Lasker-Schüler, Else - Revision history

BucsicsKatalin at 13:27, 5 December 2023

2023-12-05T13:27:55Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Else Lasker-Schüler to Lasker-Schüler, Else

2023-11-23T18:51:36Z

BucsicsKatalin moved page Else Lasker-Schüler to Lasker-Schüler, Else

BucsicsKatalin at 18:51, 23 November 2023

2023-11-23T18:51:18Z

BucsicsKatalin at 08:07, 11 November 2023

2023-11-11T08:07:13Z

BucsicsKatalin at 05:52, 11 November 2023

2023-11-11T05:52:59Z

BucsicsKatalin at 05:48, 11 November 2023

2023-11-11T05:48:34Z

BucsicsKatalin: Created page with "Else Lasker-Schüler (Eberfeld, 1689. február 11. – Jeruzsálem, 1945. január 22.), költő, író, drámaíró, képzőművész. Első férjével, Jonathan Berthold Sch..."

2023-11-11T05:47:07Z

Created page with "Else Lasker-Schüler (Eberfeld, 1689. február 11. – Jeruzsálem, 1945. január 22.), költő, író, drámaíró, képzőművész. Első férjével, Jonathan Berthold Sch..."

New page

Else Lasker-Schüler (Eberfeld, 1689. február 11. – Jeruzsálem, 1945. január 22.), költő, író, drámaíró, képzőművész.

Első férjével, Jonathan Berthold Schülerrel 1694-ben Berlinbe költöztek, itt kezdte művészi pályafutását. 1902-ben adta ki első verseskötetét.
Második férje Herwarth Walden (eredeti neve: Georg Lewin) volt, a Der Sturm fő teoretikusa, akitől az expresszionizmus elnevezés származik – házasságuk idején a költőnő is igen gyakran szerepelt a lapban. 1906 és 1911 között igen sokat publikált, megjelent prózája (Das Peter-Hille-Buch, Die Nächte der Tino von Bagdad), drámája (Die Wupper) és egy verseskötete (Meine Wunder). 1912-ben vált el végleg Lewintől. 1932-ben Kleist-díjat kapott. Versesköteteit maga illusztrálta, és borítókat készített hozzájuk, valamint a festés és a rajzolás is mindennapi tevékenységei közé tartoztak. A náci zaklatások és fizikai bántalmazások elől előbb Zürichbe menekült, innen Palesztínába, majd Jeruzsálembe költözött. Mivel megfosztották német állampolgárságától, nem tudott visszatérni Európába. 1945-ben halt meg szívbetegségben.
Irodalmi munkásságát – amelybe befért elbeszélés, regény, dráma, esszé, monológ – az expresszionista jelzővel illethetjük, noha nagyon egyedi változatát hozta létre. Németországban már azzal kapcsolatban is eltérő megítélések születtek, hogy Else Lasker-Schüler az expresszionizmus előfutára volt-e, expresszionista költő avagy csupán expresszionista vonások fedezhetők fel a szövegeiben. Első kötetében, a Styxben a szecessziósan stilizált szóösszetételeket izzítja át a szenvedély intenzitását hordozó expresszivitással, s A hetedik nap című későbbi kötet rövid strófákból álló, rímes, erősen zenei hangzású költeményeit is expresszív telítettség jellemzi. Hajnal Gábor, verseinek egyik magyar fordítója Gottfried Benn méltatását és jellemzését idézi azt illetően, miként oltatta be Lasker-Schüler a zsidó vallási-kulturális tradícióval a német expresszionista, és általában az irodalmi nyelvet: „A legnagyobb költőnő volt, akit Németország valaha is magáénak mondhatott. Költői világa sokszorosan zsidó volt, képzelete keleti, de nyelve német a javából, buja, pompázó, hajlékony, német, érett és édes nyelv, amelynek minden fordulata az alkotóerő legmélyéről fakadt.” Friedrich Minckwitz hasonló következtetésre jut: „ez a gyakorta szidalmazott költőnő talán még fokozottabban járult hozzá a német nyelv megtermékenyítéséhez és megújításához, mint jóval ismertebb kortársai: Stefan George és Rainer Maria Rilke.” Egyik főműve, az 1980-ig kiadatlan Faust-adaptáció, az Ich und Ich palesztinai száműzetése alatt (1939–1945) született, s reflektál az ekkor zajló II. világháborús történelmi eseményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos egzisztenciális dilemmákra: honnan nyeri eredetét a gonosz, s van-e remény az eltűnésére? Mindezt nem függetlenül a szerző zsidó származásából következő identitáskérdésektől sem: miként lehet németországi zsidó íróként viszonyulni a német nemzeti irodalmi és kulturális tradícióhoz.

Poetic Textures Else Lasker-Schüler Archives, https://www.laskerschuelerarchives.org/#
„Else Lasker-Schüler”, The National Library of Israel, https://www.nli.org.il/en/discover/literature-and-poetry/poets/else-lasker-schuler
HAJNAL Gábor. „Utószó”. In Else LASKER-SCHÜLER, Villogó kavicson: Válogatott versek. Ford. DÁVIDHÁZI Péter et al. Szerk. HAJNAL Gábor. 185–193. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1972.

@@ Line 7: / Line 7: @@
 Poetic Textures Else Lasker-Schüler Archives, https://www.laskerschuelerarchives.org/#
-„Else Lasker-Schüler”, The National Library of Israel, https://www.nli.org.il/en/discover/literature-and-poetry/poets/else-lasker-schuler
+„Else Lasker-Schüler”. The National Library of Israel, https://www.nli.org.il/en/discover/literature-and-poetry/poets/else-lasker-schuler
 Hajnal Gábor. „Utószó”. In Else Lasker-Schüler, ''Villogó kavicson: Válogatott versek.'' Ford. Dávidházi Péter et al. Szerk. Hajnal Gábor. 185–193. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1972.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 18:51, 23 November 2023
Line 10:		Line 10:

	Hajnal Gábor. „Utószó”. In Else Lasker-Schüler, ''Villogó kavicson: Válogatott versek.'' Ford. Dávidházi Péter et al. Szerk. Hajnal Gábor. 185–193. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1972.		Hajnal Gábor. „Utószó”. In Else Lasker-Schüler, ''Villogó kavicson: Válogatott versek.'' Ford. Dávidházi Péter et al. Szerk. Hajnal Gábor. 185–193. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1972.
		+	[[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''Else Lasker-Schüler''' ('''Eberfeld''', 1689. február 11. – '''Jeruzsálem''', 1945. január 22.), költő, író, drámaíró, képzőművész.
-Első férjével, Jonathan Berthold Schülerrel 1694-ben '''Berlin'''be költöztek, itt kezdte művészi pályafutását. 1902-ben adta ki első verseskötetét.  Második férje '''Herwarth Walden''' (eredeti neve: Georg Lewin) volt, a '''''Der Sturm''''' fő teoretikusa, akitől az expresszionizmus elnevezés származik – házasságuk idején a költőnő is igen gyakran szerepelt a lapban. 1906 és 1911 között igen sokat publikált, megjelent prózája ''(Das Peter-Hille-Buch, Die Nächte der Tino von Bagdad),'' drámája ''(Die Wupper)'' és egy verseskötete ''(Meine Wunder).'' 1912-ben vált el végleg Lewintől. 1932-ben Kleist-díjat kapott. Versesköteteit maga illusztrálta, és borítókat készített hozzájuk, valamint a festés és a rajzolás is mindennapi tevékenységei közé tartoztak. A náci zaklatások és fizikai bántalmazások elől előbb '''''Zürich'''''be menekült, innen Palesztínába, majd Jeruzsálembe költözött. Mivel megfosztották német állampolgárságától, nem tudott visszatérni Európába. 1945-ben halt meg szívbetegségben.
+Első férjével, Jonathan Berthold Schülerrel 1694-ben '''Berlin'''be'''<code>→</code>''' költöztek, itt kezdte művészi pályafutását. 1902-ben adta ki első verseskötetét.  Második férje '''Herwarth Walden''' (eredeti neve: Georg Lewin) volt, a '''''Der Sturm<code>→</code>''''' fő teoretikusa, akitől az expresszionizmus elnevezés származik – házasságuk idején a költőnő is igen gyakran szerepelt a lapban. 1906 és 1911 között igen sokat publikált, megjelent prózája ''(Das Peter-Hille-Buch, Die Nächte der Tino von Bagdad),'' drámája ''(Die Wupper)'' és egy verseskötete ''(Meine Wunder).'' 1912-ben vált el végleg Lewintől. 1932-ben Kleist-díjat kapott. Versesköteteit maga illusztrálta, és borítókat készített hozzájuk, valamint a festés és a rajzolás is mindennapi tevékenységei közé tartoztak. A náci zaklatások és fizikai bántalmazások elől előbb '''''Zürich'''''be'''<code>→</code>''' menekült, innen Palesztínába, majd Jeruzsálembe költözött. Mivel megfosztották német állampolgárságától, nem tudott visszatérni Európába. 1945-ben halt meg szívbetegségben.
-Irodalmi munkásságát – amelybe befért elbeszélés, regény, dráma, esszé, monológ – az expresszionista jelzővel illethetjük, noha nagyon egyedi változatát hozta létre. Németországban már azzal kapcsolatban is eltérő megítélések születtek, hogy Else Lasker-Schüler az '''expresszionizmus''' előfutára volt-e, expresszionista költő avagy csupán expresszionista vonások fedezhetők fel a szövegeiben. Első kötetében, a ''Styx''ben a '''szecesszió'''san stilizált szóösszetételeket izzítja át a szenvedély intenzitását hordozó expresszivitással, s ''A hetedik nap'' című későbbi kötet rövid strófákból álló, rímes, erősen zenei hangzású költeményeit is expresszív telítettség jellemzi. Hajnal Gábor, verseinek egyik magyar fordítója '''Gottfried Benn''' méltatását és jellemzését idézi azt illetően, miként oltatta be Lasker-Schüler a zsidó vallási-kulturális tradícióval a német expresszionista, és általában az irodalmi nyelvet: „A legnagyobb költőnő volt, akit Németország valaha is magáénak mondhatott. Költői világa sokszorosan zsidó volt, képzelete keleti, de nyelve német a javából, buja, pompázó, hajlékony, német, érett és édes nyelv, amelynek minden fordulata az alkotóerő legmélyéről fakadt.” Friedrich Minckwitz hasonló következtetésre jut: „ez a gyakorta szidalmazott költőnő talán még fokozottabban járult hozzá a német nyelv megtermékenyítéséhez és megújításához, mint jóval ismertebb kortársai: Stefan George és Rainer Maria Rilke.”  Egyik főműve, az 1980-ig kiadatlan Faust-adaptáció, az ''Ich und Ich'' palesztinai száműzetése alatt (1939–1945) született, s reflektál az ekkor zajló II. világháborús történelmi eseményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos egzisztenciális dilemmákra: honnan nyeri eredetét a gonosz, s van-e remény az eltűnésére? Mindezt nem függetlenül a szerző zsidó származásából következő identitáskérdésektől sem: miként lehet németországi zsidó íróként viszonyulni a német nemzeti irodalmi és kulturális tradícióhoz.
+Irodalmi munkásságát – amelybe befért elbeszélés, regény, dráma, esszé, monológ – az expresszionista jelzővel illethetjük, noha nagyon egyedi változatát hozta létre. Németországban már azzal kapcsolatban is eltérő megítélések születtek, hogy Else Lasker-Schüler az expresszionizmus'''<code>→</code>''' előfutára volt-e, expresszionista költő avagy csupán expresszionista vonások fedezhetők fel a szövegeiben. Első kötetében, a ''Styx''ben a szecessziósan'''<code>→</code>''' stilizált szóösszetételeket izzítja át a szenvedély intenzitását hordozó expresszivitással, s ''A hetedik nap'' című későbbi kötet rövid strófákból álló, rímes, erősen zenei hangzású költeményeit is expresszív telítettség jellemzi. Hajnal Gábor, verseinek egyik magyar fordítója '''Gottfried Benn<code>→</code>''' méltatását és jellemzését idézi azt illetően, miként oltatta be Lasker-Schüler a zsidó vallási-kulturális tradícióval a német expresszionista, és általában az irodalmi nyelvet: „A legnagyobb költőnő volt, akit Németország valaha is magáénak mondhatott. Költői világa sokszorosan zsidó volt, képzelete keleti, de nyelve német a javából, buja, pompázó, hajlékony, német, érett és édes nyelv, amelynek minden fordulata az alkotóerő legmélyéről fakadt.” Friedrich Minckwitz hasonló következtetésre jut: „ez a gyakorta szidalmazott költőnő talán még fokozottabban járult hozzá a német nyelv megtermékenyítéséhez és megújításához, mint jóval ismertebb kortársai: Stefan George és Rainer Maria Rilke.”  Egyik főműve, az 1980-ig kiadatlan Faust-adaptáció, az ''Ich und Ich'' palesztinai száműzetése alatt (1939–1945) született, s reflektál az ekkor zajló II. világháborús történelmi eseményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos egzisztenciális dilemmákra: honnan nyeri eredetét a gonosz, s van-e remény az eltűnésére? Mindezt nem függetlenül a szerző zsidó származásából következő identitáskérdésektől sem: miként lehet németországi zsidó íróként viszonyulni a német nemzeti irodalmi és kulturális tradícióhoz.
 Poetic Textures Else Lasker-Schüler Archives, https://www.laskerschuelerarchives.org/#

← Older revision	Revision as of 18:51, 23 November 2023
(No difference)