Léger, Fernand - Revision history

BucsicsKatalin at 18:35, 10 February 2025

2025-02-10T18:35:22Z

BucsicsKatalin at 18:17, 29 February 2024

2024-02-29T18:17:31Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Fernand Léger to Léger, Fernand

2023-11-23T19:01:01Z

BucsicsKatalin moved page Fernand Léger to Léger, Fernand

BucsicsKatalin at 19:00, 23 November 2023

2023-11-23T19:00:52Z

BucsicsKatalin at 12:39, 15 September 2023

2023-09-15T12:39:39Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Fernand Léger''' (Argentan, 1881. február 4. – Gif-sur-Yvette, 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőm..."

2023-08-30T12:09:51Z

Created page with "'''Fernand Léger''' (Argentan, 1881. február 4. – Gif-sur-Yvette, 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőm..."

New page

'''Fernand Léger''' (Argentan, 1881. február 4. – Gif-sur-Yvette, 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A ''Má''ban 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai'', 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után Kassák Picassóhoz és Braque-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte (''Szénaboglya''), verset írt tiszteletére a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban.

Léger, Ferdinand. „Festmény”. ''Ma'' 7, 2. sz. (1922): 25.

Léger, Ferdinand. „A művész aktuális feladatai”. ''Ma'' 8, 9-10. (1923): 74.

Léger, Ferdinand. „A gép esztétikája”. Fordította Gáspár Endre. ''MA'' 9, 3. sz. (1924): 115-116.

Léger, Ferdinand. „Figurinen zu Cendrars Ballett”. ''Ma'' 9, 8. sz. (1924): 164.

Léger, Ferdinand. „Das Laboratorium. Bewegliche Kulissen”. ''Ma'' 9, 8. sz. (1924): 173.

Léger, Ferdinand. „Nonfiguratív mű reprodukciója”. ''Munka'' 10, 57. sz. (1937): 1836.

Léger, Ferdinand. „Díszletterv”. ''Alkotás'' 1, 7-8. sz. (1947): 59.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 18:35, 10 February 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q336165\|Fernand Léger]]''' ('''Argentan''', 1881. február 4. – '''Gif-sur-Yvette''', 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A '''''Má'''''ban'''<code>→</code>''' 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai,'' 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után '''Kassák<code>→</code>''' '''Picassó'''hoz'''<code>→</code>''' és '''Braque<code>→</code>'''-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte ''(Szénaboglya),'' verset írt tiszteletére a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban.	+	'''[[Item:Q336165\|Fernand Léger]]''' ('''Argentan''', 1881. február 4. – '''Gif-sur-Yvette''', 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai,'' 1924-ben pedig – '''[[Item:Q145418\|Gáspár Endre]]<code>[[Gáspár Endre\|→]]</code>''' fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' '''[[Item:Q348317\|Picassó]]'''hoz'''<code>[[Picasso, Pablo\|→]]</code>''' és '''Braque<code>→</code>'''-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte ''(Szénaboglya),'' verset írt tiszteletére a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban.
−
−

	Léger, Ferdinand. „Festmény”. ''Ma'' 7, 2. sz. (1922): 25.		Léger, Ferdinand. „Festmény”. ''Ma'' 7, 2. sz. (1922): 25.

← Older revision		Revision as of 18:17, 29 February 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''Fernand Léger''' ('''Argentan''', 1881. február 4. – '''Gif-sur-Yvette''', 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A '''''Má'''''ban'''<code>→</code>''' 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai,'' 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után '''Kassák<code>→</code>''' '''Picassó'''hoz'''<code>→</code>''' és '''Braque<code>→</code>'''-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte ''(Szénaboglya),'' verset írt tiszteletére a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban.	+	'''[[Item:Q336165\|Fernand Léger]]''' ('''Argentan''', 1881. február 4. – '''Gif-sur-Yvette''', 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A '''''Má'''''ban'''<code>→</code>''' 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai,'' 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után '''Kassák<code>→</code>''' '''Picassó'''hoz'''<code>→</code>''' és '''Braque<code>→</code>'''-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte ''(Szénaboglya),'' verset írt tiszteletére a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Fernand Léger''' ('''Argentan''', 1881. február 4. – '''Gif-sur-Yvette''', 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A ''Má''ban 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai,'' 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után Kassák Picassóhoz és Braque-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte ''(Szénaboglya),'' verset írt tiszteletére a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban.
+'''Fernand Léger''' ('''Argentan''', 1881. február 4. – '''Gif-sur-Yvette''', 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A '''''Má'''''ban'''<code>→</code>''' 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai,'' 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után '''Kassák<code>→</code>''' '''Picassó'''hoz'''<code>→</code>''' és '''Braque<code>→</code>'''-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte ''(Szénaboglya),'' verset írt tiszteletére a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban.
@@ Line 6: / Line 7: @@
 Léger, Ferdinand. „A művész aktuális feladatai”. ''Ma'' 8, 9-10. (1923): 74.
-Léger, Ferdinand. „A gép esztétikája”. Fordította Gáspár Endre. ''MA'' 9, 3. sz. (1924): 115-116.
+Léger, Ferdinand. „A gép esztétikája”. Fordította Gáspár Endre. ''MA'' 9, 3. sz. (1924): 115–116.
 Léger, Ferdinand. „Figurinen zu Cendrars Ballett”. ''Ma'' 9, 8. sz. (1924): 164.
@@ Line 14: / Line 15: @@
 Léger, Ferdinand. „Nonfiguratív mű reprodukciója”. ''Munka'' 10, 57. sz. (1937): 1836.
-Léger, Ferdinand. „Díszletterv”. ''Alkotás'' 1, 7-8. sz. (1947): 59.
+Léger, Ferdinand. „Díszletterv”. ''Alkotás'' 1, 7–8. sz. (1947): 59.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 12:39, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Fernand Léger''' (Argentan, 1881. február 4. – Gif-sur-Yvette, 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A ''Má''ban 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai'', 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után Kassák Picassóhoz és Braque-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte (''Szénaboglya''), verset írt tiszteletére a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban.	+	'''Fernand Léger''' ('''Argentan''', 1881. február 4. – '''Gif-sur-Yvette''', 1955. augusztus 17.), francia festő, keramikus, filmrendező. Építészeti, műszaki rajzi és festőművészeti stúdiumokat követően csak az 1900-as évek végétől kezdte kialakítani saját stílusát. Kubista-futurista korszakát az első világháborús katonai szolgálata akasztotta meg. Az 1920-as években balettdíszletet és jelmezeket tervezett, filmet rendezett ''(Mechanikus balett)'', festészeti szabadiskolát indított. A második világháború idején az Egyesült Államokba menekült, élete utolsó évtizedében fedezte fel a kerámiát, ekkoriban mozaikokat és üvegablakokat is készített francia templomok számára. Figuratív stílusával a pop-art egyik előzményeként is bevonult a művészettörténetbe. 1926-ban Kassák személyesen is megismerkedett vele Párizsban. A ''Má''ban 1922 és 1924 között több festménye, tusrajza és fotója is megjelent, 1923-ban a lap ''A művész aktuális feladatai,'' 1924-ben pedig – Gáspár Endre fordításában – ''A gép esztétikája'' című írását is leközölte. A ''Munká''ban 1937-ben egy reprodukciója, az ''Alkotás''ban 1947-ben egy díszletterve jelent meg. Halálhíre után Kassák Picassóhoz és Braque-hoz mérhető „formalistaként” jellemezte ''(Szénaboglya),'' verset írt tiszteletére a ''Mesterek köszöntése'' című ciklusban.

← Older revision	Revision as of 19:01, 23 November 2023
(No difference)