Halasi Andor - Revision history

HorváthMárjánovicsDiána at 13:38, 28 July 2023

2023-07-28T13:38:21Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:37, 28 July 2023

2023-07-28T13:37:27Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:35, 28 July 2023

2023-07-28T13:35:01Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:34, 28 July 2023

2023-07-28T13:34:16Z

HorváthMárjánovicsDiána at 08:41, 28 July 2023

2023-07-28T08:41:41Z

HorváthMárjánovicsDiána at 08:39, 28 July 2023

2023-07-28T08:39:18Z

HorváthMárjánovicsDiána at 08:38, 28 July 2023

2023-07-28T08:38:11Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:01, 26 July 2023

2023-07-26T13:01:01Z

HorváthMárjánovicsDiána at 12:58, 26 July 2023

2023-07-26T12:58:11Z

HorváthMárjánovicsDiána at 12:57, 26 July 2023

2023-07-26T12:57:25Z

← Older revision		Revision as of 13:38, 28 July 2023
Line 9:		Line 9:
	''A Tett'' egyik legfontosabb, szinte programadó írása, az ''Új irodalmi lehetőségek'' című cikk Halasinak köszönhető. Ezt a szöveget a pragmatista filozófia ihlette: William James meliorista megváltás-filozófiája szerint ugyanis az egyes emberek cselekvése, kitűzött céljaik, eszményeik megvalósítása hozhatja el majd a világ megváltását – ennek fő feltételei már adottak, a hiányzó feltételeinket mi teremtjük meg tetteinkkel. Halasinál is ez a gondolat szerepel: a mindennapi munka, a hétköznapi tett, a cselekvés végrehajtói letéteményesei lesznek a megváltásnak, ha kisebb részben is, mint a költő, a művész. A jövő-menő, dolgaik után rohangáló kisemberek így lesznek nála hőssé, akik vállaikon hordozzák az életet, ők a fejlődés zálogai. Közöttük pedig a művész prófétai, vezető szerepet vállal, a minden értéket relativizáló, minden felelősséget elhárító „impresszionistával szemben” – demokratikus Übermensch, aki az emberekkel ugyanakkor közösséget vállal, bennük testvéreit keresi, alkotásaival pedig fenntartja a hitet a munkához, az élethez (gyakorlatilag [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 '''Kassák''']ék<code>→</code> kollektív individuumának előképe).		''A Tett'' egyik legfontosabb, szinte programadó írása, az ''Új irodalmi lehetőségek'' című cikk Halasinak köszönhető. Ezt a szöveget a pragmatista filozófia ihlette: William James meliorista megváltás-filozófiája szerint ugyanis az egyes emberek cselekvése, kitűzött céljaik, eszményeik megvalósítása hozhatja el majd a világ megváltását – ennek fő feltételei már adottak, a hiányzó feltételeinket mi teremtjük meg tetteinkkel. Halasinál is ez a gondolat szerepel: a mindennapi munka, a hétköznapi tett, a cselekvés végrehajtói letéteményesei lesznek a megváltásnak, ha kisebb részben is, mint a költő, a művész. A jövő-menő, dolgaik után rohangáló kisemberek így lesznek nála hőssé, akik vállaikon hordozzák az életet, ők a fejlődés zálogai. Közöttük pedig a művész prófétai, vezető szerepet vállal, a minden értéket relativizáló, minden felelősséget elhárító „impresszionistával szemben” – demokratikus Übermensch, aki az emberekkel ugyanakkor közösséget vállal, bennük testvéreit keresi, alkotásaival pedig fenntartja a hitet a munkához, az élethez (gyakorlatilag [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 '''Kassák''']ék<code>→</code> kollektív individuumának előképe).

−	Halasi ugyanitt két számmal később Whitman ''Könnyek'' című versét fordítja magyarra, a korai magyar avantgárd Whitman-kultuszának jegyében. A ''Tett'' közli Halasi ''Dráma'' nevű prózaesszéjét vagy prózáját is, amely a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot, a negatív gondolatokat is helyénvalónak ítéli meg, az éltető, a vitális örömöt pedig – amely Kassákéknál kulcsfogalom – pedig akkor tudja elfogadni, ha nem könnyű és nem felszínes: ha megszenvedett öröm. Ez adhat erőt a magyar nép jövőjének alakításához is, s ebben található csak meg a természet ereje. „Addig pedig értsük meg a szilaj életöröm hangsugarai mellett a sötétben vágyódó erők mogorva árnyékait, a zavaros földalatti morajt, amely tiszta tűzrétegből ered.” ''12 pon''t című írásában ''A Tett'' alkotóit is márciusi ifjaknak tekinti, s az irodalmi autonómiáért mint szabadságért való küzdelemre szólít fel. Kritikát írt [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q40427 '''Barta Lajos'''] ''Egyszerű szívek'' című darabjáról.	+	Halasi ugyanitt két számmal később Whitman ''Könnyek'' című versét fordítja magyarra, a korai magyar avantgárd Whitman-kultuszának jegyében. A ''Tett'' közli Halasi ''Dráma'' nevű prózaesszéjét vagy prózáját is, amely a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot, a negatív gondolatokat is helyénvalónak ítéli meg, az éltető, a vitális örömöt pedig – amely Kassákéknál kulcsfogalom – pedig akkor tudja elfogadni, ha nem könnyű és nem felszínes: ha megszenvedett öröm. Ez adhat erőt a magyar nép jövőjének alakításához is, s ebben található csak meg a természet ereje. „Addig pedig értsük meg a szilaj életöröm hangsugarai mellett a sötétben vágyódó erők mogorva árnyékait, a zavaros földalatti morajt, amely tiszta tűzrétegből ered.” ''12 pon''t című írásában ''A Tett'' alkotóit is márciusi ifjaknak tekinti, s az irodalmi autonómiáért mint szabadságért való küzdelemre szólít fel. Kritikát írt [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q40427 '''Barta Lajos''']<code>→</code> ''Egyszerű szívek'' című darabjáról.

@@ Line 7: / Line 7: @@
 A '''Tanácsköztársaság''' idején kivette részét az irodalomszervezésből, az írói választmány tagja. A tízes évek végén és a húszas években szerkesztője volt a ''Szózat'', a ''Zemplén'', a ''Tiszántúli Újság'', a ''Magyar Jövő'', a ''Miskolci Napló'', az ''Irodalmi Élet'' című lapoknak. A Vígszínház programjában szerepelt ''Az utolsó álom'' című verses egyfelvonásos darabja. Később vidéki lapoknál dolgozott. Műfordításokat is közölt, elsősorban angol nyelvű szerzők művei ültette át magyarra (William Makepeace Thackeray, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q515 '''Oscar Wilde'''], Charles Dickens, '''Walt Whitman'''). Nyugdíjazása után újból visszatért az irodalomkritikusi pályára.
-''A Tett'' egyik legfontosabb, szinte programadó írása, az ''Új irodalmi lehetőségek'' című cikk Halasinak köszönhető. Ezt a szöveget a pragmatista filozófia ihlette: William James meliorista megváltás-filozófiája szerint ugyanis az egyes emberek cselekvése, kitűzött céljaik, eszményeik megvalósítása hozhatja el majd a világ megváltását – ennek fő feltételei már adottak, a hiányzó feltételeinket mi teremtjük meg tetteinkkel. Halasinál is ez a gondolat szerepel: a mindennapi munka, a hétköznapi tett, a cselekvés végrehajtói letéteményesei lesznek a megváltásnak, ha kisebb részben is, mint a költő, a művész. A jövő-menő, dolgaik után rohangáló kisemberek így lesznek nála hőssé, akik vállaikon hordozzák az életet, ők a fejlődés zálogai. Közöttük pedig a művész prófétai, vezető szerepet vállal, a minden értéket relativizáló, minden felelősséget elhárító „impresszionistával szemben” – demokratikus Übermensch, aki az emberekkel ugyanakkor közösséget vállal, bennük testvéreit keresi, alkotásaival pedig fenntartja a hitet a munkához, az élethez (gyakorlatilag [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 '''Kassák''']ék kollektív individuumának előképe).
+''A Tett'' egyik legfontosabb, szinte programadó írása, az ''Új irodalmi lehetőségek'' című cikk Halasinak köszönhető. Ezt a szöveget a pragmatista filozófia ihlette: William James meliorista megváltás-filozófiája szerint ugyanis az egyes emberek cselekvése, kitűzött céljaik, eszményeik megvalósítása hozhatja el majd a világ megváltását – ennek fő feltételei már adottak, a hiányzó feltételeinket mi teremtjük meg tetteinkkel. Halasinál is ez a gondolat szerepel: a mindennapi munka, a hétköznapi tett, a cselekvés végrehajtói letéteményesei lesznek a megváltásnak, ha kisebb részben is, mint a költő, a művész. A jövő-menő, dolgaik után rohangáló kisemberek így lesznek nála hőssé, akik vállaikon hordozzák az életet, ők a fejlődés zálogai. Közöttük pedig a művész prófétai, vezető szerepet vállal, a minden értéket relativizáló, minden felelősséget elhárító „impresszionistával szemben” – demokratikus Übermensch, aki az emberekkel ugyanakkor közösséget vállal, bennük testvéreit keresi, alkotásaival pedig fenntartja a hitet a munkához, az élethez (gyakorlatilag [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 '''Kassák''']ék<code>→</code> kollektív individuumának előképe).
 Halasi ugyanitt két számmal később Whitman ''Könnyek'' című versét fordítja magyarra, a korai magyar avantgárd Whitman-kultuszának jegyében.  A ''Tett'' közli Halasi ''Dráma'' nevű prózaesszéjét vagy prózáját is, amely a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot, a negatív gondolatokat is helyénvalónak ítéli meg, az éltető, a vitális örömöt pedig – amely Kassákéknál kulcsfogalom – pedig akkor tudja elfogadni, ha nem könnyű és nem felszínes: ha megszenvedett öröm. Ez adhat erőt a magyar nép jövőjének alakításához is, s ebben található csak meg a természet ereje. „Addig pedig értsük meg a szilaj életöröm hangsugarai mellett a sötétben vágyódó erők mogorva árnyékait, a zavaros földalatti morajt, amely tiszta tűzrétegből ered.” ''12 pon''t című írásában ''A Tett'' alkotóit is márciusi ifjaknak tekinti, s az irodalmi autonómiáért mint szabadságért való küzdelemre szólít fel. Kritikát írt [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q40427 '''Barta Lajos'''] ''Egyszerű szívek'' című darabjáról.

@@ Line 3: / Line 3: @@
 -ban a Budapesti Tudományegyetemen doktorált jogtudományból, jogászként is dolgozott: a budapesti királyi tábla bírósági jegyzője (1914–1919), a budapesti központi járásbíróság bírója (1931–1945), ítélőbírója (1945–1947), törvényszéki bíró (1950–1951).
-Már fiatalkorában elismert színikritikus, kritikákat jelentet meg a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 '''Nyugat''']'' első nemzedékének alkotóiról. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q46637 '''Kosztolányi''']nak egyúttal közeli barátja.) 1910-ben [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q248191 '''Kárpáti Aurél''']lal közösen indította útjára és szerkesztette a ''Kritika'' című folyóiratot, később pedig az ''Irodalmi Élet''et. Bírálatai és irodalomtörténeti írásait a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q310192 '''Jövendő''']'', ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q122 '''A Hét''']'' és a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q310119 '''Budapesti Napló''']'' című lapokban publikálta. Írt a '''''Népszavá'''''nak, és '''''A Tett'''''nek.
+Már fiatalkorában elismert színikritikus, kritikákat jelentet meg a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 '''Nyugat''']'' első nemzedékének alkotóiról. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q46637 '''Kosztolányi''']nak<code>→</code> egyúttal közeli barátja.) 1910-ben [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q248191 '''Kárpáti Aurél''']lal közösen indította útjára és szerkesztette a ''Kritika'' című folyóiratot, később pedig az ''Irodalmi Élet''et. Bírálatai és irodalomtörténeti írásait a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q310192 '''Jövendő''']'', ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q122 '''A Hét''']'' és a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q310119 '''Budapesti Napló''']'' című lapokban publikálta. Írt a '''''Népszavá'''''nak, és '''''A Tett'''''nek.
 A '''Tanácsköztársaság''' idején kivette részét az irodalomszervezésből, az írói választmány tagja. A tízes évek végén és a húszas években szerkesztője volt a ''Szózat'', a ''Zemplén'', a ''Tiszántúli Újság'', a ''Magyar Jövő'', a ''Miskolci Napló'', az ''Irodalmi Élet'' című lapoknak. A Vígszínház programjában szerepelt ''Az utolsó álom'' című verses egyfelvonásos darabja. Később vidéki lapoknál dolgozott. Műfordításokat is közölt, elsősorban angol nyelvű szerzők művei ültette át magyarra (William Makepeace Thackeray, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q515 '''Oscar Wilde'''], Charles Dickens, '''Walt Whitman'''). Nyugdíjazása után újból visszatért az irodalomkritikusi pályára.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q242408|Halasi Andor]] (eredeti név: Halasi Andor Ernő, Halandó; Melius; ha.; H. A.; h. a.; Halasi Andor)'''  ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q17932 Nyíregyháza], 1883. március. 25. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest], 1969. március. 18.), táblabíró, író; műfordító; kritikus, újságíró.
+'''[[Item:Q242408|Halasi Andor]] (eredeti név: Halasi Andor Ernő, Halandó; Melius; ha.; H. A.; h. a.; Halasi Andor)'''  ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q17932 '''Nyíregyháza'''], 1883. március. 25. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1969. március. 18.), táblabíró, író; műfordító; kritikus, újságíró.
 -ban a Budapesti Tudományegyetemen doktorált jogtudományból, jogászként is dolgozott: a budapesti királyi tábla bírósági jegyzője (1914–1919), a budapesti központi járásbíróság bírója (1931–1945), ítélőbírója (1945–1947), törvényszéki bíró (1950–1951).
-Már fiatalkorában elismert színikritikus, kritikákat jelentet meg a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]'' első nemzedékének alkotóiról. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q46637 Kosztolányi]nak egyúttal közeli barátja.) 1910-ben [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q248191 Kárpáti Aurél]lal közösen indította útjára és szerkesztette a ''Kritika'' című folyóiratot, később pedig az ''Irodalmi Élet''et. Bírálatai és irodalomtörténeti írásait a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q310192 Jövendő]'', ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q122 A Hét]'' és a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q310119 Budapesti Napló]'' című lapokban publikálta. Írt a ''Népszavá''nak, és ''A Tett''nek.
+Már fiatalkorában elismert színikritikus, kritikákat jelentet meg a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 '''Nyugat''']'' első nemzedékének alkotóiról. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q46637 '''Kosztolányi''']nak egyúttal közeli barátja.) 1910-ben [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q248191 '''Kárpáti Aurél''']lal közösen indította útjára és szerkesztette a ''Kritika'' című folyóiratot, később pedig az ''Irodalmi Élet''et. Bírálatai és irodalomtörténeti írásait a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q310192 '''Jövendő''']'', ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q122 '''A Hét''']'' és a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q310119 '''Budapesti Napló''']'' című lapokban publikálta. Írt a '''''Népszavá'''''nak, és '''''A Tett'''''nek.
-A Tanácsköztársaság idején kivette részét az irodalomszervezésből, az írói választmány tagja. A tízes évek végén és a húszas években szerkesztője volt a ''Szózat'', a ''Zemplén'', a ''Tiszántúli Újság'', a ''Magyar Jövő'', a ''Miskolci Napló'', az ''Irodalmi Élet'' című lapoknak. A Vígszínház programjában szerepelt ''Az utolsó álom'' című verses egyfelvonásos darabja. Később vidéki lapoknál dolgozott. Műfordításokat is közölt, elsősorban angol nyelvű szerzők művei ültette át magyarra (William Makepeace Thackeray, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q515 Oscar Wilde], Charles Dickens, Walt Whitman). Nyugdíjazása után újból visszatért az irodalomkritikusi pályára.
+A '''Tanácsköztársaság''' idején kivette részét az irodalomszervezésből, az írói választmány tagja. A tízes évek végén és a húszas években szerkesztője volt a ''Szózat'', a ''Zemplén'', a ''Tiszántúli Újság'', a ''Magyar Jövő'', a ''Miskolci Napló'', az ''Irodalmi Élet'' című lapoknak. A Vígszínház programjában szerepelt ''Az utolsó álom'' című verses egyfelvonásos darabja. Később vidéki lapoknál dolgozott. Műfordításokat is közölt, elsősorban angol nyelvű szerzők művei ültette át magyarra (William Makepeace Thackeray, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q515 '''Oscar Wilde'''], Charles Dickens, '''Walt Whitman'''). Nyugdíjazása után újból visszatért az irodalomkritikusi pályára.
-A ''Tett'' egyik legfontosabb, szinte programadó írása, az ''Új irodalmi lehetőségek'' című cikk Halasinak köszönhető. Ezt a szöveget a pragmatista filozófia ihlette: William James meliorista megváltás-filozófiája szerint ugyanis az egyes emberek cselekvése, kitűzött céljaik, eszményeik megvalósítása hozhatja el majd a világ megváltását – ennek fő feltételei már adottak, a hiányzó feltételeinket mi teremtjük meg tetteinkkel. Halasinál is ez a gondolat szerepel: a mindennapi munka, a hétköznapi tett, a cselekvés végrehajtói letéteményesei lesznek a megváltásnak, ha kisebb részben is, mint a költő, a művész. A jövő-menő, dolgaik után rohangáló kisemberek így lesznek nála hőssé, akik vállaikon hordozzák az életet, ők a fejlődés zálogai. Közöttük pedig a művész prófétai, vezető szerepet vállal, a minden értéket relativizáló, minden felelősséget elhárító „impresszionistával szemben” – demokratikus Übermensch, aki az emberekkel ugyanakkor közösséget vállal, bennük testvéreit keresi, alkotásaival pedig fenntartja a hitet a munkához, az élethez (gyakorlatilag [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 Kassák]ék kollektív individuumának előképe).
+''A Tett'' egyik legfontosabb, szinte programadó írása, az ''Új irodalmi lehetőségek'' című cikk Halasinak köszönhető. Ezt a szöveget a pragmatista filozófia ihlette: William James meliorista megváltás-filozófiája szerint ugyanis az egyes emberek cselekvése, kitűzött céljaik, eszményeik megvalósítása hozhatja el majd a világ megváltását – ennek fő feltételei már adottak, a hiányzó feltételeinket mi teremtjük meg tetteinkkel. Halasinál is ez a gondolat szerepel: a mindennapi munka, a hétköznapi tett, a cselekvés végrehajtói letéteményesei lesznek a megváltásnak, ha kisebb részben is, mint a költő, a művész. A jövő-menő, dolgaik után rohangáló kisemberek így lesznek nála hőssé, akik vállaikon hordozzák az életet, ők a fejlődés zálogai. Közöttük pedig a művész prófétai, vezető szerepet vállal, a minden értéket relativizáló, minden felelősséget elhárító „impresszionistával szemben” – demokratikus Übermensch, aki az emberekkel ugyanakkor közösséget vállal, bennük testvéreit keresi, alkotásaival pedig fenntartja a hitet a munkához, az élethez (gyakorlatilag [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 '''Kassák''']ék kollektív individuumának előképe).
-Halasi ugyanitt két számmal később Whitman ''Könnyek'' című versét fordítja magyarra, a korai magyar avantgárd Whitman-kultuszának jegyében.  A ''Tett'' közli Halasi ''Dráma'' nevű prózaesszéjét vagy prózáját is, amely a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot, a negatív gondolatokat is helyénvalónak ítéli meg, az éltető, a vitális örömöt pedig – amely Kassákéknál kulcsfogalom – pedig akkor tudja elfogadni, ha nem könnyű és nem felszínes: ha megszenvedett öröm. Ez adhat erőt a magyar nép jövőjének alakításához is, s ebben található csak meg a természet ereje. „Addig pedig értsük meg a szilaj életöröm hangsugarai mellett a sötétben vágyódó erők mogorva árnyékait, a zavaros földalatti morajt, amely tiszta tűzrétegből ered.” ''12 pon''t című írásában ''A Tett'' alkotóit is márciusi ifjaknak tekinti, s az irodalmi autonómiáért mint szabadságért való küzdelemre szólít fel. Kritikát írt [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q40427 Barta Lajos] ''Egyszerű szívek'' című darabjáról.
+Halasi ugyanitt két számmal később Whitman ''Könnyek'' című versét fordítja magyarra, a korai magyar avantgárd Whitman-kultuszának jegyében.  A ''Tett'' közli Halasi ''Dráma'' nevű prózaesszéjét vagy prózáját is, amely a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot, a negatív gondolatokat is helyénvalónak ítéli meg, az éltető, a vitális örömöt pedig – amely Kassákéknál kulcsfogalom – pedig akkor tudja elfogadni, ha nem könnyű és nem felszínes: ha megszenvedett öröm. Ez adhat erőt a magyar nép jövőjének alakításához is, s ebben található csak meg a természet ereje. „Addig pedig értsük meg a szilaj életöröm hangsugarai mellett a sötétben vágyódó erők mogorva árnyékait, a zavaros földalatti morajt, amely tiszta tűzrétegből ered.” ''12 pon''t című írásában ''A Tett'' alkotóit is márciusi ifjaknak tekinti, s az irodalmi autonómiáért mint szabadságért való küzdelemre szólít fel. Kritikát írt [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q40427 '''Barta Lajos'''] ''Egyszerű szívek'' című darabjáról.

← Older revision		Revision as of 08:41, 28 July 2023
Line 9:		Line 9:
	A ''Tett'' egyik legfontosabb, szinte programadó írása, az ''Új irodalmi lehetőségek'' című cikk Halasinak köszönhető. Ezt a szöveget a pragmatista filozófia ihlette: William James meliorista megváltás-filozófiája szerint ugyanis az egyes emberek cselekvése, kitűzött céljaik, eszményeik megvalósítása hozhatja el majd a világ megváltását – ennek fő feltételei már adottak, a hiányzó feltételeinket mi teremtjük meg tetteinkkel. Halasinál is ez a gondolat szerepel: a mindennapi munka, a hétköznapi tett, a cselekvés végrehajtói letéteményesei lesznek a megváltásnak, ha kisebb részben is, mint a költő, a művész. A jövő-menő, dolgaik után rohangáló kisemberek így lesznek nála hőssé, akik vállaikon hordozzák az életet, ők a fejlődés zálogai. Közöttük pedig a művész prófétai, vezető szerepet vállal, a minden értéket relativizáló, minden felelősséget elhárító „impresszionistával szemben” – demokratikus Übermensch, aki az emberekkel ugyanakkor közösséget vállal, bennük testvéreit keresi, alkotásaival pedig fenntartja a hitet a munkához, az élethez (gyakorlatilag [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 Kassák]ék kollektív individuumának előképe).		A ''Tett'' egyik legfontosabb, szinte programadó írása, az ''Új irodalmi lehetőségek'' című cikk Halasinak köszönhető. Ezt a szöveget a pragmatista filozófia ihlette: William James meliorista megváltás-filozófiája szerint ugyanis az egyes emberek cselekvése, kitűzött céljaik, eszményeik megvalósítása hozhatja el majd a világ megváltását – ennek fő feltételei már adottak, a hiányzó feltételeinket mi teremtjük meg tetteinkkel. Halasinál is ez a gondolat szerepel: a mindennapi munka, a hétköznapi tett, a cselekvés végrehajtói letéteményesei lesznek a megváltásnak, ha kisebb részben is, mint a költő, a művész. A jövő-menő, dolgaik után rohangáló kisemberek így lesznek nála hőssé, akik vállaikon hordozzák az életet, ők a fejlődés zálogai. Közöttük pedig a művész prófétai, vezető szerepet vállal, a minden értéket relativizáló, minden felelősséget elhárító „impresszionistával szemben” – demokratikus Übermensch, aki az emberekkel ugyanakkor közösséget vállal, bennük testvéreit keresi, alkotásaival pedig fenntartja a hitet a munkához, az élethez (gyakorlatilag [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 Kassák]ék kollektív individuumának előképe).

−	Halasi ugyanitt két számmal később Whitman ''Könnyek'' című versét fordítja magyarra, a korai magyar avantgárd Whitman-kultuszának jegyében. A ''Tett'' közli Halasi ''Dráma'' nevű prózaesszéjét vagy prózáját is, amely a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot, a negatív gondolatokat is helyénvalónak ítéli meg, az éltető, a vitális örömöt pedig – amely Kassákéknál kulcsfogalom – pedig akkor tudja elfogadni, ha nem könnyű és nem felszínes: ha megszenvedett öröm. Ez adhat erőt a magyar nép jövőjének alakításához is, s ebben található csak meg a természet ereje. „Addig pedig értsük meg a szilaj életöröm hangsugarai mellett a sötétben vágyódó erők mogorva árnyékait, a zavaros földalatti morajt, amely tiszta tűzrétegből ered.” ''12 pon''t című írásában ''A Tett'' alkotóit is márciusi ifjaknak tekinti, s az irodalmi autonómiáért mint szabadságért való küzdelemre szólít fel., Kritikát írt Barta Lajos ''Egyszerű szívek'' című darabjáról.	+	Halasi ugyanitt két számmal később Whitman ''Könnyek'' című versét fordítja magyarra, a korai magyar avantgárd Whitman-kultuszának jegyében. A ''Tett'' közli Halasi ''Dráma'' nevű prózaesszéjét vagy prózáját is, amely a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot, a negatív gondolatokat is helyénvalónak ítéli meg, az éltető, a vitális örömöt pedig – amely Kassákéknál kulcsfogalom – pedig akkor tudja elfogadni, ha nem könnyű és nem felszínes: ha megszenvedett öröm. Ez adhat erőt a magyar nép jövőjének alakításához is, s ebben található csak meg a természet ereje. „Addig pedig értsük meg a szilaj életöröm hangsugarai mellett a sötétben vágyódó erők mogorva árnyékait, a zavaros földalatti morajt, amely tiszta tűzrétegből ered.” ''12 pon''t című írásában ''A Tett'' alkotóit is márciusi ifjaknak tekinti, s az irodalmi autonómiáért mint szabadságért való küzdelemre szólít fel. Kritikát írt [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q40427 Barta Lajos] ''Egyszerű szívek'' című darabjáról.

@@ Line 5: / Line 5: @@
 Már fiatalkorában elismert színikritikus, kritikákat jelentet meg a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q155 Nyugat]'' első nemzedékének alkotóiról. ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q46637 Kosztolányi]nak egyúttal közeli barátja.) 1910-ben [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q248191 Kárpáti Aurél]lal közösen indította útjára és szerkesztette a ''Kritika'' című folyóiratot, később pedig az ''Irodalmi Élet''et. Bírálatai és irodalomtörténeti írásait a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q310192 Jövendő]'', ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q122 A Hét]'' és a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q310119 Budapesti Napló]'' című lapokban publikálta. Írt a ''Népszavá''nak, és ''A Tett''nek.
-A Tanácsköztársaság idején kivette részét az irodalomszervezésből, az írói választmány tagja. A tízes évek végén és a húszas években szerkesztője volt a ''Szózat'', a ''Zemplén'', a ''Tiszántúli Újság'', a ''Magyar Jövő'', a ''Miskolci Napló'', az ''Irodalmi Élet'' című lapoknak. A Vígszínház programjában szerepelt ''Az utolsó álom'' című verses egyfelvonásos darabja. Később vidéki lapoknál dolgozott. Műfordításokat is közölt, elsősorban angol nyelvű szerzők művei ültette át magyarra (William Makepeace Thackeray, Oscar Wilde, Charles Dickens, Walt Whitman). Nyugdíjazása után újból visszatért az irodalomkritikusi pályára.
+A Tanácsköztársaság idején kivette részét az irodalomszervezésből, az írói választmány tagja. A tízes évek végén és a húszas években szerkesztője volt a ''Szózat'', a ''Zemplén'', a ''Tiszántúli Újság'', a ''Magyar Jövő'', a ''Miskolci Napló'', az ''Irodalmi Élet'' című lapoknak. A Vígszínház programjában szerepelt ''Az utolsó álom'' című verses egyfelvonásos darabja. Később vidéki lapoknál dolgozott. Műfordításokat is közölt, elsősorban angol nyelvű szerzők művei ültette át magyarra (William Makepeace Thackeray, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q515 Oscar Wilde], Charles Dickens, Walt Whitman). Nyugdíjazása után újból visszatért az irodalomkritikusi pályára.
 A ''Tett'' egyik legfontosabb, szinte programadó írása, az ''Új irodalmi lehetőségek'' című cikk Halasinak köszönhető. Ezt a szöveget a pragmatista filozófia ihlette: William James meliorista megváltás-filozófiája szerint ugyanis az egyes emberek cselekvése, kitűzött céljaik, eszményeik megvalósítása hozhatja el majd a világ megváltását – ennek fő feltételei már adottak, a hiányzó feltételeinket mi teremtjük meg tetteinkkel. Halasinál is ez a gondolat szerepel: a mindennapi munka, a hétköznapi tett, a cselekvés végrehajtói letéteményesei lesznek a megváltásnak, ha kisebb részben is, mint a költő, a művész. A jövő-menő, dolgaik után rohangáló kisemberek így lesznek nála hőssé, akik vállaikon hordozzák az életet, ők a fejlődés zálogai. Közöttük pedig a művész prófétai, vezető szerepet vállal, a minden értéket relativizáló, minden felelősséget elhárító „impresszionistával szemben” – demokratikus Übermensch, aki az emberekkel ugyanakkor közösséget vállal, bennük testvéreit keresi, alkotásaival pedig fenntartja a hitet a munkához, az élethez (gyakorlatilag Kassákék kollektív individuumának előképe).