Hilberseimer, Ludwig - Revision history

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Ludwig Hilberseimer to Hilberseimer, Ludwig

2023-11-23T19:18:21Z

BucsicsKatalin moved page Ludwig Hilberseimer to Hilberseimer, Ludwig

FöldesGyörgyi at 16:37, 14 November 2023

2023-11-14T16:37:41Z

BucsicsKatalin at 19:27, 30 September 2023

2023-09-30T19:27:24Z

BucsicsKatalin at 19:25, 30 September 2023

2023-09-30T19:25:45Z

BucsicsKatalin at 14:42, 15 September 2023

2023-09-15T14:42:22Z

BucsicsKatalin at 22:03, 7 September 2023

2023-09-07T22:03:34Z

BucsicsKatalin at 17:21, 20 August 2023

2023-08-20T17:21:24Z

BucsicsKatalin at 17:10, 20 August 2023

2023-08-20T17:10:50Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:18, 11 August 2023

2023-08-11T13:18:25Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Ludwig Hilberseimer (Ludwig Karl Hilberseimer)''' '''(Karlsruhe, 1885. szeptember 4. – Chicago, 1967. május 6.)''', építész és várostervező. Hilberseimer 1906 és..."

2023-08-11T13:18:11Z

Created page with "'''Ludwig Hilberseimer (Ludwig Karl Hilberseimer)''' '''(Karlsruhe, 1885. szeptember 4. – Chicago, 1967. május 6.)''', építész és várostervező. Hilberseimer 1906 és..."

New page

'''Ludwig Hilberseimer (Ludwig Karl Hilberseimer)''' '''(Karlsruhe, 1885. szeptember 4. – Chicago, 1967. május 6.)''', építész és várostervező. Hilberseimer 1906 és 1910 között a Karlsruhei Műszaki Egyetemen tanult építészetet, majd Peter Behrens berlini építészirodájában dolgozott. Ezt követően különböző irodákban, valamint független építészként és várostervezőként működött, illetve számos elméleti írást publikált művészetről, építészetről és várostervezésről.

1927-ben egyike volt annak a tizenöt építésznek, akik részt vettek a híres modernista Weissenhofsiedlung elnevezésű mintatelepülés megtervezésében. 1929-ben Hannes Meyer felvette a dessaui Bauhausba tanítani. Noha eleinte csak tervrajzot oktathatott, őt tartották az egyik legérdekesebb tanárnak a Bauhaus utolsó szakaszában. Urbanisztikával kapcsolatos elképzelései annyira újszerűek voltak, hogy csak jóval később kerültek bele a köztudatba. Hilberseimer érdeklődésének fókuszában - mindig a stílusjegyek letisztult kifejezését követve – a különböző települések és városközpontok építése állt, valamint a vasbetonból készült új konstrukciók.

Első új városterve lényegében két egymásra épített város volt: a munkások lakóházai az irodák és műhelyek felett helyezkedtek el. Később egy lineáris városformát dolgozott ki, amelyben a lakóházak és az ipari egységek vízszintesen következtek egymás után.

A Bauhaus számos tagjához hasonlóan Hilberseimer 1938-ban Amerikába emigrált. Mies van der Rohe chicagói irodájában dolgozott, és az Illinois Institute of Technology College of Architecture városrendezési tanszékét vezette. Később a chicagói várostervezési hivatal igazgatója lett. Itteni munkáiban kiállt a városok decentralizációja mellett, és regionális érdekeltségű tanulmányokban mutatta be a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés integrációjának lehetőségeit. Írásai: ''The New City'' (''Az új város'', 1944), ''The New Regional Pattern'' (''Az új regionális minta'', 1949); és ''The Nature of Cities'' (''A városok természete'', 1955).

A ''Má''ban ''Bewegungskunst'' című 1923-as cikke Viktor Eggeling és Hans Richter dinamikus alkotásairól szól. Ugyanitt egy évvel később két számban is szerepel tanulmánnyal: a 3-4. számban ''Képzőművészet és építőipar'' című cikkében azon, régi szemlélet ellenében foglal állást, amely az építészeket művésznek, s egyáltalán kreatív alkotóegyéniségnek tekintette: szerinte az építészetnek az építőipar fejlődését, alakulását, a termelés új anyag- és formaszükségleteit kell követnie.

Az 5. számban megjelent cikke (''Az architektúra felé'')[1] szakmai, építészeti perspektívából közelíti meg a konstruktivizmus kérdését, noha általános művészetelméleti kérdések felől indul. Benne Hilberseimer kifejti, hogy az absztrakt művészet megtette ugyan a döntő lépést a szubjektivizmus határainak transzgressziójával, de képviselőinek végletesen elvont idealizmusa felemésztette az anyagot. Ezzel szemben a konstruktivisták számára „a világ maga lett képzésük anyagává”. Munkáikat új anyag- és formaproblémák hatják át, s kísérleteikben azok a célzatos követelmények is vezetik őket, amelyek a mai architektúrát szigorúan meghatározzák: a városépítészet, azaz a tér konstruktív alakítása, új térnézetekkel és elrendezésekkel, új formákkal és arányokkal (utcatervezés), ami azonban természetesen a kisebb egységek, a lakó- és üzletházak, gyárak értelmes alakítását is maga után vonja.

Hilberseimer, Ludwig. „Bewegungskunst”. ''Ma'' 8, 5–6. sz. (1923): 54–55.

Hilberseimer, Ludwig. „Képzőművészet és építőipar”. ''Ma'' 9, 3–4. sz. (1924): o. n. (13.)

Hilberseimer, Ludwig. „Az architektúra felé”. Fordította Ruttkai Mór. ''Ma'' 9, 5. sz. (1924): 2.
----[1] Ludwig Hilbersheimer: ''Az architektúra felé''

@@ Line 7: / Line 7: @@
 A Bauhaus számos tagjához hasonlóan Hilberseimer 1938-ban Amerikába emigrált. Mies van der Rohe chicagói irodájában dolgozott, és az Illinois Institute of Technology College of Architecture városrendezési tanszékét vezette. Később a chicagói várostervezési hivatal igazgatója lett. Itteni munkáiban kiállt a városok decentralizációja mellett, és regionális érdekeltségű tanulmányokban mutatta be a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés integrációjának lehetőségeit. Írásai: ''The New City'' (''Az új város'', 1944), ''The New Regional Pattern'' (''Az új regionális minta'', 1949); és ''The Nature of Cities'' (''A városok természete'', 1955).
-A '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' ''Bewegungskunst'' című 1923-as cikke '''Viktor Eggeling<code>→</code>''' és '''Hans Richter<code>→</code>''' dinamikus alkotásairól szól.  Ugyanitt egy évvel később két számban is szerepel tanulmánnyal: a 3-4. számban ''Képzőművészet és építőipar'' című cikkében azon, régi szemlélet ellenében foglal állást, amely az építészeket művésznek, s egyáltalán kreatív alkotóegyéniségnek tekintette: szerinte az építészetnek az építőipar fejlődését, alakulását, a termelés új anyag- és formaszükségleteit kell követnie.
+A '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' ''Bewegungskunst'' című 1923-as cikke '''Viktor Eggeling<code>→</code>''' és '''Hans Richter<code>[[Hans Richter|→]]</code>''' dinamikus alkotásairól szól.  Ugyanitt egy évvel később két számban is szerepel tanulmánnyal: a 3-4. számban ''Képzőművészet és építőipar'' című cikkében azon, régi szemlélet ellenében foglal állást, amely az építészeket művésznek, s egyáltalán kreatív alkotóegyéniségnek tekintette: szerinte az építészetnek az építőipar fejlődését, alakulását, a termelés új anyag- és formaszükségleteit kell követnie.
 Az 5. számban megjelent cikke ''(Az architektúra felé)''[1] szakmai, építészeti perspektívából közelíti meg a '''konstruktivizmus<code>→</code>''' kérdését, noha általános művészetelméleti kérdések felől indul. Benne Hilberseimer kifejti, hogy az absztrakt művészet megtette ugyan a döntő lépést a szubjektivizmus határainak transzgressziójával, de képviselőinek végletesen elvont idealizmusa felemésztette az anyagot. Ezzel szemben a konstruktivisták számára „a világ maga lett képzésük anyagává”. Munkáikat új anyag- és formaproblémák hatják át, s kísérleteikben azok a célzatos követelmények is vezetik őket, amelyek a mai architektúrát szigorúan meghatározzák: a városépítészet, azaz a tér konstruktív alakítása, új térnézetekkel és elrendezésekkel, új formákkal és arányokkal (utcatervezés), ami azonban természetesen a kisebb egységek, a lakó- és üzletházak, gyárak értelmes alakítását is maga után vonja.

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[[Item:Q337255|Ludwig Hilberseimer]]''' (Ludwig Karl Hilberseimer) ('''[[Item:Q17097|Karlsruhe]]''', 1885. szeptember 4. – '''[[Item:Q8943|Chicago]]''', 1967. május 6.), építész és várostervező. Hilberseimer 1906 és 1910 között a Karlsruhei Műszaki Egyetemen tanult építészetet, majd '''Peter Behrens<code>→</code>''' berlini építészirodájában dolgozott. Ezt követően különböző irodákban, valamint független építészként és várostervezőként működött, illetve számos elméleti írást publikált művészetről, építészetről és várostervezésről.
--ben egyike volt annak a tizenöt építésznek, akik részt vettek a híres modernista Weissenhofsiedlung elnevezésű mintatelepülés megtervezésében. 1929-ben Hannes Meyer felvette a '''dessau'''i'''<code>→</code>''' Bauhausba'''<code>→</code>''' tanítani. Noha eleinte csak tervrajzot oktathatott, őt tartották az egyik legérdekesebb tanárnak a Bauhaus utolsó szakaszában. Urbanisztikával kapcsolatos elképzelései annyira újszerűek voltak, hogy csak jóval később kerültek bele a köztudatba. Hilberseimer érdeklődésének fókuszában - mindig a stílusjegyek letisztult kifejezését követve – a különböző települések és városközpontok építése állt, valamint a vasbetonból készült új konstrukciók.
+-ben egyike volt annak a tizenöt építésznek, akik részt vettek a híres modernista Weissenhofsiedlung elnevezésű mintatelepülés megtervezésében. 1929-ben Hannes Meyer felvette a '''[[Item:Q338237|dessau]]'''i'''<code>→</code>''' Bauhausba'''<code>→</code>''' tanítani. Noha eleinte csak tervrajzot oktathatott, őt tartották az egyik legérdekesebb tanárnak a Bauhaus utolsó szakaszában. Urbanisztikával kapcsolatos elképzelései annyira újszerűek voltak, hogy csak jóval később kerültek bele a köztudatba. Hilberseimer érdeklődésének fókuszában - mindig a stílusjegyek letisztult kifejezését követve – a különböző települések és városközpontok építése állt, valamint a vasbetonból készült új konstrukciók.
 Első új városterve lényegében két egymásra épített város volt: a munkások lakóházai az irodák és műhelyek felett helyezkedtek el. Később egy lineáris városformát dolgozott ki, amelyben a lakóházak és az ipari egységek vízszintesen következtek egymás után.

@@ Line 7: / Line 7: @@
 A Bauhaus számos tagjához hasonlóan Hilberseimer 1938-ban Amerikába emigrált. Mies van der Rohe chicagói irodájában dolgozott, és az Illinois Institute of Technology College of Architecture városrendezési tanszékét vezette. Később a chicagói várostervezési hivatal igazgatója lett. Itteni munkáiban kiállt a városok decentralizációja mellett, és regionális érdekeltségű tanulmányokban mutatta be a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés integrációjának lehetőségeit. Írásai: ''The New City'' (''Az új város'', 1944), ''The New Regional Pattern'' (''Az új regionális minta'', 1949); és ''The Nature of Cities'' (''A városok természete'', 1955).
-A '''''Má'''''ban'''<code>→</code>''' ''Bewegungskunst'' című 1923-as cikke '''Viktor Eggeling<code>→</code>''' és '''Hans Richter<code>→</code>''' dinamikus alkotásairól szól.  Ugyanitt egy évvel később két számban is szerepel tanulmánnyal: a 3-4. számban ''Képzőművészet és építőipar'' című cikkében azon, régi szemlélet ellenében foglal állást, amely az építészeket művésznek, s egyáltalán kreatív alkotóegyéniségnek tekintette: szerinte az építészetnek az építőipar fejlődését, alakulását, a termelés új anyag- és formaszükségleteit kell követnie.
+A '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' ''Bewegungskunst'' című 1923-as cikke '''Viktor Eggeling<code>→</code>''' és '''Hans Richter<code>→</code>''' dinamikus alkotásairól szól.  Ugyanitt egy évvel később két számban is szerepel tanulmánnyal: a 3-4. számban ''Képzőművészet és építőipar'' című cikkében azon, régi szemlélet ellenében foglal állást, amely az építészeket művésznek, s egyáltalán kreatív alkotóegyéniségnek tekintette: szerinte az építészetnek az építőipar fejlődését, alakulását, a termelés új anyag- és formaszükségleteit kell követnie.
-Az 5. számban megjelent cikke (''Az architektúra felé'')[1] szakmai, építészeti perspektívából közelíti meg a '''konstruktivizmus<code>→</code>''' kérdését, noha általános művészetelméleti kérdések felől indul. Benne Hilberseimer kifejti, hogy az absztrakt művészet megtette ugyan a döntő lépést a szubjektivizmus határainak transzgressziójával, de képviselőinek végletesen elvont idealizmusa felemésztette az anyagot. Ezzel szemben a konstruktivisták számára „a világ maga lett képzésük anyagává”. Munkáikat új anyag- és formaproblémák hatják át, s kísérleteikben azok a célzatos követelmények is vezetik őket, amelyek a mai architektúrát szigorúan meghatározzák: a városépítészet, azaz a tér konstruktív alakítása, új térnézetekkel és elrendezésekkel, új formákkal és arányokkal (utcatervezés), ami azonban természetesen a kisebb egységek, a lakó- és üzletházak, gyárak értelmes alakítását is maga után vonja.
+Az 5. számban megjelent cikke ''(Az architektúra felé)''[1] szakmai, építészeti perspektívából közelíti meg a '''konstruktivizmus<code>→</code>''' kérdését, noha általános művészetelméleti kérdések felől indul. Benne Hilberseimer kifejti, hogy az absztrakt művészet megtette ugyan a döntő lépést a szubjektivizmus határainak transzgressziójával, de képviselőinek végletesen elvont idealizmusa felemésztette az anyagot. Ezzel szemben a konstruktivisták számára „a világ maga lett képzésük anyagává”. Munkáikat új anyag- és formaproblémák hatják át, s kísérleteikben azok a célzatos követelmények is vezetik őket, amelyek a mai architektúrát szigorúan meghatározzák: a városépítészet, azaz a tér konstruktív alakítása, új térnézetekkel és elrendezésekkel, új formákkal és arányokkal (utcatervezés), ami azonban természetesen a kisebb egységek, a lakó- és üzletházak, gyárak értelmes alakítását is maga után vonja.
 Hilberseimer, Ludwig. „Bewegungskunst”. ''Ma'' 8, 5–6. sz. (1923): 54–55.
-Hilberseimer, Ludwig. „Képzőművészet és építőipar”. ''Ma'' 9, 3–4. sz. (1924): o. n. (13.)
+Hilberseimer, Ludwig. „Képzőművészet és építőipar”. ''Ma'' 9, 3–4. sz. (1924): [13].
 Hilberseimer, Ludwig. „Az architektúra felé”. Fordította Ruttkai Mór. ''Ma'' 9, 5. sz. (1924): 2.
 ----[1] Ludwig Hilbersheimer: ''Az architektúra felé''
 [[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q337255|Ludwig Hilberseimer]] (Ludwig Karl Hilberseimer)''' '''([[Item:Q17097|Karlsruhe]], 1885. szeptember 4. – [[Item:Q8943|Chicago]], 1967. május 6.)''', építész és várostervező. Hilberseimer 1906 és 1910 között a Karlsruhei Műszaki Egyetemen tanult építészetet, majd Peter Behrens berlini építészirodájában dolgozott. Ezt követően különböző irodákban, valamint független építészként és várostervezőként működött, illetve számos elméleti írást publikált művészetről, építészetről és várostervezésről.
+'''[[Item:Q337255|Ludwig Hilberseimer]]''' (Ludwig Karl Hilberseimer) ('''[[Item:Q17097|Karlsruhe]]''', 1885. szeptember 4. – '''[[Item:Q8943|Chicago]]''', 1967. május 6.), építész és várostervező. Hilberseimer 1906 és 1910 között a Karlsruhei Műszaki Egyetemen tanult építészetet, majd '''Peter Behrens<code>→</code>''' berlini építészirodájában dolgozott. Ezt követően különböző irodákban, valamint független építészként és várostervezőként működött, illetve számos elméleti írást publikált művészetről, építészetről és várostervezésről.
--ben egyike volt annak a tizenöt építésznek, akik részt vettek a híres modernista Weissenhofsiedlung elnevezésű mintatelepülés megtervezésében. 1929-ben Hannes Meyer felvette a dessaui Bauhausba tanítani. Noha eleinte csak tervrajzot oktathatott, őt tartották az egyik legérdekesebb tanárnak a Bauhaus utolsó szakaszában. Urbanisztikával kapcsolatos elképzelései annyira újszerűek voltak, hogy csak jóval később kerültek bele a köztudatba. Hilberseimer érdeklődésének fókuszában - mindig a stílusjegyek letisztult kifejezését követve – a különböző települések és városközpontok építése állt, valamint a vasbetonból készült új konstrukciók.
+-ben egyike volt annak a tizenöt építésznek, akik részt vettek a híres modernista Weissenhofsiedlung elnevezésű mintatelepülés megtervezésében. 1929-ben Hannes Meyer felvette a '''dessau'''i'''<code>→</code>''' Bauhausba'''<code>→</code>''' tanítani. Noha eleinte csak tervrajzot oktathatott, őt tartották az egyik legérdekesebb tanárnak a Bauhaus utolsó szakaszában. Urbanisztikával kapcsolatos elképzelései annyira újszerűek voltak, hogy csak jóval később kerültek bele a köztudatba. Hilberseimer érdeklődésének fókuszában - mindig a stílusjegyek letisztult kifejezését követve – a különböző települések és városközpontok építése állt, valamint a vasbetonból készült új konstrukciók.
 Első új városterve lényegében két egymásra épített város volt: a munkások lakóházai az irodák és műhelyek felett helyezkedtek el. Később egy lineáris városformát dolgozott ki, amelyben a lakóházak és az ipari egységek vízszintesen következtek egymás után.
@@ Line 7: / Line 7: @@
 A Bauhaus számos tagjához hasonlóan Hilberseimer 1938-ban Amerikába emigrált. Mies van der Rohe chicagói irodájában dolgozott, és az Illinois Institute of Technology College of Architecture városrendezési tanszékét vezette. Később a chicagói várostervezési hivatal igazgatója lett. Itteni munkáiban kiállt a városok decentralizációja mellett, és regionális érdekeltségű tanulmányokban mutatta be a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés integrációjának lehetőségeit. Írásai: ''The New City'' (''Az új város'', 1944), ''The New Regional Pattern'' (''Az új regionális minta'', 1949); és ''The Nature of Cities'' (''A városok természete'', 1955).
-A ''Má''ban ''Bewegungskunst'' című 1923-as cikke Viktor Eggeling és Hans Richter dinamikus alkotásairól szól.  Ugyanitt egy évvel később két számban is szerepel tanulmánnyal: a 3-4. számban ''Képzőművészet és építőipar'' című cikkében azon, régi szemlélet ellenében foglal állást, amely az építészeket művésznek, s egyáltalán kreatív alkotóegyéniségnek tekintette: szerinte az építészetnek az építőipar fejlődését, alakulását, a termelés új anyag- és formaszükségleteit kell követnie.
+A '''''Má'''''ban'''<code>→</code>''' ''Bewegungskunst'' című 1923-as cikke '''Viktor Eggeling<code>→</code>''' és '''Hans Richter<code>→</code>''' dinamikus alkotásairól szól.  Ugyanitt egy évvel később két számban is szerepel tanulmánnyal: a 3-4. számban ''Képzőművészet és építőipar'' című cikkében azon, régi szemlélet ellenében foglal állást, amely az építészeket művésznek, s egyáltalán kreatív alkotóegyéniségnek tekintette: szerinte az építészetnek az építőipar fejlődését, alakulását, a termelés új anyag- és formaszükségleteit kell követnie.
-Az 5. számban megjelent cikke (''Az architektúra felé'')[1] szakmai, építészeti perspektívából közelíti meg a konstruktivizmus kérdését, noha általános művészetelméleti kérdések felől indul. Benne Hilberseimer kifejti, hogy az absztrakt művészet megtette ugyan a döntő lépést a szubjektivizmus határainak transzgressziójával, de képviselőinek végletesen elvont idealizmusa felemésztette az anyagot. Ezzel szemben a konstruktivisták számára „a világ maga lett képzésük anyagává”. Munkáikat új anyag- és formaproblémák hatják át, s kísérleteikben azok a célzatos követelmények is vezetik őket, amelyek a mai architektúrát szigorúan meghatározzák: a városépítészet, azaz a tér konstruktív alakítása, új térnézetekkel és elrendezésekkel, új formákkal és arányokkal (utcatervezés), ami azonban természetesen a kisebb egységek, a lakó- és üzletházak, gyárak értelmes alakítását is maga után vonja.
+Az 5. számban megjelent cikke (''Az architektúra felé'')[1] szakmai, építészeti perspektívából közelíti meg a '''konstruktivizmus<code>→</code>''' kérdését, noha általános művészetelméleti kérdések felől indul. Benne Hilberseimer kifejti, hogy az absztrakt művészet megtette ugyan a döntő lépést a szubjektivizmus határainak transzgressziójával, de képviselőinek végletesen elvont idealizmusa felemésztette az anyagot. Ezzel szemben a konstruktivisták számára „a világ maga lett képzésük anyagává”. Munkáikat új anyag- és formaproblémák hatják át, s kísérleteikben azok a célzatos követelmények is vezetik őket, amelyek a mai architektúrát szigorúan meghatározzák: a városépítészet, azaz a tér konstruktív alakítása, új térnézetekkel és elrendezésekkel, új formákkal és arányokkal (utcatervezés), ami azonban természetesen a kisebb egységek, a lakó- és üzletházak, gyárak értelmes alakítását is maga után vonja.
 Hilberseimer, Ludwig. „Bewegungskunst”. ''Ma'' 8, 5–6. sz. (1923): 54–55.

← Older revision		Revision as of 17:21, 20 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q337255\|Ludwig Hilberseimer]] (Ludwig Karl Hilberseimer)''' '''(Karlsruhe, 1885. szeptember 4. – Chicago, 1967. május 6.)''', építész és várostervező. Hilberseimer 1906 és 1910 között a Karlsruhei Műszaki Egyetemen tanult építészetet, majd Peter Behrens berlini építészirodájában dolgozott. Ezt követően különböző irodákban, valamint független építészként és várostervezőként működött, illetve számos elméleti írást publikált művészetről, építészetről és várostervezésről.	+	'''[[Item:Q337255\|Ludwig Hilberseimer]] (Ludwig Karl Hilberseimer)''' '''([[Item:Q17097\|Karlsruhe]], 1885. szeptember 4. – [[Item:Q8943\|Chicago]], 1967. május 6.)''', építész és várostervező. Hilberseimer 1906 és 1910 között a Karlsruhei Műszaki Egyetemen tanult építészetet, majd Peter Behrens berlini építészirodájában dolgozott. Ezt követően különböző irodákban, valamint független építészként és várostervezőként működött, illetve számos elméleti írást publikált művészetről, építészetről és várostervezésről.

	1927-ben egyike volt annak a tizenöt építésznek, akik részt vettek a híres modernista Weissenhofsiedlung elnevezésű mintatelepülés megtervezésében. 1929-ben Hannes Meyer felvette a dessaui Bauhausba tanítani. Noha eleinte csak tervrajzot oktathatott, őt tartották az egyik legérdekesebb tanárnak a Bauhaus utolsó szakaszában. Urbanisztikával kapcsolatos elképzelései annyira újszerűek voltak, hogy csak jóval később kerültek bele a köztudatba. Hilberseimer érdeklődésének fókuszában - mindig a stílusjegyek letisztult kifejezését követve – a különböző települések és városközpontok építése állt, valamint a vasbetonból készült új konstrukciók.		1927-ben egyike volt annak a tizenöt építésznek, akik részt vettek a híres modernista Weissenhofsiedlung elnevezésű mintatelepülés megtervezésében. 1929-ben Hannes Meyer felvette a dessaui Bauhausba tanítani. Noha eleinte csak tervrajzot oktathatott, őt tartották az egyik legérdekesebb tanárnak a Bauhaus utolsó szakaszában. Urbanisztikával kapcsolatos elképzelései annyira újszerűek voltak, hogy csak jóval később kerültek bele a köztudatba. Hilberseimer érdeklődésének fókuszában - mindig a stílusjegyek letisztult kifejezését követve – a különböző települések és városközpontok építése állt, valamint a vasbetonból készült új konstrukciók.

← Older revision	Revision as of 19:18, 23 November 2023
(No difference)

← Older revision		Revision as of 17:10, 20 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Ludwig Hilberseimer (Ludwig Karl Hilberseimer)''' '''(Karlsruhe, 1885. szeptember 4. – Chicago, 1967. május 6.)''', építész és várostervező. Hilberseimer 1906 és 1910 között a Karlsruhei Műszaki Egyetemen tanult építészetet, majd Peter Behrens berlini építészirodájában dolgozott. Ezt követően különböző irodákban, valamint független építészként és várostervezőként működött, illetve számos elméleti írást publikált művészetről, építészetről és várostervezésről.	+	'''[[Item:Q337255\|Ludwig Hilberseimer]] (Ludwig Karl Hilberseimer)''' '''(Karlsruhe, 1885. szeptember 4. – Chicago, 1967. május 6.)''', építész és várostervező. Hilberseimer 1906 és 1910 között a Karlsruhei Műszaki Egyetemen tanult építészetet, majd Peter Behrens berlini építészirodájában dolgozott. Ezt követően különböző irodákban, valamint független építészként és várostervezőként működött, illetve számos elméleti írást publikált művészetről, építészetről és várostervezésről.

	1927-ben egyike volt annak a tizenöt építésznek, akik részt vettek a híres modernista Weissenhofsiedlung elnevezésű mintatelepülés megtervezésében. 1929-ben Hannes Meyer felvette a dessaui Bauhausba tanítani. Noha eleinte csak tervrajzot oktathatott, őt tartották az egyik legérdekesebb tanárnak a Bauhaus utolsó szakaszában. Urbanisztikával kapcsolatos elképzelései annyira újszerűek voltak, hogy csak jóval később kerültek bele a köztudatba. Hilberseimer érdeklődésének fókuszában - mindig a stílusjegyek letisztult kifejezését követve – a különböző települések és városközpontok építése állt, valamint a vasbetonból készült új konstrukciók.		1927-ben egyike volt annak a tizenöt építésznek, akik részt vettek a híres modernista Weissenhofsiedlung elnevezésű mintatelepülés megtervezésében. 1929-ben Hannes Meyer felvette a dessaui Bauhausba tanítani. Noha eleinte csak tervrajzot oktathatott, őt tartották az egyik legérdekesebb tanárnak a Bauhaus utolsó szakaszában. Urbanisztikával kapcsolatos elképzelései annyira újszerűek voltak, hogy csak jóval később kerültek bele a köztudatba. Hilberseimer érdeklődésének fókuszában - mindig a stílusjegyek letisztult kifejezését követve – a különböző települések és városközpontok építése állt, valamint a vasbetonból készült új konstrukciók.

← Older revision		Revision as of 13:18, 11 August 2023
Line 17:		Line 17:
	Hilberseimer, Ludwig. „Az architektúra felé”. Fordította Ruttkai Mór. ''Ma'' 9, 5. sz. (1924): 2.		Hilberseimer, Ludwig. „Az architektúra felé”. Fordította Ruttkai Mór. ''Ma'' 9, 5. sz. (1924): 2.
	----[1] Ludwig Hilbersheimer: ''Az architektúra felé''		----[1] Ludwig Hilbersheimer: ''Az architektúra felé''
		+	[[Category:KASInet]]