Heteroglosszia - Revision history

SzemesBotond at 12:13, 22 September 2023

2023-09-22T12:13:36Z

SzemesBotond at 11:51, 13 September 2023

2023-09-13T11:51:36Z

SzemesBotond at 15:15, 22 August 2023

2023-08-22T15:15:39Z

SzemesBotond: Created page with "angol: heteroglossia, német: die Redevielfalt [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337308 M. M. Bahtyin] nyelvfilozófiai és esztétikai fogalma, az elnevezés az orosz ’r..."

2023-08-22T15:14:25Z

Created page with "angol: heteroglossia, német: die Redevielfalt [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337308 M. M. Bahtyin] nyelvfilozófiai és esztétikai fogalma, az elnevezés az orosz ’r..."

New page

angol: heteroglossia, német: die Redevielfalt

[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337308 M. M. Bahtyin] nyelvfilozófiai és esztétikai fogalma, az elnevezés az orosz ’raznorecsije’ angol fordításából ered, soknyelvűséget jelent. Bahtyin a fogalmat ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337311 A szó a regényben]'' (1934-1935) című regényelméleti esszéjében vezette be.

'''Teljes szöveg'''

Nyelvfilozófiai fogalomként a soknyelvűség a modern társadalmak jellemzője, a beszédmódok szociális sokféleségét, a nemzeti nyelven belül a nyelv társadalmi rétegzettségét jelenti. A nyelvet Bahtyin nem elvont normák rendszerének fogta fel, hanem a beszéddel azonosította és történetileg, társadalmilag valóságos tényezőnek tekintette. A heteroglosszia a soknyelvűség fejlődésésének eredménye, ami az újkori regény létrejöttének előfeltétele. A szó és a nyelv inherens dialogikussága, a kétszólamú szó mintegy prefigurálja a regény dialogikusságát: a szavakban, kijelentésekben mindig megjelenik a másik diskurzusa, a szóharc a beszélő és a másik szavai között. A nyelv illetve a szó eredendő dialogikussága folytán minden kijelentés csak ugyanarról a tárgyról alkotott különböző megnyilatkozásokhoz képest értelmezhető.

A regény Bahtyin szerint művészi egységbe szervezett, társadalmilag eltérő beszédmódok, nyelvek összekapcsolódása, nyelvek rendszere. Műfaja a történeti fejlődés eredményeképp különböző stílusokat, nyelvi rétegeket, műfajokat foglal magába. Az egységes költői nyelvvel szemben a próza nyelve sokszólamú, dialogizáló. A heteroglosszia a regényben vagy a szereplő személyéhez kötött vagy dialogizáló háttérként határozza meg a regénybeli szó rezonanciáját. (vö.: Bahtyin, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 Discourse in the Novel, 332]). A nyelvek sokfélesége a regényben a narrátor és a szereplők, valamint a szerző beszéde és azok egymáshoz való viszonya által valósul meg. A megnyilatkozások nyelvei konkrét világképeket, nézetrendszereket, valóságértelmezési módokat jelentenek, melyek dialogikus viszonyban állnak egymással. A regény végső soron a nyelv képét teremti meg, úgy, hogy az egyik nyelvet a másik által világítja meg, ezért mondhatjuk, hogy a szó nem ábrázol, hanem az ábrázolás tárgyává válik. A nyelv képét megvilágító eszközök a regényben Bahtyin szerint három alapvető kategóriára vezethetők vissza: a hibrid konstrukciók vagy hibridizáció, a nyelvek dialogizált interrelációja, illetve a ''szereplők'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szerepl%C5%91_/_Karakter →]</code>'''</big>'' dialógusai. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 Discourse in the Novel,] 358)

Narratológiai fogalomként a heteroglosszia a történetmondás nyelvi reprezentációjából fakadó hang problémaköréhez kapcsolható. Az elbeszélés kétféle szövegből áll össze: a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor ''narrátor'']''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szerepl%C5%91_/_Karakter →]</code>'''</big>'' és a szereplők szövegéből. A narrátor vagy a szereplők beszéde egyéni stiláris színezettel bír, nemhez, társadalmi osztályhoz kötött. A szerző beszéde maga a mű, személye nem azonos a narrátorral; a szerző különböző nyelveket (narrátor, szereplők nyelve) használ, a cselekményen és más kompozíciós elemeken keresztül beszél, de közvetlenül is megszólalhat a műben. A 19. századi klasszikus realizmus hagyománya szerint a szereplők ''egyenes beszéde'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Egyenes_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>'' (monológok és ''dialógusok<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Dial%C3%B3gus →]</code>'''</big>'') képezi a karakter nyelvét. Ez a nyelv szolgál a szereplő nézetrendszerének kifejezésére, amely idegenként, eltérőként jelenik meg a többi karakterhez és a narrátorhoz képest. A narrátor diskurzusa magasabb szinten helyezkedik el, mint a szereplőké, mintegy keretbe foglalja a szereplők megszólalásait. A narrátor és a szereplők beszéde azonban hat egymásra. A heteroglosszia skálaszerűen elgondolt, egyik végpontján a különböző szereplőkhöz kapcsolódó heterogén szövegek sokasága, a másik pólusán a néma, nyelvileg nem pozícionált hős áll, aki dialogizáló háttérként mégis hatással lehet a narrátor szólamára (pl. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334459 Dosztojevszkij]: ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337315 A szelíd teremtés]''). A kettő között különböző módokat találunk, ahogyan a narrátor szövege bekebelezi az intratextuális diskurzusokat, így pl. idézet vagy hibrid konstrukció formájában. A hibrid konstrukció „olyan kijelentés, ami nyelvtani, szintaktikai és kompozíciós markerei révén egy beszélőhöz tartozik, de önmagában két kijelentést, két beszédmódot, két stílust, két nyelvet, két szemantikai és axiológia hitrendszert vegyít” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 Discourse in the Novel], 304). A hibrid konstrukciók a narrátor és a szereplők, különböző nyelvi tudatok szólamainak egymásra hatásán alapulnak. A nyelvek ábrázolásának további két alapvető eszköze a nyelvek dialogizált interrelációja, ezen belül is a stilizáció. A belsőleg dialogizált nyelvek kölcsönös megvilágítása két nyelvi tudat, a stilizáló és a stilizált összjátékénak eredménye. A stilizáló nyelv hátteréhez képest nyeri el a stilizált nyelv értelmét és jelentését. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 Discourse in the Novel], 362.)

Bahtyin a narrátor és a szereplők szövegének interferenciájához sorolja a ''szabad függő beszéd'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szabad_f%C3%BCgg%C5%91_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>'' jelenségét is. A heteroglosszia a hang mellett a narratológiában a ''nézőpont<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' tárgyalásakor is megjelenik, így pl. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337317 Uszpenszkij]nél ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337318 A kompozíció poétikája]) vagy [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337319 Schmid]nél ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337320 Elemente der Narratologie]). [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337321 Tjupa] Bahtyin szociológiai stilisztikája alapján kifogásolja ezt a tárgyalásmódot, a heteroglosszia nem szűkíthető le a nézőpont kérdésére, hiszen a szöveg által megjelenített diszkurzív gyakorlat mögött a beszélő axiológiai, kulturális, nyelvi, társadalmi és pszichológiai horizontja húzódik. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337322 The Living Handbook of Narratology], Heteroglossia szócikk)
[[Category:NarrativITI]]

← Older revision		Revision as of 15:15, 22 August 2023
Line 13:		Line 13:

	Bahtyin a narrátor és a szereplők szövegének interferenciájához sorolja a ''szabad függő beszéd'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szabad_f%C3%BCgg%C5%91_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>'' jelenségét is. A heteroglosszia a hang mellett a narratológiában a ''nézőpont<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' tárgyalásakor is megjelenik, így pl. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337317 Uszpenszkij]nél ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337318 A kompozíció poétikája]) vagy [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337319 Schmid]nél ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337320 Elemente der Narratologie]). [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337321 Tjupa] Bahtyin szociológiai stilisztikája alapján kifogásolja ezt a tárgyalásmódot, a heteroglosszia nem szűkíthető le a nézőpont kérdésére, hiszen a szöveg által megjelenített diszkurzív gyakorlat mögött a beszélő axiológiai, kulturális, nyelvi, társadalmi és pszichológiai horizontja húzódik. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337322 The Living Handbook of Narratology], Heteroglossia szócikk)		Bahtyin a narrátor és a szereplők szövegének interferenciájához sorolja a ''szabad függő beszéd'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szabad_f%C3%BCgg%C5%91_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>'' jelenségét is. A heteroglosszia a hang mellett a narratológiában a ''nézőpont<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' tárgyalásakor is megjelenik, így pl. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337317 Uszpenszkij]nél ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337318 A kompozíció poétikája]) vagy [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337319 Schmid]nél ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337320 Elemente der Narratologie]). [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337321 Tjupa] Bahtyin szociológiai stilisztikája alapján kifogásolja ezt a tárgyalásmódot, a heteroglosszia nem szűkíthető le a nézőpont kérdésére, hiszen a szöveg által megjelenített diszkurzív gyakorlat mögött a beszélő axiológiai, kulturális, nyelvi, társadalmi és pszichológiai horizontja húzódik. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337322 The Living Handbook of Narratology], Heteroglossia szócikk)
		+
		+
		+	Szerző: T. Cs.
	[[Category:NarrativITI]]		[[Category:NarrativITI]]

@@ Line 8: / Line 8: @@
 Nyelvfilozófiai fogalomként a soknyelvűség a modern társadalmak jellemzője, a beszédmódok szociális sokféleségét, a nemzeti nyelven belül a nyelv társadalmi rétegzettségét jelenti. A nyelvet Bahtyin nem elvont normák rendszerének fogta fel, hanem a beszéddel azonosította és történetileg, társadalmilag valóságos tényezőnek tekintette. A heteroglosszia a soknyelvűség fejlődésésének eredménye, ami az újkori regény létrejöttének előfeltétele. A szó és a nyelv inherens dialogikussága, a kétszólamú szó mintegy prefigurálja a regény dialogikusságát: a szavakban, kijelentésekben mindig megjelenik a másik diskurzusa, a szóharc a beszélő és a másik szavai között. A nyelv illetve a szó eredendő dialogikussága folytán minden kijelentés csak ugyanarról a tárgyról alkotott különböző megnyilatkozásokhoz képest értelmezhető.
-A regény Bahtyin szerint művészi egységbe szervezett, társadalmilag eltérő beszédmódok, nyelvek összekapcsolódása, nyelvek rendszere. Műfaja a történeti fejlődés eredményeképp különböző stílusokat, nyelvi rétegeket, műfajokat foglal magába. Az egységes költői nyelvvel szemben a próza nyelve sokszólamú, dialogizáló. A heteroglosszia a regényben vagy a szereplő személyéhez kötött vagy dialogizáló háttérként határozza meg a regénybeli szó rezonanciáját. (vö.: Bahtyin, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 Discourse in the Novel, 332]). A nyelvek sokfélesége a regényben a narrátor és a szereplők, valamint a szerző beszéde és azok egymáshoz való viszonya által valósul meg. A megnyilatkozások nyelvei konkrét világképeket, nézetrendszereket, valóságértelmezési módokat jelentenek, melyek dialogikus viszonyban állnak egymással. A regény végső soron a nyelv képét teremti meg, úgy, hogy az egyik nyelvet a másik által világítja meg, ezért mondhatjuk, hogy a szó nem ábrázol, hanem az ábrázolás tárgyává válik. A nyelv képét megvilágító eszközök a regényben Bahtyin szerint három alapvető kategóriára vezethetők vissza: a hibrid konstrukciók vagy hibridizáció, a nyelvek dialogizált interrelációja, illetve a ''szereplők'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szerepl%C5%91_/_Karakter →]</code>'''</big>'' dialógusai. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 Discourse in the Novel,] 358)
+A regény Bahtyin szerint művészi egységbe szervezett, társadalmilag eltérő beszédmódok, nyelvek összekapcsolódása, nyelvek rendszere. Műfaja a történeti fejlődés eredményeképp különböző stílusokat, nyelvi rétegeket, műfajokat foglal magába. Az egységes költői nyelvvel szemben a próza nyelve sokszólamú, dialogizáló. A heteroglosszia a regényben vagy a szereplő személyéhez kötött vagy dialogizáló háttérként határozza meg a regénybeli szó rezonanciáját. (vö.: Bahtyin, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 ''Discourse in the Novel'', 332]). A nyelvek sokfélesége a regényben a narrátor és a szereplők, valamint a szerző beszéde és azok egymáshoz való viszonya által valósul meg. A megnyilatkozások nyelvei konkrét világképeket, nézetrendszereket, valóságértelmezési módokat jelentenek, melyek dialogikus viszonyban állnak egymással. A regény végső soron a nyelv képét teremti meg, úgy, hogy az egyik nyelvet a másik által világítja meg, ezért mondhatjuk, hogy a szó nem ábrázol, hanem az ábrázolás tárgyává válik. A nyelv képét megvilágító eszközök a regényben Bahtyin szerint három alapvető kategóriára vezethetők vissza: a hibrid konstrukciók vagy hibridizáció, a nyelvek dialogizált interrelációja, illetve a ''szereplők'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szerepl%C5%91_/_Karakter →]</code>'''</big>'' dialógusai. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 ''Discourse in the Novel,''] 358)
-Narratológiai fogalomként a heteroglosszia a történetmondás nyelvi reprezentációjából fakadó hang problémaköréhez kapcsolható. Az elbeszélés kétféle szövegből áll össze: a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor ''narrátor'']''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szerepl%C5%91_/_Karakter →]</code>'''</big>'' és a szereplők szövegéből. A narrátor vagy a szereplők beszéde egyéni stiláris színezettel bír, nemhez, társadalmi osztályhoz kötött. A szerző beszéde maga a mű, személye nem azonos a narrátorral; a szerző különböző nyelveket (narrátor, szereplők nyelve) használ, a cselekményen és más kompozíciós elemeken keresztül beszél, de közvetlenül is megszólalhat a műben. A 19. századi klasszikus realizmus hagyománya szerint a szereplők ''egyenes beszéde'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Egyenes_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>'' (monológok és ''dialógusok<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Dial%C3%B3gus →]</code>'''</big>'') képezi a karakter nyelvét. Ez a nyelv szolgál a szereplő nézetrendszerének kifejezésére, amely idegenként, eltérőként jelenik meg a többi karakterhez és a narrátorhoz képest. A narrátor diskurzusa magasabb szinten helyezkedik el, mint a szereplőké, mintegy keretbe foglalja a szereplők megszólalásait. A narrátor és a szereplők beszéde azonban hat egymásra. A heteroglosszia skálaszerűen elgondolt, egyik végpontján a különböző szereplőkhöz kapcsolódó heterogén szövegek sokasága, a másik pólusán a néma, nyelvileg nem pozícionált hős áll, aki dialogizáló háttérként mégis hatással lehet a narrátor szólamára (pl. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334459 Dosztojevszkij]: ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337315 A szelíd teremtés]''). A kettő között különböző módokat találunk, ahogyan a narrátor szövege bekebelezi az intratextuális diskurzusokat, így pl. idézet vagy hibrid konstrukció formájában. A hibrid konstrukció „olyan kijelentés, ami nyelvtani, szintaktikai és kompozíciós markerei révén egy beszélőhöz tartozik, de önmagában két kijelentést, két beszédmódot, két stílust, két nyelvet, két szemantikai és axiológia hitrendszert vegyít” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 Discourse in the Novel], 304). A hibrid konstrukciók a narrátor és a szereplők, különböző nyelvi tudatok szólamainak egymásra hatásán alapulnak. A nyelvek ábrázolásának további két alapvető eszköze a nyelvek dialogizált interrelációja, ezen belül is a stilizáció. A belsőleg dialogizált nyelvek kölcsönös megvilágítása két nyelvi tudat, a stilizáló és a stilizált összjátékénak eredménye. A stilizáló nyelv hátteréhez képest nyeri el a stilizált nyelv értelmét és jelentését. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 Discourse in the Novel], 362.)
+Narratológiai fogalomként a heteroglosszia a történetmondás nyelvi reprezentációjából fakadó hang problémaköréhez kapcsolható. Az elbeszélés kétféle szövegből áll össze: a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Narr%C3%A1tor ''narrátor'']''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szerepl%C5%91_/_Karakter →]</code>'''</big>'' és a szereplők szövegéből. A narrátor vagy a szereplők beszéde egyéni stiláris színezettel bír, nemhez, társadalmi osztályhoz kötött. A szerző beszéde maga a mű, személye nem azonos a narrátorral; a szerző különböző nyelveket (narrátor, szereplők nyelve) használ, a cselekményen és más kompozíciós elemeken keresztül beszél, de közvetlenül is megszólalhat a műben. A 19. századi klasszikus realizmus hagyománya szerint a szereplők ''egyenes beszéde'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Egyenes_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>'' (monológok és ''dialógusok<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Dial%C3%B3gus →]</code>'''</big>'') képezi a karakter nyelvét. Ez a nyelv szolgál a szereplő nézetrendszerének kifejezésére, amely idegenként, eltérőként jelenik meg a többi karakterhez és a narrátorhoz képest. A narrátor diskurzusa magasabb szinten helyezkedik el, mint a szereplőké, mintegy keretbe foglalja a szereplők megszólalásait. A narrátor és a szereplők beszéde azonban hat egymásra. A heteroglosszia skálaszerűen elgondolt, egyik végpontján a különböző szereplőkhöz kapcsolódó heterogén szövegek sokasága, a másik pólusán a néma, nyelvileg nem pozícionált hős áll, aki dialogizáló háttérként mégis hatással lehet a narrátor szólamára (pl. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334459 Dosztojevszkij]: ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337315 A szelíd teremtés]''). A kettő között különböző módokat találunk, ahogyan a narrátor szövege bekebelezi az intratextuális diskurzusokat, így pl. idézet vagy hibrid konstrukció formájában. A hibrid konstrukció „olyan kijelentés, ami nyelvtani, szintaktikai és kompozíciós markerei révén egy beszélőhöz tartozik, de önmagában két kijelentést, két beszédmódot, két stílust, két nyelvet, két szemantikai és axiológia hitrendszert vegyít” (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 Discourse in the Novel],'' 304). A hibrid konstrukciók a narrátor és a szereplők, különböző nyelvi tudatok szólamainak egymásra hatásán alapulnak. A nyelvek ábrázolásának további két alapvető eszköze a nyelvek dialogizált interrelációja, ezen belül is a stilizáció. A belsőleg dialogizált nyelvek kölcsönös megvilágítása két nyelvi tudat, a stilizáló és a stilizált összjátékénak eredménye. A stilizáló nyelv hátteréhez képest nyeri el a stilizált nyelv értelmét és jelentését. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337314 ''Discourse in the Novel''], 362.)
-Bahtyin a narrátor és a szereplők szövegének interferenciájához sorolja a ''szabad függő beszéd'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szabad_f%C3%BCgg%C5%91_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>''  jelenségét is. A heteroglosszia a hang mellett a narratológiában a ''nézőpont<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' tárgyalásakor is megjelenik, így pl. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337317 Uszpenszkij]nél ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337318 A kompozíció poétikája]) vagy [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337319 Schmid]nél ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337320 Elemente der Narratologie]). [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337321 Tjupa] Bahtyin szociológiai stilisztikája alapján kifogásolja ezt a tárgyalásmódot, a heteroglosszia nem szűkíthető le a nézőpont kérdésére, hiszen a szöveg által megjelenített diszkurzív gyakorlat mögött a beszélő axiológiai, kulturális, nyelvi, társadalmi és pszichológiai horizontja húzódik. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337322 The Living Handbook of Narratology], Heteroglossia szócikk)
+Bahtyin a narrátor és a szereplők szövegének interferenciájához sorolja a ''szabad függő beszéd'' ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szabad_f%C3%BCgg%C5%91_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>''  jelenségét is. A heteroglosszia a hang mellett a narratológiában a ''nézőpont<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' tárgyalásakor is megjelenik, így pl. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337317 Uszpenszkij]nél ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337318 ''A kompozíció poétikája'']) vagy [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337319 Schmid]nél ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337320 ''Elemente der Narratologie'']). [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337321 Tjupa] Bahtyin szociológiai stilisztikája alapján kifogásolja ezt a tárgyalásmódot, a heteroglosszia nem szűkíthető le a nézőpont kérdésére, hiszen a szöveg által megjelenített diszkurzív gyakorlat mögött a beszélő axiológiai, kulturális, nyelvi, társadalmi és pszichológiai horizontja húzódik. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337322 ''The Living Handbook of Narratology''], Heteroglossia szócikk)
 Szerző: T. Cs.
 [[Category:NarrativITI]]