Hegedűs Gyula - Revision history

BucsicsKatalin at 20:34, 31 January 2025

2025-01-31T20:34:23Z

BucsicsKatalin at 13:37, 15 September 2023

2023-09-15T13:37:08Z

BucsicsKatalin at 23:56, 7 September 2023

2023-09-07T23:56:13Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Hegedűs Gyula''' (Hegedüs Gyula, szül. Heckmann / Hekman Gyula Mihály) (Kéty, 1870. február 3. – Budapest, 1931. szeptember 21.), színész. Szekszárdi iskolaéve..."

2023-08-23T15:42:00Z

Created page with "'''Hegedűs Gyula''' (Hegedüs Gyula, szül. Heckmann / Hekman Gyula Mihály) (Kéty, 1870. február 3. – Budapest, 1931. szeptember 21.), színész. Szekszárdi iskolaéve..."

New page

'''Hegedűs Gyula''' (Hegedüs Gyula, szül. Heckmann / Hekman Gyula Mihály) (Kéty, 1870. február 3. – Budapest, 1931. szeptember 21.), színész.

Szekszárdi iskolaévek után Gyönkön a járásbíróságon írnokoskodott, de megszökött, és vándorszínésznek állt. Keresztély Jánosné vándortársulatának tagjaként lépett föl először Gyönkön vagy Tamásiban. Mikor összegyűjtötte a tandíjat, beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol két évet tanult, és ahol Paulay Ede tette rá a legnagyobb hatást. További vándorszínész-évek után 1894-ben Kolozsvárra szerződtette Ditrói Mór. Itt két év alatt 186 szerepet játszott, mindenféle műfajban. 1896-ban megalakult az ország első magánvállalkozású színháza, a Vígszínház. Ditrói lett az igazgató, aki a kolozsvári társulat legjobbjait, így Hegedűst is vitte magával. A Vígszínház műsorán főként francia társalgási vígjátékok, bohózatok szerepeltek, a színház a modern pesti polgárság nyelvén kívánt szólni. Ez másfajta színészi játékstílust és beszédstílust követelt, mint a Nemzeti Színház verses klasszikusai: hétköznapibbat, közvetlenebbet. A Vígszínházban kialakult a naturalista játékmód (évtizedekkel később az ún. „vígszínházi stílus”), melynek kiemelkedő alakja lett Hegedűs Gyula és Varsányi Irén. A Vígszínházból 1914-ben a Magyar Színházba, onnan a Nemzetibe szerződik, 1906–1926 közt megint a Vígszínház tagja. 1926-ban elszerződik, külföldi turnét tervez, ám ez a terve meghiúsul, a Belvárosi és a Király Színházban játszik, majd a Magyar Színház tagja lesz.

Legnagyszerűbb és leghíresebb alakításai Molnár Ferenc darabjaihoz kötődnek: ''Az ördög'' címszerepét játssza az 1907-es ősbemutatón, majd a ''Liliom''ét 1909-ben, később Jácint atya ''A hattyú''ban, Sipos ''Az üvegcipő''ben, Turai a ''Játék a kastélyban'' című darabban. Játszott az első magyar filmben (''A táncz,'' 1901) és néhány további némafilmben. 1917-től a budapesti Színészszövetség elnöke volt. 1906-tól a Színiakadémián, 1907-től a Zeneakadémián beszédtechnikát tanított, ''A beszéd művészete'' című könyve 1917-ben jelent meg. Írt néhány színdarabot is (''Doktor Szeleburdi, A háziorvos''), valamint megjelentette önéletrajzait (''Komédia, Emlékezések'').

A ''Ma'' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok (''vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző Mácza János Hegedűst „a maga szakmájában nálunk kétségtelenül a legjobbnak” tartja, mégis úgy véli, lehetne nagyszerűbb színész, most kissé elmarad partnere, Gombaszögi Frida mellett, talán éppen naturalista játékának tudatos csillogtatása miatt. Mácza egyszerűséget kér számon rajta, és „merészséget” a „konvenciók ellenében”. Művészetével így is hosszabban foglalkozik, mint magával a színdarabbal.

A ''Ma'' következő számában Mácza viszont dicsérőleg említi a nevét ''Kék róka''-kritikájában (Herczeg Ferenc darabját stílustalannak, de szellemesnek és kedvesnek tartja, Jób Dániel rendezését viszont művészietlennek.)

Mácza János. „A »Démonok« alkalmából (Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula a Vígszínházban)”. ''Ma'' 2, 3. sz. (1917): 46–47.

Mácza János. „Vígszínház: Herczeg Ferenc: Kék róka”. ''Ma'' 2, 4. sz. (1917): 62.

Mácza János. „Színházak”. ''Ma'' 3, 1. sz. (1918): 15.

Aradi Gábor. „Hetvenöt esztendeje halt meg Hegedűs Gyula színművész”. ''Honismeret'' 34, 3. sz. (2006): 15–18.

Cenner Mihály. ''Hegedűs Gyula (Adattár). Színháztörténeti füzetek''. Budapest: Magyar Színházi Intézet, 1979.
[[Category:KASInet]]

@@ Line 5: / Line 5: @@
 Legnagyszerűbb és leghíresebb alakításai '''Molnár Ferenc<code>→</code>''' darabjaihoz kötődnek: ''Az ördög'' címszerepét játssza az 1907-es ősbemutatón, majd a ''Liliom''ét 1909-ben, később Jácint atya ''A hattyú''ban, Sipos ''Az üvegcipő''ben, Turai a ''Játék a kastélyban'' című darabban. Játszott az első magyar filmben (''A táncz,'' 1901) és néhány további némafilmben. 1917-től a budapesti Színészszövetség elnöke volt. 1906-tól a Színiakadémián, 1907-től a Zeneakadémián beszédtechnikát tanított, ''A beszéd művészete'' című könyve 1917-ben jelent meg. Írt néhány színdarabot is ''(Doktor Szeleburdi, A háziorvos),'' valamint megjelentette önéletrajzait ''(Komédia, Emlékezések)''.
-A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző '''Mácza János<code>→</code>''' Hegedűst „a maga szakmájában nálunk kétségtelenül a legjobbnak” tartja, mégis úgy véli, lehetne nagyszerűbb színész, most kissé elmarad partnere, Gombaszögi Frida mellett, talán éppen naturalista játékának tudatos csillogtatása miatt. Mácza egyszerűséget kér számon rajta, és „merészséget” a „konvenciók ellenében”. Művészetével így is hosszabban foglalkozik, mint magával a színdarabbal.
+A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző '''[[Item:Q56512|Mácza János]]<code>[[Mácza János|→]]</code>''' Hegedűst „a maga szakmájában nálunk kétségtelenül a legjobbnak” tartja, mégis úgy véli, lehetne nagyszerűbb színész, most kissé elmarad partnere, Gombaszögi Frida mellett, talán éppen naturalista játékának tudatos csillogtatása miatt. Mácza egyszerűséget kér számon rajta, és „merészséget” a „konvenciók ellenében”. Művészetével így is hosszabban foglalkozik, mint magával a színdarabbal.
 A ''Ma'' következő számában Mácza viszont dicsérőleg említi a nevét ''Kék róka''-kritikájában ('''Herczeg Ferenc<code>→</code>''' darabját stílustalannak, de szellemesnek és kedvesnek tartja, Jób Dániel rendezését viszont művészietlennek.)

@@ Line 5: / Line 5: @@
 Legnagyszerűbb és leghíresebb alakításai '''Molnár Ferenc<code>→</code>''' darabjaihoz kötődnek: ''Az ördög'' címszerepét játssza az 1907-es ősbemutatón, majd a ''Liliom''ét 1909-ben, később Jácint atya ''A hattyú''ban, Sipos ''Az üvegcipő''ben, Turai a ''Játék a kastélyban'' című darabban. Játszott az első magyar filmben (''A táncz,'' 1901) és néhány további némafilmben. 1917-től a budapesti Színészszövetség elnöke volt. 1906-tól a Színiakadémián, 1907-től a Zeneakadémián beszédtechnikát tanított, ''A beszéd művészete'' című könyve 1917-ben jelent meg. Írt néhány színdarabot is ''(Doktor Szeleburdi, A háziorvos),'' valamint megjelentette önéletrajzait ''(Komédia, Emlékezések)''.
-A '''''Ma<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző '''Mácza János<code>→</code>''' Hegedűst „a maga szakmájában nálunk kétségtelenül a legjobbnak” tartja, mégis úgy véli, lehetne nagyszerűbb színész, most kissé elmarad partnere, Gombaszögi Frida mellett, talán éppen naturalista játékának tudatos csillogtatása miatt. Mácza egyszerűséget kér számon rajta, és „merészséget” a „konvenciók ellenében”. Művészetével így is hosszabban foglalkozik, mint magával a színdarabbal.
+A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző '''Mácza János<code>→</code>''' Hegedűst „a maga szakmájában nálunk kétségtelenül a legjobbnak” tartja, mégis úgy véli, lehetne nagyszerűbb színész, most kissé elmarad partnere, Gombaszögi Frida mellett, talán éppen naturalista játékának tudatos csillogtatása miatt. Mácza egyszerűséget kér számon rajta, és „merészséget” a „konvenciók ellenében”. Művészetével így is hosszabban foglalkozik, mint magával a színdarabbal.
 A ''Ma'' következő számában Mácza viszont dicsérőleg említi a nevét ''Kék róka''-kritikájában ('''Herczeg Ferenc<code>→</code>''' darabját stílustalannak, de szellemesnek és kedvesnek tartja, Jób Dániel rendezését viszont művészietlennek.)

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Hegedűs Gyula''' (Hegedüs Gyula, szül. Heckmann / Hekman Gyula Mihály) (Kéty, 1870. február 3. – Budapest, 1931. szeptember 21.), színész.
+'''Hegedűs Gyula''' (Heckmann / Hekman Gyula Mihály) ('''Kéty''', 1870. február 3. – '''Budapest''', 1931. szeptember 21.), színész.
-Szekszárdi iskolaévek után Gyönkön a járásbíróságon írnokoskodott, de megszökött, és vándorszínésznek állt. Keresztély Jánosné vándortársulatának tagjaként lépett föl először Gyönkön vagy Tamásiban. Mikor összegyűjtötte a tandíjat, beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol két évet tanult, és ahol Paulay Ede tette rá a legnagyobb hatást. További vándorszínész-évek után 1894-ben Kolozsvárra szerződtette Ditrói Mór. Itt két év alatt 186 szerepet játszott, mindenféle műfajban. 1896-ban megalakult az ország első magánvállalkozású színháza, a Vígszínház. Ditrói lett az igazgató, aki a kolozsvári társulat legjobbjait, így Hegedűst is vitte magával. A Vígszínház műsorán főként francia társalgási vígjátékok, bohózatok szerepeltek, a színház a modern pesti polgárság nyelvén kívánt szólni. Ez másfajta színészi játékstílust és beszédstílust követelt, mint a Nemzeti Színház verses klasszikusai: hétköznapibbat, közvetlenebbet. A Vígszínházban kialakult a naturalista játékmód (évtizedekkel később az ún. „vígszínházi stílus”), melynek kiemelkedő alakja lett Hegedűs Gyula és Varsányi Irén. A Vígszínházból 1914-ben a Magyar Színházba, onnan a Nemzetibe szerződik, 1906–1926 közt megint a Vígszínház tagja. 1926-ban elszerződik, külföldi turnét tervez, ám ez a terve meghiúsul, a Belvárosi és a Király Színházban játszik, majd a Magyar Színház tagja lesz.
+Szekszárdi iskolaévek után Gyönkön a járásbíróságon írnokoskodott, de megszökött, és vándorszínésznek állt. Keresztély Jánosné vándortársulatának tagjaként lépett föl először Gyönkön vagy Tamásiban. Mikor összegyűjtötte a tandíjat, beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol két évet tanult, és ahol Paulay Ede tette rá a legnagyobb hatást. További vándorszínész-évek után 1894-ben Kolozsvárra szerződtette Ditrói Mór. Itt két év alatt 186 szerepet játszott, mindenféle műfajban. 1896-ban megalakult az ország első magánvállalkozású színháza, a Vígszínház. Ditrói lett az igazgató, aki a kolozsvári társulat legjobbjait, így Hegedűst is vitte magával. A Vígszínház műsorán főként francia társalgási vígjátékok, bohózatok szerepeltek, a színház a modern pesti polgárság nyelvén kívánt szólni. Ez másfajta színészi játékstílust és beszédstílust követelt, mint a Nemzeti Színház verses klasszikusai: hétköznapibbat, közvetlenebbet. A Vígszínházban kialakult a '''naturalista<code>→</code>''' játékmód (évtizedekkel később az ún. „vígszínházi stílus”), melynek kiemelkedő alakja lett Hegedűs Gyula és '''Varsányi Irén<code>→</code>'''. A Vígszínházból 1914-ben a Magyar Színházba, onnan a Nemzetibe szerződik, 1906–1926 közt megint a Vígszínház tagja. 1926-ban elszerződik, külföldi turnét tervez, ám ez a terve meghiúsul, a Belvárosi és a Király Színházban játszik, majd a Magyar Színház tagja lesz.
-Legnagyszerűbb és leghíresebb alakításai Molnár Ferenc darabjaihoz kötődnek: ''Az ördög'' címszerepét játssza az 1907-es ősbemutatón, majd a ''Liliom''ét 1909-ben, később Jácint atya ''A hattyú''ban, Sipos ''Az üvegcipő''ben, Turai a ''Játék a kastélyban'' című darabban. Játszott az első magyar filmben (''A táncz,'' 1901) és néhány további némafilmben. 1917-től a budapesti Színészszövetség elnöke volt. 1906-tól a Színiakadémián, 1907-től a Zeneakadémián beszédtechnikát tanított, ''A beszéd művészete'' című könyve 1917-ben jelent meg. Írt néhány színdarabot is (''Doktor Szeleburdi, A háziorvos''), valamint megjelentette önéletrajzait (''Komédia, Emlékezések'').
+Legnagyszerűbb és leghíresebb alakításai '''Molnár Ferenc<code>→</code>''' darabjaihoz kötődnek: ''Az ördög'' címszerepét játssza az 1907-es ősbemutatón, majd a ''Liliom''ét 1909-ben, később Jácint atya ''A hattyú''ban, Sipos ''Az üvegcipő''ben, Turai a ''Játék a kastélyban'' című darabban. Játszott az első magyar filmben (''A táncz,'' 1901) és néhány további némafilmben. 1917-től a budapesti Színészszövetség elnöke volt. 1906-tól a Színiakadémián, 1907-től a Zeneakadémián beszédtechnikát tanított, ''A beszéd művészete'' című könyve 1917-ben jelent meg. Írt néhány színdarabot is ''(Doktor Szeleburdi, A háziorvos),'' valamint megjelentette önéletrajzait ''(Komédia, Emlékezések)''.
-A ''Ma'' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok (''vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző Mácza János Hegedűst „a maga szakmájában nálunk kétségtelenül a legjobbnak” tartja, mégis úgy véli, lehetne nagyszerűbb színész, most kissé elmarad partnere, Gombaszögi Frida mellett, talán éppen naturalista játékának tudatos csillogtatása miatt. Mácza egyszerűséget kér számon rajta, és „merészséget” a „konvenciók ellenében”. Művészetével így is hosszabban foglalkozik, mint magával a színdarabbal.
+A '''''Ma<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző '''Mácza János<code>→</code>''' Hegedűst „a maga szakmájában nálunk kétségtelenül a legjobbnak” tartja, mégis úgy véli, lehetne nagyszerűbb színész, most kissé elmarad partnere, Gombaszögi Frida mellett, talán éppen naturalista játékának tudatos csillogtatása miatt. Mácza egyszerűséget kér számon rajta, és „merészséget” a „konvenciók ellenében”. Művészetével így is hosszabban foglalkozik, mint magával a színdarabbal.