Kaffka Margit - Revision history

DobásKata at 07:46, 24 February 2025

2025-02-24T07:46:00Z

DobásKata at 07:10, 24 February 2025

2025-02-24T07:10:34Z

DobásKata at 07:07, 24 February 2025

2025-02-24T07:07:55Z

DobásKata at 07:06, 24 February 2025

2025-02-24T07:06:58Z

BucsicsKatalin at 15:37, 3 January 2024

2024-01-03T15:37:08Z

BucsicsKatalin at 13:16, 15 September 2023

2023-09-15T13:16:47Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Kaffka Margit''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.): író, költő, polgári isk..."

2023-08-30T11:54:42Z

Created page with "'''Kaffka Margit''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.): író, költő, polgári isk..."

New page

'''Kaffka Margit''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.): író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A ''Nyugat'' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). ''A Tett'' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. Réti Irén egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi. (''Ma'', 1917/5) Kassák a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2)

Wirkmann Imre. „Kaffka Margit: Két nyár”. ''A Tett'' 2, 16. sz. (1916): 274.

Réti Irén. „Állomások”. ''Ma'' 2, 5. sz. (1917): 78–79.

Z. L. [Zilahi László?]. „Egy sírról”. ''Jövő'', 1922. december 10., 4.

Schöpflin Aladár. „Kaffka Margit”. ''Kortárs'' 1, 8. sz. (1948): 226.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 07:46, 24 February 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q45910\|Kaffka Margit]]''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Nyugat →]</code>''''' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). '''''A Tett<code>→</code>''''' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337202 Réti Irén]<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/R%C3%A9ti_Ir%C3%A9n →]</code>''' egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (''Ma'', 1917/5). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2).	+	'''[[Item:Q45910\|Kaffka Margit]]''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Nyugat →]</code>''''' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). '''''A Tett<code>→</code>''''' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337202 Réti Irén]<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/R%C3%A9ti_Ir%C3%A9n →]</code>''' egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (''Ma'', 1917/5). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2).

← Older revision		Revision as of 07:10, 24 February 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q45910\|Kaffka Margit]]''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Nyugat →]</code>''''' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). '''''A Tett<code>→</code>''''' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' '''Réti Irén<code>→</code>''' egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (''Ma'', 1917/5). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2).	+	'''[[Item:Q45910\|Kaffka Margit]]''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Nyugat →]</code>''''' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). '''''A Tett<code>→</code>''''' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337202 Réti Irén]<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/R%C3%A9ti_Ir%C3%A9n →]</code>''' egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (''Ma'', 1917/5). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2).

← Older revision		Revision as of 07:07, 24 February 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q45910\|Kaffka Margit]]''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]<code>→</code>''''' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). '''''A Tett<code>→</code>''''' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' '''Réti Irén<code>→</code>''' egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (''Ma'', 1917/5). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2).	+	'''[[Item:Q45910\|Kaffka Margit]]''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Nyugat →]</code>''''' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). '''''A Tett<code>→</code>''''' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' '''Réti Irén<code>→</code>''' egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (''Ma'', 1917/5). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2).

← Older revision		Revision as of 07:06, 24 February 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q45910\|Kaffka Margit]]''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A '''''Nyugat<code>→</code>''''' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). '''''A Tett<code>→</code>''''' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' '''Réti Irén<code>→</code>''' egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (''Ma'', 1917/5). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2).	+	'''[[Item:Q45910\|Kaffka Margit]]''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]<code>→</code>''''' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). '''''A Tett<code>→</code>''''' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' '''Réti Irén<code>→</code>''' egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (''Ma'', 1917/5). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2).

← Older revision		Revision as of 15:37, 3 January 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''Kaffka Margit''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A ''Nyugat'' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). ''A Tett'' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' Réti Irén egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi. (''Ma'', 1917/5) Kassák a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2)	+	'''[[Item:Q45910\|Kaffka Margit]]''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A '''''Nyugat<code>→</code>''''' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). '''''A Tett<code>→</code>''''' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' '''Réti Irén<code>→</code>''' egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (''Ma'', 1917/5). '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2).

← Older revision		Revision as of 13:16, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Kaffka Margit''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.): író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A ''Nyugat'' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). ''A Tett'' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. Réti Irén egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi. (''Ma'', 1917/5) Kassák a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2)	+	'''Kaffka Margit''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A ''Nyugat'' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). ''A Tett'' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' Réti Irén egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi. (''Ma'', 1917/5) Kassák a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2)
		+