https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&feed=atom&title=Laczk%C3%B3_G%C3%A9za 2026-05-11T11:23:12Z Revision history for this page on the wiki MediaWiki 1.35.2 https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Laczk%C3%B3_G%C3%A9za&diff=521886&oldid=prev 2023-09-15T14:25:06Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 14:25, 15 September 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''Laczkó Géza''' (Budapest, 1884. december 3. – Budapest, 1953. december 1.)<del class="diffchange diffchange-inline">, </del>költő, író, kritikus, szerkesztő, műfordító, Baumgarten-díjas (1939). Budapesten és Párizsban végezte egyetemi tanulmányait. A Tanácsköztársaságig középiskolai tanár, 1919-ben igazgató és egyetemi tanár lett, majd kiadói lektorként, a ''Pesti Napló'' helyettes szerkesztőjeként, illetve a Dante Könyvkiadó vezetőjeként dolgozott. A második világháború után néhány évig a ''Szivárvány'' című lap munkatársa volt. Verseskötettel debütált (''Solo solissiomo'', 1907), de elbeszélésköteteivel és történelmi regényeivel (''Német maszlag, török áfium'', 1918) vált ismertté. Tudományos-fantasztikus történeteket is írt (például ''Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön''). Fordított többek között Balzactól, Maupassant-tól és Maurois-tól is. A ''Ma'' 1917/4-ik számába Réti Irén írt elmarasztaló kritikát ''Noémi fia'' című regényéről, amely a kritikus szerint nem teljesíti a legfontosabb elvárást, az aktualitás kritériumát. Laczkó a ''Kortárs''ban publicisztikai írással és novellával (1948), az ''Alkotás''ban (<del class="diffchange diffchange-inline">1947-1948</del>) esszékkel szerepelt.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''Laczkó Géza''' (<ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>Budapest<ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>, 1884. december 3. – <ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>Budapest<ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>, 1953. december 1.) költő, író, kritikus, szerkesztő, műfordító, Baumgarten-díjas (1939). Budapesten és Párizsban végezte egyetemi tanulmányait. A Tanácsköztársaságig középiskolai tanár, 1919-ben igazgató és egyetemi tanár lett, majd kiadói lektorként, a ''Pesti Napló'' helyettes szerkesztőjeként, illetve a Dante Könyvkiadó vezetőjeként dolgozott. A második világháború után néhány évig a ''Szivárvány'' című lap munkatársa volt. Verseskötettel debütált (''Solo solissiomo'', 1907), de elbeszélésköteteivel és történelmi regényeivel (''Német maszlag, török áfium'', 1918) vált ismertté. Tudományos-fantasztikus történeteket is írt (például ''Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön''). Fordított többek között Balzactól, Maupassant-tól és Maurois-tól is. A ''<ins class="diffchange diffchange-inline">'''[[Item:Q336957|</ins>Ma<ins class="diffchange diffchange-inline">]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;'''</ins>'' 1917/4-ik számába Réti Irén írt elmarasztaló kritikát ''Noémi fia'' című regényéről, amely a kritikus szerint nem teljesíti a legfontosabb elvárást, az aktualitás kritériumát. Laczkó a ''Kortárs''ban publicisztikai írással és novellával (1948), az ''Alkotás''ban (<ins class="diffchange diffchange-inline">1947–1948</ins>) esszékkel szerepelt.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Laczkó Géza. „A szabadsággondolat és az író”. ''Kortárs'' 1, 8. sz. (1948): <del class="diffchange diffchange-inline">224-225</del>.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div> </div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Laczkó Géza. „A szabadsággondolat és az író”. ''Kortárs'' 1, 8. sz. (1948): <ins class="diffchange diffchange-inline">224–225</ins>.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Laczkó Géza. „Páter a söntésben”. ''Kortárs'' 1, 9. sz. (1948): 264.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Laczkó Géza. „Páter a söntésben”. ''Kortárs'' 1, 9. sz. (1948): 264.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Laczkó Géza. „Schöpflin”. ''Alkotás'' 1, <del class="diffchange diffchange-inline">9-10</del>. (1947): 41.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Laczkó Géza. „Schöpflin”. ''Alkotás'' 1, <ins class="diffchange diffchange-inline">9–10</ins>. (1947): 41.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Laczkó Géza. „A magyar irodalom tündöklése és nyomorúsága”. ''Alkotás'' 2, <del class="diffchange diffchange-inline">3-4</del>. sz. (1948): <del class="diffchange diffchange-inline">34-40</del>.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Laczkó Géza. „A magyar irodalom tündöklése és nyomorúsága”. ''Alkotás'' 2, <ins class="diffchange diffchange-inline">3–4</ins>. sz. (1948): <ins class="diffchange diffchange-inline">34–40</ins>.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Réti Irén. „Noémi fia (Regény. Írta: Laczkó Géza. Franklin társulat kiadása, 1917)”. ''Ma'' 2, 4. sz. (1917): <del class="diffchange diffchange-inline">62-63</del>.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Réti Irén. „Noémi fia (Regény. Írta: Laczkó Géza. Franklin társulat kiadása, 1917)”. ''Ma'' 2, 4. sz. (1917): <ins class="diffchange diffchange-inline">62–63</ins>.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>[[Category:KASInet]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>[[Category:KASInet]]</div></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Laczk%C3%B3_G%C3%A9za&diff=515680&oldid=prev 2023-08-30T12:07:51Z

<p>Created page with &quot;&#039;&#039;&#039;Laczkó Géza&#039;&#039;&#039; (Budapest, 1884. december 3. – Budapest, 1953. december 1.), költő, író, kritikus, szerkesztő, műfordító, Baumgarten-díjas (1939). Budapesten é...&quot;</p> <p><b>New page</b></p><div>'''Laczkó Géza''' (Budapest, 1884. december 3. – Budapest, 1953. december 1.), költő, író, kritikus, szerkesztő, műfordító, Baumgarten-díjas (1939). Budapesten és Párizsban végezte egyetemi tanulmányait. A Tanácsköztársaságig középiskolai tanár, 1919-ben igazgató és egyetemi tanár lett, majd kiadói lektorként, a ''Pesti Napló'' helyettes szerkesztőjeként, illetve a Dante Könyvkiadó vezetőjeként dolgozott. A második világháború után néhány évig a ''Szivárvány'' című lap munkatársa volt. Verseskötettel debütált (''Solo solissiomo'', 1907), de elbeszélésköteteivel és történelmi regényeivel (''Német maszlag, török áfium'', 1918) vált ismertté. Tudományos-fantasztikus történeteket is írt (például ''Holdbéli Dávid csodálatos tapasztalatai a Földön''). Fordított többek között Balzactól, Maupassant-tól és Maurois-tól is. A ''Ma'' 1917/4-ik számába Réti Irén írt elmarasztaló kritikát ''Noémi fia'' című regényéről, amely a kritikus szerint nem teljesíti a legfontosabb elvárást, az aktualitás kritériumát. Laczkó a ''Kortárs''ban publicisztikai írással és novellával (1948), az ''Alkotás''ban (1947-1948) esszékkel szerepelt.<br /> <br /> <br /> Laczkó Géza. „A szabadsággondolat és az író”. ''Kortárs'' 1, 8. sz. (1948): 224-225.<br /> <br /> Laczkó Géza. „Páter a söntésben”. ''Kortárs'' 1, 9. sz. (1948): 264.<br /> <br /> Laczkó Géza. „Schöpflin”. ''Alkotás'' 1, 9-10. (1947): 41.<br /> <br /> Laczkó Géza. „A magyar irodalom tündöklése és nyomorúsága”. ''Alkotás'' 2, 3-4. sz. (1948): 34-40.<br /> <br /> Réti Irén. „Noémi fia (Regény. Írta: Laczkó Géza. Franklin társulat kiadása, 1917)”. ''Ma'' 2, 4. sz. (1917): 62-63.<br /> [[Category:KASInet]]</div>

HorváthMárjánovicsDiána