Item:Q355824 - Revision history

SárköziLZsófia: /* wbeditentity-update:0| */

2025-04-14T22:45:06Z

‎Changed an Item

SárköziLZsófia: /* wbremoveclaims-remove:1| */ Property:P18: A Szombathelyen, 2010. okt. 14–15-én, „…egyszer mindenkinek el kell menni Canudosba” címmel rendezett konferencia szerkesztett anyaga. Lőrinczy Huba: Az [el]ismeretlen remekmű, 9–26@ Szávai János: Márai Sándor antikvitásképe, 27–36@ Szabó Tünde: „Totem és tabu” – Archetipikus elemek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényében, 37–47@ Czetter Ibolya: Lelki Canudosok, 49–60@ Juhász Andrea: Márai párizsi regénye – Idegen emberek, 61–71@...

2025-04-14T22:45:05Z

‎Removed claim: annotation (P18): A Szombathelyen, 2010. okt. 14–15-én, „…egyszer mindenkinek el kell menni Canudosba” címmel rendezett konferencia szerkesztett anyaga. Lőrinczy Huba: Az [el]ismeretlen remekmű, 9–26@ Szávai János: Márai Sándor antikvitásképe, 27–36@ Szabó Tünde: „Totem és tabu” – Archetipikus elemek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényében, 37–47@ Czetter Ibolya: Lelki Canudosok, 49–60@ Juhász Andrea: Márai párizsi regénye – Idegen emberek, 61–71@...

SárköziLindnerZsófia: /* wbeditentity-create-item:0| */

2024-01-11T22:27:58Z

‎Created a new Item

Show changes

← Older revision	Revision as of 22:45, 14 April 2025
	Property / annotation
	+	A Szombathelyen, 2010. okt. 14–15-én, „…egyszer mindenkinek el kell menni Canudosba” címmel rendezett konferencia szerkesztett anyaga. Lőrinczy Huba: Az [el]ismeretlen remekmű, 9–26; Szávai János: Márai Sándor antikvitásképe, 27–36; Szabó Tünde: „Totem és tabu” – Archetipikus elemek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényében, 37–47; Czetter Ibolya: Lelki Canudosok, 49–60; Juhász Andrea: Márai párizsi regénye – Idegen emberek, 61–71; Mészáros Tibor: Visszhangos vers [Márai Halotti beszédének utóéletei], 73–86; Gintli Tibor: Krúdy-párhuzamok Márai narrációs technikájában. Anekdotikusság és kalandszerűség A Garrenek műve ciklusban, 87–102; Sturm László: Márai és Kodolányi, 103–117; Szűcs Teri: Kertész Imre mint Márai Sándor olvasója, 119–125; Kovács Ágnes: Az irodalom mint referencia. Márai Sándor Szindbád hazamegy és Esterházy Péter Esti című regényében, 127–136; Szigeti Jenő: Márai Sándor találkozásai író barátaival 1948–1949-ben, 137–147; Nagy András: A színpad mint „ítéletvégrehajtó”. A színpadon ítélkező Márai – és a Márain ítélkező színpad. A kassai polgárok interpretációs lehetoségei a megváltozott drámai és színpadi „térben”, 149–158; Salamon István: Márai Sándor Török Tamás rádiószínpadán. A Márai-fantázia, 159–170; Lanczkor Gábor: „Szégyellem, hogy kortárs vagyok” – képzőművészeti műalkotások lenyomata Márai Sándor írásaiban, 171–178; Fűzfa Balázs: Az esztétizáló [ön]szemlélet narratív alakváltozatai, avagy „ki írta” a Szindbád-filmet?, 179–184; Kakuszi B. Péter: Adalékok Márai Sándor individuumszemléletéhez, 185–192; Teresa Worowska: Márai Sándor lengyel recepciója, 193–201; Roberto Ruspanti: A Márai Sándor és Nápoly című olasz dokumentumfilmről, 203–214; Boldizsár Krisztina: Márai Sándor és Nápoly, 215–226; Papp Judit: Nápoly és nápolyiság Márai Sándor naplóiban [1948–1952], 227–250; Szabó Ádám: Márai Brazíliában. Az Ítélet Canudosban keletkezéstörténete az irodalmi forrás tükrében, 251–258; Faix Dóra: Márai Sándor műveinek fogadtatása a spanyol nyelvterületeken, 259–270. (English)
	Property / annotation: A Szombathelyen, 2010. okt. 14–15-én, „…egyszer mindenkinek el kell menni Canudosba” címmel rendezett konferencia szerkesztett anyaga. Lőrinczy Huba: Az [el]ismeretlen remekmű, 9–26; Szávai János: Márai Sándor antikvitásképe, 27–36; Szabó Tünde: „Totem és tabu” – Archetipikus elemek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényében, 37–47; Czetter Ibolya: Lelki Canudosok, 49–60; Juhász Andrea: Márai párizsi regénye – Idegen emberek, 61–71; Mészáros Tibor: Visszhangos vers [Márai Halotti beszédének utóéletei], 73–86; Gintli Tibor: Krúdy-párhuzamok Márai narrációs technikájában. Anekdotikusság és kalandszerűség A Garrenek műve ciklusban, 87–102; Sturm László: Márai és Kodolányi, 103–117; Szűcs Teri: Kertész Imre mint Márai Sándor olvasója, 119–125; Kovács Ágnes: Az irodalom mint referencia. Márai Sándor Szindbád hazamegy és Esterházy Péter Esti című regényében, 127–136; Szigeti Jenő: Márai Sándor találkozásai író barátaival 1948–1949-ben, 137–147; Nagy András: A színpad mint „ítéletvégrehajtó”. A színpadon ítélkező Márai – és a Márain ítélkező színpad. A kassai polgárok interpretációs lehetoségei a megváltozott drámai és színpadi „térben”, 149–158; Salamon István: Márai Sándor Török Tamás rádiószínpadán. A Márai-fantázia, 159–170; Lanczkor Gábor: „Szégyellem, hogy kortárs vagyok” – képzőművészeti műalkotások lenyomata Márai Sándor írásaiban, 171–178; Fűzfa Balázs: Az esztétizáló [ön]szemlélet narratív alakváltozatai, avagy „ki írta” a Szindbád-filmet?, 179–184; Kakuszi B. Péter: Adalékok Márai Sándor individuumszemléletéhez, 185–192; Teresa Worowska: Márai Sándor lengyel recepciója, 193–201; Roberto Ruspanti: A Márai Sándor és Nápoly című olasz dokumentumfilmről, 203–214; Boldizsár Krisztina: Márai Sándor és Nápoly, 215–226; Papp Judit: Nápoly és nápolyiság Márai Sándor naplóiban [1948–1952], 227–250; Szabó Ádám: Márai Brazíliában. Az Ítélet Canudosban keletkezéstörténete az irodalmi forrás tükrében, 251–258; Faix Dóra: Márai Sándor műveinek fogadtatása a spanyol nyelvterületeken, 259–270. (English) / rank
	+	Normal rank

← Older revision		Revision as of 22:45, 14 April 2025
Property / annotation
-	A Szombathelyen, 2010. okt. 14–15-én, „…egyszer mindenkinek el kell menni Canudosba” címmel rendezett konferencia szerkesztett anyaga. Lőrinczy Huba: Az [el]ismeretlen remekmű, 9–26@ Szávai János: Márai Sándor antikvitásképe, 27–36@ Szabó Tünde: „Totem és tabu” – Archetipikus elemek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényében, 37–47@ Czetter Ibolya: Lelki Canudosok, 49–60@ Juhász Andrea: Márai párizsi regénye – Idegen emberek, 61–71@ Mészáros Tibor: Visszhangos vers [Márai Halotti beszédének utóéletei], 73–86@ Gintli Tibor: Krúdy-párhuzamok Márai narrációs technikájában. Anekdotikusság és kalandszerűség A Garrenek műve ciklusban, 87–102@ Sturm László: Márai és Kodolányi, 103–117@ Szűcs Teri: Kertész Imre mint Márai Sándor olvasója, 119–125@ Kovács Ágnes: Az irodalom mint referencia. Márai Sándor Szindbád hazamegy és Esterházy Péter Esti című regényében, 127–136@ Szigeti Jenő: Márai Sándor találkozásai író barátaival 1948–1949-ben, 137–147@ Nagy András: A színpad mint „ítéletvégrehajtó”. A színpadon ítélkező Márai – és a Márain ítélkező színpad. A kassai polgárok interpretációs lehetoségei a megváltozott drámai és színpadi „térben”, 149–158@ Salamon István: Márai Sándor Török Tamás rádiószínpadán. A Márai-fantázia, 159–170@ Lanczkor Gábor: „Szégyellem, hogy kortárs vagyok” – képzőművészeti műalkotások lenyomata Márai Sándor írásaiban, 171–178@ Fűzfa Balázs: Az esztétizáló [ön]szemlélet narratív alakváltozatai, avagy „ki írta” a Szindbád-filmet?, 179–184@ Kakuszi B. Péter: Adalékok Márai Sándor individuumszemléletéhez, 185–192@ Teresa Worowska: Márai Sándor lengyel recepciója, 193–201@ Roberto Ruspanti: A Márai Sándor és Nápoly című olasz dokumentumfilmről, 203–214@ Boldizsár Krisztina: Márai Sándor és Nápoly, 215–226@ Papp Judit: Nápoly és nápolyiság Márai Sándor naplóiban [1948–1952], 227–250@ Szabó Ádám: Márai Brazíliában. Az Ítélet Canudosban keletkezéstörténete az irodalmi forrás tükrében, 251–258@ Faix Dóra: Márai Sándor műveinek fogadtatása a spanyol nyelvterületeken, 259–270. (Hungarian)
Property / annotation: A Szombathelyen, 2010. okt. 14–15-én, „…egyszer mindenkinek el kell menni Canudosba” címmel rendezett konferencia szerkesztett anyaga. Lőrinczy Huba: Az [el]ismeretlen remekmű, 9–26@ Szávai János: Márai Sándor antikvitásképe, 27–36@ Szabó Tünde: „Totem és tabu” – Archetipikus elemek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényében, 37–47@ Czetter Ibolya: Lelki Canudosok, 49–60@ Juhász Andrea: Márai párizsi regénye – Idegen emberek, 61–71@ Mészáros Tibor: Visszhangos vers [Márai Halotti beszédének utóéletei], 73–86@ Gintli Tibor: Krúdy-párhuzamok Márai narrációs technikájában. Anekdotikusság és kalandszerűség A Garrenek műve ciklusban, 87–102@ Sturm László: Márai és Kodolányi, 103–117@ Szűcs Teri: Kertész Imre mint Márai Sándor olvasója, 119–125@ Kovács Ágnes: Az irodalom mint referencia. Márai Sándor Szindbád hazamegy és Esterházy Péter Esti című regényében, 127–136@ Szigeti Jenő: Márai Sándor találkozásai író barátaival 1948–1949-ben, 137–147@ Nagy András: A színpad mint „ítéletvégrehajtó”. A színpadon ítélkező Márai – és a Márain ítélkező színpad. A kassai polgárok interpretációs lehetoségei a megváltozott drámai és színpadi „térben”, 149–158@ Salamon István: Márai Sándor Török Tamás rádiószínpadán. A Márai-fantázia, 159–170@ Lanczkor Gábor: „Szégyellem, hogy kortárs vagyok” – képzőművészeti műalkotások lenyomata Márai Sándor írásaiban, 171–178@ Fűzfa Balázs: Az esztétizáló [ön]szemlélet narratív alakváltozatai, avagy „ki írta” a Szindbád-filmet?, 179–184@ Kakuszi B. Péter: Adalékok Márai Sándor individuumszemléletéhez, 185–192@ Teresa Worowska: Márai Sándor lengyel recepciója, 193–201@ Roberto Ruspanti: A Márai Sándor és Nápoly című olasz dokumentumfilmről, 203–214@ Boldizsár Krisztina: Márai Sándor és Nápoly, 215–226@ Papp Judit: Nápoly és nápolyiság Márai Sándor naplóiban [1948–1952], 227–250@ Szabó Ádám: Márai Brazíliában. Az Ítélet Canudosban keletkezéstörténete az irodalmi forrás tükrében, 251–258@ Faix Dóra: Márai Sándor műveinek fogadtatása a spanyol nyelvterületeken, 259–270. (Hungarian) / rank
-	~~Normal rank~~