Kronotoposz - Revision history

SzemesBotond at 14:32, 22 September 2023

2023-09-22T14:32:57Z

SzemesBotond at 06:13, 14 September 2023

2023-09-14T06:13:05Z

SzemesBotond at 08:03, 6 September 2023

2023-09-06T08:03:42Z

SzemesBotond: Created page with "angol: chronotope; francia: chronotope; német: Chronotopos; ororsz: xронотоп [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337308 Mihail Bahtyin] orosz irodalomtörténész és..."

2023-08-23T11:15:25Z

Created page with "angol: chronotope; francia: chronotope; német: Chronotopos; ororsz: xронотоп [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337308 Mihail Bahtyin] orosz irodalomtörténész és..."

New page

angol: chronotope; francia: chronotope; német: Chronotopos; ororsz: xронотоп

[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337308 Mihail Bahtyin] orosz irodalomtörténész és filozófus által alkotott fogalom, mely a narratíva szempontjából alapvető térbeliség és időbeliség kategóriái segítségével hoz létre műfajpoétikai és regénytörténeti szempontból is jól használható elemző eszközt.

Az ''idő<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Id%C5%91 →]</code>'''</big>'' és a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/T%C3%A9r tér]<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Id%C5%91 →]</code>'''</big>'' görög neveinek összetételéből álló kifejezés az irodalomban megjelenő-megalkotott tér- és időbeli viszonylatok lényegi összefüggését jelenti. Bahtyin hangsúlyozza, hogy „e terminus egyértelműen kifejezi a tér és az idő (vagyis a tér negyedik dimenziójaként fölfogott idő) egymástól való elszakíthatatlanságát. A kronotoposz a mi értelmezésünk szerint az irodalomban egyszerre formai és tartalmi kategória.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 257.) Az idő és a tér az irodalomban azért is elválaszthatatlan, mert a narratívában egyik a másikba fordul át, az idő „tulajdonságait a tér tárja föl, a tér viszont az időn méretik meg és töltődik föl tartalommal” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 258.)

'''Teljes szöveg'''

A kronotoposz fogalma emellett regénytipológiai és -történeti vizsgálatokra is alkalmas lehet: Bahtyin részletesen bemutat három olyan regényepikai kronotoposzt, amelyek már az ókori görög irodalomban kialakultak, és a 18. század közepéig meghatározták a kalandregényt változatainak fejlődését. Az ógörög regények első jelentős kronotoposza a '''próbatételes kalandregény'''. Ilyen például [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337334 Héliodórosz] [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337335 ''Etiópiai történet''e] (''Aithiopika''), [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337336 Akhilleusz Tatiosz] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337337 Leukippé és Kleitophón]''ja, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337338 Kharitón] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337339 Khaireasz és Kallirhoé]''ja, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337341 epheszoszi Xenophón] ''Epheszoszi történet''e (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337343 Anthia és Habrokomész]'') vagy [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337344 Longosz] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337345 Daphnisz és Khloé]'' című műve. E regények ''szüzséi<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Fabula_%C3%A9s_sz%C3%BCzs%C3%A9 →]</code>'''</big>'' nagyon hasonlítanak egymásra, jellemzőjük a kalandszerűen szervezett idő, cselekményük pedig tágas és változatos földrajzi háttéren bontakozik ki, melyet leíró és retorikai betétek tarkítanak.

A kalandidő jellemzője ebben a változatban, hogy két biográfiai időpont (a hős és a hősnő találkozása és szenvedélyük fellobbanása, illetve boldog egybekelésük) közt zajlik az egész cselekmény, ám ez mintegy kiesik az időből: a boldog vég közvetlenül kapcsolódik a kezdőponthoz, sem a hős és a hősnő jellemében, sem szerelmükben vagy erényességükben semmilyen változás nem történik, „mintha a házasság közvetlenül az első találkozás másnapján menne végbe” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 261). Nem öregszenek, az idő pusztán napok, órák, pillanatok halmaza, technikailag csak az egyes kalandokon belül jelölődik, de a hősök biográfiai életidejét nem befolyásolja. A kalandokon belül mindamellett az idő szorosan szervezett: nagy jelentősége van, hogy „épp akkor” egy meghatározott helyen vannak, találkoznak a szereplők vagy épp elkerülik egymást, de ezeket a „hirtelen” és „épp akkor”-pillanatokat a véletlen, a sorsszerűség köti össze, nem ''kauzális<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Kauzalit%C3%A1s →]</code>'''</big>'' vagy teleologikus viszonyok. A kaland ideje a normalitáson kívül áll, ott, ahol a kauzalitás megtörik, lehetőséget adva az emberfeletti erők (sors, istenek, szörnyek) beáradására. Ezek az erők kezdeményezik az eseményeket, a hősök pusztán alkalmazkodnak hozzájuk, a kalandok pusztán „megesnek velük”, csak részeseivé válnak. Ebből a passzivitásból következik viszont, hogy az emberábrázolás szervező középpontja e típusban „az ember önmagával való azonossága”: a félreértések, álöltözetek, felismerések épp azért lehetségesek, mert ez az alapvető önazonosság kezdettől végig fennáll. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 275.)

A próbatételes kalandregény kronotoposzának sajátosságaiból Bahtyin szerint sokat megőriz a 17. századi barokk történelmi regény, de (a gótikus regény közvetítésével) még a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334320 Walter Scott]-féle ''történelmi regény<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_reg%C3%A9ny →]</code>'''</big>'' is. A kaland tere e regénytípusokban is nagyon tágas, de a teret és az időt pusztán technikai kapcsok fűzik egybe, „az időbeli folyamat minden ''mozzanata'' megfordítható, és a térben áthelyezhető. Ebben a kronotoposzban minden kezdeményező erő és hatalom egyedül a véletlené. Ezért e világ meghatározottságának és konkrétságának foka szerfölött korlátozott.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 270.)

Az ókori eredetű kronotoposzok második változata a '''köznapi kalandregény''', két példája [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337346 Petronius] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337347 Satyricon]''ja és [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337348 Apuleius] [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337349 ''Az aranyszamár''] című műve. E kronotoposzban a kalandidő új típusa jön létre és összefonódik a mindennapok idejével. A szüzsé ideje egy valóságos életút két határkijelölő mozzanata közt zajlik metamorfózis formájában, az életút pedig egy vándorlás-bolyongás reális útjának metaforája.

A metamorfózis e kronotoposzban a privát emberi sors értelmezésének egy formája, mely sajátos időfelfogással párodul. Az élet egészét annak válságpillanataiban, fordulópontjaiban átfogva mutatja meg, hogyan válik az ember valami mássá, ugyanakkor „ az embernek különböző, egymástól élesen elütő alakjai jelennek meg, melyek élete különböző korszakaihoz, szakaszaihoz hasonlóan szerveződnek egységgé”. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 282.) A válság és a más alakban újjászületés e dinamikáját találjuk meg a korai keresztény hagiográfiákban is. Az időbeli sor itt tehát már lényegi és megfordíthatatlan egész, a folyamat jóval kötöttebb és konkrétabb, mint az előbbi esetben.

A hős által átélt kivételes eseményeket a vétek-bűnhődés-vezeklés-boldogás sor határozza meg, s a vezeklés során ereszkedik a köznapiság világába, melyből „szabadulni igyekszik, és amellyel belsőleg soha nem azonosul”. E köznapiságban tapasztalatokat szerez a privát szféra periodikusságtól, ciklikusságtól elszakított rétegéről: a mindennapiság „itt mindig pokol vagy sír, ahol nap nem süt, és csillag nem kúszik föl az égre. Ezért a mindennapi élet itt az igazi élet fonákjaként jelenik meg. (…) A mindennapi élet itt mindig phallikus, logikája a perverzitások logikája.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 294.)

A harmadik ókori eredetű kronotoposz az '''életrajzi regény'',''''' melynek ugyan korabeli például nem ismertek, ám a korban számos olyan ''önéletrajzi<big><code>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/%C3%96n%C3%A9letrajz →]'''</code></big>'' és életrajzi forma alakult ki, amelyeknek alapját „a biográfiai idő új felfogása és az életpályáját befutó ember újszerű ábrázolása alkotja.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 296.)

E tipológiailag megszilárdult kronotoposzok mellett Bahtyin továbbiakat is felsorol, amelyek elbeszélő műfaji egységek alkotóelemeivé váltak. A találkozás, az út, a várkastály, a fogadószalon, a provinciális kisváros, a küszöb, a nemesi házak, birtokok belső tere mind olyan tényezők, amelyeknél a tér és az idő kezelése egymástól elválaszthatatlan, s amelyek tematikusan és meghatározzák, befolyásolják a cselekmény menetét.

A kronotoposz fogalmának központi eleme, amely szerint az elbeszélésben a tér és az idő kölcsönösen egymást meghatározva, egymástól elválaszthatatlanul válik cselekményformáló erővé, a 20. század második felének irodalomértelmezői eljárásai számára igen termékenynek bizonyult. A fogalomból következő, az irodalomtörténeti értelmezéshez új szempontokat biztosító, szövegimmanens elemzésekből kiindulva általánosabb következtetések levonását lehetővé tevő sajátosság pedig a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337350 Foucault]-i diskurzuselemzés korai katalizátorának is tekinthető.

Szerző:
[[Category:NarrativITI]]

@@ Line 3: / Line 3: @@
 [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337308 Mihail Bahtyin] orosz irodalomtörténész és filozófus által alkotott fogalom, mely a narratíva szempontjából alapvető térbeliség és időbeliség kategóriái segítségével hoz létre műfajpoétikai és regénytörténeti szempontból is jól használható elemző eszközt.
-Az ''idő<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Id%C5%91 →]</code>'''</big>'' és a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/T%C3%A9r tér]<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Id%C5%91 →]</code>'''</big>'' görög neveinek összetételéből álló kifejezés az irodalomban megjelenő-megalkotott tér- és időbeli viszonylatok lényegi összefüggését jelenti. Bahtyin hangsúlyozza, hogy „e terminus egyértelműen kifejezi a tér és az idő (vagyis a tér negyedik dimenziójaként fölfogott idő) egymástól való elszakíthatatlanságát. A kronotoposz a mi értelmezésünk szerint az irodalomban egyszerre formai és tartalmi kategória.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 257.) Az idő és a tér az irodalomban azért is elválaszthatatlan, mert a narratívában egyik a másikba fordul át, az idő „tulajdonságait a tér tárja föl, a tér viszont az időn méretik meg és töltődik föl tartalommal” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 258.)
+Az ''idő<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Id%C5%91 →]</code>'''</big>'' és a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/T%C3%A9r tér]<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Id%C5%91 →]</code>'''</big>'' görög neveinek összetételéből álló kifejezés az irodalomban megjelenő-megalkotott tér- és időbeli viszonylatok lényegi összefüggését jelenti. Bahtyin hangsúlyozza, hogy „e terminus egyértelműen kifejezi a tér és az idő (vagyis a tér negyedik dimenziójaként fölfogott idő) egymástól való elszakíthatatlanságát. A kronotoposz a mi értelmezésünk szerint az irodalomban egyszerre formai és tartalmi kategória.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 ''A tér és az idő a regényben''], 257.) Az idő és a tér az irodalomban azért is elválaszthatatlan, mert a narratívában egyik a másikba fordul át, az idő „tulajdonságait a tér tárja föl, a tér viszont az időn méretik meg és töltődik föl tartalommal” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 ''A tér és az idő a regényben''], 258.)
 '''Teljes szöveg'''
@@ Line 9: / Line 9: @@
 A kronotoposz fogalma emellett regénytipológiai és -történeti vizsgálatokra is alkalmas lehet: Bahtyin részletesen bemutat három olyan regényepikai kronotoposzt, amelyek már az ókori görög irodalomban kialakultak, és a 18. század közepéig meghatározták a kalandregényt változatainak fejlődését. Az ógörög regények első jelentős kronotoposza a próbatételes kalandregény. Ilyen például [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337334 Héliodórosz] [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337750 ''Etiópiai történet''e], [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337336 Akhilleusz Tatiosz] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337751 Leukippé és Kleitophón]''ja, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337338 Kharitón] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337752 Khaireasz és Kallirhoé]''ja, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337341 epheszoszi Xenophón] ''Epheszoszi történet''e (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337757 Anthia és Habrokomész]'') vagy [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337344 Longosz] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337758 Daphnisz és Khloé]'' című műve. E regények ''szüzséi<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Fabula_%C3%A9s_sz%C3%BCzs%C3%A9 →]</code>'''</big>'' nagyon hasonlítanak egymásra, jellemzőjük a kalandszerűen szervezett idő, cselekményük pedig tágas és változatos földrajzi háttéren bontakozik ki, melyet leíró és retorikai betétek tarkítanak.
-A kalandidő jellemzője ebben a változatban, hogy két biográfiai időpont (a hős és a hősnő találkozása és szenvedélyük fellobbanása, illetve boldog egybekelésük) közt zajlik az egész cselekmény, ám ez mintegy kiesik az időből: a boldog vég közvetlenül kapcsolódik a kezdőponthoz, sem a hős és a hősnő jellemében, sem szerelmükben vagy erényességükben semmilyen változás nem történik, „mintha a házasság közvetlenül az első találkozás másnapján menne végbe” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 261). Nem öregszenek, az idő pusztán napok, órák, pillanatok halmaza, technikailag csak az egyes kalandokon belül jelölődik, de a hősök biográfiai életidejét nem befolyásolja. A kalandokon belül mindamellett az idő szorosan szervezett: nagy jelentősége van, hogy „épp akkor” egy meghatározott helyen vannak, találkoznak a szereplők vagy épp elkerülik egymást, de ezeket a „hirtelen” és „épp akkor”-pillanatokat a véletlen, a sorsszerűség köti össze, nem ''kauzális<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Kauzalit%C3%A1s →]</code>'''</big>'' vagy teleologikus viszonyok. A kaland ideje a normalitáson kívül áll, ott, ahol a kauzalitás megtörik, lehetőséget adva az emberfeletti erők (sors, istenek, szörnyek) beáradására. Ezek az erők kezdeményezik az eseményeket, a hősök pusztán alkalmazkodnak hozzájuk, a kalandok pusztán „megesnek velük”, csak részeseivé válnak. Ebből a passzivitásból következik viszont, hogy az emberábrázolás szervező középpontja e típusban „az ember önmagával való azonossága”: a félreértések, álöltözetek, felismerések épp azért lehetségesek, mert ez az alapvető önazonosság kezdettől végig fennáll. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 275.)
+A kalandidő jellemzője ebben a változatban, hogy két biográfiai időpont (a hős és a hősnő találkozása és szenvedélyük fellobbanása, illetve boldog egybekelésük) közt zajlik az egész cselekmény, ám ez mintegy kiesik az időből: a boldog vég közvetlenül kapcsolódik a kezdőponthoz, sem a hős és a hősnő jellemében, sem szerelmükben vagy erényességükben semmilyen változás nem történik, „mintha a házasság közvetlenül az első találkozás másnapján menne végbe” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 ''A tér és az idő a regényben''], 261). Nem öregszenek, az idő pusztán napok, órák, pillanatok halmaza, technikailag csak az egyes kalandokon belül jelölődik, de a hősök biográfiai életidejét nem befolyásolja. A kalandokon belül mindamellett az idő szorosan szervezett: nagy jelentősége van, hogy „épp akkor” egy meghatározott helyen vannak, találkoznak a szereplők vagy épp elkerülik egymást, de ezeket a „hirtelen” és „épp akkor”-pillanatokat a véletlen, a sorsszerűség köti össze, nem ''kauzális<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Kauzalit%C3%A1s →]</code>'''</big>'' vagy teleologikus viszonyok. A kaland ideje a normalitáson kívül áll, ott, ahol a kauzalitás megtörik, lehetőséget adva az emberfeletti erők (sors, istenek, szörnyek) beáradására. Ezek az erők kezdeményezik az eseményeket, a hősök pusztán alkalmazkodnak hozzájuk, a kalandok pusztán „megesnek velük”, csak részeseivé válnak. Ebből a passzivitásból következik viszont, hogy az emberábrázolás szervező középpontja e típusban „az ember önmagával való azonossága”: a félreértések, álöltözetek, felismerések épp azért lehetségesek, mert ez az alapvető önazonosság kezdettől végig fennáll. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 ''A tér és az idő a regényben''], 275.)
 A próbatételes kalandregény kronotoposzának sajátosságaiból Bahtyin szerint sokat megőriz a 17. századi barokk történelmi regény, de (a gótikus regény közvetítésével) még a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334320 Walter Scott]-féle ''történelmi regény<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_reg%C3%A9ny →]</code>'''</big>'' is. A kaland tere e regénytípusokban is nagyon tágas, de a teret és az időt pusztán technikai kapcsok fűzik egybe, „az időbeli folyamat minden ''mozzanata'' megfordítható, és a térben áthelyezhető. Ebben a kronotoposzban minden kezdeményező erő és hatalom egyedül a véletlené. Ezért e világ meghatározottságának és konkrétságának foka szerfölött korlátozott.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 270.)
@@ Line 15: / Line 15: @@
 Az ókori eredetű kronotoposzok második változata a köznapi kalandregény, két példája [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337346 Petronius] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337770 Satyricon]''ja és [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337348 Apuleius] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337777 Az aranyszamár]'' című műve. E kronotoposzban a kalandidő új típusa jön létre és összefonódik a mindennapok idejével. A szüzsé ideje egy valóságos életút két határkijelölő mozzanata közt zajlik metamorfózis formájában, az életút pedig egy vándorlás-bolyongás reális útjának metaforája.
-A metamorfózis e kronotoposzban a privát emberi sors értelmezésének egy formája, mely sajátos időfelfogással párodul. Az élet egészét annak válságpillanataiban, fordulópontjaiban átfogva mutatja meg, hogyan válik az ember valami mássá, ugyanakkor „ az embernek különböző, egymástól élesen elütő alakjai jelennek meg, melyek élete különböző korszakaihoz, szakaszaihoz hasonlóan szerveződnek egységgé”. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 282.) A válság és a más alakban újjászületés e dinamikáját találjuk meg a korai keresztény hagiográfiákban is. Az időbeli sor itt tehát már lényegi és megfordíthatatlan egész, a folyamat jóval kötöttebb és konkrétabb, mint az előbbi esetben.
+A metamorfózis e kronotoposzban a privát emberi sors értelmezésének egy formája, mely sajátos időfelfogással párodul. Az élet egészét annak válságpillanataiban, fordulópontjaiban átfogva mutatja meg, hogyan válik az ember valami mássá, ugyanakkor „ az embernek különböző, egymástól élesen elütő alakjai jelennek meg, melyek élete különböző korszakaihoz, szakaszaihoz hasonlóan szerveződnek egységgé”. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 ''A tér és az idő a regényben''], 282.) A válság és a más alakban újjászületés e dinamikáját találjuk meg a korai keresztény hagiográfiákban is. Az időbeli sor itt tehát már lényegi és megfordíthatatlan egész, a folyamat jóval kötöttebb és konkrétabb, mint az előbbi esetben.
-A hős által átélt kivételes eseményeket a vétek-bűnhődés-vezeklés-boldogás sor határozza meg, s a vezeklés során ereszkedik a köznapiság világába, melyből „szabadulni igyekszik, és amellyel belsőleg soha nem azonosul”. E köznapiságban tapasztalatokat szerez a privát szféra periodikusságtól, ciklikusságtól elszakított rétegéről: a mindennapiság „itt mindig pokol vagy sír, ahol nap nem süt, és csillag nem kúszik föl az égre. Ezért a mindennapi élet itt az igazi élet fonákjaként jelenik meg. (…) A mindennapi élet itt mindig phallikus, logikája a perverzitások logikája.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 294.)
+A hős által átélt kivételes eseményeket a vétek-bűnhődés-vezeklés-boldogás sor határozza meg, s a vezeklés során ereszkedik a köznapiság világába, melyből „szabadulni igyekszik, és amellyel belsőleg soha nem azonosul”. E köznapiságban tapasztalatokat szerez a privát szféra periodikusságtól, ciklikusságtól elszakított rétegéről: a mindennapiság „itt mindig pokol vagy sír, ahol nap nem süt, és csillag nem kúszik föl az égre. Ezért a mindennapi élet itt az igazi élet fonákjaként jelenik meg. (…) A mindennapi élet itt mindig phallikus, logikája a perverzitások logikája.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 ''A tér és az idő a regényben''], 294.)
-A harmadik ókori eredetű kronotoposz az életrajzi regény'','' melynek ugyan korabeli például nem ismertek, ám a korban számos olyan ''önéletrajzi<big><code>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/%C3%96n%C3%A9letrajz →]'''</code></big>'' és életrajzi forma alakult ki, amelyeknek alapját „a biográfiai idő új felfogása és az életpályáját befutó ember újszerű ábrázolása alkotja.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 296.)
+A harmadik ókori eredetű kronotoposz az életrajzi regény'','' melynek ugyan korabeli például nem ismertek, ám a korban számos olyan ''önéletrajzi<big><code>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/%C3%96n%C3%A9letrajz →]'''</code></big>'' és életrajzi forma alakult ki, amelyeknek alapját „a biográfiai idő új felfogása és az életpályáját befutó ember újszerű ábrázolása alkotja.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 ''A tér és az idő a regényben''], 296.)
 E tipológiailag megszilárdult kronotoposzok mellett Bahtyin továbbiakat is felsorol, amelyek elbeszélő műfaji egységek alkotóelemeivé váltak. A találkozás, az út, a várkastály, a fogadószalon, a provinciális kisváros, a küszöb, a nemesi házak, birtokok belső tere mind olyan tényezők, amelyeknél a tér és az idő kezelése egymástól elválaszthatatlan, s amelyek tematikusan és meghatározzák, befolyásolják a cselekmény menetét.

@@ Line 7: / Line 7: @@
 '''Teljes szöveg'''
-A kronotoposz fogalma emellett regénytipológiai és -történeti vizsgálatokra is alkalmas lehet: Bahtyin részletesen bemutat három olyan regényepikai kronotoposzt, amelyek már az ókori görög irodalomban kialakultak, és a 18. század közepéig meghatározták a kalandregényt változatainak fejlődését. Az ógörög regények első jelentős kronotoposza a próbatételes kalandregény. Ilyen például [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337334 Héliodórosz] [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337335 ''Etiópiai történet''e] (''Aithiopika''), [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337336 Akhilleusz Tatiosz] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337337 Leukippé és Kleitophón]''ja, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337338 Kharitón] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337339 Khaireasz és Kallirhoé]''ja, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337341 epheszoszi Xenophón] ''Epheszoszi történet''e (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337343 Anthia és Habrokomész]'') vagy [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337344 Longosz] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337345 Daphnisz és Khloé]'' című műve. E regények ''szüzséi<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Fabula_%C3%A9s_sz%C3%BCzs%C3%A9 →]</code>'''</big>'' nagyon hasonlítanak egymásra, jellemzőjük a kalandszerűen szervezett idő, cselekményük pedig tágas és változatos földrajzi háttéren bontakozik ki, melyet leíró és retorikai betétek tarkítanak.
+A kronotoposz fogalma emellett regénytipológiai és -történeti vizsgálatokra is alkalmas lehet: Bahtyin részletesen bemutat három olyan regényepikai kronotoposzt, amelyek már az ókori görög irodalomban kialakultak, és a 18. század közepéig meghatározták a kalandregényt változatainak fejlődését. Az ógörög regények első jelentős kronotoposza a próbatételes kalandregény. Ilyen például [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337334 Héliodórosz] [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337750 ''Etiópiai történet''e], [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337336 Akhilleusz Tatiosz] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337751 Leukippé és Kleitophón]''ja, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337338 Kharitón] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337752 Khaireasz és Kallirhoé]''ja, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337341 epheszoszi Xenophón] ''Epheszoszi történet''e (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337757 Anthia és Habrokomész]'') vagy [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337344 Longosz] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337758 Daphnisz és Khloé]'' című műve. E regények ''szüzséi<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Fabula_%C3%A9s_sz%C3%BCzs%C3%A9 →]</code>'''</big>'' nagyon hasonlítanak egymásra, jellemzőjük a kalandszerűen szervezett idő, cselekményük pedig tágas és változatos földrajzi háttéren bontakozik ki, melyet leíró és retorikai betétek tarkítanak.
 A kalandidő jellemzője ebben a változatban, hogy két biográfiai időpont (a hős és a hősnő találkozása és szenvedélyük fellobbanása, illetve boldog egybekelésük) közt zajlik az egész cselekmény, ám ez mintegy kiesik az időből: a boldog vég közvetlenül kapcsolódik a kezdőponthoz, sem a hős és a hősnő jellemében, sem szerelmükben vagy erényességükben semmilyen változás nem történik, „mintha a házasság közvetlenül az első találkozás másnapján menne végbe” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 261). Nem öregszenek, az idő pusztán napok, órák, pillanatok halmaza, technikailag csak az egyes kalandokon belül jelölődik, de a hősök biográfiai életidejét nem befolyásolja. A kalandokon belül mindamellett az idő szorosan szervezett: nagy jelentősége van, hogy „épp akkor” egy meghatározott helyen vannak, találkoznak a szereplők vagy épp elkerülik egymást, de ezeket a „hirtelen” és „épp akkor”-pillanatokat a véletlen, a sorsszerűség köti össze, nem ''kauzális<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Kauzalit%C3%A1s →]</code>'''</big>'' vagy teleologikus viszonyok. A kaland ideje a normalitáson kívül áll, ott, ahol a kauzalitás megtörik, lehetőséget adva az emberfeletti erők (sors, istenek, szörnyek) beáradására. Ezek az erők kezdeményezik az eseményeket, a hősök pusztán alkalmazkodnak hozzájuk, a kalandok pusztán „megesnek velük”, csak részeseivé válnak. Ebből a passzivitásból következik viszont, hogy az emberábrázolás szervező középpontja e típusban „az ember önmagával való azonossága”: a félreértések, álöltözetek, felismerések épp azért lehetségesek, mert ez az alapvető önazonosság kezdettől végig fennáll. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 275.)
@@ Line 13: / Line 13: @@
 A próbatételes kalandregény kronotoposzának sajátosságaiból Bahtyin szerint sokat megőriz a 17. századi barokk történelmi regény, de (a gótikus regény közvetítésével) még a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334320 Walter Scott]-féle ''történelmi regény<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_reg%C3%A9ny →]</code>'''</big>'' is. A kaland tere e regénytípusokban is nagyon tágas, de a teret és az időt pusztán technikai kapcsok fűzik egybe, „az időbeli folyamat minden ''mozzanata'' megfordítható, és a térben áthelyezhető. Ebben a kronotoposzban minden kezdeményező erő és hatalom egyedül a véletlené. Ezért e világ meghatározottságának és konkrétságának foka szerfölött korlátozott.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 270.)
-Az ókori eredetű kronotoposzok második változata a köznapi kalandregény, két példája [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337346 Petronius] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337347 Satyricon]''ja és [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337348 Apuleius] [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337349 ''Az aranyszamár''] című műve. E kronotoposzban a kalandidő új típusa jön létre és összefonódik a mindennapok idejével. A szüzsé ideje egy valóságos életút két határkijelölő mozzanata közt zajlik metamorfózis formájában, az életút pedig egy vándorlás-bolyongás reális útjának metaforája.
+Az ókori eredetű kronotoposzok második változata a köznapi kalandregény, két példája [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337346 Petronius] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337770 Satyricon]''ja és [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337348 Apuleius] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337777 Az aranyszamár]'' című műve. E kronotoposzban a kalandidő új típusa jön létre és összefonódik a mindennapok idejével. A szüzsé ideje egy valóságos életút két határkijelölő mozzanata közt zajlik metamorfózis formájában, az életút pedig egy vándorlás-bolyongás reális útjának metaforája.
 A metamorfózis e kronotoposzban a privát emberi sors értelmezésének egy formája, mely sajátos időfelfogással párodul. Az élet egészét annak válságpillanataiban, fordulópontjaiban átfogva mutatja meg, hogyan válik az ember valami mássá, ugyanakkor „ az embernek különböző, egymástól élesen elütő alakjai jelennek meg, melyek élete különböző korszakaihoz, szakaszaihoz hasonlóan szerveződnek egységgé”. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337333 A tér és az idő a regényben], 282.) A válság és a más alakban újjászületés e dinamikáját találjuk meg a korai keresztény hagiográfiákban is. Az időbeli sor itt tehát már lényegi és megfordíthatatlan egész, a folyamat jóval kötöttebb és konkrétabb, mint az előbbi esetben.