Korn, Arthur - Revision history

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Arthur Korn to Korn, Arthur

2023-11-23T18:53:55Z

BucsicsKatalin moved page Arthur Korn to Korn, Arthur

FöldesGyörgyi at 16:07, 14 November 2023

2023-11-14T16:07:47Z

BucsicsKatalin at 18:29, 30 September 2023

2023-09-30T18:29:32Z

BucsicsKatalin at 18:29, 30 September 2023

2023-09-30T18:29:07Z

BucsicsKatalin at 12:27, 15 September 2023

2023-09-15T12:27:31Z

BucsicsKatalin at 21:29, 7 September 2023

2023-09-07T21:29:04Z

BucsicsKatalin at 13:16, 20 August 2023

2023-08-20T13:16:34Z

BucsicsKatalin at 13:12, 20 August 2023

2023-08-20T13:12:59Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Arthur Korn''' '''(Breslau/Wroclaw, 1891. június 4. – Bécs, 1978. november 14.)''', német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewe..."

2023-08-11T13:08:30Z

Created page with "'''Arthur Korn''' '''(Breslau/Wroclaw, 1891. június 4. – Bécs, 1978. november 14.)''', német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewe..."

New page

'''Arthur Korn''' '''(Breslau/Wroclaw, 1891. június 4. – Bécs, 1978. november 14.)''', német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult. Az első világháborút követően rövid ideig az expresszionizmushoz közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).

Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt Walter Gropius, Mies van der Rohe és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.

A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése után a zsidó származású Korn nem dolgozhatott tovább építészként Németországban, ezért Jugoszláviába, majd 1937-ben Angliába költözött. Londonban telepedett le, és megérkezése után nem sokkal, 1938 és 1941 között Edwin Maxwell Fry és Frances Reginald Stevens Yorke londoni irodájában kezdett dolgozni. Emellett 1939-1940-ben Jack Pritchard Isokon Furniture Company nevű cégében is részt vett (az Isokon-lakások egyikében lakott ő maga is).

1941 és 1945 között az Oxford School of Architecture, majd 1945 és 1965 között a londoni Architectural Association tanára volt.

Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött. Bécsben halt meg 1978-ban.

Arthur Korn a ''Ma'' 1924/6-7. számának főszereplője volt. Épületeinek (nagy lakóházak, irodaház, üzletközpont) fotói, tervrajzai, makettfotói szerepeltek illusztrációként a lap oldalain. ''Analitikus és utópisztikus architektúra'' című tanulmánya szintén e számban jelent meg. Alapgondolata, hogy a személytelen, racionális városépítést fel kell váltania a személyt is figyelembe vevő architektúrának, ekképpen valahol az expresszionista és a Bauhaus-féle konstruktivizmus határán fogalmazza meg városépítészeti elképzeléseit. E cikkében nem csak a rend és az egyensúly, hanem az égés, a lángolás (a harmonikus formákon átsütő szenvedély és szeretet) mint „tűzjel” is jelentős szerepet kap: „Az architektúra szimbólum. Sugárkoszorú. A rend tendencia – zene, a költőerőtől a kifejezésig. Átkarolás és felolvadás. A ház többé nem tömb, hanem sejtekké oldódás; kristályosodás pontról pontra; fölépítés hidakból, izületekből, burkolatokból, csövekből. (…) Mert az, ami a realitást művészetivé teszi, az a tűzjel. Az égő városok. Az égő tájak.”

Korn, Arthur. „Analitikus és utópisztikus architektúra”. Ford. Vajda Sándor. ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 149.

Korn, Arthur. „B. ház Westendben, épült 1923-ban. Kerti oldal” (fotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 145. 13,4x7 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben, épült 1922-ben. Utcai oldal”(fotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924):147. 19x13,5 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Kerti oldal” (fotó). ''Ma'' 9, 6-7. sz. (1924): 148. 13,5x9,5 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. A teniszpálya felől” (fotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 148. 10x13,5 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. A gazdasági udvar felől” (fotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 149. 9x13,5 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Betekintés a reggeliző hely felől a csarnokba” (fotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 150. 14x10 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Csarnok” (fotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 150. 9x11 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Fürdőhelyiség” (fotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 150. 9x13 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Helyrajziterv” (tusrajz). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 150. 10x10 cm.

Korn, Arthur. „Irodaház. Friedrichstrasse” (tervrajz). ''Ma'' 9, 6-7. sz. (1924): 154. 13x16 cm.

Korn, Arthur. „Pályamű Business Centre. A tenger felől” (fotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 151. 14x13 cm.

Korn, Arthur „W. ház Westendben, épült 1923-24-ben. Utcai oldal” (makettfotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 153. 9x11 cm.

Korn, Arthur „W. ház Westendben. Kerti oldal” (makettfotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 153. 13x10 cm.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 16:07, 14 November 2023
Line 40:		Line 40:

	Korn, Arthur „W. ház Westendben. Kerti oldal” (makettfotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 153. 13x10 cm.		Korn, Arthur „W. ház Westendben. Kerti oldal” (makettfotó). ''Ma'' 9, 6–7. sz. (1924): 153. 13x10 cm.
		+
		+
		+	Alexandra Lazar. „Arthur Korn. An Analytical And Utopian Architect”. ''alexandralazar''.''com''. <nowiki>https://alexandralazar.com/art-archive/arthur-korn-an-analytical-and-utopian-architect/</nowiki>
		+
		+	„Korn Arthur, 1891–1978”. ''AHRnet'', <nowiki>https://architecture.arthistoryresearch.net/architects/korn-arthur</nowiki>
	[[Category:KASInet]]		[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 18:29, 30 September 2023
Line 9:		Line 9:
	Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött. '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' halt meg 1978-ban.		Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött. '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' halt meg 1978-ban.

−	Arthur Korn a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1924/6-7. számának főszereplője volt. Épületeinek (nagy lakóházak, irodaház, üzletközpont) fotói, tervrajzai, makettfotói szerepeltek illusztrációként a lap oldalain. ''Analitikus és utópisztikus architektúra'' című tanulmánya szintén e számban jelent meg. Alapgondolata, hogy a személytelen, racionális városépítést fel kell váltania a személyt is figyelembe vevő architektúrának, ekképpen valahol az expresszionista és a Bauhaus-féle konstruktivizmus határán fogalmazza meg városépítészeti elképzeléseit. E cikkében nem csak a rend és az egyensúly, hanem az égés, a lángolás (a harmonikus formákon átsütő szenvedély és szeretet) mint „tűzjel” is jelentős szerepet kap: „Az architektúra szimbólum. Sugárkoszorú. A rend tendencia – zene, a költőerőtől a kifejezésig. Átkarolás és felolvadás. A ház többé nem tömb, hanem sejtekké oldódás; kristályosodás pontról pontra; fölépítés hidakból, izületekből, burkolatokból, csövekből. (…) Mert az, ami a realitást művészetivé teszi, az a tűzjel. Az égő városok. Az égő tájak.”	+	Arthur Korn a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1924/6-7. számának főszereplője volt. Épületeinek (nagy lakóházak, irodaház, üzletközpont) fotói, tervrajzai, makettfotói szerepeltek illusztrációként a lap oldalain. ''Analitikus és utópisztikus architektúra'' című tanulmánya szintén e számban jelent meg. Alapgondolata, hogy a személytelen, racionális városépítést fel kell váltania a személyt is figyelembe vevő architektúrának, ekképpen valahol az expresszionista és a Bauhaus-féle konstruktivizmus határán fogalmazza meg városépítészeti elképzeléseit. E cikkében nem csak a rend és az egyensúly, hanem az égés, a lángolás (a harmonikus formákon átsütő szenvedély és szeretet) mint „tűzjel” is jelentős szerepet kap: „Az architektúra szimbólum. Sugárkoszorú. A rend tendencia – zene, a költőerőtől a kifejezésig. Átkarolás és felolvadás. A ház többé nem tömb, hanem sejtekké oldódás; kristályosodás pontról pontra; fölépítés hidakból, izületekből, burkolatokból, csövekből. […] Mert az, ami a realitást művészetivé teszi, az a tűzjel. Az égő városok. Az égő tájak.”

← Older revision		Revision as of 18:29, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q337251\|Arthur Korn]]''' ('''[[Item:Q23180\|Breslau]]''', 1891. június 4. – '''[[Item:Q99\|Bécs]]''', 1978. november 14.), német építész. 1909 és 1911 között a ~~berlini~~ Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult. Az első világháborút követően rövid ideig az '''expresszionizmus'''hoz<code>'''→'''</code> közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).	+	'''[[Item:Q337251\|Arthur Korn]]''' ('''[[Item:Q23180\|Breslau]]''', 1891. június 4. – '''[[Item:Q99\|Bécs]]''', 1978. november 14.), német építész. 1909 és 1911 között a '''[[Item:Q11749\|berlin]]'''i Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult. Az első világháborút követően rövid ideig az '''expresszionizmus'''hoz<code>'''→'''</code> közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).

	Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring'''<code>→</code>''' nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt '''Walter Gropius<code>→</code>''', '''Mies van der Rohe<code>→</code>''' és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.		Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring'''<code>→</code>''' nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt '''Walter Gropius<code>→</code>''', '''Mies van der Rohe<code>→</code>''' és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.

← Older revision		Revision as of 12:27, 15 September 2023
Line 9:		Line 9:
	Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött. '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' halt meg 1978-ban.		Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött. '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' halt meg 1978-ban.

−	Arthur Korn a '''''Ma<code>→</code>''''' 1924/6-7. számának főszereplője volt. Épületeinek (nagy lakóházak, irodaház, üzletközpont) fotói, tervrajzai, makettfotói szerepeltek illusztrációként a lap oldalain. ''Analitikus és utópisztikus architektúra'' című tanulmánya szintén e számban jelent meg. Alapgondolata, hogy a személytelen, racionális városépítést fel kell váltania a személyt is figyelembe vevő architektúrának, ekképpen valahol az expresszionista és a Bauhaus-féle konstruktivizmus határán fogalmazza meg városépítészeti elképzeléseit. E cikkében nem csak a rend és az egyensúly, hanem az égés, a lángolás (a harmonikus formákon átsütő szenvedély és szeretet) mint „tűzjel” is jelentős szerepet kap: „Az architektúra szimbólum. Sugárkoszorú. A rend tendencia – zene, a költőerőtől a kifejezésig. Átkarolás és felolvadás. A ház többé nem tömb, hanem sejtekké oldódás; kristályosodás pontról pontra; fölépítés hidakból, izületekből, burkolatokból, csövekből. (…) Mert az, ami a realitást művészetivé teszi, az a tűzjel. Az égő városok. Az égő tájak.”	+	Arthur Korn a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1924/6-7. számának főszereplője volt. Épületeinek (nagy lakóházak, irodaház, üzletközpont) fotói, tervrajzai, makettfotói szerepeltek illusztrációként a lap oldalain. ''Analitikus és utópisztikus architektúra'' című tanulmánya szintén e számban jelent meg. Alapgondolata, hogy a személytelen, racionális városépítést fel kell váltania a személyt is figyelembe vevő architektúrának, ekképpen valahol az expresszionista és a Bauhaus-féle konstruktivizmus határán fogalmazza meg városépítészeti elképzeléseit. E cikkében nem csak a rend és az egyensúly, hanem az égés, a lángolás (a harmonikus formákon átsütő szenvedély és szeretet) mint „tűzjel” is jelentős szerepet kap: „Az architektúra szimbólum. Sugárkoszorú. A rend tendencia – zene, a költőerőtől a kifejezésig. Átkarolás és felolvadás. A ház többé nem tömb, hanem sejtekké oldódás; kristályosodás pontról pontra; fölépítés hidakból, izületekből, burkolatokból, csövekből. (…) Mert az, ami a realitást művészetivé teszi, az a tűzjel. Az égő városok. Az égő tájak.”

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]''' '''([[Item:Q23180|Breslau]]/Wroclaw, 1891. június 4. – [[Item:Q99|Bécs]], 1978. november 14.)''', német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult.  Az első világháborút követően rövid ideig az expresszionizmushoz közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).
+'''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]''' ('''[[Item:Q23180|Breslau]]''', 1891. június 4. – '''[[Item:Q99|Bécs]]''', 1978. november 14.), német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult.  Az első világháborút követően rövid ideig az '''expresszionizmus'''hoz<code>'''→'''</code> közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).
-Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt Walter Gropius, Mies van der Rohe és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.
+Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring'''<code>→</code>''' nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt '''Walter Gropius<code>→</code>''', '''Mies van der Rohe<code>→</code>''' és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.
 A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése után a zsidó származású Korn nem dolgozhatott tovább építészként Németországban, ezért Jugoszláviába, majd 1937-ben Angliába költözött.  Londonban telepedett le, és megérkezése után nem sokkal, 1938 és 1941 között Edwin Maxwell Fry és Frances Reginald Stevens Yorke londoni irodájában kezdett dolgozni. Emellett 1939-1940-ben Jack Pritchard Isokon Furniture Company nevű cégében is részt vett (az Isokon-lakások egyikében lakott ő maga is).
@@ Line 7: / Line 7: @@
 és 1945 között az Oxford School of Architecture, majd 1945 és 1965 között a londoni Architectural Association tanára volt.
-Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött.  Bécsben halt meg 1978-ban.
+Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött.  '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' halt meg 1978-ban.

← Older revision	Revision as of 18:53, 23 November 2023
(No difference)

← Older revision		Revision as of 13:16, 20 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q337251\|Arthur Korn]]''' '''(Breslau/Wroclaw, 1891. június 4. – Bécs, 1978. november 14.)''', német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult. Az első világháborút követően rövid ideig az expresszionizmushoz közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).	+	'''[[Item:Q337251\|Arthur Korn]]''' '''([[Item:Q23180\|Breslau]]/Wroclaw, 1891. június 4. – [[Item:Q99\|Bécs]], 1978. november 14.)''', német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult. Az első világháborút követően rövid ideig az expresszionizmushoz közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).

	Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt Walter Gropius, Mies van der Rohe és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.		Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt Walter Gropius, Mies van der Rohe és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.

← Older revision		Revision as of 13:12, 20 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Arthur Korn''' '''(Breslau/Wroclaw, 1891. június 4. – Bécs, 1978. november 14.)''', német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult. Az első világháborút követően rövid ideig az expresszionizmushoz közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).	+	'''[[Item:Q337251\|Arthur Korn]]''' '''(Breslau/Wroclaw, 1891. június 4. – Bécs, 1978. november 14.)''', német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult. Az első világháborút követően rövid ideig az expresszionizmushoz közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).

	Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt Walter Gropius, Mies van der Rohe és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.		Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt Walter Gropius, Mies van der Rohe és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.