Huszár Vilmos - Revision history

BucsicsKatalin at 19:50, 30 September 2023

2023-09-30T19:50:10Z

BucsicsKatalin at 19:49, 30 September 2023

2023-09-30T19:49:08Z

BucsicsKatalin at 19:47, 30 September 2023

2023-09-30T19:47:51Z

BucsicsKatalin at 19:47, 30 September 2023

2023-09-30T19:47:27Z

BucsicsKatalin at 19:46, 30 September 2023

2023-09-30T19:46:33Z

BucsicsKatalin at 19:44, 30 September 2023

2023-09-30T19:44:59Z

BucsicsKatalin at 16:32, 15 September 2023

2023-09-15T16:32:14Z

BucsicsKatalin at 06:46, 15 September 2023

2023-09-15T06:46:48Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Huszár Vilmos''' (Budapest, 1884. január 5. – Hierden, 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simo..."

2023-08-30T08:50:20Z

Created page with "'''Huszár Vilmos''' (Budapest, 1884. január 5. – Hierden, 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simo..."

New page

'''Huszár Vilmos''' (Budapest, 1884. január 5. – Hierden, 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, Párizsban, majd Londonban is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és Bortnyik képarchitektúráira, a ''Má''ban csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.

Huszár Vilmos. „Városkompozíció”. ''Ma'' 7, 5–6. sz. (1922): 28.

R. Bajkay Éva. ''Huszár Vilmos''. Budapest: Corvina, 1984.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 19:50, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, '''[[Item:Q131\|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''', majd '''[[Item:Q291\|London]]'''ban'''<code>→</code>''' is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve '''[[Item:Q336170\|Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak'''<code>→</code>''' – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.	+	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''[[Item:Q93\|Budapest]]''', 1884. január 5. – '''[[Item:Q21086\|Hierden]]''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, '''[[Item:Q131\|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''', majd '''[[Item:Q291\|London]]'''ban'''<code>→</code>''' is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve '''[[Item:Q336170\|Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak'''<code>→</code>''' – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.

← Older revision		Revision as of 19:49, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, '''[[Item:Q131\|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''', majd '''[[Item:Q291\|London]]'''ban'''<code>→</code>''' is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve '''Mondrian<code>→</code>''' felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak'''<code>→</code>''' – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott '''Kassák<code>→</code>''' és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.	+	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, '''[[Item:Q131\|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''', majd '''[[Item:Q291\|London]]'''ban'''<code>→</code>''' is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve '''[[Item:Q336170\|Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak'''<code>→</code>''' – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.

← Older revision		Revision as of 19:47, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, '''[[Item:Q131\|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''', majd '''London'''ban'''<code>→</code>''' is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve '''Mondrian<code>→</code>''' felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak'''<code>→</code>''' – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott '''Kassák<code>→</code>''' és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.	+	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, '''[[Item:Q131\|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''', majd '''[[Item:Q291\|London]]'''ban'''<code>→</code>''' is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve '''Mondrian<code>→</code>''' felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak'''<code>→</code>''' – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott '''Kassák<code>→</code>''' és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.

← Older revision		Revision as of 19:47, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>''', majd '''London'''ban'''<code>→</code>''' is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve '''Mondrian<code>→</code>''' felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak'''<code>→</code>''' – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott '''Kassák<code>→</code>''' és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.	+	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, '''[[Item:Q131\|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''', majd '''London'''ban'''<code>→</code>''' is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve '''Mondrian<code>→</code>''' felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak'''<code>→</code>''' – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott '''Kassák<code>→</code>''' és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.

← Older revision		Revision as of 19:46, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, ~~Párizsban~~, majd ~~Londonban~~ is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.	+	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, '''Párizs'''ban'''<code>→</code>''', majd '''London'''ban'''<code>→</code>''' is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve '''Mondrian<code>→</code>''' felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak'''<code>→</code>''' – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott '''Kassák<code>→</code>''' és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.

← Older revision		Revision as of 19:44, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Huszár Vilmos''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, Párizsban, majd Londonban is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.	+	'''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, Párizsban, majd Londonban is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.

← Older revision		Revision as of 16:32, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Huszár Vilmos''' (Budapest, 1884. január 5. – Hierden, 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, Párizsban, majd Londonban is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a ''Má''ban csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.	+	'''Huszár Vilmos''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, Párizsban, majd Londonban is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957\|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.
		+

← Older revision		Revision as of 06:46, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Huszár Vilmos''' (Budapest, 1884. január 5. – Hierden, 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, Párizsban, majd Londonban is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és Bortnyik képarchitektúráira, a ''Má''ban csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.	+	'''Huszár Vilmos''' (Budapest, 1884. január 5. – Hierden, 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, Párizsban, majd Londonban is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és '''[[Item:Q143001\|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''' képarchitektúráira, a ''Má''ban csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.