Kárpáti Aurél - Revision history

BucsicsKatalin at 20:23, 31 January 2025

2025-01-31T20:23:53Z

BucsicsKatalin at 20:15, 31 January 2025

2025-01-31T20:15:03Z

BucsicsKatalin at 17:04, 28 February 2024

2024-02-28T17:04:42Z

BucsicsKatalin at 15:08, 3 January 2024

2024-01-03T15:08:15Z

BucsicsKatalin at 14:56, 15 September 2023

2023-09-15T14:56:18Z

BucsicsKatalin at 00:06, 8 September 2023

2023-09-08T00:06:11Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Kárpáti Aurél''' (Gungl Aurél Miklós, K. A., Carpaccio) (Cegléd, 1884. december 5.–Budapest, 1963. február 7.), színházi és irodalmi kritikus, író. Első kri..."

2023-08-23T15:46:11Z

Created page with "'''Kárpáti Aurél''' (Gungl Aurél Miklós, K. A., Carpaccio) (Cegléd, 1884. december 5.–Budapest, 1963. február 7.), színházi és irodalmi kritikus, író. Első kri..."

New page

'''Kárpáti Aurél''' (Gungl Aurél Miklós, K. A., Carpaccio) (Cegléd, 1884. december 5.–Budapest, 1963. február 7.), színházi és irodalmi kritikus, író.

Első kritikáját 19 évesen az ''Esztergom és vidéke'' közölte. Esztergomban végezte el a tanítóképzőt, utána a fővárosban lett újságíró, bár néhány évig tanított is. Eleinte versekkel, novellákkal, tárcákkal jelentkezett: 1909-ben ''Az én örökségem'' címmel verskötete, 1912-ben ''Éjszakai ballada'' címmel novelláskötete jelent meg, 1917-ben pedig a Nemzeti Színház bemutatta ''Kőműves Kelemen-''átiratát, melyet társszerzőként Vajda László jegyzett. 1910-ben a ''Kritika'' című folyóirat alapítója, 1912–1915 közt ''A Hét'' állandó munkatársa, 1922-től 1939-ig a ''Pesti Napló''é. Számos más lapban is jelentek meg írásai, a ''Nyugat'' is rendszeresen közölte. 1920-ban jelent meg első olyan kötete, melyben irodalmi leveleket, jegyzeteket gyűjtött össze, ezt 1928-ban ''A kétkedő kritikus'' című tanulmánykötet követte, majd számos másik (''A menekülő lélek'' 1935-ben; ''A színház drámája'' 1947-ben; ''Kultúra haláltánccal'' 1947-ben, ''Örök Shakespeare'' 1948-ban; ''Főpróba után'' 1956-ban; ''Színház'' 1959-ben; ''Tegnaptól máig'' 1961-ben). Továbbra is írt regényeket, novellákat, de egyre hangsúlyosabbá vált kritikusi munkássága.

A 30-as években vezetői-elnöki pozíciót vállalt a Vajda János Társaságban. 1945–1951 között az Írószövetség elnöke volt (Gergely Sándorral és Illyés Gyulával), 1948–1951 között a Színművészeti Főiskola tanára. Kétszer jutalmazták Baumgarten-díjjal (1929, 1936), 1960-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat.

A ''Ma'' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. Mácza János rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.

A „legszebb magyar folyóiratként” reklámozott ''Alkotás'' című folyóiratnak – melynek Kassák Lajos a felelős szerkesztője 1947-1948-ban – Kárpáti szerkesztője volt, a két évfolyamot megért lapban három írást közölt.

Kárpáti Aurél. „Örök színház”. ''Alkotás'' 1, 1–2. sz. (1947): 8–11.

Kárpáti Aurél. „Felelet (Madách Színház)”. ''Alkotás'' 1, 7–8. sz. (1947): 7–8.

Kárpáti Aurél. „A tegnap és a holnap drámája”. ''Alkotás'' 1, 7 – 8. sz. (1947): 13–16.

Mácza János. „Nemzeti Színház: Kőműves Kelemen”. ''Ma'' 2, 4. sz. (1917): 62.

Rubinyi Mózes. „Kárpáti Aurél”. ''Literatura'' 11, 1. sz. (1936): 20.
[[Category:KASInet]]

@@ Line 5: / Line 5: @@
 A 30-as években vezetői-elnöki pozíciót vállalt a Vajda János Társaságban. 1945–1951 között az Írószövetség elnöke volt (Gergely Sándorral és '''Illyés Gyulá'''val'''<code>→</code>'''), 1948–1951 között a Színművészeti Főiskola tanára. Kétszer jutalmazták Baumgarten-díjjal (1929, 1936), 1960-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat.
-A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. '''[[Item:Q56512|Mácza János]]<code>→</code>''' rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.
+A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. '''[[Item:Q56512|Mácza János]]<code>[[Mácza János|→]]</code>''' rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.
 A „legszebb magyar folyóiratként” reklámozott ''Alkotás'' című folyóiratnak – melynek '''[[Item:Q45937|Kassák Lajos]]<code>→</code>''' a felelős szerkesztője 1947–1948-ban – Kárpáti szerkesztője volt, a két évfolyamot megért lapban három írást közölt.

@@ Line 5: / Line 5: @@
 A 30-as években vezetői-elnöki pozíciót vállalt a Vajda János Társaságban. 1945–1951 között az Írószövetség elnöke volt (Gergely Sándorral és '''Illyés Gyulá'''val'''<code>→</code>'''), 1948–1951 között a Színművészeti Főiskola tanára. Kétszer jutalmazták Baumgarten-díjjal (1929, 1936), 1960-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat.
-A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. '''Mácza János<code>→</code>''' rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.
+A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. '''[[Item:Q56512|Mácza János]]<code>→</code>''' rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.
 A „legszebb magyar folyóiratként” reklámozott ''Alkotás'' című folyóiratnak – melynek '''[[Item:Q45937|Kassák Lajos]]<code>→</code>''' a felelős szerkesztője 1947–1948-ban – Kárpáti szerkesztője volt, a két évfolyamot megért lapban három írást közölt.

← Older revision		Revision as of 17:04, 28 February 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''Kárpáti Aurél''' (Gungl Aurél Miklós, K. A., Carpaccio) ('''Cegléd''', 1884. december 5. – '''Budapest''', 1963. február 7.), színházi és irodalmi kritikus, író.	+	'''[[Item:Q248191\|Kárpáti Aurél]]''' (Gungl Aurél Miklós, K. A., Carpaccio) ('''Cegléd''', 1884. december 5. – '''Budapest''', 1963. február 7.), színházi és irodalmi kritikus, író.

	Első kritikáját 19 évesen az ''Esztergom és vidéke'' közölte. Esztergomban végezte el a tanítóképzőt, utána a fővárosban lett újságíró, bár néhány évig tanított is. Eleinte versekkel, novellákkal, tárcákkal jelentkezett: 1909-ben ''Az én örökségem'' címmel verskötete, 1912-ben ''Éjszakai ballada'' címmel novelláskötete jelent meg, 1917-ben pedig a Nemzeti Színház bemutatta ''Kőműves Kelemen-''átiratát, melyet társszerzőként '''Vajda László<code>→</code>''' jegyzett. 1910-ben a ''Kritika'' című folyóirat alapítója, 1912–1915 közt '''''A Hét<code>→</code>''''' állandó munkatársa, 1922-től 1939-ig a ''Pesti Napló''é. Számos más lapban is jelentek meg írásai, a '''''Nyugat<code>→</code>''''' is rendszeresen közölte. 1920-ban jelent meg első olyan kötete, melyben irodalmi leveleket, jegyzeteket gyűjtött össze, ezt 1928-ban ''A kétkedő kritikus'' című tanulmánykötet követte, majd számos másik (''A menekülő lélek'' 1935-ben; ''A színház drámája'' 1947-ben; ''Kultúra haláltánccal'' 1947-ben, ''Örök Shakespeare'' 1948-ban; ''Főpróba után'' 1956-ban; ''Színház'' 1959-ben; ''Tegnaptól máig'' 1961-ben). Továbbra is írt regényeket, novellákat, de egyre hangsúlyosabbá vált kritikusi munkássága.		Első kritikáját 19 évesen az ''Esztergom és vidéke'' közölte. Esztergomban végezte el a tanítóképzőt, utána a fővárosban lett újságíró, bár néhány évig tanított is. Eleinte versekkel, novellákkal, tárcákkal jelentkezett: 1909-ben ''Az én örökségem'' címmel verskötete, 1912-ben ''Éjszakai ballada'' címmel novelláskötete jelent meg, 1917-ben pedig a Nemzeti Színház bemutatta ''Kőműves Kelemen-''átiratát, melyet társszerzőként '''Vajda László<code>→</code>''' jegyzett. 1910-ben a ''Kritika'' című folyóirat alapítója, 1912–1915 közt '''''A Hét<code>→</code>''''' állandó munkatársa, 1922-től 1939-ig a ''Pesti Napló''é. Számos más lapban is jelentek meg írásai, a '''''Nyugat<code>→</code>''''' is rendszeresen közölte. 1920-ban jelent meg első olyan kötete, melyben irodalmi leveleket, jegyzeteket gyűjtött össze, ezt 1928-ban ''A kétkedő kritikus'' című tanulmánykötet követte, majd számos másik (''A menekülő lélek'' 1935-ben; ''A színház drámája'' 1947-ben; ''Kultúra haláltánccal'' 1947-ben, ''Örök Shakespeare'' 1948-ban; ''Főpróba után'' 1956-ban; ''Színház'' 1959-ben; ''Tegnaptól máig'' 1961-ben). Továbbra is írt regényeket, novellákat, de egyre hangsúlyosabbá vált kritikusi munkássága.

← Older revision		Revision as of 15:08, 3 January 2024
Line 7:		Line 7:
	A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. '''Mácza János<code>→</code>''' rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.		A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. '''Mácza János<code>→</code>''' rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.

−	A „legszebb magyar folyóiratként” reklámozott ''Alkotás'' című folyóiratnak – melynek Kassák Lajos a felelős szerkesztője ~~19471948~~-ban – Kárpáti szerkesztője volt, a két évfolyamot megért lapban három írást közölt.	+	A „legszebb magyar folyóiratként” reklámozott ''Alkotás'' című folyóiratnak – melynek '''[[Item:Q45937\|Kassák Lajos]]<code>→</code>''' a felelős szerkesztője 1947–1948-ban – Kárpáti szerkesztője volt, a két évfolyamot megért lapban három írást közölt.

@@ Line 5: / Line 5: @@
 A 30-as években vezetői-elnöki pozíciót vállalt a Vajda János Társaságban. 1945–1951 között az Írószövetség elnöke volt (Gergely Sándorral és '''Illyés Gyulá'''val'''<code>→</code>'''), 1948–1951 között a Színművészeti Főiskola tanára. Kétszer jutalmazták Baumgarten-díjjal (1929, 1936), 1960-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat.
-A '''''Ma<code>→</code>''''' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. '''Mácza János<code>→</code>''' rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.
+A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. '''Mácza János<code>→</code>''' rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.
 A „legszebb magyar folyóiratként” reklámozott ''Alkotás'' című folyóiratnak – melynek Kassák Lajos a felelős szerkesztője 19471948-ban – Kárpáti szerkesztője volt, a két évfolyamot megért lapban három írást közölt.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Kárpáti Aurél''' (Gungl Aurél Miklós, K. A., Carpaccio) (Cegléd, 1884. december 5.–Budapest, 1963. február 7.), színházi és irodalmi kritikus, író.
+'''Kárpáti Aurél''' (Gungl Aurél Miklós, K. A., Carpaccio) ('''Cegléd''', 1884. december 5. – '''Budapest''', 1963. február 7.), színházi és irodalmi kritikus, író.
-Első kritikáját 19 évesen az ''Esztergom és vidéke'' közölte. Esztergomban végezte el a tanítóképzőt, utána a fővárosban lett újságíró, bár néhány évig tanított is. Eleinte versekkel, novellákkal, tárcákkal jelentkezett: 1909-ben ''Az én örökségem'' címmel verskötete, 1912-ben ''Éjszakai ballada'' címmel novelláskötete jelent meg, 1917-ben pedig a Nemzeti Színház bemutatta ''Kőműves Kelemen-''átiratát, melyet társszerzőként Vajda László jegyzett. 1910-ben a ''Kritika'' című folyóirat alapítója, 1912–1915 közt ''A Hét'' állandó munkatársa, 1922-től 1939-ig a ''Pesti Napló''é. Számos más lapban is jelentek meg írásai, a ''Nyugat'' is rendszeresen közölte. 1920-ban jelent meg első olyan kötete, melyben irodalmi leveleket, jegyzeteket gyűjtött össze, ezt 1928-ban ''A kétkedő kritikus'' című tanulmánykötet követte, majd számos másik (''A menekülő lélek'' 1935-ben; ''A színház drámája'' 1947-ben; ''Kultúra haláltánccal'' 1947-ben, ''Örök Shakespeare'' 1948-ban; ''Főpróba után'' 1956-ban; ''Színház'' 1959-ben; ''Tegnaptól máig'' 1961-ben). Továbbra is írt regényeket, novellákat, de egyre hangsúlyosabbá vált kritikusi munkássága.
+Első kritikáját 19 évesen az ''Esztergom és vidéke'' közölte. Esztergomban végezte el a tanítóképzőt, utána a fővárosban lett újságíró, bár néhány évig tanított is. Eleinte versekkel, novellákkal, tárcákkal jelentkezett: 1909-ben ''Az én örökségem'' címmel verskötete, 1912-ben ''Éjszakai ballada'' címmel novelláskötete jelent meg, 1917-ben pedig a Nemzeti Színház bemutatta ''Kőműves Kelemen-''átiratát, melyet társszerzőként '''Vajda László<code>→</code>''' jegyzett. 1910-ben a ''Kritika'' című folyóirat alapítója, 1912–1915 közt '''''A Hét<code>→</code>''''' állandó munkatársa, 1922-től 1939-ig a ''Pesti Napló''é. Számos más lapban is jelentek meg írásai, a '''''Nyugat<code>→</code>''''' is rendszeresen közölte. 1920-ban jelent meg első olyan kötete, melyben irodalmi leveleket, jegyzeteket gyűjtött össze, ezt 1928-ban ''A kétkedő kritikus'' című tanulmánykötet követte, majd számos másik (''A menekülő lélek'' 1935-ben; ''A színház drámája'' 1947-ben; ''Kultúra haláltánccal'' 1947-ben, ''Örök Shakespeare'' 1948-ban; ''Főpróba után'' 1956-ban; ''Színház'' 1959-ben; ''Tegnaptól máig'' 1961-ben). Továbbra is írt regényeket, novellákat, de egyre hangsúlyosabbá vált kritikusi munkássága.
-A 30-as években vezetői-elnöki pozíciót vállalt a Vajda János Társaságban. 1945–1951 között az Írószövetség elnöke volt (Gergely Sándorral és Illyés Gyulával), 1948–1951 között a Színművészeti Főiskola tanára. Kétszer jutalmazták Baumgarten-díjjal (1929, 1936), 1960-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat.
+A 30-as években vezetői-elnöki pozíciót vállalt a Vajda János Társaságban. 1945–1951 között az Írószövetség elnöke volt (Gergely Sándorral és '''Illyés Gyulá'''val'''<code>→</code>'''), 1948–1951 között a Színművészeti Főiskola tanára. Kétszer jutalmazták Baumgarten-díjjal (1929, 1936), 1960-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat.
-A ''Ma'' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. Mácza János rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.
+A '''''Ma<code>→</code>''''' egyik színikritikája beszámol arról a ''Kőműves Kelemen'' előadásról, amely Kárpátinak Vajda Lászlóval közös írói munkája. '''Mácza János<code>→</code>''' rendkívüli módon elmarasztalja a szerzők munkáját, szerinte sem tragikumot, sem mai színpadszerűséget nem tudtak az egyébként remek anyagból színpadra vinni, a színészeknek így nem lehetett alkalmuk alakításra, a rendezést (Hevesi Sándor) közepesnek tartja, csak a harmadik felvonás díszletét dicséri meg.