Guilbeaux, Henri - Revision history

BucsicsKatalin at 15:18, 3 January 2024

2024-01-03T15:18:38Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Henri Guilbeaux to Guilbeaux, Henri

2023-11-23T19:14:26Z

BucsicsKatalin moved page Henri Guilbeaux to Guilbeaux, Henri

FöldesGyörgyi at 16:39, 14 November 2023

2023-11-14T16:39:12Z

HorváthMárjánovicsDiána at 15:54, 28 July 2023

2023-07-28T15:54:12Z

HorváthMárjánovicsDiána at 15:47, 28 July 2023

2023-07-28T15:47:58Z

HorváthMárjánovicsDiána at 15:44, 28 July 2023

2023-07-28T15:44:07Z

HorváthMárjánovicsDiána at 15:43, 28 July 2023

2023-07-28T15:43:11Z

HorváthMárjánovicsDiána at 15:40, 28 July 2023

2023-07-28T15:40:19Z

HorváthMárjánovicsDiána at 15:38, 28 July 2023

2023-07-28T15:38:41Z

HorváthMárjánovicsDiána at 15:37, 28 July 2023

2023-07-28T15:37:27Z

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336983 Henri Guilbeaux] (Henri Émile Louis Guilbeaux)''' ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336995 Verviers]''' [Belgium], 1884. november 5. – '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]''', 1938. június 16.), író, költő, újságíró, politikai aktivista.
+'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336983 Henri Guilbeaux]''' (Henri Émile Louis Guilbeaux) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336995 Verviers]''' [Belgium], 1884. november 5. – '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]''', 1938. június 16.), író, költő, újságíró, politikai aktivista.
 Gyermek- és ifjúkorát Belgiumban töltötte, mert francia szülei itt telepedtek le; középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután Liège-ben tanult, majd két évet Berlinben töltött, ahol német irodalommal és filozófiával foglalkozott (1904-1906). Megismerkedett '''Richard Dehmel'''lel és avantgárd költőkkel. A kortárs német költészet hatására a futurizmus<code>→</code> és '''Verhaeren''' tanítványa, valamint '''Whitman<code>→</code>''' csodálója lett, a modern világ kifejezésének vágya késztette arra, hogy a dinamikus költészet mellett foglaljon állást. 1907-ben Strasbourgban jelentek meg versei (''Berlin, carnet d’un solitaire''), majd 1909-ben a La Phalange-nál adott ki kötetet (''Berlin, feuilles d’un solitaire''). 1908-ban Verhaerenről, 1910-ben Whitmanről írt könyvet. 1908-ban visszatért Franciaországba. Párizs környékén telepedett le.
@@ Line 17: / Line 17: @@
 –1938 között továbbra is pacifista maradt. Tanulmányozta Szovjet-Oroszország, a nemzetiszocialista Németország és Mussolini Olaszországának struktúráit és ideológiáját, bemutatva a különböző tapasztalatok közötti hasonlóságokat. Németországot illetően bírálta a Kommunista Internacionálé stratégiáját, amely szerinte lehetővé tette a nácizmus hatalomra kerülését. Trockij híveként egyre ellenségesebbé vált Szovjet-Oroszországgal szemben, amelyet imperialista és militarista államként ítélt el. Agyvérzésben hunyt el.
-[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 Kassák]<code>→</code> a korai avantgárd időszakban egyik fő példaképüknek tekintette, ''Aktivizmus'' című programadó cikkében 1919-ben '''Barbusse''' és Rolland jószándékú, de passzivitásában eredménytelen pacifizmusával szemben Guilbeaux és '''Franz Pfemfert''' aktivista művészetét jelöli ki irányadónak. Az ''Egy ember életé''ben  pedig ezt írja: „Ellenségeink és ellenfeleink hiába fogják ránk, hogy hebehurgya legények vagyunk, akik csak az anarchiát akarjuk fölkeverni, mi tudjuk magunkról, hogy minden lépésünket meggondolással lépjük ki, s a harc, amit folytatunk, s amit mennél nagyobb körben általánosítani szeretnénk, az nem az anarchiát akarja fölidézni, hanem egy új, a mainál kollektívebb társadalmi állapot kialakítását készíti elő. Elszigeteltségünk csak Magyarországra vonatkozik. Kint a külföldön vannak már társaink, művészetben és a politikában is. '''Ludwig Rubiner<code>→</code>''', [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 '''Ivan Goll''']<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll →]</code>, Marcel Martinet, Henri Guilbeaux, Romain Rolland és mások a nemzetközi írók közül és a német, orosz és francia szocialisták balszárnya. Ma még ők is kiközösítettek és megvetettek, de mi hisszük, hogy övék a jövő.”
+[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 '''Kassák''']<code>→</code> a korai avantgárd időszakban egyik fő példaképüknek tekintette, ''Aktivizmus'' című programadó cikkében 1919-ben '''Barbusse''' és Rolland jószándékú, de passzivitásában eredménytelen pacifizmusával szemben Guilbeaux és '''Franz Pfemfert''' aktivista művészetét jelöli ki irányadónak. Az ''Egy ember életé''ben  pedig ezt írja: „Ellenségeink és ellenfeleink hiába fogják ránk, hogy hebehurgya legények vagyunk, akik csak az anarchiát akarjuk fölkeverni, mi tudjuk magunkról, hogy minden lépésünket meggondolással lépjük ki, s a harc, amit folytatunk, s amit mennél nagyobb körben általánosítani szeretnénk, az nem az anarchiát akarja fölidézni, hanem egy új, a mainál kollektívebb társadalmi állapot kialakítását készíti elő. Elszigeteltségünk csak Magyarországra vonatkozik. Kint a külföldön vannak már társaink, művészetben és a politikában is. '''Ludwig Rubiner<code>→</code>''', [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 '''Ivan Goll''']<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll →]</code>, Marcel Martinet, Henri Guilbeaux, Romain Rolland és mások a nemzetközi írók közül és a német, orosz és francia szocialisták balszárnya. Ma még ők is kiközösítettek és megvetettek, de mi hisszük, hogy övék a jövő.”
 ''A'' ''Rajna éneke 1916'' ''(Le Chant de Rhin)'' című versét – mely a ''Du champ des horreurs'' című kötetből való - [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q249676 '''Reiter Róbert''']<code>→</code> fordította le a '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Ma]'''''<code>→</code> 1919. június 15-i számába. Óda ahhoz a folyóhoz, amely egy új, germán-kelta „fajt” teremt meg, de ez éppen a béke záloga, hiszen ugyanakkor testvérré teszi a partján élő népeket – egyszerre választja és köti össze „Galliát és Németországot”.
@@ Line 25: / Line 25: @@
 Kassák Lajos. „Aktivizmus. (Felolvasás 1919. II. 20.)”. ''Ma'' 4, 4. sz. (1919): 46–51.
-„Guibeaux Henri, Louis, Émile. Pseudonymes: James Burkley, Cartigny, Cobrat, Dalou, André Sastor, Wolf”. ''Le Maitron. Dictionnaire biographique: mouvement ouvrier, mouvement social''. <nowiki>https://maitron.fr/?article114483</nowiki>
+„Guibeaux Henri, Louis, Émile. Pseudonymes: James Burkley, Cartigny, Cobrat, Dalou, André Sastor, Wolf”. ''Le Maitron. Dictionnaire biographique: mouvement ouvrier, mouvement social''. https://maitron.fr/?article114483.
-Broué, Pierre, ''Histoire de l'Internationale Communiste. 1919-1943'', Paris: Fayard, 1997,  58, 88 et 1010
+Broué, Pierre, ''Histoire de l'Internationale Communiste. 1919-1943'', Paris: Fayard, 1997,  58, 88 és 1010.
 [[Category:KASInet]]

@@ Line 23: / Line 23: @@
 Guilbeaux, Henri. „A Rajna éneke 1916”. Fordította Reiter Róbert. ''Ma'' 4, 7. sz. (1919): 170–171.
 Kassák Lajos. „Aktivizmus. (Felolvasás 1919. II. 20.)”. ''Ma'' 4, 4. sz. (1919): 46–51.
 [[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336983 Henri Guilbeaux] (Henri Émile Louis Guilbeaux)''' ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336995 Verviers]''' (Belgium), 1884. november 5. – '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]''', 1938. június 16.), író, költő, újságíró, politikai aktivista.
+'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336983 Henri Guilbeaux] (Henri Émile Louis Guilbeaux)''' ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336995 Verviers]''' [Belgium], 1884. november 5. – '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]''', 1938. június 16.), író, költő, újságíró, politikai aktivista.
 Gyermek- és ifjúkorát Belgiumban töltötte, mert francia szülei itt telepedtek le; középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután Liège-ben tanult, majd két évet Berlinben töltött, ahol német irodalommal és filozófiával foglalkozott (1904-1906). Megismerkedett '''Richard Dehmel'''lel és avantgárd költőkkel. A kortárs német költészet hatására a futurizmus<code>→</code> és '''Verhaeren''' tanítványa, valamint '''Whitman<code>→</code>''' csodálója lett, a modern világ kifejezésének vágya késztette arra, hogy a dinamikus költészet mellett foglaljon állást. 1907-ben Strasbourgban jelentek meg versei (''Berlin, carnet d’un solitaire''), majd 1909-ben a La Phalange-nál adott ki kötetet (''Berlin, feuilles d’un solitaire''). 1908-ban Verhaerenről, 1910-ben Whitmanről írt könyvet. 1908-ban visszatért Franciaországba. Párizs környékén telepedett le.
@@ Line 11: / Line 11: @@
 -ben, Genfben kiadták ''Du champ des horreurs'' ''(A borzalmak mezejéről)'' című verseskötetét. A februári orosz forradalom után Henri Guilbeaux kezdeményezte egy ''Salut à la Révolution russe (Üdvözlet az orosz forradalomnak)'' című kötet kiadását, amely Romain Rolland szövegéből, Pierre-Jean Jouve, Marcel Martinet és saját maga verseiből állt össze. Kiadta továbbá Jouve és Martinet betiltott verseit. Szocialista szervezetekben is tevékenykedett.
-nyarán a Pravda hivatalos tudósítójává nevezték ki. Franciaországban németbarátsággal és defetizmussal vádolták, ezért 1918 februárjában hírszerzési vizsgálat indult ellene, előbb őrizetben volt, majd internálták, végül kiutasították az országból. 1919 februárjában Németországon keresztül Lenin hívására és segítségével Oroszországba távozott. A francia haditanács távollétében halálbüntetésre ítélte, "amiért Németországgal hírszerző kapcsolatokat tartott fenn, amelyek eredménye írások terjesztésében nyilvánult meg, a sajtón, nevezetesen a ''Demain'' című folyóiraton keresztül folytatott kampányban ".
+nyarán a Pravda hivatalos tudósítójává nevezték ki. Franciaországban németbarátsággal és defetizmussal vádolták, ezért 1918 februárjában hírszerzési vizsgálat indult ellene, előbb őrizetben volt, majd internálták, végül kiutasították az országból. 1919 februárjában Németországon keresztül Lenin hívására és segítségével Oroszországba távozott. A francia haditanács távollétében halálbüntetésre ítélte, „amiért Németországgal hírszerző kapcsolatokat tartott fenn, amelyek eredménye írások terjesztésében nyilvánult meg, a sajtón, nevezetesen a ''Demain'' című folyóiraton keresztül folytatott kampányban ".
 nyarán Berlinbe érkezett, hogy a Szovjet-Oroszország és a Nyugat közötti kulturális kapcsolatok helyreállításán dolgozzon. Könyvet írt '''Lenin'''ről, amelyet több országban megjelentetett. A Weltbühne<code>→</code> szerkesztőségében kapott munkát. 1924-ben a L'Humanité tudósítója lett. 1929-ben elvesztette állását; szegénységben vegetált. A Les Humbles kampányt indított mellette, M. Parijanine és M. Wullens 1926-ban létrehozta az „Henri Guilbeaux Franciaországba való visszatérésének bizottságát”, amelyhez Romain Rolland, '''Georges Duhamel<code>→</code>''', '''Édouard Dujardin''' és '''Charles Vildrac''' is csatlakozott. 1932 augusztusában visszatért Franciaországba. A párizsi katonai törvényszéken rendezett felülvizsgálati tárgyalásának eredményeképpen 1933. január 28-án felmentették.
--1938 között továbbra is pacifista maradt. Tanulmányozta Szovjet-Oroszország, a nemzetiszocialista Németország és Mussolini Olaszországának struktúráit és ideológiáját, bemutatva a különböző tapasztalatok közötti hasonlóságokat. Németországot illetően bírálta a Kommunista Internacionálé stratégiáját, amely szerinte lehetővé tette a nácizmus hatalomra kerülését. Trockij híveként egyre ellenségesebbé vált Szovjet-Oroszországgal szemben, amelyet imperialista és militarista államként ítélt el. Agyvérzésben hunyt el.
+–1938 között továbbra is pacifista maradt. Tanulmányozta Szovjet-Oroszország, a nemzetiszocialista Németország és Mussolini Olaszországának struktúráit és ideológiáját, bemutatva a különböző tapasztalatok közötti hasonlóságokat. Németországot illetően bírálta a Kommunista Internacionálé stratégiáját, amely szerinte lehetővé tette a nácizmus hatalomra kerülését. Trockij híveként egyre ellenségesebbé vált Szovjet-Oroszországgal szemben, amelyet imperialista és militarista államként ítélt el. Agyvérzésben hunyt el.
 [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 Kassák]<code>→</code> a korai avantgárd időszakban egyik fő példaképüknek tekintette, ''Aktivizmus'' című programadó cikkében 1919-ben '''Barbusse''' és Rolland jószándékú, de passzivitásában eredménytelen pacifizmusával szemben Guilbeaux és '''Franz Pfemfert''' aktivista művészetét jelöli ki irányadónak. Az ''Egy ember életé''ben  pedig ezt írja: „Ellenségeink és ellenfeleink hiába fogják ránk, hogy hebehurgya legények vagyunk, akik csak az anarchiát akarjuk fölkeverni, mi tudjuk magunkról, hogy minden lépésünket meggondolással lépjük ki, s a harc, amit folytatunk, s amit mennél nagyobb körben általánosítani szeretnénk, az nem az anarchiát akarja fölidézni, hanem egy új, a mainál kollektívebb társadalmi állapot kialakítását készíti elő. Elszigeteltségünk csak Magyarországra vonatkozik. Kint a külföldön vannak már társaink, művészetben és a politikában is. '''Ludwig Rubiner<code>→</code>''', [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 '''Ivan Goll''']<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll →]</code>, Marcel Martinet, Henri Guilbeaux, Romain Rolland és mások a nemzetközi írók közül és a német, orosz és francia szocialisták balszárnya. Ma még ők is kiközösítettek és megvetettek, de mi hisszük, hogy övék a jövő.”

← Older revision		Revision as of 15:47, 28 July 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336983 Henri Guilbeaux] (Henri Émile Louis Guilbeaux)''' ('''Verviers''' (Belgium), 1884. november 5. – '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]''', 1938. június 16.), író, költő, újságíró, politikai aktivista.	+	'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336983 Henri Guilbeaux] (Henri Émile Louis Guilbeaux)''' ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336995 Verviers]''' (Belgium), 1884. november 5. – '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]''', 1938. június 16.), író, költő, újságíró, politikai aktivista.

	Gyermek- és ifjúkorát Belgiumban töltötte, mert francia szülei itt telepedtek le; középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután Liège-ben tanult, majd két évet Berlinben töltött, ahol német irodalommal és filozófiával foglalkozott (1904-1906). Megismerkedett '''Richard Dehmel'''lel és avantgárd költőkkel. A kortárs német költészet hatására a futurizmus<code>→</code> és '''Verhaeren''' tanítványa, valamint '''Whitman<code>→</code>''' csodálója lett, a modern világ kifejezésének vágya késztette arra, hogy a dinamikus költészet mellett foglaljon állást. 1907-ben Strasbourgban jelentek meg versei (''Berlin, carnet d’un solitaire''), majd 1909-ben a La Phalange-nál adott ki kötetet (''Berlin, feuilles d’un solitaire''). 1908-ban Verhaerenről, 1910-ben Whitmanről írt könyvet. 1908-ban visszatért Franciaországba. Párizs környékén telepedett le.		Gyermek- és ifjúkorát Belgiumban töltötte, mert francia szülei itt telepedtek le; középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután Liège-ben tanult, majd két évet Berlinben töltött, ahol német irodalommal és filozófiával foglalkozott (1904-1906). Megismerkedett '''Richard Dehmel'''lel és avantgárd költőkkel. A kortárs német költészet hatására a futurizmus<code>→</code> és '''Verhaeren''' tanítványa, valamint '''Whitman<code>→</code>''' csodálója lett, a modern világ kifejezésének vágya késztette arra, hogy a dinamikus költészet mellett foglaljon állást. 1907-ben Strasbourgban jelentek meg versei (''Berlin, carnet d’un solitaire''), majd 1909-ben a La Phalange-nál adott ki kötetet (''Berlin, feuilles d’un solitaire''). 1908-ban Verhaerenről, 1910-ben Whitmanről írt könyvet. 1908-ban visszatért Franciaországba. Párizs környékén telepedett le.

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336983 Henri Guilbeaux] (Henri Émile Louis Guilbeaux)''' ('''Verviers''' (Belgium), 1884. november 5. – '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q131 Párizs]''', 1938. június 16.), író, költő, újságíró, politikai aktivista.
-Gyermek- és ifjúkorát Belgiumban töltötte, mert francia szülei itt telepedtek le; középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután Liège-ben tanult, majd két évet Berlinben töltött, ahol német irodalommal és filozófiával foglalkozott (1904-1906). Megismerkedett '''Richard Dehmel'''lel és avantgárd költőkkel. A kortárs német költészet hatására a futurizmus<code>→</code> és '''Verhaeren''' tanítványa, valamint '''Whitman''' csodálója lett, a modern világ kifejezésének vágya késztette arra, hogy a dinamikus költészet mellett foglaljon állást. 1907-ben Strasbourgban jelentek meg versei (''Berlin, carnet d’un solitaire''), majd 1909-ben a La Phalange-nál adott ki kötetet (''Berlin, feuilles d’un solitaire''). 1908-ban Verhaerenről, 1910-ben Whitmanről írt könyvet. 1908-ban visszatért Franciaországba. Párizs környékén telepedett le.
+Gyermek- és ifjúkorát Belgiumban töltötte, mert francia szülei itt telepedtek le; középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután Liège-ben tanult, majd két évet Berlinben töltött, ahol német irodalommal és filozófiával foglalkozott (1904-1906). Megismerkedett '''Richard Dehmel'''lel és avantgárd költőkkel. A kortárs német költészet hatására a futurizmus<code>→</code> és '''Verhaeren''' tanítványa, valamint '''Whitman<code>→</code>''' csodálója lett, a modern világ kifejezésének vágya késztette arra, hogy a dinamikus költészet mellett foglaljon állást. 1907-ben Strasbourgban jelentek meg versei (''Berlin, carnet d’un solitaire''), majd 1909-ben a La Phalange-nál adott ki kötetet (''Berlin, feuilles d’un solitaire''). 1908-ban Verhaerenről, 1910-ben Whitmanről írt könyvet. 1908-ban visszatért Franciaországba. Párizs környékén telepedett le.
 Tagja volt a Szocialista Pártnak, de hamarosan kilépett belőle. Gyakran megfordult anarchista körökben is. James Burkley álnéven rendszeresen publikált a ''L'Assiette au Beurre'' című lapban, amelynek főszerkesztője lett. 1913-ban a Mouvement Anarchiste (Anarchista Mozgalom) munkatársa volt. Létrehozta a menedékjog védelmére létrehozott bizottságot, majd többekkel megalapított egy francia-német csoportot, amelynek a két nemzet békíttetése volt a célja. Számos baloldali újságba és folyóiratba publikált.

← Older revision	Revision as of 19:14, 23 November 2023
(No difference)

@@ Line 19: / Line 19: @@
 [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 Kassák]<code>→</code> a korai avantgárd időszakban egyik fő példaképüknek tekintette, ''Aktivizmus'' című programadó cikkében 1919-ben '''Barbusse''' és Rolland jószándékú, de passzivitásában eredménytelen pacifizmusával szemben Guilbeaux és '''Franz Pfemfert''' aktivista művészetét jelöli ki irányadónak. Az ''Egy ember életé''ben  pedig ezt írja: „Ellenségeink és ellenfeleink hiába fogják ránk, hogy hebehurgya legények vagyunk, akik csak az anarchiát akarjuk fölkeverni, mi tudjuk magunkról, hogy minden lépésünket meggondolással lépjük ki, s a harc, amit folytatunk, s amit mennél nagyobb körben általánosítani szeretnénk, az nem az anarchiát akarja fölidézni, hanem egy új, a mainál kollektívebb társadalmi állapot kialakítását készíti elő. Elszigeteltségünk csak Magyarországra vonatkozik. Kint a külföldön vannak már társaink, művészetben és a politikában is. '''Ludwig Rubiner<code>→</code>''', [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334152 '''Ivan Goll''']<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Ivan_Goll →]</code>, Marcel Martinet, Henri Guilbeaux, Romain Rolland és mások a nemzetközi írók közül és a német, orosz és francia szocialisták balszárnya. Ma még ők is kiközösítettek és megvetettek, de mi hisszük, hogy övék a jövő.”
-''A'' ''Rajna éneke 1916'' ''(Le Chant de Rhin)'' című versét – mely a ''Du champ des horreurs'' című kötetből való - Reiter Róbert fordította le a ''Ma'' 1919. június 15-i számába. Óda ahhoz a folyóhoz, amely egy új, germán-kelta „fajt” teremt meg, de ez éppen a béke záloga, hiszen ugyanakkor testvérré teszi a partján élő népeket – egyszerre választja és köti össze „Galliát és Németországot”.
+''A'' ''Rajna éneke 1916'' ''(Le Chant de Rhin)'' című versét – mely a ''Du champ des horreurs'' című kötetből való - [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q249676 '''Reiter Róbert''']<code>→</code> fordította le a ''Ma'' 1919. június 15-i számába. Óda ahhoz a folyóhoz, amely egy új, germán-kelta „fajt” teremt meg, de ez éppen a béke záloga, hiszen ugyanakkor testvérré teszi a partján élő népeket – egyszerre választja és köti össze „Galliát és Németországot”.
 Guilbeaux, Henri. „A Rajna éneke 1916”. Fordította Reiter Róbert. ''Ma'' 4, 7. sz. (1919): 170–171.