Item:Q469712 - Revision history

BobákBarbara: /* wbsetclaim-update:2||1 */ Property:P18: "Egy 215 x 385 mm nagyságú papírlap egyik oldalán ,,Petőfi Sándor" aláírással. Hasonmása: VP II. 122/123. között. A költemény Egressy Gábor szavalókönyvéből származik (OSZK Kt. Fol. Hung. 1754.). Mindezt maga a színész rögzítette az általa készített Km1-en: ,,E verset az elhunyt költő 1847ben irta, emlékkönyvembe..." Rájegyzését egy ismeretlen megerősítette, uo.: ,,Az eredeti ennek [ti. Egressynek] birtokában van." Gyulai Pál az első...

2024-01-19T20:34:04Z

‎Changed claim: annotation (P18): "Egy 215 x 385 mm nagyságú papírlap egyik oldalán ,,Petőfi Sándor" aláírással. Hasonmása: VP II. 122/123. között. A költemény Egressy Gábor szavalókönyvéből származik (OSZK Kt. Fol. Hung. 1754.). Mindezt maga a színész rögzítette az általa készített Km1-en: ,,E <költemény> verset az elhunyt költő 1847ben irta, emlékkönyvembe..." Rájegyzését egy ismeretlen megerősítette, uo.: ,,Az eredeti ennek [ti. Egressynek] birtokában van." Gyulai Pál az első...

BobákBarbara: /* wbsetclaim-create:2||1 */ Property:P18: "...A katalógust összeállító Kéry Gyula szemlátomást nem ismerte a K történetét — pedig azt Havas is megismételte: HP III. 686—687. —, ezért publicisztikus lendülettel az elfalazás történetét a besúgóktól rettegő Bach-korszakhoz kötötte — mint láttuk, minden alap nélkül."[Kerényi Ferenc jegyzete=Petőfi Sándor Összes Költeményei (1845. augusztus - 1846), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 636. o.]

2024-01-19T20:33:23Z

‎Created claim: annotation (P18): "...A katalógust összeállító Kéry Gyula szemlátomást nem ismerte a K történetét — pedig azt Havas is megismételte: HP III. 686—687. —, ezért publicisztikus lendülettel az elfalazás történetét a besúgóktól rettegő Bach-korszakhoz kötötte — mint láttuk, minden alap nélkül."[Kerényi Ferenc jegyzete=Petőfi Sándor Összes Költeményei (1845. augusztus - 1846), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 636. o.]

BobákBarbara: /* wbsetclaim-create:2||1 */ Property:P18: "Egy 215 x 385 mm nagyságú papírlap egyik oldalán ,,Petőfi Sándor" aláírással. Hasonmása: VP II. 122/123. között. A költemény Egressy Gábor szavalókönyvéből származik (OSZK Kt. Fol. Hung. 1754.). Mindezt maga a színész rögzítette az általa készített Km1-en: ,,E verset az elhunyt költő 1847ben irta, emlékkönyvembe..." Rájegyzését egy ismeretlen megerősítette, uo.: ,,Az eredeti ennek [ti. Egressynek] birtokában van." Gyulai Pál az első...

2024-01-19T20:33:02Z

‎Created claim: annotation (P18): "Egy 215 x 385 mm nagyságú papírlap egyik oldalán ,,Petőfi Sándor" aláírással. Hasonmása: VP II. 122/123. között. A költemény Egressy Gábor szavalókönyvéből származik (OSZK Kt. Fol. Hung. 1754.). Mindezt maga a színész rögzítette az általa készített Km1-en: ,,E <költemény> verset az elhunyt költő 1847ben irta, emlékkönyvembe..." Rájegyzését egy ismeretlen megerősítette, uo.: ,,Az eredeti ennek [ti. Egressynek] birtokában van." Gyulai Pál az első...

BobákBarbara: /* wbsetclaim-create:2||1 */ Property:P204: PIM Kt. P-an. P 38.

2024-01-19T20:12:45Z

‎Created claim: inventory number (P204): PIM Kt. P-an. P 38.

BobákBarbara: /* wbsetclaim-create:2||1 */ Property:P203: Item:Q2292

2024-01-19T20:12:38Z

‎Created claim: collection / repository (P203): Petőfi Irodalmi Múzeum (Q2292)

BobákBarbara: /* wbsetclaim-create:2||1 */ Property:P41: Item:Q35

2024-01-19T20:11:33Z

‎Created claim: genre (P41): poem (Q35)

BobákBarbara: /* wbsetclaim-create:2||1 */ Property:P7: Item:Q149546

2024-01-19T20:09:56Z

‎Created claim: author entity (P7): Sándor Petőfi (Q149546)

BobákBarbara: /* wbsetclaim-create:2||1 */ Property:P1: Item:Q15

2024-01-19T20:09:34Z

‎Created claim: instance of (P1): manuscript (Q15)

BobákBarbara: /* wbsetdescription-add:1|en */ Sándor Petőfi, manuscript, PIM Kt. P-an. P 38.

2024-01-19T20:09:05Z

‎Added [en] description: Sándor Petőfi, manuscript, PIM Kt. P-an. P 38.

BobákBarbara: /* wbsetlabel-add:1|en */ Haza értem....

2024-01-19T20:09:05Z

‎Added [en] label: Haza értem....

← Older revision		Revision as of 20:34, 19 January 2024
Property / annotation		Property / annotation
-	"Egy 215 x 385 mm nagyságú papírlap egyik oldalán ,,Petőfi Sándor" aláírással. Hasonmása: VP II. 122/123. között. A költemény Egressy Gábor szavalókönyvéből származik (OSZK Kt. Fol. Hung. 1754.). Mindezt maga a színész rögzítette az általa készített Km1-en: ,,E <költemény> verset az elhunyt költő 1847ben irta, emlékkönyvembe..." Rájegyzését egy ismeretlen megerősítette, uo.: ,,Az eredeti ennek [ti. Egressynek] birtokában van." Gyulai Pál az első megjelenés (l. ott!) recenzióján dolgozva a SzF számára, Aranyt kérte meg a bírálat befejezésére, amihez levelében — Kolozsvár, 1862. jan. közepén — információkat is adott, forrását azonban nem nevezte meg: ,,...Vörösmarty kérésére nem adta ki (...), később Egressynek adta a költeményt..."(GyPLev 462—463.) A bírálatot befejező Arany át is vette az adatot, és így közölte, (-i.) jegy alatt, a SzF-ben: 1862. I. 10. sz. jan. 9. 151. (Az írás nem szerepel az AJOM XI.-ben, bár a szövegről Scheiber Sándor közleménye már jóval korábban megjelent: Arany János és Gyulai Pál közös bírálata. IEK 1954. 245—248.) Ugyanezt ismételte meg Gyulai a vers K-áról az általa szerk. kiadás 1862. dec. 5-ről keltezett előszavában (PVM I. k. VII.). Az Egressy és Gyulai története közötti különbséget az ,,Egressynek adta" kifejezés értelmezésében áthidalhatónak látjuk: Petőfi ma nem ismert, első kéziratát mutathatta meg Vörösmartynak, majd — akár 1847-ben is — sk. leírta a színészbarát emlékkönyvébe. Ez a ma ismert K. A szavalókönyvből Egressy vágta ki a K-t, ismeretlen időpontban. Ezt a hiányzó 3 folió előttin, a 78.-n jelezte is: ,,Innét Fáy András számára kivágtam egy versét Petőfi Sándornak, az ő saját kéziratát: Haza tértem és letettem / A vándorbotot kezembül." (OSZK Kt., i. h.) Fáy András 1864-ben, Egressy Gábor 1866-ban halt meg. A K csak 1899-ben, Petőfi halálának 50. évfordulóján bukkant fel újra, amikor egy Josef Viszada nevű, német pallér Fáy András Irányi (a reformkorban: Kalap) utcai házának bontásakor bukkant rá egy elfalazott ablakban. (Ekkor folytak a pesti Belváros rendezési munkálatai.) Bartók Lajoshoz, a PT akkori elnökéhez vitte el, aki újraközlésre átengedte a BN ünnepi számának (1899. 208. sz. júl. 30. 7.). ,,A kéziratot Bartók Lajos hagyatékából [ő 1902-ben hunyt el] Baróti Lajos ajándékozta a Petőfi-háznak." (PHKat 62.) (Hungarian)	+	"Egy 215 x 385 mm nagyságú papírlap egyik oldalán ,,Petőfi Sándor" aláírással. Hasonmása: VP II. 122/123. között. A költemény Egressy Gábor szavalókönyvéből származik (OSZK Kt. Fol. Hung. 1754.). Mindezt maga a színész rögzítette az általa készített Km1-en: ,,E <költemény> verset az elhunyt költő 1847ben irta, emlékkönyvembe..." Rájegyzését egy ismeretlen megerősítette, uo.: ,,Az eredeti ennek [ti. Egressynek] birtokában van." Gyulai Pál az első megjelenés (l. ott!) recenzióján dolgozva a SzF számára, Aranyt kérte meg a bírálat befejezésére, amihez levelében — Kolozsvár, 1862. jan. közepén — információkat is adott, forrását azonban nem nevezte meg: ,,...Vörösmarty kérésére nem adta ki (...), később Egressynek adta a költeményt..."(GyPLev 462—463.) A bírálatot befejező Arany át is vette az adatot, és így közölte, (-i.) jegy alatt, a SzF-ben: 1862. I. 10. sz. jan. 9. 151. (Az írás nem szerepel az AJOM XI.-ben, bár a szövegről Scheiber Sándor közleménye már jóval korábban megjelent: Arany János és Gyulai Pál közös bírálata. IEK 1954. 245—248.) Ugyanezt ismételte meg Gyulai a vers K-áról az általa szerk. kiadás 1862. dec. 5-ről keltezett előszavában (PVM I. k. VII.). Az Egressy és Gyulai története közötti különbséget az ,,Egressynek adta" kifejezés értelmezésében áthidalhatónak látjuk: Petőfi ma nem ismert, első kéziratát mutathatta meg Vörösmartynak, majd — akár 1847-ben is — sk. leírta a színészbarát emlékkönyvébe. Ez a ma ismert K. A szavalókönyvből Egressy vágta ki a K-t, ismeretlen időpontban. Ezt a hiányzó 3 folió előttin, a 78.-n jelezte is: ,,Innét Fáy András számára kivágtam egy versét Petőfi Sándornak, az ő saját kéziratát: Haza tértem és letettem / A vándorbotot kezembül." (OSZK Kt., i. h.) Fáy András 1864-ben, Egressy Gábor 1866-ban halt meg. A K csak 1899-ben, Petőfi halálának 50. évfordulóján bukkant fel újra, amikor egy Josef Viszada nevű, német pallér Fáy András Irányi (a reformkorban: Kalap) utcai házának bontásakor bukkant rá egy elfalazott ablakban. (Ekkor folytak a pesti Belváros rendezési munkálatai.) Bartók Lajoshoz, a PT akkori elnökéhez vitte el, aki újraközlésre átengedte a BN ünnepi számának (1899. 208. sz. júl. 30. 7.). ,,A kéziratot Bartók Lajos hagyatékából [ő 1902-ben hunyt el] Baróti Lajos ajándékozta a Petőfi-háznak." (PHKat 62.)..."[Kerényi Ferenc jegyzete=Petőfi Sándor Összes Költeményei (1845. augusztus - 1846), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 636.o.] (Hungarian)

← Older revision	Revision as of 20:33, 19 January 2024
	Property / annotation
	+	"...A katalógust összeállító Kéry Gyula szemlátomást nem ismerte a K történetét — pedig azt Havas is megismételte: HP III. 686—687. —, ezért publicisztikus lendülettel az elfalazás történetét a besúgóktól rettegő Bach-korszakhoz kötötte — mint láttuk, minden alap nélkül."[Kerényi Ferenc jegyzete=Petőfi Sándor Összes Költeményei (1845. augusztus - 1846), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 636. o.] (Hungarian)
	Property / annotation: "...A katalógust összeállító Kéry Gyula szemlátomást nem ismerte a K történetét — pedig azt Havas is megismételte: HP III. 686—687. —, ezért publicisztikus lendülettel az elfalazás történetét a besúgóktól rettegő Bach-korszakhoz kötötte — mint láttuk, minden alap nélkül."[Kerényi Ferenc jegyzete=Petőfi Sándor Összes Költeményei (1845. augusztus - 1846), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 636. o.] (Hungarian) / rank
	+	Normal rank

← Older revision	Revision as of 20:33, 19 January 2024
	Property / annotation
	+	"Egy 215 x 385 mm nagyságú papírlap egyik oldalán ,,Petőfi Sándor" aláírással. Hasonmása: VP II. 122/123. között. A költemény Egressy Gábor szavalókönyvéből származik (OSZK Kt. Fol. Hung. 1754.). Mindezt maga a színész rögzítette az általa készített Km1-en: ,,E <költemény> verset az elhunyt költő 1847ben irta, emlékkönyvembe..." Rájegyzését egy ismeretlen megerősítette, uo.: ,,Az eredeti ennek [ti. Egressynek] birtokában van." Gyulai Pál az első megjelenés (l. ott!) recenzióján dolgozva a SzF számára, Aranyt kérte meg a bírálat befejezésére, amihez levelében — Kolozsvár, 1862. jan. közepén — információkat is adott, forrását azonban nem nevezte meg: ,,...Vörösmarty kérésére nem adta ki (...), később Egressynek adta a költeményt..."(GyPLev 462—463.) A bírálatot befejező Arany át is vette az adatot, és így közölte, (-i.) jegy alatt, a SzF-ben: 1862. I. 10. sz. jan. 9. 151. (Az írás nem szerepel az AJOM XI.-ben, bár a szövegről Scheiber Sándor közleménye már jóval korábban megjelent: Arany János és Gyulai Pál közös bírálata. IEK 1954. 245—248.) Ugyanezt ismételte meg Gyulai a vers K-áról az általa szerk. kiadás 1862. dec. 5-ről keltezett előszavában (PVM I. k. VII.). Az Egressy és Gyulai története közötti különbséget az ,,Egressynek adta" kifejezés értelmezésében áthidalhatónak látjuk: Petőfi ma nem ismert, első kéziratát mutathatta meg Vörösmartynak, majd — akár 1847-ben is — sk. leírta a színészbarát emlékkönyvébe. Ez a ma ismert K. A szavalókönyvből Egressy vágta ki a K-t, ismeretlen időpontban. Ezt a hiányzó 3 folió előttin, a 78.-n jelezte is: ,,Innét Fáy András számára kivágtam egy versét Petőfi Sándornak, az ő saját kéziratát: Haza tértem és letettem / A vándorbotot kezembül." (OSZK Kt., i. h.) Fáy András 1864-ben, Egressy Gábor 1866-ban halt meg. A K csak 1899-ben, Petőfi halálának 50. évfordulóján bukkant fel újra, amikor egy Josef Viszada nevű, német pallér Fáy András Irányi (a reformkorban: Kalap) utcai házának bontásakor bukkant rá egy elfalazott ablakban. (Ekkor folytak a pesti Belváros rendezési munkálatai.) Bartók Lajoshoz, a PT akkori elnökéhez vitte el, aki újraközlésre átengedte a BN ünnepi számának (1899. 208. sz. júl. 30. 7.). ,,A kéziratot Bartók Lajos hagyatékából [ő 1902-ben hunyt el] Baróti Lajos ajándékozta a Petőfi-háznak." (PHKat 62.) (Hungarian)
	Property / annotation: "Egy 215 x 385 mm nagyságú papírlap egyik oldalán ,,Petőfi Sándor" aláírással. Hasonmása: VP II. 122/123. között. A költemény Egressy Gábor szavalókönyvéből származik (OSZK Kt. Fol. Hung. 1754.). Mindezt maga a színész rögzítette az általa készített Km1-en: ,,E <költemény> verset az elhunyt költő 1847ben irta, emlékkönyvembe..." Rájegyzését egy ismeretlen megerősítette, uo.: ,,Az eredeti ennek [ti. Egressynek] birtokában van." Gyulai Pál az első megjelenés (l. ott!) recenzióján dolgozva a SzF számára, Aranyt kérte meg a bírálat befejezésére, amihez levelében — Kolozsvár, 1862. jan. közepén — információkat is adott, forrását azonban nem nevezte meg: ,,...Vörösmarty kérésére nem adta ki (...), később Egressynek adta a költeményt..."(GyPLev 462—463.) A bírálatot befejező Arany át is vette az adatot, és így közölte, (-i.) jegy alatt, a SzF-ben: 1862. I. 10. sz. jan. 9. 151. (Az írás nem szerepel az AJOM XI.-ben, bár a szövegről Scheiber Sándor közleménye már jóval korábban megjelent: Arany János és Gyulai Pál közös bírálata. IEK 1954. 245—248.) Ugyanezt ismételte meg Gyulai a vers K-áról az általa szerk. kiadás 1862. dec. 5-ről keltezett előszavában (PVM I. k. VII.). Az Egressy és Gyulai története közötti különbséget az ,,Egressynek adta" kifejezés értelmezésében áthidalhatónak látjuk: Petőfi ma nem ismert, első kéziratát mutathatta meg Vörösmartynak, majd — akár 1847-ben is — sk. leírta a színészbarát emlékkönyvébe. Ez a ma ismert K. A szavalókönyvből Egressy vágta ki a K-t, ismeretlen időpontban. Ezt a hiányzó 3 folió előttin, a 78.-n jelezte is: ,,Innét Fáy András számára kivágtam egy versét Petőfi Sándornak, az ő saját kéziratát: Haza tértem és letettem / A vándorbotot kezembül." (OSZK Kt., i. h.) Fáy András 1864-ben, Egressy Gábor 1866-ban halt meg. A K csak 1899-ben, Petőfi halálának 50. évfordulóján bukkant fel újra, amikor egy Josef Viszada nevű, német pallér Fáy András Irányi (a reformkorban: Kalap) utcai házának bontásakor bukkant rá egy elfalazott ablakban. (Ekkor folytak a pesti Belváros rendezési munkálatai.) Bartók Lajoshoz, a PT akkori elnökéhez vitte el, aki újraközlésre átengedte a BN ünnepi számának (1899. 208. sz. júl. 30. 7.). ,,A kéziratot Bartók Lajos hagyatékából [ő 1902-ben hunyt el] Baróti Lajos ajándékozta a Petőfi-háznak." (PHKat 62.) (Hungarian) / rank
	+	Normal rank

← Older revision	Revision as of 20:12, 19 January 2024
	Property / inventory number
	+	PIM Kt. P-an. P 38.
	Property / inventory number: PIM Kt. P-an. P 38. / rank
	+	Normal rank

← Older revision	Revision as of 20:12, 19 January 2024
	Property / collection / repository
	+	Petőfi Irodalmi Múzeum
	Property / collection / repository: Petőfi Irodalmi Múzeum / rank
	+	Normal rank

← Older revision	Revision as of 20:11, 19 January 2024
	Property / genre
	+	poem
	Property / genre: poem / rank
	+	Normal rank

← Older revision	Revision as of 20:09, 19 January 2024
	Property / author entity
	+	Sándor Petőfi
	Property / author entity: Sándor Petőfi / rank
	+	Normal rank

← Older revision	Revision as of 20:09, 19 January 2024
	Property / instance of
	+	manuscript
	Property / instance of: manuscript / rank
	+	Normal rank

← Older revision	Revision as of 20:09, 19 January 2024
description / en	description / en
	+	Sándor Petőfi, manuscript, PIM Kt. P-an. P 38.

← Older revision	Revision as of 20:09, 19 January 2024
label / en	label / en
	+	Haza értem....