Kádár (Karr) Erzsébet - Revision history

BucsicsKatalin at 11:59, 22 April 2025

2025-04-22T11:59:18Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Kádár Erzsébet to Kádár (Karr) Erzsébet

2025-04-22T11:59:00Z

BucsicsKatalin moved page Kádár Erzsébet to Kádár (Karr) Erzsébet

BucsicsKatalin at 13:22, 5 December 2023

2023-12-05T13:22:52Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:00, 18 August 2023

2023-08-18T13:00:13Z

HorváthMárjánovicsDiána at 12:59, 18 August 2023

2023-08-18T12:59:05Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Kádár Erzsébet''' (Elisabeth Karr, Kádár-Karr Erzsébet) (Budapest, 1898. május 14. – Budapest, 1960. szeptember 20.), magyar költő, író, publicista, forgatók..."

2023-08-17T13:26:16Z

Created page with "'''Kádár Erzsébet''' (Elisabeth Karr, Kádár-Karr Erzsébet) (Budapest, 1898. május 14. – Budapest, 1960. szeptember 20.), magyar költő, író, publicista, forgatók..."

New page

'''Kádár Erzsébet''' (Elisabeth Karr, Kádár-Karr Erzsébet) (Budapest, 1898. május 14. – Budapest, 1960. szeptember 20.), magyar költő, író, publicista, forgatókönyvíró. Nem azonos a ''Nyugat''ban publikáló Kádár Erzsébet novellaíróval.

Az iparirajz-iskolát kezdi el, majd beiratkozik az orvosi egyetemre, de ott csak egy évet teljesít. Baloldali elkötelezettségű már kamaszkorától kezdve, 1918-tól tagja a Magyar Kommunista Pártnak, a Tanácsköztársaság alatt ifjúmunkás szervező a Közoktatási Népbiztosságon. A ''Má''ban több ízben publikál verseket (későbbi férjével, Székely Jánossal együtt csatlakozik a laphoz). A lapban 1918-1919-ben jelennek meg költeményei, de van köztük 1916-os keltezésű is. Alapszituációjuk gyakran – aktivista szellemben – a jobbá tevés gesztusa. Többnyire vitalitást tükröznek, az életenergia kitöréséről, az ebből másoknak is adni tudás képességéről szólnak ''(Levegőre!)'', vagy ez a vitalitás olyan mozgásként jelentkezik, amely a tájat is formálni képes ''(Nézd)''. Más költeményei ''(Versek 1-2.)'' mintha az agorafóbia legyőzését ábrázolnák vagy egy ünnepi pillanat megélését ''(Eső után)''. Máshol szinte vizualizálja a dinamikát, az erőkihasználást, vagy fordítva, mintha egy avantgárd (feltehetőleg absztrakt) festményt tenne át szövegiségbe. ''Mi volt ez?'' című darabja akár ''ekphraszisz''ként, akár absztrakt erődinamikai verstanulmányként is értelmezhető. Fiatalkorától szilárd politikai véleménye a ''Má''ban szinte egyáltalán nem hagyott nyomot, lírája inkább az elvont aktivizmushoz-expresszionizmushoz köthető. ''Ma''-korszaka után is egy jó ideig nagyrészt az avantgárd versnyelvet használja (kivéve szerelmi líráját), később könnyen követhető, világosan megfogalmazott költeményeket írt lényegesen klasszikusabb formában.

Férjét követve 1922-ben Németországba emigrál. Kis ideig még magyarul alkot, s lírát, később átvált a német nyelvre és a prózára. Berlinben a Prometheus Filmgesellschaft és az Ufa (Universum Film), továbbá a német kommunista párt részére készít antimilitarista forgatókönyveket, illetve filmeket rendez. A párt lapjánál, a ''Die Rote Fahné''nál, illetve a ''Welt am Abend''nél munkatársként is tevékenykedik, továbbá az ''Illustrierte Neue Welt'' szerkesztője. Zsidó származása miatt Hitler uralomra jutásakor vizsgálati fogságba kerül, majd elhagyja Németországot, Párizsban lesz újságíró baloldali lapoknál (''Inprekkor'', ''Rundschau''), de szerepel Henri Barbusse ''Monde'' című lapjában is. ''Alles ist umgekehrt'' című, önéletrajzi elemeket is tartalmazó regényéért 1937-ben megkapja az emigráns német (!) íróknak járó Heine-díjat, Döblin és Brecht is személyesen látogat el hozzá. Magyarul viszont csak 1958-ban, húszéves késéssel jelenik meg a regény ''Gyönyörű ősz'' címmel – életében ez az egyetlen Magyarországon kiadott könyve.

Párizsban is németül ír, főként prózát (novellát, regényt), illetve dialógus formájú műveket (drámát és forgatókönyvet). Hitler párizsi bevonulása után áttelepül Angliába. 1948-ban tér vissza Magyarországra, ahol baloldaliként fontos pozíciókat kap, a Magyar Külügyminisztérium sajtóosztályán alkalmazzák, később filmgyári lektor.

Kádár Erzsébet. „Eső után”. ''Ma'' 3, 10. sz. (1918): 116.

Kádár Erzsébet. „Levegőre! (R.Gy-nek.)”. ''Ma'' 4, 2. sz. (1919): 26.

Kádár Erzsébet. „Mérésre perdülőben”. ''Ma'' 3, 10. sz. (1918): 116.

Kádár Erzsébet. „Mi volt ez?” ''Ma'' 3, 5. sz. (1918): 56.

Kádár Erzsébet. „Nézd!” ''Ma'' 4, 4. sz. (1919): 63.

Kádár Erzsébet. „Úgy nem kell”. ''Ma'' 3, 10. sz. (1918): 116.

Kádár Erzsébet. „Versek I-II”. ''Ma'' 3, 2. sz. (1918): 26.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 11:59, 22 April 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146914 Kádár Erzsébet]''' (Elisabeth Karr, Kádár-Karr Erzsébet) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1898. május 14. – Budapest, 1960. szeptember 20.), magyar költő, író, publicista, forgatókönyvíró. Nem azonos a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]'''''ban<code>→</code> publikáló Kádár Erzsébet novellaíróval.	+	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146914 Kádár (Karr) Erzsébet]''' (Elisabeth Karr, Kádár-Karr Erzsébet) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1898. május 14. – Budapest, 1960. szeptember 20.), magyar költő, író, publicista, forgatókönyvíró. Nem azonos a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]'''''ban<code>→</code> publikáló Kádár Erzsébet novellaíróval.

	Az iparirajz-iskolát kezdi el, majd beiratkozik az orvosi egyetemre, de ott csak egy évet teljesít. Baloldali elkötelezettségű már kamaszkorától kezdve, 1918-tól tagja a '''Magyar Kommunista Párt'''nak<code>→</code>, a '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' alatt ifjúmunkás szervező a Közoktatási Népbiztosságon. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code> több ízben publikál verseket (későbbi férjével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]'''sal<code>[[Székely János\|→]]</code> együtt csatlakozik a laphoz). A lapban 1918-1919-ben jelennek meg költeményei, de van köztük 1916-os keltezésű is. Alapszituációjuk gyakran – aktivista szellemben – a jobbá tevés gesztusa. Többnyire vitalitást tükröznek, az életenergia kitöréséről, az ebből másoknak is adni tudás képességéről szólnak ''(Levegőre!)'', vagy ez a vitalitás olyan mozgásként jelentkezik, amely a tájat is formálni képes ''(Nézd)''. Más költeményei ''(Versek 1–2.)'' mintha az agorafóbia legyőzését ábrázolnák vagy egy ünnepi pillanat megélését ''(Eső után)''. Máshol szinte vizualizálja a dinamikát, az erőkihasználást, vagy fordítva, mintha egy avantgárd (feltehetőleg absztrakt) festményt tenne át szövegiségbe. ''Mi volt ez?'' című darabja akár ''ekphraszisz''ként, akár absztrakt erődinamikai verstanulmányként is értelmezhető. Fiatalkorától szilárd politikai véleménye a ''Má''ban szinte egyáltalán nem hagyott nyomot, lírája inkább az elvont aktivizmushoz-expresszionizmushoz köthető. ''Ma''-korszaka után is egy jó ideig nagyrészt az avantgárd versnyelvet használja (kivéve szerelmi líráját), később könnyen követhető, világosan megfogalmazott költeményeket írt lényegesen klasszikusabb formában.		Az iparirajz-iskolát kezdi el, majd beiratkozik az orvosi egyetemre, de ott csak egy évet teljesít. Baloldali elkötelezettségű már kamaszkorától kezdve, 1918-tól tagja a '''Magyar Kommunista Párt'''nak<code>→</code>, a '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' alatt ifjúmunkás szervező a Közoktatási Népbiztosságon. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code> több ízben publikál verseket (későbbi férjével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]'''sal<code>[[Székely János\|→]]</code> együtt csatlakozik a laphoz). A lapban 1918-1919-ben jelennek meg költeményei, de van köztük 1916-os keltezésű is. Alapszituációjuk gyakran – aktivista szellemben – a jobbá tevés gesztusa. Többnyire vitalitást tükröznek, az életenergia kitöréséről, az ebből másoknak is adni tudás képességéről szólnak ''(Levegőre!)'', vagy ez a vitalitás olyan mozgásként jelentkezik, amely a tájat is formálni képes ''(Nézd)''. Más költeményei ''(Versek 1–2.)'' mintha az agorafóbia legyőzését ábrázolnák vagy egy ünnepi pillanat megélését ''(Eső után)''. Máshol szinte vizualizálja a dinamikát, az erőkihasználást, vagy fordítva, mintha egy avantgárd (feltehetőleg absztrakt) festményt tenne át szövegiségbe. ''Mi volt ez?'' című darabja akár ''ekphraszisz''ként, akár absztrakt erődinamikai verstanulmányként is értelmezhető. Fiatalkorától szilárd politikai véleménye a ''Má''ban szinte egyáltalán nem hagyott nyomot, lírája inkább az elvont aktivizmushoz-expresszionizmushoz köthető. ''Ma''-korszaka után is egy jó ideig nagyrészt az avantgárd versnyelvet használja (kivéve szerelmi líráját), később könnyen követhető, világosan megfogalmazott költeményeket írt lényegesen klasszikusabb formában.

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146914 Kádár Erzsébet]''' (Elisabeth Karr, Kádár-Karr Erzsébet) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1898. május 14. – Budapest, 1960. szeptember 20.), magyar költő, író, publicista, forgatókönyvíró. Nem azonos a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]'''''ban<code>→</code> publikáló Kádár Erzsébet novellaíróval.
-Az iparirajz-iskolát kezdi el, majd beiratkozik az orvosi egyetemre, de ott csak egy évet teljesít. Baloldali elkötelezettségű már kamaszkorától kezdve, 1918-tól tagja a '''Magyar Kommunista Párt'''nak<code>→</code>, a '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' alatt ifjúmunkás szervező a Közoktatási Népbiztosságon. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code> több ízben publikál verseket (későbbi férjével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]'''sal<code>→</code> együtt csatlakozik a laphoz). A lapban 1918-1919-ben jelennek meg költeményei, de van köztük 1916-os keltezésű is. Alapszituációjuk gyakran – aktivista szellemben – a jobbá tevés gesztusa. Többnyire vitalitást tükröznek, az életenergia kitöréséről, az ebből másoknak is adni tudás képességéről szólnak ''(Levegőre!)'', vagy ez a vitalitás olyan mozgásként jelentkezik, amely a tájat is formálni képes ''(Nézd)''. Más költeményei ''(Versek 1–2.)'' mintha az agorafóbia legyőzését ábrázolnák vagy egy ünnepi pillanat megélését ''(Eső után)''. Máshol szinte vizualizálja a dinamikát, az erőkihasználást, vagy fordítva, mintha egy avantgárd (feltehetőleg absztrakt) festményt tenne át szövegiségbe. ''Mi volt ez?'' című darabja akár ''ekphraszisz''ként, akár absztrakt erődinamikai verstanulmányként is értelmezhető.  Fiatalkorától szilárd politikai véleménye a ''Má''ban szinte egyáltalán nem hagyott nyomot, lírája inkább az elvont aktivizmushoz-expresszionizmushoz köthető.  ''Ma''-korszaka után is egy jó ideig nagyrészt az avantgárd versnyelvet használja (kivéve szerelmi líráját), később könnyen követhető, világosan megfogalmazott költeményeket írt lényegesen klasszikusabb formában.
+Az iparirajz-iskolát kezdi el, majd beiratkozik az orvosi egyetemre, de ott csak egy évet teljesít. Baloldali elkötelezettségű már kamaszkorától kezdve, 1918-tól tagja a '''Magyar Kommunista Párt'''nak<code>→</code>, a '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' alatt ifjúmunkás szervező a Közoktatási Népbiztosságon. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code> több ízben publikál verseket (későbbi férjével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]'''sal<code>[[Székely János|→]]</code> együtt csatlakozik a laphoz). A lapban 1918-1919-ben jelennek meg költeményei, de van köztük 1916-os keltezésű is. Alapszituációjuk gyakran – aktivista szellemben – a jobbá tevés gesztusa. Többnyire vitalitást tükröznek, az életenergia kitöréséről, az ebből másoknak is adni tudás képességéről szólnak ''(Levegőre!)'', vagy ez a vitalitás olyan mozgásként jelentkezik, amely a tájat is formálni képes ''(Nézd)''. Más költeményei ''(Versek 1–2.)'' mintha az agorafóbia legyőzését ábrázolnák vagy egy ünnepi pillanat megélését ''(Eső után)''. Máshol szinte vizualizálja a dinamikát, az erőkihasználást, vagy fordítva, mintha egy avantgárd (feltehetőleg absztrakt) festményt tenne át szövegiségbe. ''Mi volt ez?'' című darabja akár ''ekphraszisz''ként, akár absztrakt erődinamikai verstanulmányként is értelmezhető.  Fiatalkorától szilárd politikai véleménye a ''Má''ban szinte egyáltalán nem hagyott nyomot, lírája inkább az elvont aktivizmushoz-expresszionizmushoz köthető.  ''Ma''-korszaka után is egy jó ideig nagyrészt az avantgárd versnyelvet használja (kivéve szerelmi líráját), később könnyen követhető, világosan megfogalmazott költeményeket írt lényegesen klasszikusabb formában.
 Férjét követve 1922-ben Németországba emigrál. Kis ideig még magyarul alkot, s lírát, később átvált a német nyelvre és a prózára. Berlinben a Prometheus Filmgesellschaft és az Ufa (Universum Film), továbbá a német kommunista párt részére készít antimilitarista forgatókönyveket, illetve filmeket rendez. A párt lapjánál, a ''Die Rote Fahné''nál, illetve a ''Welt am Abend''nél munkatársként is tevékenykedik, továbbá az ''Illustrierte Neue Welt'' szerkesztője. Zsidó származása miatt Hitler uralomra jutásakor vizsgálati fogságba kerül, majd elhagyja Németországot, Párizsban lesz újságíró baloldali lapoknál (''Inprekkor'', ''Rundschau''), de szerepel '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q306 Henri Barbusse]'''<code>→</code> ''Monde'' című lapjában is. ''Alles ist umgekehrt'' című, önéletrajzi elemeket is tartalmazó regényéért 1937-ben megkapja az emigráns német (!) íróknak járó Heine-díjat, '''Döblin<code>→</code>''' és Brecht is személyesen látogat el hozzá. Magyarul viszont csak 1958-ban, húszéves késéssel jelenik meg a regény ''Gyönyörű ősz'' címmel – életében ez az egyetlen Magyarországon kiadott könyve.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146914 Kádár Erzsébet]''' (Elisabeth Karr, Kádár-Karr Erzsébet) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1898. május 14. – Budapest, 1960. szeptember 20.), magyar költő, író, publicista, forgatókönyvíró. Nem azonos a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]'''''ban publikáló Kádár Erzsébet novellaíróval.
+'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146914 Kádár Erzsébet]''' (Elisabeth Karr, Kádár-Karr Erzsébet) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1898. május 14. – Budapest, 1960. szeptember 20.), magyar költő, író, publicista, forgatókönyvíró. Nem azonos a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]'''''ban<code>→</code> publikáló Kádár Erzsébet novellaíróval.
-Az iparirajz-iskolát kezdi el, majd beiratkozik az orvosi egyetemre, de ott csak egy évet teljesít. Baloldali elkötelezettségű már kamaszkorától kezdve, 1918-tól tagja a '''Magyar Kommunista Párt'''nak, a '''Tanácsköztársaság''' alatt ifjúmunkás szervező a Közoktatási Népbiztosságon. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban több ízben publikál verseket (későbbi férjével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]'''sal együtt csatlakozik a laphoz). A lapban 1918-1919-ben jelennek meg költeményei, de van köztük 1916-os keltezésű is. Alapszituációjuk gyakran – aktivista szellemben – a jobbá tevés gesztusa. Többnyire vitalitást tükröznek, az életenergia kitöréséről, az ebből másoknak is adni tudás képességéről szólnak ''(Levegőre!)'', vagy ez a vitalitás olyan mozgásként jelentkezik, amely a tájat is formálni képes ''(Nézd)''. Más költeményei ''(Versek 1–2.)'' mintha az agorafóbia legyőzését ábrázolnák vagy egy ünnepi pillanat megélését ''(Eső után)''. Máshol szinte vizualizálja a dinamikát, az erőkihasználást, vagy fordítva, mintha egy avantgárd (feltehetőleg absztrakt) festményt tenne át szövegiségbe. ''Mi volt ez?'' című darabja akár ''ekphraszisz''ként, akár absztrakt erődinamikai verstanulmányként is értelmezhető.  Fiatalkorától szilárd politikai véleménye a ''Má''ban szinte egyáltalán nem hagyott nyomot, lírája inkább az elvont aktivizmushoz-expresszionizmushoz köthető.  ''Ma''-korszaka után is egy jó ideig nagyrészt az avantgárd versnyelvet használja (kivéve szerelmi líráját), később könnyen követhető, világosan megfogalmazott költeményeket írt lényegesen klasszikusabb formában.
+Az iparirajz-iskolát kezdi el, majd beiratkozik az orvosi egyetemre, de ott csak egy évet teljesít. Baloldali elkötelezettségű már kamaszkorától kezdve, 1918-tól tagja a '''Magyar Kommunista Párt'''nak<code>→</code>, a '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' alatt ifjúmunkás szervező a Közoktatási Népbiztosságon. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ban<code>→</code> több ízben publikál verseket (későbbi férjével, '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334153 Székely János]'''sal<code>→</code> együtt csatlakozik a laphoz). A lapban 1918-1919-ben jelennek meg költeményei, de van köztük 1916-os keltezésű is. Alapszituációjuk gyakran – aktivista szellemben – a jobbá tevés gesztusa. Többnyire vitalitást tükröznek, az életenergia kitöréséről, az ebből másoknak is adni tudás képességéről szólnak ''(Levegőre!)'', vagy ez a vitalitás olyan mozgásként jelentkezik, amely a tájat is formálni képes ''(Nézd)''. Más költeményei ''(Versek 1–2.)'' mintha az agorafóbia legyőzését ábrázolnák vagy egy ünnepi pillanat megélését ''(Eső után)''. Máshol szinte vizualizálja a dinamikát, az erőkihasználást, vagy fordítva, mintha egy avantgárd (feltehetőleg absztrakt) festményt tenne át szövegiségbe. ''Mi volt ez?'' című darabja akár ''ekphraszisz''ként, akár absztrakt erődinamikai verstanulmányként is értelmezhető.  Fiatalkorától szilárd politikai véleménye a ''Má''ban szinte egyáltalán nem hagyott nyomot, lírája inkább az elvont aktivizmushoz-expresszionizmushoz köthető.  ''Ma''-korszaka után is egy jó ideig nagyrészt az avantgárd versnyelvet használja (kivéve szerelmi líráját), később könnyen követhető, világosan megfogalmazott költeményeket írt lényegesen klasszikusabb formában.
-Férjét követve 1922-ben Németországba emigrál. Kis ideig még magyarul alkot, s lírát, később átvált a német nyelvre és a prózára. Berlinben a Prometheus Filmgesellschaft és az Ufa (Universum Film), továbbá a német kommunista párt részére készít antimilitarista forgatókönyveket, illetve filmeket rendez. A párt lapjánál, a ''Die Rote Fahné''nál, illetve a ''Welt am Abend''nél munkatársként is tevékenykedik, továbbá az ''Illustrierte Neue Welt'' szerkesztője. Zsidó származása miatt Hitler uralomra jutásakor vizsgálati fogságba kerül, majd elhagyja Németországot, Párizsban lesz újságíró baloldali lapoknál (''Inprekkor'', ''Rundschau''), de szerepel '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q306 Henri Barbusse]''' ''Monde'' című lapjában is. ''Alles ist umgekehrt'' című, önéletrajzi elemeket is tartalmazó regényéért 1937-ben megkapja az emigráns német (!) íróknak járó Heine-díjat, '''Döblin''' és Brecht is személyesen látogat el hozzá. Magyarul viszont csak 1958-ban, húszéves késéssel jelenik meg a regény ''Gyönyörű ősz'' címmel – életében ez az egyetlen Magyarországon kiadott könyve.
+Férjét követve 1922-ben Németországba emigrál. Kis ideig még magyarul alkot, s lírát, később átvált a német nyelvre és a prózára. Berlinben a Prometheus Filmgesellschaft és az Ufa (Universum Film), továbbá a német kommunista párt részére készít antimilitarista forgatókönyveket, illetve filmeket rendez. A párt lapjánál, a ''Die Rote Fahné''nál, illetve a ''Welt am Abend''nél munkatársként is tevékenykedik, továbbá az ''Illustrierte Neue Welt'' szerkesztője. Zsidó származása miatt Hitler uralomra jutásakor vizsgálati fogságba kerül, majd elhagyja Németországot, Párizsban lesz újságíró baloldali lapoknál (''Inprekkor'', ''Rundschau''), de szerepel '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q306 Henri Barbusse]'''<code>→</code> ''Monde'' című lapjában is. ''Alles ist umgekehrt'' című, önéletrajzi elemeket is tartalmazó regényéért 1937-ben megkapja az emigráns német (!) íróknak járó Heine-díjat, '''Döblin<code>→</code>''' és Brecht is személyesen látogat el hozzá. Magyarul viszont csak 1958-ban, húszéves késéssel jelenik meg a regény ''Gyönyörű ősz'' címmel – életében ez az egyetlen Magyarországon kiadott könyve.
 Párizsban is németül ír, főként prózát (novellát, regényt), illetve dialógus formájú műveket (drámát és forgatókönyvet). Hitler párizsi bevonulása után áttelepül Angliába. 1948-ban tér vissza Magyarországra, ahol baloldaliként fontos pozíciókat kap, a Magyar Külügyminisztérium sajtóosztályán alkalmazzák, később filmgyári lektor.

← Older revision	Revision as of 11:59, 22 April 2025
(No difference)