Lázár Mária - Revision history

FöldesGyörgyi at 16:10, 14 November 2023

2023-11-14T16:10:56Z

FöldesGyörgyi at 16:10, 14 November 2023

2023-11-14T16:10:12Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:15, 17 August 2023

2023-08-17T13:15:56Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Lázár Mária''' ('''Maria Lazar,''' '''Lazar-Strindberg Maria, Maria Franziska Strindberg''', írói álneve''': Esther Grenen''') '''(Bécs, 1895. november 22.– Stockh..."

2023-08-11T13:14:41Z

Created page with "'''Lázár Mária''' ('''Maria Lazar,''' '''Lazar-Strindberg Maria, Maria Franziska Strindberg''', írói álneve''': Esther Grenen''') '''(Bécs, 1895. november 22.– Stockh..."

New page

'''Lázár Mária''' ('''Maria Lazar,''' '''Lazar-Strindberg Maria, Maria Franziska Strindberg''', írói álneve''': Esther Grenen''') '''(Bécs, 1895. november 22.– Stockholm, 1948. március 30.)''' magyar–cseh származású osztrák-svéd író, drámaíró, újságíró, műfordító. Ausztriában (Bécsben), Dániában, majd 1938-tól Svédországban élt.

Maria Lazar zsidó származású felmenői az 1870-es évektől kezdve Morvaországból és Magyarországról érkeztek Bécsbe. Apja, Adolf Josef Lazar cseh vasúti tisztviselő volt, anyja a Székesfehérvárról származó Theresia Caesarina Seligmann. Nyolc gyermekük közül Maria Lazar volt a legfiatalabb A család áttért a katolikus hitre. Egyik nővére Auguste Lazar, ismert gyermekkönyvíró. Az iskolában verseivel hívta fel magára a figyelmet. A bécsi baloldali kulturális közegben számos progresszív értelmiségivel (Elias Canetti, Karin Michaelis stb.) megismerkedett, 1916-ban Oskar Kokoschka ''Hölgy papagájjal'' címmel festett portrét róla.

Első, korai regénye, a ''Die Vergiftung'' ''(A mérgezés)'' csak 1920-ban jelent meg.

Filozófiát és történelmet tanult a bécsi egyetemen, majd az irodalomra és az újságírásra koncentrált. 1921 márciusában a Neue Wiener Bühne előadta ''Der Henker'' című egyfelvonásosát. 1922 végén Lazar a ''Der Tag'' című bécsi lapnál kezdett dolgozni, ahová Robert Musil és Balázs Béla - akit Lazar jól ismert – ugyancsak publikált. Számos más, többnyire a szociáldemokráciához közeli lapba is írt. 1923-ban feleségül ment Friedrich Strindberg újságíróhoz, Frank Wedekind és Frieda Uhl fiához (utóbbi korábban August Strindberg felesége volt). 1927-ben elváltak. Lazar az 1920-as évek végén egyedülálló anyaként főleg műfordítóként dolgozott, dánból (Karin Michaelis) és angolból (E. A. Poe, F. Scott Fitzgerald) fordított. Megkapta a svéd állampolgárságot.

1929-30-tól Maria Lazar Esther Grenen álnéven publikált, saját nevét csak fordítóként tüntette fel. A ''Der Fall Rist'' és a ''Veritas verhext die Stadt'' folytatásos regényekként sikerrel jelentek meg bécsi és berlini folyóiratokban. 1933-ban Maria Lazar drámaíróként is újra hírnevet szerzett magának (Sczeczinben, Londonban és Koppenhágában is bemutatták darabját). A Reichstag felgyújtása után Karin Michaelistől kért segítséget magának, lányának, valamint Helene Weigel és Bertolt Brecht családjának. Michaelis támogatásával 1933 nyarán sikerült elhagyniuk az országot és dániai száműzetésbe vonultak. ''Leben verboten (Élni tilos)'' című regénye 1934-ben jelenhetett meg angol fordításban. 1937-ben született, évtizedekig ki sem adott disztópikus regénye, a ''Die Eingeborenen von Maria Blut'' ''(Maria Blut benszülöttjei)'' friss, aktuális nyelven szól vallási őrületről, tudományellenességről és jobboldali összeesküvés-elméletekről az osztrák tartományokban. Lazar 1939-ben Stockholmba menekült, ahol az emigráns közösség (és ellenállás) központi figurája lett. 1948. március 30-án Stockholmban gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.

Regényei halála után feledésbe merültek, de 2014-es újrakiadása nyomán ismét felfedezték. A ''Leben verboten!'' felkerült a bestsellerlistákra, bécsi színházak, az Akademietheater és a Burgtheater előadták drámáit, a 2023-as berlini színházi találkozón is játszották darabját.

Kassák Lajos és Németh Andor rövidéletű lapjában, a ''2X2''-ben látott napvilágot egy novellája, ''Beáta húga'' címmel. A szöveget a két szerkesztő közül Németh Andor közölte, aki a megjelenési körülményekről így írt: „…egy magyar származású, de németül író hölgy novelláját közöltem, akivel Balázs Béla hozott össze, és akiből később jó írónő lett.” A novella két fiatal, művészkörökben nevelkedő lánytestvérről szól, akik elhidegülnek egymástól, mert a fiatalabbik – szinte öntudatlanul, és közben egy másik férfira gondolva – lassan elszereti nővére választottját. A szöveg alapvetően nem tekinthető avantgárdnak, de testmegjelenítéseit illetően fedezhetünk fel benne expresszionista jellegzetességeket.

Lázár Mária. „Beáta húga”. ''2X2'' 1. (1. sz.): 6–9.

Tverdota György. „2x2 – Kassák Lajos és Németh Andor közös folyóirata (1922)”. In ''Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-tői a Dokumentumig (1915''–''1927)'', szerkesztette Balázs Eszter, Sasvári Edit és Szeredi Merse Pál.

Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum-Kassák Múzeum Kassák Alapítvány 2017. 159–171.

[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 16:10, 14 November 2023
Line 24:		Line 24:

	<nowiki> </nowiki>„Lazar, Maria; verheiratete Strindberg, Ps. Esther Grenen (1895–1948), Schriftstellerin”. Austrian Centre for Digital Humanities and Cultural Heritage, Österreichisches Biographisches Lexikon ab 1815 (2. überarbeitete Auflage - online ), <nowiki>https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_L/Lazar_Maria_1895_1948.xml</nowiki>		<nowiki> </nowiki>„Lazar, Maria; verheiratete Strindberg, Ps. Esther Grenen (1895–1948), Schriftstellerin”. Austrian Centre for Digital Humanities and Cultural Heritage, Österreichisches Biographisches Lexikon ab 1815 (2. überarbeitete Auflage - online ), <nowiki>https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_L/Lazar_Maria_1895_1948.xml</nowiki>
		+
		+	Wien Gesichte Wiki, <nowiki>https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Maria_Lazar</nowiki>
	[[Category:KASInet]]		[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 16:10, 14 November 2023
Line 20:		Line 20:
	Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum-Kassák Múzeum Kassák Alapítvány 2017. 159–171.		Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum-Kassák Múzeum Kassák Alapítvány 2017. 159–171.

		+
		+	Uwe Mattheiß. „Wie konnte die wegweisende Autorin Maria Lazar vergessen werden?”. ''Der Standard''. 27. August 2023. <nowiki>https://www.derstandard.at/story/3000000184253/wie-konnte-die-wegweisende-autorin-maria-lazar-vergessen-werden</nowiki>
		+
		+	<nowiki> </nowiki>„Lazar, Maria; verheiratete Strindberg, Ps. Esther Grenen (1895–1948), Schriftstellerin”. Austrian Centre for Digital Humanities and Cultural Heritage, Österreichisches Biographisches Lexikon ab 1815 (2. überarbeitete Auflage - online ), <nowiki>https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_L/Lazar_Maria_1895_1948.xml</nowiki>
	[[Category:KASInet]]		[[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Lázár Mária''' ('''Maria Lazar,''' '''Lazar-Strindberg Maria, Maria Franziska Strindberg''', írói álneve''': Esther Grenen''') '''(Bécs, 1895. november 22.– Stockholm, 1948. március 30.)''' magyar–cseh származású osztrák-svéd író, drámaíró, újságíró, műfordító. Ausztriában (Bécsben), Dániában, majd 1938-tól Svédországban élt.
+'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243897 Lázár Mária]''' (Maria Lazar, Lazar-Strindberg Maria, Maria Franziska Strindberg, írói álneve: Esther Grenen) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]''', 1895. november 22.– '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q17424 Stockholm]''', 1948. március 30.) magyar–cseh származású osztrák-svéd író, drámaíró, újságíró, műfordító. Ausztriában ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code>), Dániában, majd 1938-tól Svédországban élt.
-Maria Lazar zsidó származású felmenői az 1870-es évektől kezdve Morvaországból és Magyarországról érkeztek Bécsbe. Apja, Adolf Josef Lazar cseh vasúti tisztviselő volt, anyja a Székesfehérvárról származó Theresia Caesarina Seligmann. Nyolc gyermekük közül Maria Lazar volt a legfiatalabb A család áttért a katolikus hitre. Egyik nővére Auguste Lazar, ismert gyermekkönyvíró. Az iskolában verseivel hívta fel magára a figyelmet. A bécsi baloldali kulturális közegben számos progresszív értelmiségivel (Elias Canetti, Karin Michaelis stb.) megismerkedett, 1916-ban Oskar Kokoschka ''Hölgy papagájjal'' címmel festett portrét róla.
+Maria Lazar zsidó származású felmenői az 1870-es évektől kezdve Morvaországból és Magyarországról érkeztek Bécsbe. Apja, Adolf Josef Lazar cseh vasúti tisztviselő volt, anyja a Székesfehérvárról származó Theresia Caesarina Seligmann. Nyolc gyermekük közül Maria Lazar volt a legfiatalabb A család áttért a katolikus hitre. Egyik nővére Auguste Lazar, ismert gyermekkönyvíró. Az iskolában verseivel hívta fel magára a figyelmet. A bécsi baloldali kulturális közegben számos progresszív értelmiségivel ('''Elias Canetti<code>→</code>''', Karin Michaelis stb.) megismerkedett, 1916-ban '''Oskar Kokoschka<code>→</code>''' ''Hölgy papagájjal'' címmel festett portrét róla.
 Első, korai regénye, a ''Die Vergiftung'' ''(A mérgezés)'' csak 1920-ban jelent meg.
-Filozófiát és történelmet tanult a bécsi egyetemen, majd az irodalomra és az újságírásra koncentrált. 1921 márciusában a Neue Wiener Bühne előadta ''Der Henker'' című egyfelvonásosát. 1922 végén Lazar a ''Der Tag'' című bécsi lapnál kezdett dolgozni, ahová Robert Musil és Balázs Béla - akit Lazar jól ismert – ugyancsak publikált. Számos más, többnyire a szociáldemokráciához közeli lapba is írt. 1923-ban feleségül ment Friedrich Strindberg újságíróhoz, Frank Wedekind és Frieda Uhl fiához (utóbbi korábban August Strindberg felesége volt). 1927-ben elváltak. Lazar az 1920-as évek végén egyedülálló anyaként főleg műfordítóként dolgozott, dánból (Karin Michaelis) és angolból (E. A. Poe, F. Scott Fitzgerald) fordított. Megkapta a svéd állampolgárságot.
+Filozófiát és történelmet tanult a bécsi egyetemen, majd az irodalomra és az újságírásra koncentrált. 1921 márciusában a Neue Wiener Bühne előadta ''Der Henker'' című egyfelvonásosát. 1922 végén Lazar a ''Der Tag'' című bécsi lapnál kezdett dolgozni, ahová '''Robert Musil<code>→</code>''' és '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q39929 Balázs Béla]'''<code>→</code> – akit Lazar jól ismert – ugyancsak publikált. Számos más, többnyire a szociáldemokráciához közeli lapba is írt. 1923-ban feleségül ment Friedrich Strindberg újságíróhoz, '''Frank Wedekind<code>→</code>''' és Frieda Uhl fiához (utóbbi korábban '''August Strindberg<code>→</code>''' felesége volt). 1927-ben elváltak. Lazar az 1920-as évek végén egyedülálló anyaként főleg műfordítóként dolgozott, dánból (Karin Michaelis) és angolból ('''E. A. Poe<code>→</code>''', F. Scott Fitzgerald) fordított. Megkapta a svéd állampolgárságot.
--30-tól Maria Lazar Esther Grenen álnéven publikált, saját nevét csak fordítóként tüntette fel. A ''Der Fall Rist'' és a ''Veritas verhext die Stadt'' folytatásos regényekként sikerrel jelentek meg bécsi és berlini folyóiratokban. 1933-ban Maria Lazar drámaíróként is újra hírnevet szerzett magának (Sczeczinben, Londonban és Koppenhágában is bemutatták darabját). A Reichstag felgyújtása után Karin Michaelistől kért segítséget magának, lányának, valamint Helene Weigel és Bertolt Brecht családjának. Michaelis támogatásával 1933 nyarán sikerült elhagyniuk az országot és dániai száműzetésbe vonultak. ''Leben verboten (Élni tilos)'' című regénye 1934-ben jelenhetett meg angol fordításban. 1937-ben született, évtizedekig ki sem adott disztópikus regénye, a ''Die Eingeborenen von Maria Blut'' ''(Maria Blut benszülöttjei)'' friss, aktuális nyelven szól vallási őrületről, tudományellenességről és jobboldali összeesküvés-elméletekről az osztrák tartományokban. Lazar 1939-ben Stockholmba menekült, ahol az emigráns közösség (és ellenállás) központi figurája lett. 1948. március 30-án Stockholmban gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.
+-30-tól Maria Lazar Esther Grenen álnéven publikált, saját nevét csak fordítóként tüntette fel. A ''Der Fall Rist'' és a ''Veritas verhext die Stadt'' folytatásos regényekként sikerrel jelentek meg bécsi és berlini folyóiratokban. 1933-ban Maria Lazar drámaíróként is újra hírnevet szerzett magának ('''Sczeczin'''ben, '''London'''ban<code>→</code> és Koppenhágában is bemutatták darabját). A Reichstag felgyújtása után Karin Michaelistől kért segítséget magának, lányának, valamint Helene Weigel és '''Bertolt Brecht<code>→</code>''' családjának. Michaelis támogatásával 1933 nyarán sikerült elhagyniuk az országot és dániai száműzetésbe vonultak. ''Leben verboten (Élni tilos)'' című regénye 1934-ben jelenhetett meg angol fordításban. 1937-ben született, évtizedekig ki sem adott disztópikus regénye, a ''Die Eingeborenen von Maria Blut'' ''(Maria Blut benszülöttjei)'' friss, aktuális nyelven szól vallási őrületről, tudományellenességről és jobboldali összeesküvés-elméletekről az osztrák tartományokban. Lazar 1939-ben Stockholmba menekült, ahol az emigráns közösség (és ellenállás) központi figurája lett. 1948. március 30-án Stockholmban gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.
 Regényei halála után feledésbe merültek, de 2014-es újrakiadása nyomán ismét felfedezték. A ''Leben verboten!'' felkerült a bestsellerlistákra, bécsi színházak, az Akademietheater és a Burgtheater előadták drámáit, a 2023-as berlini színházi találkozón is játszották darabját.
-Kassák Lajos és Németh Andor rövidéletű lapjában, a ''2X2''-ben látott napvilágot egy novellája, ''Beáta húga'' címmel. A szöveget a két szerkesztő közül Németh Andor közölte, aki a megjelenési körülményekről így írt: „…egy magyar származású, de németül író hölgy novelláját közöltem, akivel Balázs Béla hozott össze, és akiből később jó írónő lett.” A novella két fiatal, művészkörökben nevelkedő lánytestvérről szól, akik elhidegülnek egymástól, mert a fiatalabbik – szinte öntudatlanul, és közben egy másik férfira gondolva – lassan elszereti nővére választottját. A szöveg alapvetően nem tekinthető avantgárdnak, de testmegjelenítéseit illetően fedezhetünk fel benne expresszionista jellegzetességeket.
+'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 Kassák Lajos]'''<code>→</code> és '''[[Item:Q244864|Németh Andor]]'''<code>→</code> rövidéletű lapjában, a '''''2X2'''''-ben<code>→</code> látott napvilágot egy novellája, ''Beáta húga'' címmel. A szöveget a két szerkesztő közül Németh Andor közölte, aki a megjelenési körülményekről így írt: „…egy magyar származású, de németül író hölgy novelláját közöltem, akivel Balázs Béla hozott össze, és akiből később jó írónő lett.” A novella két fiatal, művészkörökben nevelkedő lánytestvérről szól, akik elhidegülnek egymástól, mert a fiatalabbik – szinte öntudatlanul, és közben egy másik férfira gondolva – lassan elszereti nővére választottját. A szöveg alapvetően nem tekinthető avantgárdnak, de testmegjelenítéseit illetően fedezhetünk fel benne expresszionista jellegzetességeket.