Komját Marcell - Revision history

BucsicsKatalin at 10:18, 14 January 2025

2025-01-14T10:18:26Z

BucsicsKatalin at 10:17, 14 January 2025

2025-01-14T10:17:51Z

BucsicsKatalin at 10:17, 14 January 2025

2025-01-14T10:17:08Z

BucsicsKatalin: Created page with "Komját Marcell (eredeti neve: Korach Mór, művésznevei még: Marcello Cora, Maurizio Korach) (Miskolc, 18888. febr. 8 – Budapest, 1975. nov. 27.), vegyészmérnök, akad..."

2025-01-14T10:14:24Z

Created page with "Komját Marcell (eredeti neve: Korach Mór, művésznevei még: Marcello Cora, Maurizio Korach) (Miskolc, 18888. febr. 8 – Budapest, 1975. nov. 27.), vegyészmérnök, akad..."

New page

Komját Marcell (eredeti neve: Korach Mór, művésznevei még: Marcello Cora, Maurizio Korach) (Miskolc, 18888. febr. 8 – Budapest, 1975. nov. 27.), vegyészmérnök, akadémikus, költő, író, újságíró, festőművész.
Komját Aladár költő és Kenyeres Júlia újságírónő bátyja. Testvéreivel ellentétben hivatalosan nem magyarosította a nevét, a Komját Marcell nevet csak a Galilei Körben, illetve egyik művészneveként használta, többek között A Tettben is. Világszerte ismert vegyészmérnök-kémikus, életének jelentős részét külföldön (Rómában, Bolognában, Bécsben, Berlinben) élte le. Tudományos munkája mellett irodalmi és újságírói tevékenységet is folytatott, ezen a szcénán használt más írói álneveket is (Marcello Cora, Maurizio Korach).
A főgimnáziumot Fiumében végezte, majd a budapesti Műegyetemen kapott vegyészmérnöki diplomát. Egyetemistaként részt vett a baloldali diákmozgalmakban, a Galilei Körnek alelnöke volt. A padovai egyetemen matematikát, fizikát, germanisztikát hallgatott, 1912-ben, kötelező katonai szolgálata után politikai okok miatt kivándorolt Olaszországba. Kommunista elkötelezettségűként 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után öccse, valamint Kun Béla és Szamuely családjának is segített Olaszországba szökni. Noha költőként is tevékenykedett, vegyészeti tudományos (kutatói és egyetemi oktatói) pályája sokkal meghatározóbb volt. Először a páduai egyetemen dolgozott, majd Faenzában szervezte meg az első magasabb olasz kerámiai szakiskolát. 1925-től a bolognai egyetemen elkezdte a műszaki kémia elméleti alapjainak kidolgozását. Élt Hollandiában és Nagy-Britanniában is, majd visszaköltözött Olaszországba. A második világháború idején részt vett az ellenállásban, lebukása után bebörtönözték.
1952-ben tért vissza Magyarországra, ahol az Építőanyagipari Központ Kutató Intézetét vezette, majd a Műszaki Egyetem tanszékvezetőjének nevezték ki. Megszervezte Közép-Európa első Műszaki Kémiai Kutató Intézetét. A vegyipar és a szilikátipar nemzetközi szinten is elismert fejlesztőjeként az MTA levelező (1956), majd rendes (1958) tagja lett.
Ifjúkorától foglalkozott irodalommal, versírással, műfordítással, eszperantó nyelvészettel és festészettel is. Marcello Cora néven publikálta olasz nyelvű szépirodalmi alkotásait, novellákat, illetve meséket (ezekből magyarul 1982-ben jelent meg egy válogatás az Európa Kiadónál, Emberarc címen). 1945-től 1948-ig az Olasz Kommunista Párt milánói kulturális központjának vezetője is volt.
1916-ban publikál két verset A Tettbe, s feltűnik az alakja Kassák Egy ember élete című önéletrajzi regényében is, valamint családja, s főként apja (Korach bácsi néven), illetve öccse többször is. Komját Marcell és Komját Aladár csatlakozásáról Kassák így ír: „A napokban Komját Aladár és Komját Marcell aláírással levelet kaptam, s a két ember arra kér, hogy valahol találkozhassanak velem, mert együtt szeretnének velünk dolgozni. Emlékszem a nevükre, ugyanakkor jelentek meg verseik a Renaissance-ban, mint nekem.” Komját (Róna) Irén, öccse felesége, aki Réti Irén néven írt a Mába, ugyancsak szerepelteti a férje életéről és munkásságáról szóló könyvében (Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete).

KOMJÁT Aladár. „A kialudt vonat”. A Tett 2, 11. sz (1916). 177.
KOMJÁT Aladár. „Urak”. A Tett 2, 8. sz. (1916). 133-134.

KASSÁK Lajos. Egy ember élete. PIM DIA, 2010.
https://reader.dia.hu/epub-reader.html?token=tPRqZfYjqHY9H8xi8R4hjP6tVc3AH1QOgVG5kzi87Xksi9SL25YH8klJVXRBCDoI&lng=hu

KOMJÁT Irén. Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó, 1981.

← Older revision		Revision as of 10:17, 14 January 2025
Line 19:		Line 19:

	KOMJÁT Irén. Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó, 1981.		KOMJÁT Irén. Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó, 1981.
		+	[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 10:18, 14 January 2025
Line 6:		Line 6:

	1952-ben tért vissza Magyarországra, ahol az Építőanyagipari Központ Kutató Intézetét vezette, majd a Műszaki Egyetem tanszékvezetőjének nevezték ki. Megszervezte Közép-Európa első Műszaki Kémiai Kutató Intézetét. A vegyipar és a szilikátipar nemzetközi szinten is elismert fejlesztőjeként az MTA levelező (1956), majd rendes (1958) tagja lett.		1952-ben tért vissza Magyarországra, ahol az Építőanyagipari Központ Kutató Intézetét vezette, majd a Műszaki Egyetem tanszékvezetőjének nevezték ki. Megszervezte Közép-Európa első Műszaki Kémiai Kutató Intézetét. A vegyipar és a szilikátipar nemzetközi szinten is elismert fejlesztőjeként az MTA levelező (1956), majd rendes (1958) tagja lett.
		+
	Ifjúkorától foglalkozott irodalommal, versírással, műfordítással, eszperantó nyelvészettel és festészettel is. Marcello Cora néven publikálta olasz nyelvű szépirodalmi alkotásait, novellákat, illetve meséket (ezekből magyarul 1982-ben jelent meg egy válogatás az Európa Kiadónál, Emberarc címen). 1945-től 1948-ig az Olasz Kommunista Párt milánói kulturális központjának vezetője is volt.		Ifjúkorától foglalkozott irodalommal, versírással, műfordítással, eszperantó nyelvészettel és festészettel is. Marcello Cora néven publikálta olasz nyelvű szépirodalmi alkotásait, novellákat, illetve meséket (ezekből magyarul 1982-ben jelent meg egy válogatás az Európa Kiadónál, Emberarc címen). 1945-től 1948-ig az Olasz Kommunista Párt milánói kulturális központjának vezetője is volt.

@@ Line 1: / Line 1: @@
 Komját Marcell (eredeti neve: Korach Mór, művésznevei még: Marcello Cora, Maurizio Korach) (Miskolc, 18888. febr. 8 – Budapest, 1975. nov. 27.), vegyészmérnök, akadémikus, költő, író, újságíró, festőművész.
 Komját Aladár költő és Kenyeres Júlia újságírónő bátyja. Testvéreivel ellentétben hivatalosan nem magyarosította a nevét, a Komját Marcell nevet csak a Galilei Körben, illetve egyik művészneveként használta, többek között A Tettben is. Világszerte ismert vegyészmérnök-kémikus, életének jelentős részét külföldön (Rómában, Bolognában, Bécsben, Berlinben) élte le. Tudományos munkája mellett irodalmi és újságírói tevékenységet is folytatott, ezen a szcénán használt más írói álneveket is (Marcello Cora, Maurizio Korach).
 A főgimnáziumot Fiumében végezte, majd a budapesti Műegyetemen kapott vegyészmérnöki diplomát. Egyetemistaként részt vett a baloldali diákmozgalmakban, a Galilei Körnek alelnöke volt. A padovai egyetemen matematikát, fizikát, germanisztikát hallgatott, 1912-ben, kötelező katonai szolgálata után politikai okok miatt kivándorolt Olaszországba. Kommunista elkötelezettségűként 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után öccse, valamint Kun Béla és Szamuely családjának is segített Olaszországba szökni. Noha költőként is tevékenykedett, vegyészeti tudományos (kutatói és egyetemi oktatói) pályája sokkal meghatározóbb volt. Először a páduai egyetemen dolgozott, majd Faenzában szervezte meg az első magasabb olasz kerámiai szakiskolát. 1925-től a bolognai egyetemen elkezdte a műszaki kémia elméleti alapjainak kidolgozását.  Élt Hollandiában és Nagy-Britanniában is, majd visszaköltözött Olaszországba. A második világháború idején részt vett az ellenállásban, lebukása után bebörtönözték.
 -ben tért vissza Magyarországra, ahol az Építőanyagipari Központ Kutató Intézetét vezette, majd a Műszaki Egyetem tanszékvezetőjének nevezték ki. Megszervezte Közép-Európa első Műszaki Kémiai Kutató Intézetét. A vegyipar és a szilikátipar nemzetközi szinten is elismert fejlesztőjeként az MTA levelező (1956), majd rendes (1958) tagja lett.
 Ifjúkorától foglalkozott irodalommal, versírással, műfordítással, eszperantó nyelvészettel és festészettel is. Marcello Cora néven publikálta olasz nyelvű szépirodalmi alkotásait, novellákat, illetve meséket (ezekből magyarul 1982-ben jelent meg egy válogatás az Európa Kiadónál, Emberarc címen). 1945-től 1948-ig az Olasz Kommunista Párt milánói kulturális központjának vezetője is volt.
 -ban publikál két verset A Tettbe, s feltűnik az alakja Kassák Egy ember élete című önéletrajzi regényében is, valamint családja, s főként apja (Korach bácsi néven), illetve öccse többször is. Komját Marcell és Komját Aladár csatlakozásáról Kassák így ír: „A napokban Komját Aladár és Komját Marcell aláírással levelet kaptam, s a két ember arra kér, hogy valahol találkozhassanak velem, mert együtt szeretnének velünk dolgozni. Emlékszem a nevükre, ugyanakkor jelentek meg verseik a Renaissance-ban, mint nekem.” Komját (Róna) Irén, öccse felesége, aki Réti Irén néven írt a Mába, ugyancsak szerepelteti a férje életéről és munkásságáról szóló könyvében (Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete).
 KOMJÁT Aladár. „A kialudt vonat”. A Tett 2, 11. sz (1916). 177.
-KOMJÁT Aladár. „Urak”. A Tett 2, 8. sz. (1916). 133-134.
 KASSÁK Lajos.  Egy ember élete. PIM DIA, 2010.
 https://reader.dia.hu/epub-reader.html?token=tPRqZfYjqHY9H8xi8R4hjP6tVc3AH1QOgVG5kzi87Xksi9SL25YH8klJVXRBCDoI&lng=hu
 KOMJÁT Irén. Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó, 1981.