Kázmér Ernő - Revision history

BucsicsKatalin at 20:35, 31 January 2025

2025-01-31T20:35:52Z

BucsicsKatalin at 12:51, 15 September 2023

2023-09-15T12:51:21Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Kázmér Ernő''' (Máramarossziget, 1892. október 5. – Belgrád környékén, 1941 áprilisa és júniusa körül): kritikus. Első komolyabb kritikáit ''A Hét''ben k..."

2023-08-30T11:57:02Z

Created page with "'''Kázmér Ernő''' (Máramarossziget, 1892. október 5. – Belgrád környékén, 1941 áprilisa és júniusa körül): kritikus. Első komolyabb kritikáit ''A Hét''ben k..."

New page

'''Kázmér Ernő''' (Máramarossziget, 1892. október 5. – Belgrád környékén, 1941 áprilisa és júniusa körül): kritikus. Első komolyabb kritikáit ''A Hét''ben közölte 1915-től, egyetlen kötete 1917-ben jelent meg (''Idegen portrék''). A Tanácsköztársaság után rövid időre letartóztatták, az 1920-as években Csehszlovákiában, az 1930-as években Jugoszláviában dolgozott (utóbbi helyen éveken át egy fűrésztelepen). Számos hírlapban és folyóiratban jelentette meg több száz, egészében a mai napig feltáratlan kritikai írását. ''A Tett''ben két (1916/4, 9), a ''MÁ''-ban egy (1919/4) írása jelent meg – a német regényexportról, Szemere György kötetéről, illetve Maxim Gorkijról. Mácza János az ''Idegen portrék''ról írt kritikában kiemelte a kötet változatosságát és érzékenységét, ugyanakkor úgy vélte, az érdekes portrék túl szubjektívek és nem nyitnak további perspektívákat. (''MA'', 1918/4) Kázmér Kassákot 1920-ban egy magánlevélben „pompás, erős európai írónak nevezte”, majd a szabadkai ''Napló''ba és a ''Kalangyá''ba is írt egyes műveiről (''A telep'', ''Egy ember élete''), amelyeket a valóságirodalom legfontosabb korabeli reprezentánsaiként emlegetett.

Kázmér Ernő. „A »Café Gröszenwahn« lelke. A német regényexporthoz”. ''A Tett'' 2, 4. sz. (1916): 121–122.

Kázmér Ernő. „Szemere György: Apró regények”. ''A Tett'' 2, 9. sz. (1916): 152.

Kázmér Ernő. „Maxim Gorkij”. ''MA'' 4, 4. sz. (1919): 68–70.

Mácza János. „Könyvekről. Kázmér Ernő: Idegen portrék”. ''MA'' 3, 4. sz. (1918): 51.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 20:35, 31 January 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''Kázmér Ernő''' ('''Máramarossziget''', 1892. október 5. – Belgrád környékén, 1941 áprilisa és júniusa körül): kritikus. Első komolyabb kritikáit ''A Hét''ben közölte 1915-től, egyetlen kötete 1917-ben jelent meg (''Idegen portrék''). A Tanácsköztársaság után rövid időre letartóztatták, az 1920-as években Csehszlovákiában, az 1930-as években Jugoszláviában dolgozott (utóbbi helyen éveken át egy fűrésztelepen). Számos hírlapban és folyóiratban jelentette meg több száz, egészében a mai napig feltáratlan kritikai írását. ''A Tett''ben két (1916/4, 9), a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' egy (1919/4) írása jelent meg – a német regényexportról, Szemere György kötetéről, illetve Maxim Gorkijról. Mácza János az ''Idegen portrék''ról írt kritikában kiemelte a kötet változatosságát és érzékenységét, ugyanakkor úgy vélte, az érdekes portrék túl szubjektívek és nem nyitnak további perspektívákat. (''Ma'', 1918/4) Kázmér Kassákot 1920-ban egy magánlevélben „pompás, erős európai írónak nevezte”, majd a szabadkai ''Napló''ba és a ''Kalangyá''ba is írt egyes műveiről ''(A telep'', ''Egy ember élete),'' amelyeket a valóságirodalom legfontosabb korabeli reprezentánsaiként emlegetett.	+	'''Kázmér Ernő''' ('''Máramarossziget''', 1892. október 5. – Belgrád környékén, 1941 áprilisa és júniusa körül): kritikus. Első komolyabb kritikáit ''A Hét''ben közölte 1915-től, egyetlen kötete 1917-ben jelent meg (''Idegen portrék''). A Tanácsköztársaság után rövid időre letartóztatták, az 1920-as években Csehszlovákiában, az 1930-as években Jugoszláviában dolgozott (utóbbi helyen éveken át egy fűrésztelepen). Számos hírlapban és folyóiratban jelentette meg több száz, egészében a mai napig feltáratlan kritikai írását. ''A Tett''ben két (1916/4, 9), a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' egy (1919/4) írása jelent meg – a német regényexportról, Szemere György kötetéről, illetve Maxim Gorkijról. '''[[Item:Q56512\|Mácza János]]<code>[[Mácza János\|→]]</code>''' az ''Idegen portrék''ról írt kritikában kiemelte a kötet változatosságát és érzékenységét, ugyanakkor úgy vélte, az érdekes portrék túl szubjektívek és nem nyitnak további perspektívákat. (''Ma'', 1918/4) Kázmér Kassákot 1920-ban egy magánlevélben „pompás, erős európai írónak nevezte”, majd a szabadkai ''Napló''ba és a ''Kalangyá''ba is írt egyes műveiről ''(A telep'', ''Egy ember élete),'' amelyeket a valóságirodalom legfontosabb korabeli reprezentánsaiként emlegetett.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Kázmér Ernő''' (Máramarossziget, 1892. október 5. – Belgrád környékén, 1941 áprilisa és júniusa körül): kritikus. Első komolyabb kritikáit ''A Hét''ben közölte 1915-től, egyetlen kötete 1917-ben jelent meg (''Idegen portrék''). A Tanácsköztársaság után rövid időre letartóztatták, az 1920-as években Csehszlovákiában, az 1930-as években Jugoszláviában dolgozott (utóbbi helyen éveken át egy fűrésztelepen). Számos hírlapban és folyóiratban jelentette meg több száz, egészében a mai napig feltáratlan kritikai írását. ''A Tett''ben két (1916/4, 9), a ''MÁ''-ban egy (1919/4) írása jelent meg – a német regényexportról, Szemere György kötetéről, illetve Maxim Gorkijról. Mácza János az ''Idegen portrék''ról írt kritikában kiemelte a kötet változatosságát és érzékenységét, ugyanakkor úgy vélte, az érdekes portrék túl szubjektívek és nem nyitnak további perspektívákat. (''MA'', 1918/4) Kázmér Kassákot 1920-ban egy magánlevélben „pompás, erős európai írónak nevezte”, majd a szabadkai ''Napló''ba és a ''Kalangyá''ba is írt egyes műveiről (''A telep'', ''Egy ember élete''), amelyeket a valóságirodalom legfontosabb korabeli reprezentánsaiként emlegetett.
+'''Kázmér Ernő''' ('''Máramarossziget''', 1892. október 5. – Belgrád környékén, 1941 áprilisa és júniusa körül): kritikus. Első komolyabb kritikáit ''A Hét''ben közölte 1915-től, egyetlen kötete 1917-ben jelent meg (''Idegen portrék''). A Tanácsköztársaság után rövid időre letartóztatták, az 1920-as években Csehszlovákiában, az 1930-as években Jugoszláviában dolgozott (utóbbi helyen éveken át egy fűrésztelepen). Számos hírlapban és folyóiratban jelentette meg több száz, egészében a mai napig feltáratlan kritikai írását. ''A Tett''ben két (1916/4, 9), a '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' egy (1919/4) írása jelent meg – a német regényexportról, Szemere György kötetéről, illetve Maxim Gorkijról. Mácza János az ''Idegen portrék''ról írt kritikában kiemelte a kötet változatosságát és érzékenységét, ugyanakkor úgy vélte, az érdekes portrék túl szubjektívek és nem nyitnak további perspektívákat. (''Ma'', 1918/4) Kázmér Kassákot 1920-ban egy magánlevélben „pompás, erős európai írónak nevezte”, majd a szabadkai ''Napló''ba és a ''Kalangyá''ba is írt egyes műveiről ''(A telep'', ''Egy ember élete),'' amelyeket a valóságirodalom legfontosabb korabeli reprezentánsaiként emlegetett.
@@ Line 6: / Line 7: @@
 Kázmér Ernő. „Szemere György: Apró regények”. ''A Tett'' 2, 9. sz. (1916): 152.
-Kázmér Ernő. „Maxim Gorkij”. ''MA'' 4, 4. sz. (1919): 68–70.
+Kázmér Ernő. „Maxim Gorkij”. ''Ma'' 4, 4. sz. (1919): 68–70.
-Mácza János. „Könyvekről. Kázmér Ernő: Idegen portrék”. ''MA'' 3, 4. sz. (1918): 51.
+Mácza János. „Könyvekről. Kázmér Ernő: Idegen portrék”. ''Ma'' 3, 4. sz. (1918): 51.
 [[Category:KASInet]]