Kalmár Elza - Revision history

FöldesGyörgyi at 16:24, 14 November 2023

2023-11-14T16:24:32Z

FöldesGyörgyi at 14:29, 7 November 2023

2023-11-07T14:29:19Z

BucsicsKatalin at 14:19, 7 November 2023

2023-11-07T14:19:54Z

BucsicsKatalin at 14:18, 7 November 2023

2023-11-07T14:18:30Z

BucsicsKatalin at 17:08, 15 September 2023

2023-09-15T17:08:11Z

HorváthMárjánovicsDiána at 12:18, 15 August 2023

2023-08-15T12:18:39Z

HorváthMárjánovicsDiána at 12:16, 15 August 2023

2023-08-15T12:16:30Z

HorváthMárjánovicsDiána at 12:01, 15 August 2023

2023-08-15T12:01:01Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Kalmár Elza (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa)''' (Bécs-Hietzing, 1876. január 1. – Budapest, 1956. szeptember 3.), szobrász, jel..."

2023-08-11T12:43:03Z

Created page with "'''Kalmár Elza (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa)''' (Bécs-Hietzing, 1876. január 1. – Budapest, 1956. szeptember 3.), szobrász, jel..."

New page

'''Kalmár Elza (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa)''' (Bécs-Hietzing, 1876. január 1. – Budapest, 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. Bécsben Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban Münchenben kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a KÉVE művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról Lengyel József is tudósított a ''Má''ban. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a Remsey testvéreket monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.

Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például Kaffka Margitét), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Kőszobrait maga faragta. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint Isadora Duncan, vagy a Lényegretörő Színház táncművészete.

Művészete egyik fő ihletője a tánc, a mozgás, kisplasztikáin egy-egy mozdulat elevenedik meg, hol finom dekorativitással, hol expresszív módon. Első táncos szobrát Isadora Duncan 1902-es pesti fellépésekor alkotta; a szecessziót és az art deco stílusát ötvöző kisplasztikái a korszak tánc- és mozdulatművészeti reformkísérleteinek egyedülálló dokumentumai. A 20-as évek második felében a Palasovszky Ödön-féle Lényegretörő Színház előadásaihoz tervezett díszleteket és jelmezeket.

Lánya Kövesházi Ágnes, a magyar avantgárd egyik legnevesebb táncosnője, mozdulatművésze, akinek alakjáról, mozgásáról, táncáról ugyancsak számos szobrot készített. A ''Csicsibua'' című keleti ihletésű táncelőadásról például (Új Föld-estek, 1927, táncosok: Kövesházi Kalmár Ágnes, Fazekas Judit (?), Fülöp Zsuzsi) kis, háromszögkompozíciójú szoborcsoportot alkotott (''Tánckompozíció''). Kövesházi Ágnes különleges táncruháit és sokszor a darab orientalista díszleteit is ő tervezte és valósította meg, köztük egy tűznyelveket ábrázoló ruhát, továbbá azt a lágy pliszékkel és hajtásokkal a test és a karok lüktető mozgását kiemelő leplet, amit lánya ún. ''Lélegző-tánc''ához viselt, és amelyet ő fotón és egyik híres szobrával is megörökített.

Lengyel József. „A kritikáról, a Remsey testvérekről és a Kéve kiállításáról”. ''Ma'' 3, 1. sz. (1917): 14.

[[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q255092 Kalmár Elza]''' (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs-Hietzing]''', 1876. január 1. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code> Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q6959 München]'''ben<code>→</code> kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a '''KÉVE<code>→</code>''' művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról '''[[Item:Q148014|Lengyel József]]<code>→</code>''' is tudósított a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a '''Remsey testvérek'''et<code>→</code> monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.
-Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét<code>→</code>), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.
+Munkái közé grafikák, iparművészeti tárgyak, fa-, bronz-, réz kisplasztikák, síremlékek (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''<code>→</code>), kút- és mauzóleumtervek, majolika- és kőszobrok, festett viaszminiatűrök egyaránt tartoznak. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Alkotásaiban a naturalizmus érzelemteli, finom változata, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt felfedezhető, illetve a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei megtalálhatók; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy megihlették, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.
-Művészete egyik fő ihletője a tánc, a mozgás, kisplasztikáin egy-egy mozdulat elevenedik meg, hol finom dekorativitással, hol expresszív módon. Első táncos szobrát Isadora Duncan 1902-es pesti fellépésekor alkotta; a szecessziót és az art deco stílusát ötvöző kisplasztikái a korszak tánc- és mozdulatművészeti reformkísérleteinek egyedülálló dokumentumai.  A 20-as évek második felében a '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q245039 Palasovszky Ödön]'''-féle<code>→</code> Lényegretörő Színház előadásaihoz tervezett díszleteket és jelmezeket.
+Művészetének legfontosabb inspirációját a táncból, a mozgásból nyeri,  kisplasztikáin egy-egy mozdulat elevenedik meg, hol dekoratív, hol expresszív módon. Első táncos szobrát Isadora Duncan 1902-es pesti fellépésekor alkotta.  A 20-as évek második felében a '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q245039 Palasovszky Ödön]'''-féle<code>→</code> Lényegretörő Színház előadásaihoz tervezett díszleteket és jelmezeket.
-Lánya '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q147581 Kövesházi Ágnes<code>→</code>]''', a magyar avantgárd egyik legnevesebb táncosnője, mozdulatművésze, akinek alakjáról, mozgásáról, táncáról ugyancsak számos szobrot készített. A ''Csicsibua'' című keleti ihletésű táncelőadásról például ('''Új Föld-estek<code>→</code>''', 1927, táncosok: Kövesházi Kalmár Ágnes, Fazekas Judit (?), Fülöp Zsuzsi) kis, háromszögkompozíciójú szoborcsoportot alkotott (''Tánckompozíció''). Kövesházi Ágnes különleges táncruháit és sokszor a darab orientalista díszleteit is ő tervezte és valósította meg, köztük egy tűznyelveket ábrázoló ruhát, továbbá azt a lágy pliszékkel és hajtásokkal a test és a karok lüktető mozgását kiemelő leplet, amit lánya ún. ''Lélegző-tánc''ához viselt, és amelyet ő fotón és egyik híres szobrával is megörökített.
+Lánya '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q147581 Kövesházi Ágnes<code>→</code>]''', a magyar avantgárd egyik legnevesebb táncosnője, mozdulatművésze, akinek alakjáról, mozgásáról, táncáról ugyancsak számos szobrot készített. A ''Csicsibua'' című keleti ihletésű táncelőadásról például ('''Új Föld-estek<code>→</code>''', 1927, táncosok: Kövesházi Kalmár Ágnes, Fazekas Judit (?), Fülöp Zsuzsi) kis, háromszögkompozíciójú szoborcsoportot alkotott (''Tánckompozíció''). Kövesházi Ágnes különleges táncruháit és sokszor a darab orientalista díszleteit is ő tervezte és valósította meg, köztük egy tűznyelveket ábrázoló ruhát, továbbá azt a leplet, amely lágy pliszéivel és hajtásaival a test lélegző, lüktető mozgását emeli ki. Ez utóbbi ruhadarabot lánya az ún. ''Lélegző-tánc''hoz viselte, ő pedig fotón és egyik híres szobrával is megörökítette.
 Lengyel József. „A kritikáról, a Remsey testvérekről és a Kéve kiállításáról”. ''Ma'' 3, 1. sz. (1917): 14.
 [[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q255092 Kalmár Elza]''' (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs-Hietzing]''', 1876. január 1. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code> Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q6959 München]'''ben<code>→</code> kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a '''KÉVE<code>→</code>''' művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról '''[[Item:Q148014|Lengyel József]]<code>→</code>''' is tudósított a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a '''Remsey testvérek'''et<code>→</code> monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.
-Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét<code>→</code>), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Kőszobrait maga faragta. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.
+Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét<code>→</code>), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.
 Művészete egyik fő ihletője a tánc, a mozgás, kisplasztikáin egy-egy mozdulat elevenedik meg, hol finom dekorativitással, hol expresszív módon. Első táncos szobrát Isadora Duncan 1902-es pesti fellépésekor alkotta; a szecessziót és az art deco stílusát ötvöző kisplasztikái a korszak tánc- és mozdulatművészeti reformkísérleteinek egyedülálló dokumentumai.  A 20-as évek második felében a '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q245039 Palasovszky Ödön]'''-féle<code>→</code> Lényegretörő Színház előadásaihoz tervezett díszleteket és jelmezeket.

← Older revision		Revision as of 14:19, 7 November 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q255092 Kalmár Elza]''' (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs-Hietzing]''', 1876. január 1. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code> Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q6959 München]'''ben<code>→</code> kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a '''KÉVE<code>→</code>''' művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról '''Lengyel József<code>→</code>''' is tudósított a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a '''Remsey testvérek'''et<code>→</code> monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.	+	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q255092 Kalmár Elza]''' (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs-Hietzing]''', 1876. január 1. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code> Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q6959 München]'''ben<code>→</code> kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a '''KÉVE<code>→</code>''' művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról '''[[Item:Q148014\|Lengyel József]]<code>→</code>''' is tudósított a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a '''Remsey testvérek'''et<code>→</code> monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.

	Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét<code>→</code>), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Kőszobrait maga faragta. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.		Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét<code>→</code>), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Kőszobrait maga faragta. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.

← Older revision		Revision as of 14:18, 7 November 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q255092 Kalmár Elza]''' (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs-Hietzing]''', 1876. január 1. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code> Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q6959 München]'''ben<code>→</code> kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a '''KÉVE<code>→</code>''' művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról '''~~[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q148014~~ Lengyel József<code>→</code>]''' is tudósított a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a '''Remsey testvérek'''et<code>→</code> monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.	+	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q255092 Kalmár Elza]''' (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs-Hietzing]''', 1876. január 1. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code> Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q6959 München]'''ben<code>→</code> kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a '''KÉVE<code>→</code>''' művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról '''Lengyel József<code>→</code>''' is tudósított a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a '''Remsey testvérek'''et<code>→</code> monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.

	Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét<code>→</code>), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Kőszobrait maga faragta. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.		Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét<code>→</code>), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Kőszobrait maga faragta. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.

← Older revision		Revision as of 12:18, 15 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q255092 Kalmár Elza]''' (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs-Hietzing]''', 1876. január 1. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code> Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q6959 München]'''ben<code>→</code> kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a '''KÉVE<code>→</code>''' művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q148014 Lengyel József<code>→</code>]''' is tudósított a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a '''Remsey testvérek'''et monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.	+	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q255092 Kalmár Elza]''' (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs-Hietzing]''', 1876. január 1. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code> Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q6959 München]'''ben<code>→</code> kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a '''KÉVE<code>→</code>''' művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q148014 Lengyel József<code>→</code>]''' is tudósított a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a '''Remsey testvérek'''et<code>→</code> monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.

	Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét<code>→</code>), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Kőszobrait maga faragta. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.		Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét<code>→</code>), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Kőszobrait maga faragta. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q255092 Kalmár Elza]''' (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs-Hietzing]''', 1876. január 1. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q6959 München]'''ben kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a '''KÉVE''' művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q148014 Lengyel József]''' is tudósított a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a '''Remsey testvérek'''et monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.
+'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q255092 Kalmár Elza]''' (Kalmár, később Kövesházy Kalmár, Kövesházi, Kövesházy, Elsa) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs-Hietzing]''', 1876. január 1. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1956. szeptember 3.), szobrász, jelmez- és díszlettervező. Eredetileg festőnek készült. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code> Hugo Löffler volt a mestere, majd Münchenben Schmidt-Reuter mellett tanult. 1898-ban '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q6959 München]'''ben<code>→</code> kezdett szobrászattal foglalkozni Hermann Hahn mellett. Első plasztikái mellett iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat készített. 1900-tól állította ki műveit, melyekkel reprezentatív magyar tárlatokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt (1923: Oslo; 1924: Bécs; 1927: Fiume; Firenze; 1929: Genf; 1930: Washington). 1900-ban Párizsba ment, majd Firenzébe tette át lakhelyét. Egy időre hazatért Budapestre, majd 1902-től ismét Firenzében töltött éveket (1905-1909). Az I. világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. A háború után rövid ideig Salzburzgban tartózkodott, majd 1920-ban végleg visszaköltözött Magyarországra. Tagja volt a '''KÉVE<code>→</code>''' művészcsoportnak, amelynek egyik kiállításáról '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q148014 Lengyel József<code>→</code>]''' is tudósított a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code>. Lengyel 1917 novemberi műkritikája a '''Remsey testvérek'''et monumentális festészethez szükséges adottságaik miatt dicséri, s míg a többi, kevésbé neves szereplőt alapvetően lehúzza, Kalmár Elzát elismerésben részesíti, igaz, némi fenntartással: „Kalmár Elzát egy fatönkben jól elgondolt kis szobra nem reprezentálja kellőleg”.
-Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Kőszobrait maga faragta. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan''', vagy a '''Lényegretörő Színház''' táncművészete.
+Grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket (például '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45910 Kaffka Margit]'''ét<code>→</code>), kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. A szegedi Dóm téren a Pantheon számára ő készítette Madách Imre szobrát. Kőszobrait maga faragta. Alkotásaiban az érzelemmel teli finom naturalizmus, a szecesszió és art deco egyaránt is egyaránt megfigyelhető, olykor a kubizmus és expresszionizmus egyes jegyei is nyomot hagynak rajtuk; az itáliai kora reneszánsz kisplasztikák éppúgy hatottak rá, mint '''Isadora Duncan<code>→</code>''', vagy a '''Lényegretörő Színház<code>→</code>''' táncművészete.
-Művészete egyik fő ihletője a tánc, a mozgás, kisplasztikáin egy-egy mozdulat elevenedik meg, hol finom dekorativitással, hol expresszív módon. Első táncos szobrát Isadora Duncan 1902-es pesti fellépésekor alkotta; a szecessziót és az art deco stílusát ötvöző kisplasztikái a korszak tánc- és mozdulatművészeti reformkísérleteinek egyedülálló dokumentumai.  A 20-as évek második felében a Palasovszky Ödön-féle Lényegretörő Színház előadásaihoz tervezett díszleteket és jelmezeket.
+Művészete egyik fő ihletője a tánc, a mozgás, kisplasztikáin egy-egy mozdulat elevenedik meg, hol finom dekorativitással, hol expresszív módon. Első táncos szobrát Isadora Duncan 1902-es pesti fellépésekor alkotta; a szecessziót és az art deco stílusát ötvöző kisplasztikái a korszak tánc- és mozdulatművészeti reformkísérleteinek egyedülálló dokumentumai.  A 20-as évek második felében a '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q245039 Palasovszky Ödön]'''-féle<code>→</code> Lényegretörő Színház előadásaihoz tervezett díszleteket és jelmezeket.
-Lánya Kövesházi Ágnes, a magyar avantgárd egyik legnevesebb táncosnője, mozdulatművésze, akinek alakjáról, mozgásáról, táncáról ugyancsak számos szobrot készített. A ''Csicsibua'' című keleti ihletésű táncelőadásról például (Új Föld-estek, 1927, táncosok: Kövesházi Kalmár Ágnes, Fazekas Judit (?), Fülöp Zsuzsi) kis, háromszögkompozíciójú szoborcsoportot alkotott (''Tánckompozíció''). Kövesházi Ágnes különleges táncruháit és sokszor a darab orientalista díszleteit is ő tervezte és valósította meg, köztük egy tűznyelveket ábrázoló ruhát, továbbá azt a lágy pliszékkel és hajtásokkal a test és a karok lüktető mozgását kiemelő leplet, amit lánya ún. ''Lélegző-tánc''ához viselt, és amelyet ő fotón és egyik híres szobrával is megörökített.
+Lánya '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q147581 Kövesházi Ágnes<code>→</code>]''', a magyar avantgárd egyik legnevesebb táncosnője, mozdulatművésze, akinek alakjáról, mozgásáról, táncáról ugyancsak számos szobrot készített. A ''Csicsibua'' című keleti ihletésű táncelőadásról például ('''Új Föld-estek<code>→</code>''', 1927, táncosok: Kövesházi Kalmár Ágnes, Fazekas Judit (?), Fülöp Zsuzsi) kis, háromszögkompozíciójú szoborcsoportot alkotott (''Tánckompozíció''). Kövesházi Ágnes különleges táncruháit és sokszor a darab orientalista díszleteit is ő tervezte és valósította meg, köztük egy tűznyelveket ábrázoló ruhát, továbbá azt a lágy pliszékkel és hajtásokkal a test és a karok lüktető mozgását kiemelő leplet, amit lánya ún. ''Lélegző-tánc''ához viselt, és amelyet ő fotón és egyik híres szobrával is megörökített.