Kernstok Károly - Revision history

BucsicsKatalin at 19:11, 21 April 2025

2025-04-21T19:11:33Z

BucsicsKatalin at 12:46, 15 September 2023

2023-09-15T12:46:24Z

BucsicsKatalin at 06:51, 15 September 2023

2023-09-15T06:51:07Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Kernstok Károly''' (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.), festő, grafikus. Pályája során több festészeti stílust is érintett: a naturalizm..."

2023-08-30T11:57:58Z

Created page with "'''Kernstok Károly''' (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.), festő, grafikus. Pályája során több festészeti stílust is érintett: a naturalizm..."

New page

'''Kernstok Károly''' (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.), festő, grafikus. Pályája során több festészeti stílust is érintett: a naturalizmustól indult, majd a párizsi évek hatására a fauvizmushoz került közel, de mindvégig érezhető volt művészetén az akadémiai stílus. Tanult 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, majd 1893–95-ben a párizsi Julian Akadémián, végül 1896-tól három évig a Benczúr-mesteriskola növendéke volt. Alkotott Nagybányán is. 1905-tól Nyergesújfalun élt, otthona a polgári radikális mozgalomhoz közel álló művészek találkozóhelye lett. 1906-ban újra Párizsba ment, ahol központi alakja lett a Nyolcak festőcsoportnak. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének. Iparművészeti munkái is voltak: tervezett üvegablakokat és falfestményt is. A Tanácsköztársaság egyik művészetpolitikai vezetője volt, Nyergesújfalun képzőművészeti szabadiskolát vezetett. A Tanácsköztársaság bukása után Berlinbe emigrált, 1926-ban tért haza Magyarországra. A Képzőművészek Új Társasága művésztanácsának elnöke volt. Művészeti témájú írásai gyakran jelentek meg folyóiratokban. Tanítványa volt többek között Derkovits Gyula és Bortnyik Sándor. 1917-ben a ''Ma'' két lapszáma is közölte Kernstok egy-egy alkotását (''Ma'', 1917/7, 1917/11). 1918-as kiállításáról írt kritikájában Kassák elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Kernstok nem folytatta útkeresését az avantgárd irányába (''Ma'', 1918/1), ugyanakkor húsz évvel később, utolsó kiállítása kapcsán a ''Munká''ban már elismerően fogalmazott Kernstok munkásságáról. Különösen rajzkészségét emelte ki: „Nemzetközi viszonylatban is kevesen vannak, akik hozzá hasonlóan értenek a képírás mesterségéhez, akik annyira legbensőjükből fejtik ki a vonalat, és annyira kezükben tartják a ritmus irányát és tempóját, mint ő.” (''Munka'', 1938/60) Ez utóbbi cikke mellett egy alkotását is bemutatta a lap. Kassák emellett összefoglaló esszéjében is bemutatta (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947). Kassák Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József mellett a legfontosabb modern magyar festőnek tartotta.

Kernstok Károly. „Színes kréta”. ''Ma'' 2, 7. sz. (1917): 105.

Kernstok Károly. „Üvegfestmény”. ''Ma'' 2, 11. sz. (1917): 171.

Kernstok Károly. „Olajfestmény”. ''Munka'' 10, 60. sz. (1938): 2061.

Kernstok Károly. „Önarckép”. ''Kortárs'' 2, 14. sz. (1948): 401.

Kassák Lajos. „Kernstok Károly. (Az Ernst-múzeumi kiállítása alkalmából)”. ''Ma'' 3, 1. sz. (1917): 3–4.

Kassák Lajos. „Kernstok Károly képei”. ''Munka'' 10, 60. sz. (1938): 2065–2066.

Kassák Lajos. ''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig.'' Budapest: Magyar Műkiadó, 1947.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 19:11, 21 April 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''Kernstok Károly''' ('''Budapest''', 1873. december 23. – '''Budapest''', 1940. június 10.), festő, grafikus. Pályája során több festészeti stílust is érintett: a naturalizmustól indult, majd a párizsi évek hatására a fauvizmushoz került közel, de mindvégig érezhető volt művészetén az akadémiai stílus. Tanult 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, majd 1893–95-ben a párizsi Julian Akadémián, végül 1896-tól három évig a Benczúr-mesteriskola növendéke volt. Alkotott Nagybányán is. 1905-tól Nyergesújfalun élt, otthona a polgári radikális mozgalomhoz közel álló művészek találkozóhelye lett. 1906-ban újra Párizsba ment, ahol központi alakja lett a Nyolcak festőcsoportnak. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének. Iparművészeti munkái is voltak: tervezett üvegablakokat és falfestményt is. A Tanácsköztársaság egyik művészetpolitikai vezetője volt, Nyergesújfalun képzőművészeti szabadiskolát vezetett. A Tanácsköztársaság bukása után Berlinbe emigrált, 1926-ban tért haza Magyarországra. A Képzőművészek Új Társasága művésztanácsának elnöke volt. Művészeti témájú írásai gyakran jelentek meg folyóiratokban. Tanítványa volt többek között Derkovits Gyula és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>'''. 1917-ben a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' két lapszáma is közölte Kernstok egy-egy alkotását (''Ma'', 1917/7, 1917/11). 1918-as kiállításáról írt kritikájában Kassák elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Kernstok nem folytatta útkeresését az avantgárd irányába (''Ma'', 1918/1), ugyanakkor húsz évvel később, utolsó kiállítása kapcsán a ''Munká''ban már elismerően fogalmazott Kernstok munkásságáról. Különösen rajzkészségét emelte ki: „Nemzetközi viszonylatban is kevesen vannak, akik hozzá hasonlóan értenek a képírás mesterségéhez, akik annyira legbensőjükből fejtik ki a vonalat, és annyira kezükben tartják a ritmus irányát és tempóját, mint ő.” (''Munka'', 1938/60) Ez utóbbi cikke mellett egy alkotását is bemutatta a lap. Kassák emellett összefoglaló esszéjében is bemutatta (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947). Kassák Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József mellett a legfontosabb modern magyar festőnek tartotta.	+	'''Kernstok Károly''' ('''Budapest''', 1873. december 23. – '''Budapest''', 1940. június 10.), festő, grafikus. Pályája során több festészeti stílust is érintett: a naturalizmustól indult, majd a párizsi évek hatására a fauvizmushoz került közel, de mindvégig érezhető volt művészetén az akadémiai stílus. Tanult 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, majd 1893–95-ben a párizsi Julian Akadémián, végül 1896-tól három évig a Benczúr-mesteriskola növendéke volt. Alkotott Nagybányán is. 1905-tól Nyergesújfalun élt, otthona a polgári radikális mozgalomhoz közel álló művészek találkozóhelye lett. 1906-ban újra Párizsba ment, ahol központi alakja lett a Nyolcak festőcsoportnak. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének. Iparművészeti munkái is voltak: tervezett üvegablakokat és falfestményt is. A Tanácsköztársaság egyik művészetpolitikai vezetője volt, Nyergesújfalun képzőművészeti szabadiskolát vezetett. A Tanácsköztársaság bukása után Berlinbe emigrált, 1926-ban tért haza Magyarországra. A Képzőművészek Új Társasága művésztanácsának elnöke volt. Művészeti témájú írásai gyakran jelentek meg folyóiratokban. Tanítványa volt többek között Derkovits Gyula és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>'''. 1917-ben a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' két lapszáma is közölte Kernstok egy-egy alkotását (''Ma'', 1917/7, 1917/11). 1918-as kiállításáról írt kritikájában '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Kernstok nem folytatta útkeresését az avantgárd irányába (''Ma'', 1918/1), ugyanakkor húsz évvel később, utolsó kiállítása kapcsán a ''Munká''ban már elismerően fogalmazott Kernstok munkásságáról. Különösen rajzkészségét emelte ki: „Nemzetközi viszonylatban is kevesen vannak, akik hozzá hasonlóan értenek a képírás mesterségéhez, akik annyira legbensőjükből fejtik ki a vonalat, és annyira kezükben tartják a ritmus irányát és tempóját, mint ő.” (''Munka'', 1938/60) Ez utóbbi cikke mellett egy alkotását is bemutatta a lap. Kassák emellett összefoglaló esszéjében is bemutatta (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947). Kassák Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József mellett a legfontosabb modern magyar festőnek tartotta.

← Older revision		Revision as of 12:46, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Kernstok Károly''' ('''Budapest''', 1873. december 23. – '''Budapest''', 1940. június 10.), festő, grafikus. Pályája során több festészeti stílust is érintett: a naturalizmustól indult, majd a párizsi évek hatására a fauvizmushoz került közel, de mindvégig érezhető volt művészetén az akadémiai stílus. Tanult 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, majd 1893–95-ben a párizsi Julian Akadémián, végül 1896-tól három évig a Benczúr-mesteriskola növendéke volt. Alkotott Nagybányán is. 1905-tól Nyergesújfalun élt, otthona a polgári radikális mozgalomhoz közel álló művészek találkozóhelye lett. 1906-ban újra Párizsba ment, ahol központi alakja lett a Nyolcak festőcsoportnak. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének. Iparművészeti munkái is voltak: tervezett üvegablakokat és falfestményt is. A Tanácsköztársaság egyik művészetpolitikai vezetője volt, Nyergesújfalun képzőművészeti szabadiskolát vezetett. A Tanácsköztársaság bukása után Berlinbe emigrált, 1926-ban tért haza Magyarországra. A Képzőművészek Új Társasága művésztanácsának elnöke volt. Művészeti témájú írásai gyakran jelentek meg folyóiratokban. Tanítványa volt többek között Derkovits Gyula és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>'''. 1917-ben a ''Ma'' két lapszáma is közölte Kernstok egy-egy alkotását (''Ma'', 1917/7, 1917/11). 1918-as kiállításáról írt kritikájában Kassák elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Kernstok nem folytatta útkeresését az avantgárd irányába (''Ma'', 1918/1), ugyanakkor húsz évvel később, utolsó kiállítása kapcsán a ''Munká''ban már elismerően fogalmazott Kernstok munkásságáról. Különösen rajzkészségét emelte ki: „Nemzetközi viszonylatban is kevesen vannak, akik hozzá hasonlóan értenek a képírás mesterségéhez, akik annyira legbensőjükből fejtik ki a vonalat, és annyira kezükben tartják a ritmus irányát és tempóját, mint ő.” (''Munka'', 1938/60) Ez utóbbi cikke mellett egy alkotását is bemutatta a lap. Kassák emellett összefoglaló esszéjében is bemutatta (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947). Kassák Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József mellett a legfontosabb modern magyar festőnek tartotta.	+	'''Kernstok Károly''' ('''Budapest''', 1873. december 23. – '''Budapest''', 1940. június 10.), festő, grafikus. Pályája során több festészeti stílust is érintett: a naturalizmustól indult, majd a párizsi évek hatására a fauvizmushoz került közel, de mindvégig érezhető volt művészetén az akadémiai stílus. Tanult 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, majd 1893–95-ben a párizsi Julian Akadémián, végül 1896-tól három évig a Benczúr-mesteriskola növendéke volt. Alkotott Nagybányán is. 1905-tól Nyergesújfalun élt, otthona a polgári radikális mozgalomhoz közel álló művészek találkozóhelye lett. 1906-ban újra Párizsba ment, ahol központi alakja lett a Nyolcak festőcsoportnak. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének. Iparművészeti munkái is voltak: tervezett üvegablakokat és falfestményt is. A Tanácsköztársaság egyik művészetpolitikai vezetője volt, Nyergesújfalun képzőművészeti szabadiskolát vezetett. A Tanácsköztársaság bukása után Berlinbe emigrált, 1926-ban tért haza Magyarországra. A Képzőművészek Új Társasága művésztanácsának elnöke volt. Művészeti témájú írásai gyakran jelentek meg folyóiratokban. Tanítványa volt többek között Derkovits Gyula és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>'''. 1917-ben a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' két lapszáma is közölte Kernstok egy-egy alkotását (''Ma'', 1917/7, 1917/11). 1918-as kiállításáról írt kritikájában Kassák elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Kernstok nem folytatta útkeresését az avantgárd irányába (''Ma'', 1918/1), ugyanakkor húsz évvel később, utolsó kiállítása kapcsán a ''Munká''ban már elismerően fogalmazott Kernstok munkásságáról. Különösen rajzkészségét emelte ki: „Nemzetközi viszonylatban is kevesen vannak, akik hozzá hasonlóan értenek a képírás mesterségéhez, akik annyira legbensőjükből fejtik ki a vonalat, és annyira kezükben tartják a ritmus irányát és tempóját, mint ő.” (''Munka'', 1938/60) Ez utóbbi cikke mellett egy alkotását is bemutatta a lap. Kassák emellett összefoglaló esszéjében is bemutatta (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947). Kassák Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József mellett a legfontosabb modern magyar festőnek tartotta.

← Older revision		Revision as of 06:51, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Kernstok Károly''' (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.), festő, grafikus. Pályája során több festészeti stílust is érintett: a naturalizmustól indult, majd a párizsi évek hatására a fauvizmushoz került közel, de mindvégig érezhető volt művészetén az akadémiai stílus. Tanult 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, majd 1893–95-ben a párizsi Julian Akadémián, végül 1896-tól három évig a Benczúr-mesteriskola növendéke volt. Alkotott Nagybányán is. 1905-tól Nyergesújfalun élt, otthona a polgári radikális mozgalomhoz közel álló művészek találkozóhelye lett. 1906-ban újra Párizsba ment, ahol központi alakja lett a Nyolcak festőcsoportnak. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének. Iparművészeti munkái is voltak: tervezett üvegablakokat és falfestményt is. A Tanácsköztársaság egyik művészetpolitikai vezetője volt, Nyergesújfalun képzőművészeti szabadiskolát vezetett. A Tanácsköztársaság bukása után Berlinbe emigrált, 1926-ban tért haza Magyarországra. A Képzőművészek Új Társasága művésztanácsának elnöke volt. Művészeti témájú írásai gyakran jelentek meg folyóiratokban. Tanítványa volt többek között Derkovits Gyula és Bortnyik Sándor. 1917-ben a ''Ma'' két lapszáma is közölte Kernstok egy-egy alkotását (''Ma'', 1917/7, 1917/11). 1918-as kiállításáról írt kritikájában Kassák elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Kernstok nem folytatta útkeresését az avantgárd irányába (''Ma'', 1918/1), ugyanakkor húsz évvel később, utolsó kiállítása kapcsán a ''Munká''ban már elismerően fogalmazott Kernstok munkásságáról. Különösen rajzkészségét emelte ki: „Nemzetközi viszonylatban is kevesen vannak, akik hozzá hasonlóan értenek a képírás mesterségéhez, akik annyira legbensőjükből fejtik ki a vonalat, és annyira kezükben tartják a ritmus irányát és tempóját, mint ő.” (''Munka'', 1938/60) Ez utóbbi cikke mellett egy alkotását is bemutatta a lap. Kassák emellett összefoglaló esszéjében is bemutatta (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947). Kassák Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József mellett a legfontosabb modern magyar festőnek tartotta.	+	'''Kernstok Károly''' ('''Budapest''', 1873. december 23. – '''Budapest''', 1940. június 10.), festő, grafikus. Pályája során több festészeti stílust is érintett: a naturalizmustól indult, majd a párizsi évek hatására a fauvizmushoz került közel, de mindvégig érezhető volt művészetén az akadémiai stílus. Tanult 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, majd 1893–95-ben a párizsi Julian Akadémián, végül 1896-tól három évig a Benczúr-mesteriskola növendéke volt. Alkotott Nagybányán is. 1905-tól Nyergesújfalun élt, otthona a polgári radikális mozgalomhoz közel álló művészek találkozóhelye lett. 1906-ban újra Párizsba ment, ahol központi alakja lett a Nyolcak festőcsoportnak. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének. Iparművészeti munkái is voltak: tervezett üvegablakokat és falfestményt is. A Tanácsköztársaság egyik művészetpolitikai vezetője volt, Nyergesújfalun képzőművészeti szabadiskolát vezetett. A Tanácsköztársaság bukása után Berlinbe emigrált, 1926-ban tért haza Magyarországra. A Képzőművészek Új Társasága művésztanácsának elnöke volt. Művészeti témájú írásai gyakran jelentek meg folyóiratokban. Tanítványa volt többek között Derkovits Gyula és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>'''. 1917-ben a ''Ma'' két lapszáma is közölte Kernstok egy-egy alkotását (''Ma'', 1917/7, 1917/11). 1918-as kiállításáról írt kritikájában Kassák elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Kernstok nem folytatta útkeresését az avantgárd irányába (''Ma'', 1918/1), ugyanakkor húsz évvel később, utolsó kiállítása kapcsán a ''Munká''ban már elismerően fogalmazott Kernstok munkásságáról. Különösen rajzkészségét emelte ki: „Nemzetközi viszonylatban is kevesen vannak, akik hozzá hasonlóan értenek a képírás mesterségéhez, akik annyira legbensőjükből fejtik ki a vonalat, és annyira kezükben tartják a ritmus irányát és tempóját, mint ő.” (''Munka'', 1938/60) Ez utóbbi cikke mellett egy alkotását is bemutatta a lap. Kassák emellett összefoglaló esszéjében is bemutatta (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947). Kassák Ferenczy Károly és Rippl-Rónai József mellett a legfontosabb modern magyar festőnek tartotta.