno'', 2022. augusztus 27. &amp;lt;nowiki&amp;gt;https://papageno.hu/intermezzo/2022/08/le-corbusier/&amp;lt;/nowiki&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;„Le Corbusier, az építészet prófétája”. ''Papageno'', 2022. augusztus 27. &amp;lt;nowiki&amp;gt;https://papageno.hu/intermezzo/2022/08/le-corbusier/&amp;lt;/nowiki&amp;gt;  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Pesti Monika. „La Chaux-de-Fonds-tól Csandígarh-ig - 130 éve született Le Corbusier”. ''Építészfórum'',&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Pesti Monika. „La Chaux-de-Fonds-tól Csandígarh-ig - 130 éve született Le Corbusier”. ''Építészfórum'',&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;2017.10.06., &amp;lt;nowiki&amp;gt;https://epiteszforum.hu/la-chaux-de-fonds-tol-csandigarh-ig-130-eve-szuletett-le-corbusier&amp;lt;/nowiki&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;2017.10.06., &amp;lt;nowiki&amp;gt;https://epiteszforum.hu/la-chaux-de-fonds-tol-csandigarh-ig-130-eve-szuletett-le-corbusier&amp;lt;/nowiki&amp;gt;  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Category:KASInet]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Category:KASInet]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=619370&amp;oldid=prev</id>
		<title>FöldesGyörgyi at 16:35, 14 November 2023</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=619370&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-11-14T16:35:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 16:35, 14 November 2023&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l39&quot; &gt;Line 39:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 39:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ozenfant, Amédée és Jeanneret, Charles-Édouard: „A purista eszétika vázlata”. Fordította Gáspár Endre. ''Ma'' 8, 4. sz. (1923): 31–32.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ozenfant, Amédée és Jeanneret, Charles-Édouard: „A purista eszétika vázlata”. Fordította Gáspár Endre. ''Ma'' 8, 4. sz. (1923): 31–32.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Le Corbusier. „Sorozatkonstrukció”. Fordította Reiter Róbert. ''Dokumentum'' 1, 2. sz. (1927): 30–32.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Le Corbusier. „Sorozatkonstrukció”. Fordította Reiter Róbert. ''Dokumentum'' 1, 2. sz. (1927): 30–32. &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt; &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Nagy Elemér. ''Le Corbusier''. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1969. &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Vadas József. ''Le Corbusier''. Szemtől szemben. Budapest: Gondolat, 1983.&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;„Le Corbusier, az építészet prófétája”. ''Papageno'', 2022. augusztus 27. &amp;lt;nowiki&amp;gt;https://papageno.hu/intermezzo/2022/08/le-corbusier/&amp;lt;/nowiki&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Pesti Monika. „La Chaux-de-Fonds-tól Csandígarh-ig - 130 éve született Le Corbusier”. ''Építészfórum'',&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;2017.10.06., &amp;lt;nowiki&amp;gt;https://epiteszforum.hu/la-chaux-de-fonds-tol-csandigarh-ig-130-eve-szuletett-le-corbusier&amp;lt;/nowiki&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Category:KASInet]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Category:KASInet]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>FöldesGyörgyi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=526896&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 19:15, 30 September 2023</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=526896&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-09-30T19:15:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 19:15, 30 September 2023&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l17&quot; &gt;Line 17:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 17:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Orosz konstruktivistákkal került kapcsolatba, 1929-ben megnyerte a moszkvai Centroszojuz épület pályázatát, amely 1935-re valósult meg. Ezt követően épült meg a párizsi Üdvhadsereg palotája és diákháza.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Orosz konstruktivistákkal került kapcsolatba, 1929-ben megnyerte a moszkvai Centroszojuz épület pályázatát, amely 1935-re valósult meg. Ezt követően épült meg a párizsi Üdvhadsereg palotája és diákháza.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A harmincas években készültek Algír, Sao Paolo, Antwerpen, '''[[Item:Q17424|Stockholm]]&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', '''Barcelona&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', '''Genf&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', Rio de Janeiro, Buenos Aires rendezési tervei. A második világháború alatt alakította ki moduláris elméletét, amelyben az építészet elemeit az emberi test arányaihoz méretezte. 1940 után kezdődő második korszaka elején azt remélte, hogy az újjáépítés során majd megvalósíthatja a közösségi építészeti programját.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A harmincas években készültek Algír, Sao Paolo, Antwerpen, '''[[Item:Q17424|Stockholm]]&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', '''&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Item:Q5999|&lt;/ins&gt;Barcelona&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', '''&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Item:Q11371|&lt;/ins&gt;Genf&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', Rio de Janeiro, Buenos Aires rendezési tervei. A második világháború alatt alakította ki moduláris elméletét, amelyben az építészet elemeit az emberi test arányaihoz méretezte. 1940 után kezdődő második korszaka elején azt remélte, hogy az újjáépítés során majd megvalósíthatja a közösségi építészeti programját.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;1946-ban a kormány egy nagy marseille-i lakókomplexum tervezésével bízta meg, egy tizenkét emeletes, lábakon álló épületet tervezett, a tetején játszótérrel, úszómedencével és egy sportpályával.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;1946-ban a kormány egy nagy marseille-i lakókomplexum tervezésével bízta meg, egy tizenkét emeletes, lábakon álló épületet tervezett, a tetején játszótérrel, úszómedencével és egy sportpályával.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=526895&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 19:13, 30 September 2023</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=526895&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-09-30T19:13:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 19:13, 30 September 2023&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l17&quot; &gt;Line 17:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 17:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Orosz konstruktivistákkal került kapcsolatba, 1929-ben megnyerte a moszkvai Centroszojuz épület pályázatát, amely 1935-re valósult meg. Ezt követően épült meg a párizsi Üdvhadsereg palotája és diákháza.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Orosz konstruktivistákkal került kapcsolatba, 1929-ben megnyerte a moszkvai Centroszojuz épület pályázatát, amely 1935-re valósult meg. Ezt követően épült meg a párizsi Üdvhadsereg palotája és diákháza.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A harmincas években készültek Algír, Sao Paolo, Antwerpen, '''Stockholm&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', '''Barcelona&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', '''Genf&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', Rio de Janeiro, Buenos Aires rendezési tervei. A második világháború alatt alakította ki moduláris elméletét, amelyben az építészet elemeit az emberi test arányaihoz méretezte. 1940 után kezdődő második korszaka elején azt remélte, hogy az újjáépítés során majd megvalósíthatja a közösségi építészeti programját.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A harmincas években készültek Algír, Sao Paolo, Antwerpen, '''&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Item:Q17424|&lt;/ins&gt;Stockholm&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', '''Barcelona&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', '''Genf&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''', Rio de Janeiro, Buenos Aires rendezési tervei. A második világháború alatt alakította ki moduláris elméletét, amelyben az építészet elemeit az emberi test arányaihoz méretezte. 1940 után kezdődő második korszaka elején azt remélte, hogy az újjáépítés során majd megvalósíthatja a közösségi építészeti programját.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;1946-ban a kormány egy nagy marseille-i lakókomplexum tervezésével bízta meg, egy tizenkét emeletes, lábakon álló épületet tervezett, a tetején játszótérrel, úszómedencével és egy sportpályával.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;1946-ban a kormány egy nagy marseille-i lakókomplexum tervezésével bízta meg, egy tizenkét emeletes, lábakon álló épületet tervezett, a tetején játszótérrel, úszómedencével és egy sportpályával.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=526894&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 19:06, 30 September 2023</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=526894&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-09-30T19:06:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 19:06, 30 September 2023&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l3&quot; &gt;Line 3:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 3:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''[[Item:Q11749|Berlin]]'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' és '''[[Item:Q131|párizs]]'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' építészeti irodákban dolgozott, az első világháború kitörésekor hazatért Svájcba. Ekkor készült terveiben már szabványméretű, sorozatban gyártott vasbeton elemek szerepeltek. 1917-ben Párizsban ismerkedett meg '''Amédée Ozenfant&amp;lt;code&amp;gt;[[Amédée Ozenfant|→]]&amp;lt;/code&amp;gt;''' kubista'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' festővel, aki a tiszta geometriai formák felé fordította figyelmét, s akivel elindította a purizmust. Az ő hatására kezdett írni és festeni, s vette fel anyai nagyapja nevét. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban gondosan elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. (Angliában később Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit.)  Jeanneret már Le Corbusier néven adta ki ''Egy új építészet felé'' című kötetét, amelyben az építészet forradalmát hirdette, benne szállóigévé vált kijelentéseivel: „A ház egy gép, amelyben élünk”; „Törvénybe kellene iktatni, hogy egy ház csak fehér lehet”.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''[[Item:Q11749|Berlin]]'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' és '''[[Item:Q131|párizs]]'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' építészeti irodákban dolgozott, az első világháború kitörésekor hazatért Svájcba. Ekkor készült terveiben már szabványméretű, sorozatban gyártott vasbeton elemek szerepeltek. 1917-ben Párizsban ismerkedett meg '''&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Item:Q337249|&lt;/ins&gt;Amédée Ozenfant&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;&amp;lt;code&amp;gt;[[Amédée Ozenfant|→]]&amp;lt;/code&amp;gt;''' kubista'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' festővel, aki a tiszta geometriai formák felé fordította figyelmét, s akivel elindította a purizmust. Az ő hatására kezdett írni és festeni, s vette fel anyai nagyapja nevét. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban gondosan elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. (Angliában később Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit.)  Jeanneret már Le Corbusier néven adta ki ''Egy új építészet felé'' című kötetét, amelyben az építészet forradalmát hirdette, benne szállóigévé vált kijelentéseivel: „A ház egy gép, amelyben élünk”; „Törvénybe kellene iktatni, hogy egy ház csak fehér lehet”.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=526893&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 19:06, 30 September 2023</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=526893&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-09-30T19:06:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 19:06, 30 September 2023&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l3&quot; &gt;Line 3:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 3:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''[[Item:Q11749|Berlin]]'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' és '''[[Item:Q131|párizs]]'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' építészeti irodákban dolgozott, az első világháború kitörésekor hazatért Svájcba. Ekkor készült terveiben már szabványméretű, sorozatban gyártott vasbeton elemek szerepeltek. 1917-ben Párizsban ismerkedett meg '''Amédée Ozenfant&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' kubista'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' festővel, aki a tiszta geometriai formák felé fordította figyelmét, s akivel elindította a purizmust. Az ő hatására kezdett írni és festeni, s vette fel anyai nagyapja nevét. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban gondosan elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. (Angliában később Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit.)  Jeanneret már Le Corbusier néven adta ki ''Egy új építészet felé'' című kötetét, amelyben az építészet forradalmát hirdette, benne szállóigévé vált kijelentéseivel: „A ház egy gép, amelyben élünk”; „Törvénybe kellene iktatni, hogy egy ház csak fehér lehet”.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''[[Item:Q11749|Berlin]]'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' és '''[[Item:Q131|párizs]]'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' építészeti irodákban dolgozott, az első világháború kitörésekor hazatért Svájcba. Ekkor készült terveiben már szabványméretű, sorozatban gyártott vasbeton elemek szerepeltek. 1917-ben Párizsban ismerkedett meg '''Amédée Ozenfant&amp;lt;code&amp;gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Amédée Ozenfant|&lt;/ins&gt;→&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;&amp;lt;/code&amp;gt;''' kubista'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' festővel, aki a tiszta geometriai formák felé fordította figyelmét, s akivel elindította a purizmust. Az ő hatására kezdett írni és festeni, s vette fel anyai nagyapja nevét. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban gondosan elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. (Angliában később Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit.)  Jeanneret már Le Corbusier néven adta ki ''Egy új építészet felé'' című kötetét, amelyben az építészet forradalmát hirdette, benne szállóigévé vált kijelentéseivel: „A ház egy gép, amelyben élünk”; „Törvénybe kellene iktatni, hogy egy ház csak fehér lehet”.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=526892&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 19:05, 30 September 2023</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=526892&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-09-30T19:05:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 19:05, 30 September 2023&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l3&quot; &gt;Line 3:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 3:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''Berlin'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' és '''párizs'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' építészeti irodákban dolgozott, az első világháború kitörésekor hazatért Svájcba. Ekkor készült terveiben már szabványméretű, sorozatban gyártott vasbeton elemek szerepeltek. 1917-ben Párizsban ismerkedett meg '''Amédée Ozenfant&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' kubista'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' festővel, aki a tiszta geometriai formák felé fordította figyelmét, s akivel elindította a purizmust. Az ő hatására kezdett írni és festeni, s vette fel anyai nagyapja nevét. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban gondosan elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. (Angliában később Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit.)  Jeanneret már Le Corbusier néven adta ki ''Egy új építészet felé'' című kötetét, amelyben az építészet forradalmát hirdette, benne szállóigévé vált kijelentéseivel: „A ház egy gép, amelyben élünk”; „Törvénybe kellene iktatni, hogy egy ház csak fehér lehet”.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Item:Q11749|&lt;/ins&gt;Berlin&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' és '''&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Item:Q131|&lt;/ins&gt;párizs&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' építészeti irodákban dolgozott, az első világháború kitörésekor hazatért Svájcba. Ekkor készült terveiben már szabványméretű, sorozatban gyártott vasbeton elemek szerepeltek. 1917-ben Párizsban ismerkedett meg '''Amédée Ozenfant&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' kubista'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' festővel, aki a tiszta geometriai formák felé fordította figyelmét, s akivel elindította a purizmust. Az ő hatására kezdett írni és festeni, s vette fel anyai nagyapja nevét. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban gondosan elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. (Angliában később Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit.)  Jeanneret már Le Corbusier néven adta ki ''Egy új építészet felé'' című kötetét, amelyben az építészet forradalmát hirdette, benne szállóigévé vált kijelentéseivel: „A ház egy gép, amelyben élünk”; „Törvénybe kellene iktatni, hogy egy ház csak fehér lehet”.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=521925&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 16:48, 15 September 2023</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=521925&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-09-15T16:48:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 16:48, 15 September 2023&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l29&quot; &gt;Line 29:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 29:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Le Corbusier építészeti életműve 2016 óta a UNESCO Világörökség része.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Le Corbusier építészeti életműve 2016 óta a UNESCO Világörökség része.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A '''''Má'''''ban'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' Le Corbusier még Jeanneret néven szerepel, és elsősorban nem építészként, inkább festőként és a purizmus egyik kezdeményezőjeként. Egy kubista csendéletét mutatják be, közvetlenül eszmetársa, Amédée Ozenfant hasonló stílusú képe mellett, továbbá közösen írt programjukat, ''A purista esztétika vázlatá''t is közlik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A '''''&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Item:Q336957|&lt;/ins&gt;Má&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]]&lt;/ins&gt;'''''ban'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' Le Corbusier még Jeanneret néven szerepel, és elsősorban nem építészként, inkább festőként és a purizmus egyik kezdeményezőjeként. Egy kubista csendéletét mutatják be, közvetlenül eszmetársa, Amédée Ozenfant hasonló stílusú képe mellett, továbbá közösen írt programjukat, ''A purista esztétika vázlatá''t is közlik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;E tanulmány egyik alaptörekvése, hogy kikapcsolja az esztétikai vizsgálódásokból a túl szubjektívnak tekintett szépet. A művészet területén szerintük kizárólag az elsődleges érzékelésre lehet alapozni, minden értékítélet nélkül, ugyanis ez – például a színekre vagy formákra vonatkoztatva – mindenkinél fix és általános. Mivel tehát a tiszta geometria formák a legerősebben szabnak irányt ítéletünknek, a művészetnek geometriára épülő eszközökkel kell működnie, így leszünk képesek egy minél egyetemesebbnek nevezhető nyelvet alkalmazni. A mi korunknak is megvan a maga érzésmódja, akárcsak a régieknek, írják, de még nem alakult ki egy ezt közvetítő plasztikus eszközrendszer, nyelv. A művészet célja elképzelésük szerint, hogy egy magasabbrendű érzést indukáljon, a matematikai rendét, amit a fent vázolt purista eszközökkel lehet megvalósítani.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;E tanulmány egyik alaptörekvése, hogy kikapcsolja az esztétikai vizsgálódásokból a túl szubjektívnak tekintett szépet. A művészet területén szerintük kizárólag az elsődleges érzékelésre lehet alapozni, minden értékítélet nélkül, ugyanis ez – például a színekre vagy formákra vonatkoztatva – mindenkinél fix és általános. Mivel tehát a tiszta geometria formák a legerősebben szabnak irányt ítéletünknek, a művészetnek geometriára épülő eszközökkel kell működnie, így leszünk képesek egy minél egyetemesebbnek nevezhető nyelvet alkalmazni. A mi korunknak is megvan a maga érzésmódja, akárcsak a régieknek, írják, de még nem alakult ki egy ezt közvetítő plasztikus eszközrendszer, nyelv. A művészet célja elképzelésük szerint, hogy egy magasabbrendű érzést indukáljon, a matematikai rendét, amit a fent vázolt purista eszközökkel lehet megvalósítani.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=519007&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 21:57, 7 September 2023</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Le_Corbusier&amp;diff=519007&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-09-07T21:57:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 21:57, 7 September 2023&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;Line 1:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 1:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]''' (eredeti neve: &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/del&gt;Charles-Édouard Jeanneret-Gris&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/del&gt;) '''&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;(&lt;/del&gt;[[Item:Q14417|La Chaux-de-Fonds]], 1887. október 6. – [[Item:Q337254|Roquebrune-Cap-Martin]], 1965. augusztus 27.)&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/del&gt;, svájci építész, író, festő, szobrász.  A modern építészet egyik legnagyobb úttörője, filozófiája máig részét képezi az építészeti képzéseknek, hatása sok terven és épületen tetten érhető.  Korszerű anyagokat és technológiát alkalmazó funkcionalizmusa a magasházaktól a bútortervekig radikális, ugyanakkor gyakorlatias megoldásokat nyújtott a modern városi élettel kapcsolatos kérdésekre. A plasztikus építészet elvei szerint alkotásait főként, vasbetonból, acélból, üvegből készítette.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]''' (eredeti neve: Charles-Édouard Jeanneret-Gris) &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;(&lt;/ins&gt;'''[[Item:Q14417|La Chaux-de-Fonds]]&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;, 1887. október 6. – &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;[[Item:Q337254|Roquebrune-Cap-Martin]]&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;, 1965. augusztus 27.), svájci építész, író, festő, szobrász.  A modern építészet egyik legnagyobb úttörője, filozófiája máig részét képezi az építészeti képzéseknek, hatása sok terven és épületen tetten érhető.  Korszerű anyagokat és technológiát alkalmazó funkcionalizmusa a magasházaktól a bútortervekig radikális, ugyanakkor gyakorlatias megoldásokat nyújtott a modern városi élettel kapcsolatos kérdésekre. A plasztikus építészet elvei szerint alkotásait főként, vasbetonból, acélból, üvegből készítette.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Szülővárosának protestáns szigora, a környezet puritánsága egész életében hatott rá. Iparművészeti iskolába járt. Itt Charles L’Eplattenier – akit később egyetlen tanárának nevezett – oktatta rajzolásra, művészettörténetre, és ő ösztönözte, hogy építész legyen. Még nem volt 18 éves, amikor megépítette első házát. 1907 és 1911 között tanulmányi körutat tett Európában, melynek során felismerte a toszkán kolostorok közös terei és cellái közti kontrasztot, ezen alapult lakóépület-felfogása. Az ókori görög romokban és Palladio műveiben találta meg a klasszikus arányokat, a mediterrán népi építészet a mértani formák sokaságára, a fény kezelésére és az épületek tájba helyezésére irányították gondolkodását.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Berlini &lt;/del&gt;és &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;párizsi &lt;/del&gt;építészeti irodákban dolgozott, az első világháború kitörésekor hazatért Svájcba. Ekkor készült terveiben már szabványméretű, sorozatban gyártott vasbeton elemek szerepeltek. 1917-ben Párizsban ismerkedett meg Amédée Ozenfant kubista festővel, aki a tiszta geometriai formák felé fordította figyelmét, s akivel elindította a purizmust. Az ő hatására kezdett írni és festeni, s vette fel anyai nagyapja nevét. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban gondosan elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. (Angliában később Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit.)  Jeanneret már Le Corbusier néven adta ki ''Egy új építészet felé'' című kötetét, amelyben az építészet forradalmát hirdette, benne szállóigévé vált kijelentéseivel: „A ház egy gép, amelyben élünk”; „Törvénybe kellene iktatni, hogy egy ház csak fehér lehet”.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''Berlin'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' &lt;/ins&gt;és &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''párizs'''i'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' &lt;/ins&gt;építészeti irodákban dolgozott, az első világháború kitörésekor hazatért Svájcba. Ekkor készült terveiben már szabványméretű, sorozatban gyártott vasbeton elemek szerepeltek. 1917-ben Párizsban ismerkedett meg &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;Amédée Ozenfant&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' &lt;/ins&gt;kubista&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' &lt;/ins&gt;festővel, aki a tiszta geometriai formák felé fordította figyelmét, s akivel elindította a purizmust. Az ő hatására kezdett írni és festeni, s vette fel anyai nagyapja nevét. Le Corbusier-vel a ''L’Esprit Nouveau'' című folyóiratban is együtt dolgoztak. A korai purista manifesztumokban a színt a formához képest másodlagosnak tekintették, és ez megmutatkozott abban, ahogyan Le Corbusier az 1920-as évek közepén készült munkáiban gondosan elhelyezte a színeket a diszkrét építészeti elemek megerősítésére. (Angliában később Ozenfant finomította a színnel kapcsolatos elképzeléseit.)  Jeanneret már Le Corbusier néven adta ki ''Egy új építészet felé'' című kötetét, amelyben az építészet forradalmát hirdette, benne szállóigévé vált kijelentéseivel: „A ház egy gép, amelyben élünk”; „Törvénybe kellene iktatni, hogy egy ház csak fehér lehet”.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Munkásságának első korszaka 1940-ig tartott. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres, természettudatossággal is jellemezhető alapelvét:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l17&quot; &gt;Line 17:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 17:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Orosz konstruktivistákkal került kapcsolatba, 1929-ben megnyerte a moszkvai Centroszojuz épület pályázatát, amely 1935-re valósult meg. Ezt követően épült meg a párizsi Üdvhadsereg palotája és diákháza.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Orosz konstruktivistákkal került kapcsolatba, 1929-ben megnyerte a moszkvai Centroszojuz épület pályázatát, amely 1935-re valósult meg. Ezt követően épült meg a párizsi Üdvhadsereg palotája és diákháza.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A harmincas években készültek Algír, Sao Paolo, Antwerpen, Stockholm, Barcelona, Genf, Rio de Janeiro, Buenos Aires rendezési tervei. A második világháború alatt alakította ki moduláris elméletét, amelyben az építészet elemeit az emberi test arányaihoz méretezte. 1940 után kezdődő második korszaka elején azt remélte, hogy az újjáépítés során majd megvalósíthatja a közösségi építészeti programját.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A harmincas években készültek Algír, Sao Paolo, Antwerpen, &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;Stockholm&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;'''&lt;/ins&gt;, &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;Barcelona&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;'''&lt;/ins&gt;, &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;Genf&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;'''&lt;/ins&gt;, Rio de Janeiro, Buenos Aires rendezési tervei. A második világháború alatt alakította ki moduláris elméletét, amelyben az építészet elemeit az emberi test arányaihoz méretezte. 1940 után kezdődő második korszaka elején azt remélte, hogy az újjáépítés során majd megvalósíthatja a közösségi építészeti programját.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;1946-ban a kormány egy nagy marseille-i lakókomplexum tervezésével bízta meg, egy tizenkét emeletes, lábakon álló épületet tervezett, a tetején játszótérrel, úszómedencével és egy sportpályával.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;1946-ban a kormány egy nagy marseille-i lakókomplexum tervezésével bízta meg, egy tizenkét emeletes, lábakon álló épületet tervezett, a tetején játszótérrel, úszómedencével és egy sportpályával.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l29&quot; &gt;Line 29:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 29:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Le Corbusier építészeti életműve 2016 óta a UNESCO Világörökség része.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Le Corbusier építészeti életműve 2016 óta a UNESCO Világörökség része.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A ''Má''ban Le Corbusier még Jeanneret néven szerepel, és elsősorban nem építészként, inkább festőként és a purizmus egyik kezdeményezőjeként. Egy kubista csendéletét mutatják be, közvetlenül eszmetársa, Amédée Ozenfant hasonló stílusú képe mellett, továbbá közösen írt programjukat, ''A purista esztétika vázlatá''t is közlik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;''Má&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;''ban&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' &lt;/ins&gt;Le Corbusier még Jeanneret néven szerepel, és elsősorban nem építészként, inkább festőként és a purizmus egyik kezdeményezőjeként. Egy kubista csendéletét mutatják be, közvetlenül eszmetársa, Amédée Ozenfant hasonló stílusú képe mellett, továbbá közösen írt programjukat, ''A purista esztétika vázlatá''t is közlik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;E tanulmány egyik alaptörekvése, hogy kikapcsolja az esztétikai vizsgálódásokból a túl szubjektívnak tekintett szépet. A művészet területén szerintük kizárólag az elsődleges érzékelésre lehet alapozni, minden értékítélet nélkül, ugyanis ez – például a színekre vagy formákra vonatkoztatva – mindenkinél fix és általános. Mivel tehát a tiszta geometria formák a legerősebben szabnak irányt ítéletünknek, a művészetnek geometriára épülő eszközökkel kell működnie, így leszünk képesek egy minél egyetemesebbnek nevezhető nyelvet alkalmazni. A mi korunknak is megvan a maga érzésmódja, akárcsak a régieknek, írják, de még nem alakult ki egy ezt közvetítő plasztikus eszközrendszer, nyelv. A művészet célja elképzelésük szerint, hogy egy magasabbrendű érzést indukáljon, a matematikai rendét, amit a fent vázolt purista eszközökkel lehet megvalósítani.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;E tanulmány egyik alaptörekvése, hogy kikapcsolja az esztétikai vizsgálódásokból a túl szubjektívnak tekintett szépet. A művészet területén szerintük kizárólag az elsődleges érzékelésre lehet alapozni, minden értékítélet nélkül, ugyanis ez – például a színekre vagy formákra vonatkoztatva – mindenkinél fix és általános. Mivel tehát a tiszta geometria formák a legerősebben szabnak irányt ítéletünknek, a művészetnek geometriára épülő eszközökkel kell működnie, így leszünk képesek egy minél egyetemesebbnek nevezhető nyelvet alkalmazni. A mi korunknak is megvan a maga érzésmódja, akárcsak a régieknek, írják, de még nem alakult ki egy ezt közvetítő plasztikus eszközrendszer, nyelv. A művészet célja elképzelésük szerint, hogy egy magasabbrendű érzést indukáljon, a matematikai rendét, amit a fent vázolt purista eszközökkel lehet megvalósítani.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A ''Dokumentum''ban már elsősorban építészként és Le Corbusier néven tűnik fel, programcikke a lap 2. számában olvasható. Le Corbusier a tömeges termelésben legyártott sorozattárgy előnyeit ecseteli, s azt óhajtja bizonytani, hogy ehhez a technológiához magasabb minőségi színvonal is társul – hiszen a tömegtermelés miatt nagyobb figyelmet fordítanak a minőségre. Ez a színvonalra figyelés, pontosság, az egzakt mennyiségek alapul vétele és az ehhez tartozó ökonómiai elv azonban a szép fogalmának, egy új esztétikát és egy új szellemiséget is eredményez majd, a harmóniát és rendet előtérbe helyező stílusét. Le Corbusier ezt a gondolatelemet innentől kezdve az építészet felé hajlítja, hiszen az építészetben használt sorozatelemek (típuselemek), azok gépi előállítása képesek lesznek hivatottak bizonyítani „a detail egységét”, amely elengedhetetlen feltétele az „architektonikus szépségnek”. „A városok el fogják veszíteni kaotikus külsejüket, mely máma meggyalázza őket. A rend kerül uralomra és az új útvonalak tágasabbak és architektonikus megoldásaikban gazdagabbak lesznek a maiaknál.”&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;''Dokumentum&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/ins&gt;''ban&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&amp;lt;code&amp;gt;→&amp;lt;/code&amp;gt;''' &lt;/ins&gt;már elsősorban építészként és Le Corbusier néven tűnik fel, programcikke a lap 2. számában olvasható. Le Corbusier a tömeges termelésben legyártott sorozattárgy előnyeit ecseteli, s azt óhajtja bizonytani, hogy ehhez a technológiához magasabb minőségi színvonal is társul – hiszen a tömegtermelés miatt nagyobb figyelmet fordítanak a minőségre. Ez a színvonalra figyelés, pontosság, az egzakt mennyiségek alapul vétele és az ehhez tartozó ökonómiai elv azonban a szép fogalmának, egy új esztétikát és egy új szellemiséget is eredményez majd, a harmóniát és rendet előtérbe helyező stílusét. Le Corbusier ezt a gondolatelemet innentől kezdve az építészet felé hajlítja, hiszen az építészetben használt sorozatelemek (típuselemek), azok gépi előállítása képesek lesznek hivatottak bizonyítani „a detail egységét”, amely elengedhetetlen feltétele az „architektonikus szépségnek”. „A városok el fogják veszíteni kaotikus külsejüket, mely máma meggyalázza őket. A rend kerül uralomra és az új útvonalak tágasabbak és architektonikus megoldásaikban gazdagabbak lesznek a maiaknál.”&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Jeanneret, Charles-Édouard. „Csendélet”. ''Ma'' 8, 4. sz. (1923): 31. 15x12,5 cm.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Jeanneret, Charles-Édouard. „Csendélet”. ''Ma'' 8, 4. sz. (1923): 31. 15x12,5 cm.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
</feed>