Gombaszögi Frida - Revision history

BucsicsKatalin at 20:22, 31 January 2025

2025-01-31T20:22:37Z

BucsicsKatalin at 20:14, 31 January 2025

2025-01-31T20:14:13Z

BucsicsKatalin at 16:21, 15 September 2023

2023-09-15T16:21:08Z

BucsicsKatalin at 23:51, 7 September 2023

2023-09-07T23:51:47Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Gombaszögi Frida''' (Grün Friderika Vilma) (Budapest, 1890. december 9. – Budapest, 1961. szeptember 6.), színésznő. A Gombaszögi-lányok egyike, akik közül négy..."

2023-08-23T15:40:31Z

Created page with "'''Gombaszögi Frida''' (Grün Friderika Vilma) (Budapest, 1890. december 9. – Budapest, 1961. szeptember 6.), színésznő. A Gombaszögi-lányok egyike, akik közül négy..."

New page

'''Gombaszögi Frida''' (Grün Friderika Vilma) (Budapest, 1890. december 9. – Budapest, 1961. szeptember 6.), színésznő. A Gombaszögi-lányok egyike, akik közül négyen színésznők lettek, bár csak ketten futottak be komoly pályát: Margit korán férjhez ment és finanszírozta húgai iskoláztatását, és Irén is fölhagyott a színészettel, amikor férjével Amerikába emigrált. Frida és Ella azonban évtizedekig játszott Budapest színpadain és filmen egyaránt. Frida főleg drámai szerepekben tűnt ki, Ella komikaként. Heltai Jenő a családról mintázta ''A tündérlaki lányok'' című darabjának szereplőit (az 1914-es vígszínházi bemutatón Ella a róla mintázott Sárikát játszotta). Gombaszögi Frida 1909-ben végzett a Színművészeti Akadémián, első nagyobb szerepe a Magyar Színházban Vivie volt a ''Warrenné mesterségé''ben. 1916–1933 között a Vígszínház tagja, fontosabb szerepeit modern társalgási drámákban kapja, Molnár, Csehov, Ibsen, Shaw darabjaiban is emlékezetes, például ''A három nővér'' magyarországi ősbemutatóján 1922-ben ő játssza Mását. Egy évet ki kellett hagynia: 1919. január 11-én egy rajongója merényletet követett el ellene, és kétszer rálőtt. Kétséges volt életben maradása, majd az, hogy képes lesz-e beszélni, de meggyógyult és játszott tovább. Későbbi sógora, dr. László Ernő eltüntette arcáról a sebesülés nyomait.

Első férje Rajnai (Rajnay) Gábor színész volt, házasságuk 1909–tól 1918-ig tartott, majd 1922-ben férjhez ment Miklós Andorhoz, Az Est főszerkesztőjéhez, az Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Rt. elnökéhez. Miklós Andor 1933-ban bekövetkezett halála után Frida abbahagyta a színészetet, és átvette az Est-lapkonszern igazgatását és irányítását. 1939-ben az első zsidótörvény megfosztotta a vállalattól, amit a háború után sem sikerült visszaszereznie. A német megszállást követően bujkálni kényszerült. 1945 után ismét játszott a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban, az 50-es évek elején Győrben és Pécsett. 1953–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.

A ''Ma'' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok (''vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző, Mácza János azonban nem foglalkozik sem a darabbal, sem az előadás egészével, csak cikke végén szemlézi a különböző újságokat, melyek a legkülönbözőbb módon vélekednek a látottakról, amit ''Pesti Napló'' vagy a ''Népszava'' megdicsér, az ''Esti Újság'' vagy a ''Világ'' megró. Mácza írásának fókuszában a két főszereplő színész áll, Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula, akik a drámaszöveg „kazla” fölött „két izzadt homlokú arc”, a robotosok. Mácza embernek, művésznek, asszonynak mondja Gombaszögit, kijelenti, hogy „mi – Gombaszögi Frida vagyunk”, és a legnagyobb elismeréssel szól róla.

Mácza János. „A »Démonok« alkalmából (Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula a Vígszínházban)”. ''Ma'' 2, 3. sz. (1917): 46–47.

Zalai Katalin. „''Gombaszögi Frida drámája, két felvonásban: Az Est-lapok konszern felszámolása és utóélete”. Múltunk – politikatörténeti folyóirat 61, 3. sz.'' (2016): 182–231.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 20:22, 31 January 2025
Line 3:		Line 3:
	Első férje Rajnai (Rajnay) Gábor színész volt, házasságuk 1909–tól 1918-ig tartott, majd 1922-ben férjhez ment Miklós Andorhoz, '''''Az Est<code>→</code>''''' főszerkesztőjéhez, az Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Rt.'''<code>→</code>''' elnökéhez. Miklós Andor 1933-ban bekövetkezett halála után Frida abbahagyta a színészetet, és átvette az Est-lapkonszern igazgatását és irányítását. 1939-ben az első zsidótörvény megfosztotta a vállalattól, amit a háború után sem sikerült visszaszereznie. A német megszállást követően bujkálni kényszerült. 1945 után ismét játszott a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban, az 50-es évek elején Győrben és Pécsett. 1953–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.		Első férje Rajnai (Rajnay) Gábor színész volt, házasságuk 1909–tól 1918-ig tartott, majd 1922-ben férjhez ment Miklós Andorhoz, '''''Az Est<code>→</code>''''' főszerkesztőjéhez, az Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Rt.'''<code>→</code>''' elnökéhez. Miklós Andor 1933-ban bekövetkezett halála után Frida abbahagyta a színészetet, és átvette az Est-lapkonszern igazgatását és irányítását. 1939-ben az első zsidótörvény megfosztotta a vállalattól, amit a háború után sem sikerült visszaszereznie. A német megszállást követően bujkálni kényszerült. 1945 után ismét játszott a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban, az 50-es évek elején Győrben és Pécsett. 1953–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.

−	A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző, '''[[Item:Q56512\|Mácza János]]<code>→</code>''' azonban nem foglalkozik sem a darabbal, sem az előadás egészével, csak cikke végén szemlézi a különböző újságokat, melyek a legkülönbözőbb módon vélekednek a látottakról, amit ''Pesti Napló'' vagy a '''''Népszava<code>→</code>''''' megdicsér, az ''Esti Újság'' vagy a ''Világ'' megró. Mácza írásának fókuszában a két főszereplő színész áll, Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula, akik a drámaszöveg „kazla” fölött „két izzadt homlokú arc”, a robotosok. Mácza embernek, művésznek, asszonynak mondja Gombaszögit, kijelenti, hogy „mi – Gombaszögi Frida vagyunk”, és a legnagyobb elismeréssel szól róla.	+	A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző, '''[[Item:Q56512\|Mácza János]]<code>[[Mácza János\|→]]</code>''' azonban nem foglalkozik sem a darabbal, sem az előadás egészével, csak cikke végén szemlézi a különböző újságokat, melyek a legkülönbözőbb módon vélekednek a látottakról, amit ''Pesti Napló'' vagy a '''''Népszava<code>→</code>''''' megdicsér, az ''Esti Újság'' vagy a ''Világ'' megró. Mácza írásának fókuszában a két főszereplő színész áll, Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula, akik a drámaszöveg „kazla” fölött „két izzadt homlokú arc”, a robotosok. Mácza embernek, művésznek, asszonynak mondja Gombaszögit, kijelenti, hogy „mi – Gombaszögi Frida vagyunk”, és a legnagyobb elismeréssel szól róla.

← Older revision		Revision as of 20:14, 31 January 2025
Line 3:		Line 3:
	Első férje Rajnai (Rajnay) Gábor színész volt, házasságuk 1909–tól 1918-ig tartott, majd 1922-ben férjhez ment Miklós Andorhoz, '''''Az Est<code>→</code>''''' főszerkesztőjéhez, az Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Rt.'''<code>→</code>''' elnökéhez. Miklós Andor 1933-ban bekövetkezett halála után Frida abbahagyta a színészetet, és átvette az Est-lapkonszern igazgatását és irányítását. 1939-ben az első zsidótörvény megfosztotta a vállalattól, amit a háború után sem sikerült visszaszereznie. A német megszállást követően bujkálni kényszerült. 1945 után ismét játszott a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban, az 50-es évek elején Győrben és Pécsett. 1953–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.		Első férje Rajnai (Rajnay) Gábor színész volt, házasságuk 1909–tól 1918-ig tartott, majd 1922-ben férjhez ment Miklós Andorhoz, '''''Az Est<code>→</code>''''' főszerkesztőjéhez, az Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Rt.'''<code>→</code>''' elnökéhez. Miklós Andor 1933-ban bekövetkezett halála után Frida abbahagyta a színészetet, és átvette az Est-lapkonszern igazgatását és irányítását. 1939-ben az első zsidótörvény megfosztotta a vállalattól, amit a háború után sem sikerült visszaszereznie. A német megszállást követően bujkálni kényszerült. 1945 után ismét játszott a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban, az 50-es évek elején Győrben és Pécsett. 1953–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.

−	A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző, '''Mácza János<code>→</code>''' azonban nem foglalkozik sem a darabbal, sem az előadás egészével, csak cikke végén szemlézi a különböző újságokat, melyek a legkülönbözőbb módon vélekednek a látottakról, amit ''Pesti Napló'' vagy a '''''Népszava<code>→</code>''''' megdicsér, az ''Esti Újság'' vagy a ''Világ'' megró. Mácza írásának fókuszában a két főszereplő színész áll, Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula, akik a drámaszöveg „kazla” fölött „két izzadt homlokú arc”, a robotosok. Mácza embernek, művésznek, asszonynak mondja Gombaszögit, kijelenti, hogy „mi – Gombaszögi Frida vagyunk”, és a legnagyobb elismeréssel szól róla.	+	A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző, '''[[Item:Q56512\|Mácza János]]<code>→</code>''' azonban nem foglalkozik sem a darabbal, sem az előadás egészével, csak cikke végén szemlézi a különböző újságokat, melyek a legkülönbözőbb módon vélekednek a látottakról, amit ''Pesti Napló'' vagy a '''''Népszava<code>→</code>''''' megdicsér, az ''Esti Újság'' vagy a ''Világ'' megró. Mácza írásának fókuszában a két főszereplő színész áll, Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula, akik a drámaszöveg „kazla” fölött „két izzadt homlokú arc”, a robotosok. Mácza embernek, művésznek, asszonynak mondja Gombaszögit, kijelenti, hogy „mi – Gombaszögi Frida vagyunk”, és a legnagyobb elismeréssel szól róla.

@@ Line 3: / Line 3: @@
 Első férje Rajnai (Rajnay) Gábor színész volt, házasságuk 1909–tól 1918-ig tartott, majd 1922-ben férjhez ment Miklós Andorhoz, '''''Az Est<code>→</code>''''' főszerkesztőjéhez, az Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Rt.'''<code>→</code>''' elnökéhez. Miklós Andor 1933-ban bekövetkezett halála után Frida abbahagyta a színészetet, és átvette az Est-lapkonszern igazgatását és irányítását. 1939-ben az első zsidótörvény megfosztotta a vállalattól, amit a háború után sem sikerült visszaszereznie. A német megszállást követően bujkálni kényszerült. 1945 után ismét játszott a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban, az 50-es évek elején Győrben és Pécsett. 1953–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.
-A '''''Ma<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző, '''Mácza János<code>→</code>''' azonban nem foglalkozik sem a darabbal, sem az előadás egészével, csak cikke végén szemlézi a különböző újságokat, melyek a legkülönbözőbb módon vélekednek a látottakról, amit ''Pesti Napló'' vagy a '''''Népszava<code>→</code>''''' megdicsér, az ''Esti Újság'' vagy a ''Világ'' megró. Mácza írásának fókuszában a két főszereplő színész áll, Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula, akik a drámaszöveg „kazla” fölött „két izzadt homlokú arc”, a robotosok. Mácza embernek, művésznek, asszonynak mondja Gombaszögit, kijelenti, hogy „mi – Gombaszögi Frida vagyunk”, és a legnagyobb elismeréssel szól róla.
+A '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1917. január 15-én színikritikát közöl a Vígszínházban bemutatott ''Démonok'' (vagy ''A démonok'') című előadásról. A szerző, '''Mácza János<code>→</code>''' azonban nem foglalkozik sem a darabbal, sem az előadás egészével, csak cikke végén szemlézi a különböző újságokat, melyek a legkülönbözőbb módon vélekednek a látottakról, amit ''Pesti Napló'' vagy a '''''Népszava<code>→</code>''''' megdicsér, az ''Esti Újság'' vagy a ''Világ'' megró. Mácza írásának fókuszában a két főszereplő színész áll, Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula, akik a drámaszöveg „kazla” fölött „két izzadt homlokú arc”, a robotosok. Mácza embernek, művésznek, asszonynak mondja Gombaszögit, kijelenti, hogy „mi – Gombaszögi Frida vagyunk”, és a legnagyobb elismeréssel szól róla.
@@ Line 9: / Line 9: @@
 Mácza János. „A »Démonok« alkalmából (Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula a Vígszínházban)”. ''Ma'' 2, 3. sz. (1917): 46–47.
-Zalai Katalin. „''Gombaszögi Frida drámája, két felvonásban: Az Est-''lapok konszern felszámolása és utóélete”. ''Múltunk – politikatörténeti folyóirat 61, 3. sz.'' (2016): 182–231.
+Zalai Katalin. „''Gombaszögi Frida drámája, két felvonásban: Az Est-''lapok konszern felszámolása és utóélete”. ''Múltunk – politikatörténeti folyóirat'' 61, 3. sz. (2016): 182–231.
 [[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Gombaszögi Frida''' (Grün Friderika Vilma) (Budapest, 1890. december 9. – Budapest, 1961. szeptember 6.), színésznő. A Gombaszögi-lányok egyike, akik közül négyen színésznők lettek, bár csak ketten futottak be komoly pályát: Margit korán férjhez ment és finanszírozta húgai iskoláztatását, és Irén is fölhagyott a színészettel, amikor férjével Amerikába emigrált. Frida és Ella azonban évtizedekig játszott Budapest színpadain és filmen egyaránt. Frida főleg drámai szerepekben tűnt ki, Ella komikaként. Heltai Jenő a családról mintázta ''A tündérlaki lányok'' című darabjának szereplőit (az 1914-es vígszínházi bemutatón Ella a róla mintázott Sárikát játszotta). Gombaszögi Frida 1909-ben végzett a Színművészeti Akadémián, első nagyobb szerepe a Magyar Színházban Vivie volt a ''Warrenné mesterségé''ben. 1916–1933 között a Vígszínház tagja, fontosabb szerepeit modern társalgási drámákban kapja, Molnár, Csehov, Ibsen, Shaw darabjaiban is emlékezetes, például ''A három nővér'' magyarországi ősbemutatóján 1922-ben ő játssza Mását. Egy évet ki kellett hagynia: 1919. január 11-én egy rajongója merényletet követett el ellene, és kétszer rálőtt. Kétséges volt életben maradása, majd az, hogy képes lesz-e beszélni, de meggyógyult és játszott tovább. Későbbi sógora, dr. László Ernő eltüntette arcáról a sebesülés nyomait.
+'''Gombaszögi Frida''' (Grün Friderika Vilma) ('''Budapest''', 1890. december 9. – '''Budapest''', 1961. szeptember 6.), színésznő. A Gombaszögi lányok egyike, akik közül négyen színésznők lettek, bár csak ketten futottak be komoly pályát: Margit korán férjhez ment és finanszírozta húgai iskoláztatását, és Irén is fölhagyott a színészettel, amikor férjével Amerikába emigrált. Frida és Ella azonban évtizedekig játszott Budapest színpadain és filmen egyaránt. Frida főleg drámai szerepekben tűnt ki, Ella komikaként. '''Heltai Jenő<code>→</code>''' a családról mintázta ''A tündérlaki lányok'' című darabjának szereplőit (az 1914-es vígszínházi bemutatón Ella a róla mintázott Sárikát játszotta). Gombaszögi Frida 1909-ben végzett a Színművészeti Akadémián, első nagyobb szerepe a Magyar Színházban Vivie volt a ''Warrenné mesterségé''ben. 1916–1933 között a Vígszínház tagja, fontosabb szerepeit modern társalgási drámákban kapja, '''Molnár<code>→</code>''', '''Csehov<code>→</code>''', '''Ibsen<code>→</code>''', '''Shaw<code>→</code>''' darabjaiban is emlékezetes, például ''A három nővér'' magyarországi ősbemutatóján 1922-ben ő játssza Mását. Egy évet ki kellett hagynia: 1919. január 11-én egy rajongója merényletet követett el ellene, és kétszer rálőtt. Kétséges volt életben maradása, majd az, hogy képes lesz-e beszélni, de meggyógyult és játszott tovább. Későbbi sógora, dr. László Ernő eltüntette arcáról a sebesülés nyomait.
-Első férje Rajnai (Rajnay) Gábor színész volt, házasságuk 1909–tól 1918-ig tartott, majd 1922-ben férjhez ment Miklós Andorhoz, Az Est főszerkesztőjéhez, az Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Rt. elnökéhez. Miklós Andor 1933-ban bekövetkezett halála után Frida abbahagyta a színészetet, és átvette az Est-lapkonszern igazgatását és irányítását. 1939-ben az első zsidótörvény megfosztotta a vállalattól, amit a háború után sem sikerült visszaszereznie. A német megszállást követően bujkálni kényszerült. 1945 után ismét játszott a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban, az 50-es évek elején Győrben és Pécsett. 1953–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.
+Első férje Rajnai (Rajnay) Gábor színész volt, házasságuk 1909–tól 1918-ig tartott, majd 1922-ben férjhez ment Miklós Andorhoz, '''''Az Est<code>→</code>''''' főszerkesztőjéhez, az Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Rt.'''<code>→</code>''' elnökéhez. Miklós Andor 1933-ban bekövetkezett halála után Frida abbahagyta a színészetet, és átvette az Est-lapkonszern igazgatását és irányítását. 1939-ben az első zsidótörvény megfosztotta a vállalattól, amit a háború után sem sikerült visszaszereznie. A német megszállást követően bujkálni kényszerült. 1945 után ismét játszott a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban, az 50-es évek elején Győrben és Pécsett. 1953–1956 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.
 Mácza János. „A »Démonok« alkalmából (Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula a Vígszínházban)”. ''Ma'' 2, 3. sz. (1917): 46–47.
-Zalai Katalin. „''Gombaszögi Frida drámája, két felvonásban: Az Est-lapok konszern felszámolása és utóélete”. Múltunk – politikatörténeti folyóirat 61, 3. sz.'' (2016): 182–231.
+Zalai Katalin. „''Gombaszögi Frida drámája, két felvonásban: Az Est-''lapok konszern felszámolása és utóélete”. ''Múltunk – politikatörténeti folyóirat 61, 3. sz.'' (2016): 182–231.
 [[Category:KASInet]]