Goll, Ivan - Revision history

BucsicsKatalin at 18:38, 10 February 2025

2025-02-10T18:38:59Z

BucsicsKatalin at 18:38, 10 February 2025

2025-02-10T18:38:05Z

BucsicsKatalin at 13:26, 5 December 2023

2023-12-05T13:26:10Z

BucsicsKatalin at 13:21, 5 December 2023

2023-12-05T13:21:03Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Ivan Goll to Goll, Ivan

2023-11-23T19:15:14Z

BucsicsKatalin moved page Ivan Goll to Goll, Ivan

FöldesGyörgyi at 16:15, 14 November 2023

2023-11-14T16:15:29Z

BucsicsKatalin at 17:17, 15 September 2023

2023-09-15T17:17:27Z

BucsicsKatalin at 13:35, 15 September 2023

2023-09-15T13:35:46Z

BucsicsKatalin at 05:27, 29 July 2023

2023-07-29T05:27:36Z

BucsicsKatalin at 05:23, 29 July 2023

2023-07-29T05:23:31Z

@@ Line 27: / Line 27: @@
 Gollnak '''Archipenko<code>→</code>''' művészetéről előbb cikke a ''Má''ban, majd a ''Ma–Horizont'' sorozatban önálló kötete jelenik meg (1921), 1922-ben pedig a '''Chaplin'''ről'''<code>→</code>''' szóló film teljes forgatókönyvét lehozza a lap, s a német nyelvű színházi és filmes különszám bemutatja '''Caden<code>→</code>''' egy fotóvázlatát a filmhez ''(Chaplin a plakáton)''. Ugyanebben a kiadványban egy, a ''Methusalem''hez készült marionett-tervet is találunk '''G. Teltscher'''től'''<code>→</code>'''.
-Gáspár Endre kritikát is megfogalmaz Goll ''Les cinq continents (Öt földrész)'' című antológiájával kapcsolatban, amelyet – bár ennek szükségszerűségét elismeri – kicsit szubjektívnak vél, de üdvözli, hogy előtérbe helyezi a kis népek irodalmait is (még ha a válogatást és a fordításokat nem is ítéli mindig a legszerencsésebbnek). Ugyanakkor hiányolja egyes vezető költők kimaradását a kötetből ('''Cummings<code>→</code>''', Tzara). (A magyar költők egyébként – '''[[Item:Q136|Ady Endre]]<code>→</code>''' három, '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]<code>→</code>''' egy, Kassák egy verssel szerepel – az ún. szláv csoportban kaptak a válogatásban helyet.)
+Gáspár Endre kritikát is megfogalmaz Goll ''Les cinq continents (Öt földrész)'' című antológiájával kapcsolatban, amelyet – bár ennek szükségszerűségét elismeri – kicsit szubjektívnak vél, de üdvözli, hogy előtérbe helyezi a kis népek irodalmait is (még ha a válogatást és a fordításokat nem is ítéli mindig a legszerencsésebbnek). Ugyanakkor hiányolja egyes vezető költők kimaradását a kötetből ('''Cummings<code>→</code>''', Tzara). (A magyar költők egyébként – '''[[Item:Q136|Ady Endre]]<code>→</code>''' három, '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]<code>[[Barta Sándor|→]]</code>''' egy, Kassák egy verssel szerepel – az ún. szláv csoportban kaptak a válogatásban helyet.)
 Goll szürrealizmus-koncepciójáról („vizuális realitás”) esik szó többek között abban az összegző munkában, amelyet '''Ernst Joseph<code>→</code>''' publikál a ''Má''ban az irányzat különböző csoportjairól.
@@ Line 65: / Line 65: @@
 Galácz Judit. „S jött a Zöld Szamár és helyesen bőgött… – avagy a dada mint lehetőség a színház újragondolására”. ''Artmagazin online,'' https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/2581d5735353cc21b44be5b0267663b3.
-„Yvan Goll (1881-1950)”. ''Macdowell''. <nowiki>https://www.macdowell.org/artists/yvan-goll</nowiki>
+„Yvan Goll (1881-1950)”. ''Macdowell''. https://www.macdowell.org/artists/yvan-goll.
 [[Category:KASInet]]

@@ Line 21: / Line 21: @@
 Kassák önéletrajzi művében, az ''Egy ember életé''ben azt állítja, Gollról mint az új költőgeneráció tagjáról, s mint a humanizmus egyik fontos alakjáról Szittyától hallott először. Babitscsal való vitájában, annak a 10 pontjukról írott kritikájára válaszul ugyanitt fontosnak tartja megjegyezni: „a harc, amit folytatunk, s amit mennél nagyobb körben általánosítani szeretnénk, az nem az anarchiát akarja fölidézni, hanem egy új, a mainál kollektívebb társadalmi állapot kialakítását készíti elő. Elszigeteltségünk csak Magyarországra vonatkozik. Kint a külföldön vannak már társaink, művészetben és a politikában is. Ludwig Rubiner, Ivan Goll, Marcel Martinet, Henri Guilbeaux, Romain Rolland és mások a nemzetközi írók közül és a német, orosz és francia szocialisták balszárnya.”
-Először a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1918-as karácsonyi, nemzetközi számában jelenik meg szövege. A ''Ditiramb'' című vers, melyet '''[[Item:Q249676|Reiter Róbert]]<code>→</code>''' ültet át magyarra, a mindenkori forradalmárt énekli meg, aki egyetemessé, kozmikussá válik, ezáltal képes harcba vinni az emberiséget. '''Székely János<code>[[Székely János|→]]</code>''' fordította ''Processzió'' című versét az 1919/5. számba. A '''[[Item:Q45937|Kassák Lajos]]<code>→</code>''' fordításban megjelent ''Gillotin'' (1921) egy párizsi, átlagosan derűsnek mutatkozó reggelt borzol fel egy kivégzés, majd felhangzik a kiáltás, „Vive la France!”. 1922 februárjában '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>→</code>''' pedig három szürrealista hangoltságú költeményt is lefordít a folyóiratba ''(Az idő öngyilkossága, A Montparnasse állomása, Telefon)''.
+Először a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1918-as karácsonyi, nemzetközi számában jelenik meg szövege. A ''Ditiramb'' című vers, melyet '''[[Item:Q249676|Reiter Róbert]]<code>→</code>''' ültet át magyarra, a mindenkori forradalmárt énekli meg, aki egyetemessé, kozmikussá válik, ezáltal képes harcba vinni az emberiséget. '''Székely János<code>[[Székely János|→]]</code>''' fordította ''Processzió'' című versét az 1919/5. számba. A '''[[Item:Q45937|Kassák Lajos]]<code>→</code>''' fordításban megjelent ''Gillotin'' (1921) egy párizsi, átlagosan derűsnek mutatkozó reggelt borzol fel egy kivégzés, majd felhangzik a kiáltás, „Vive la France!”. 1922 februárjában '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>[[Gáspár Endre|→]]</code>''' pedig három szürrealista hangoltságú költeményt is lefordít a folyóiratba ''(Az idő öngyilkossága, A Montparnasse állomása, Telefon)''.
 Az 1919-es májusi számban megjelentetik Goll ''Az új Franciaország'' című esszéjét, melynek párdarabja '''Kurt Pinthus<code>→</code>''' ''Az új Németország''a: mintegy egymásra felel a két írás, kibékítve az ellentéteket. Goll egyébként kifejezetten pacifista hangvételű írása azonban a franciák (a felvilágosodástól eredeztetett, alapvetően a realitás talaján maradó) világnézetét üdvözli a szerinte túl idealista német szemlélettel szemben. A humanizmus annyiban individualista véleménye szerint, amennyiben az egyén, a személyiség tiszteletben tartásával kezdődik, amelyet nem szabad megsérteni semmilyen kollektivitás érdekében (mint ahogy Rousseau is a társadalom felől származtatja a rosszat, az egyedi embert még jónak gondolja). Ugyanakkor Goll is aktivista, amennyiben az alkotó tett világalakító erejére számít, de ezt a tettet – és e véleményével nyilván Kassák szimpátiáját is kivívja – első szinten művészi tettként definiálja, mint amely „a szép tanúsítása az individuum függetlenségével, az élet minden nyilvánulásában, minden társadalomban.”

@@ Line 5: / Line 5: @@
 Goll Isaac Lang néven született Elzász-Lotaringia határterületén, egy történelmileg vitás zónában, ahol keveredtek egymással nyelvek és etnikumok. Goll önmagát „sorsszerűen zsidónak, a véletlen alapján francia születésűnek, egy lepecsételt papír alapján pedig németnek” nevezte.
-Strasbourgban kezdte meg jogi tanulmányait, amelyet Svájcban, Freiburgban és Münchenben folytatott. 1913-ban '''[[Item:Q11749|Berlin]]'''ben'''<code>→</code>''' részt vett az expresszionista'''<code>→</code>''' mozgalomban. E korszakában Goll barátkozott '''Elsa Lasker-Schuler'''rel'''<code>→</code>''', '''Hugo Bal'''lal'''<code>→</code>''' és '''Emmy Hennings'''szel'''<code>→</code>''' is.
+Strasbourgban kezdte meg jogi tanulmányait, amelyet Svájcban, Freiburgban és Münchenben folytatott. 1913-ban '''[[Item:Q11749|Berlin]]'''ben'''<code>→</code>''' részt vett az expresszionista'''<code>→</code>''' mozgalomban. E korszakában Goll barátkozott '''Elsa Lasker-Schuler'''rel'''<code>[[Lasker-Schüler, Else|→]]</code>''', '''Hugo Bal'''lal'''<code>→</code>''' és '''Emmy Hennings'''szel'''<code>→</code>''' is.
 „Első fontosabb költeménye a ''Panama-csatorna (Panamakanal)''”. A világháború kitörésekor, hogy elkerülje a katonai behívót, Svájcba szökött, ahol összebarátkozott a '''[[Item:Q220|zürich]]'''i'''<code>→</code>''' Cabaret Voltaire'''<code>→</code>''' dadaistáival'''<code>→</code>''', nevezetesen '''[[Item:Q335809|Hans Arp]]'''pal'''<code>→</code>''', továbbá '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' és '''[[Item:Q335907|Francis Picabiá]]'''val'''<code>→</code>''' is. Számos háborúellenes költeményt írt, a legnevezetesebb az 1916-os ''Requiem a halottakért,'' valamint több színdarabot. 1914 és 1918 között Svájcban élt (Zürich, Lausanne, Ascona), és tagja volt '''[[Item:Q334431|Romain Rolland]]<code>→</code>''' és Henri Guilbeaux pacifista körének.

@@ Line 21: / Line 21: @@
 Kassák önéletrajzi művében, az ''Egy ember életé''ben azt állítja, Gollról mint az új költőgeneráció tagjáról, s mint a humanizmus egyik fontos alakjáról Szittyától hallott először. Babitscsal való vitájában, annak a 10 pontjukról írott kritikájára válaszul ugyanitt fontosnak tartja megjegyezni: „a harc, amit folytatunk, s amit mennél nagyobb körben általánosítani szeretnénk, az nem az anarchiát akarja fölidézni, hanem egy új, a mainál kollektívebb társadalmi állapot kialakítását készíti elő. Elszigeteltségünk csak Magyarországra vonatkozik. Kint a külföldön vannak már társaink, művészetben és a politikában is. Ludwig Rubiner, Ivan Goll, Marcel Martinet, Henri Guilbeaux, Romain Rolland és mások a nemzetközi írók közül és a német, orosz és francia szocialisták balszárnya.”
-Először a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1918-as karácsonyi, nemzetközi számában jelenik meg szövege. A ''Ditiramb'' című vers, melyet '''[[Item:Q249676|Reiter Róbert]]<code>→</code>''' ültet át magyarra, a mindenkori forradalmárt énekli meg, aki egyetemessé, kozmikussá válik, ezáltal képes harcba vinni az emberiséget. '''Székely János<code>→</code>''' fordította ''Processzió'' című versét az 1919/5. számba. A '''[[Item:Q45937|Kassák Lajos]]<code>→</code>''' fordításban megjelent ''Gillotin'' (1921) egy párizsi, átlagosan derűsnek mutatkozó reggelt borzol fel egy kivégzés, majd felhangzik a kiáltás, „Vive la France!”. 1922 februárjában '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>→</code>''' pedig három szürrealista hangoltságú költeményt is lefordít a folyóiratba ''(Az idő öngyilkossága, A Montparnasse állomása, Telefon)''.
+Először a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' 1918-as karácsonyi, nemzetközi számában jelenik meg szövege. A ''Ditiramb'' című vers, melyet '''[[Item:Q249676|Reiter Róbert]]<code>→</code>''' ültet át magyarra, a mindenkori forradalmárt énekli meg, aki egyetemessé, kozmikussá válik, ezáltal képes harcba vinni az emberiséget. '''Székely János<code>[[Székely János|→]]</code>''' fordította ''Processzió'' című versét az 1919/5. számba. A '''[[Item:Q45937|Kassák Lajos]]<code>→</code>''' fordításban megjelent ''Gillotin'' (1921) egy párizsi, átlagosan derűsnek mutatkozó reggelt borzol fel egy kivégzés, majd felhangzik a kiáltás, „Vive la France!”. 1922 februárjában '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>→</code>''' pedig három szürrealista hangoltságú költeményt is lefordít a folyóiratba ''(Az idő öngyilkossága, A Montparnasse állomása, Telefon)''.
 Az 1919-es májusi számban megjelentetik Goll ''Az új Franciaország'' című esszéjét, melynek párdarabja '''Kurt Pinthus<code>→</code>''' ''Az új Németország''a: mintegy egymásra felel a két írás, kibékítve az ellentéteket. Goll egyébként kifejezetten pacifista hangvételű írása azonban a franciák (a felvilágosodástól eredeztetett, alapvetően a realitás talaján maradó) világnézetét üdvözli a szerinte túl idealista német szemlélettel szemben. A humanizmus annyiban individualista véleménye szerint, amennyiben az egyén, a személyiség tiszteletben tartásával kezdődik, amelyet nem szabad megsérteni semmilyen kollektivitás érdekében (mint ahogy Rousseau is a társadalom felől származtatja a rosszat, az egyedi embert még jónak gondolja). Ugyanakkor Goll is aktivista, amennyiben az alkotó tett világalakító erejére számít, de ezt a tettet – és e véleményével nyilván Kassák szimpátiáját is kivívja – első szinten művészi tettként definiálja, mint amely „a szép tanúsítása az individuum függetlenségével, az élet minden nyilvánulásában, minden társadalomban.”

@@ Line 7: / Line 7: @@
 Strasbourgban kezdte meg jogi tanulmányait, amelyet Svájcban, Freiburgban és Münchenben folytatott. 1913-ban '''[[Item:Q11749|Berlin]]'''ben'''<code>→</code>''' részt vett az expresszionista'''<code>→</code>''' mozgalomban. E korszakában Goll barátkozott '''Elsa Lasker-Schuler'''rel'''<code>→</code>''', '''Hugo Bal'''lal'''<code>→</code>''' és '''Emmy Hennings'''szel'''<code>→</code>''' is.
-A világháború kitörésekor, hogy elkerülje a katonai behívót, Svájcba szökött, ahol összebarátkozott a '''[[Item:Q220|zürich]]'''i'''<code>→</code>''' Cabaret Voltaire'''<code>→</code>''' dadaistáival'''<code>→</code>''', nevezetesen '''[[Item:Q335809|Hans Arp]]'''pal'''<code>→</code>''', továbbá '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' és '''[[Item:Q335907|Francis Picabiá]]'''val'''<code>→</code>''' is. Számos háborúellenes költeményt írt, a legnevezetesebb az 1916-os ''Requiem a halottakért,'' valamint több színdarabot. 1914 és 1918 között Svájcban élt (Zürich, Lausanne, Ascona), és tagja volt '''[[Item:Q334431|Romain Rolland]]<code>→</code>''' és Henri Guilbeaux pacifista körének.
+„Első fontosabb költeménye a ''Panama-csatorna (Panamakanal)''”. A világháború kitörésekor, hogy elkerülje a katonai behívót, Svájcba szökött, ahol összebarátkozott a '''[[Item:Q220|zürich]]'''i'''<code>→</code>''' Cabaret Voltaire'''<code>→</code>''' dadaistáival'''<code>→</code>''', nevezetesen '''[[Item:Q335809|Hans Arp]]'''pal'''<code>→</code>''', továbbá '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' és '''[[Item:Q335907|Francis Picabiá]]'''val'''<code>→</code>''' is. Számos háborúellenes költeményt írt, a legnevezetesebb az 1916-os ''Requiem a halottakért,'' valamint több színdarabot. 1914 és 1918 között Svájcban élt (Zürich, Lausanne, Ascona), és tagja volt '''[[Item:Q334431|Romain Rolland]]<code>→</code>''' és Henri Guilbeaux pacifista körének.
 -ben Goll '''[[Item:Q131|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''' telepedett le, ahol az '''Apollinaire<code>→</code>''' követőinek számító költők és festők köréhez csatlakozott ('''André Malraux<code>→</code>''', '''[[Item:Q336165|Fernand Léger]]<code>→</code>''', '''Blaise Cendrars<code>→</code>''', '''[[Item:Q335811|Marc Chagall]]<code>[[Marc Chagall|→]]</code>''', '''Robert Delaunay<code>→</code>'''). Művészetét, amelyet korábban az expresszionizmus jellemzett, a kubista'''<code>→</code>''' és a futurista esztétika alakította. Goll kubizmusa megelőlegezte későbbi szürrealista'''<code>→</code>''' érdeklődését.
@@ Line 64: / Line 64: @@
 Galácz Judit. „S jött a Zöld Szamár és helyesen bőgött… – avagy a dada mint lehetőség a színház újragondolására”. ''Artmagazin online,'' https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/2581d5735353cc21b44be5b0267663b3.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision	Revision as of 19:15, 23 November 2023
(No difference)

@@ Line 9: / Line 9: @@
 A világháború kitörésekor, hogy elkerülje a katonai behívót, Svájcba szökött, ahol összebarátkozott a '''[[Item:Q220|zürich]]'''i'''<code>→</code>''' Cabaret Voltaire'''<code>→</code>''' dadaistáival'''<code>→</code>''', nevezetesen '''[[Item:Q335809|Hans Arp]]'''pal'''<code>→</code>''', továbbá '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' és '''[[Item:Q335907|Francis Picabiá]]'''val'''<code>→</code>''' is. Számos háborúellenes költeményt írt, a legnevezetesebb az 1916-os ''Requiem a halottakért,'' valamint több színdarabot. 1914 és 1918 között Svájcban élt (Zürich, Lausanne, Ascona), és tagja volt '''[[Item:Q334431|Romain Rolland]]<code>→</code>''' és Henri Guilbeaux pacifista körének.
--ben Goll '''[[Item:Q131|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''' telepedett le, ahol az '''Apollinaire<code>→</code>''' követőinek számító költők és festők köréhez csatlakozott ('''André Malraux<code>→</code>''', '''[[Item:Q336165|Fernand Léger]]<code>→</code>''', '''Blaise Cendrars<code>→</code>''', '''[[Item:Q335811|Marc Chagall]]<code>→</code>''', '''Robert Delaunay<code>→</code>'''). Művészetét, amelyet korábban az expresszionizmus jellemzett, a kubista'''<code>→</code>''' és a futurista esztétika alakította. Goll kubizmusa megelőlegezte későbbi szürrealista'''<code>→</code>''' érdeklődését.
+-ben Goll '''[[Item:Q131|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''' telepedett le, ahol az '''Apollinaire<code>→</code>''' követőinek számító költők és festők köréhez csatlakozott ('''André Malraux<code>→</code>''', '''[[Item:Q336165|Fernand Léger]]<code>→</code>''', '''Blaise Cendrars<code>→</code>''', '''[[Item:Q335811|Marc Chagall]]<code>[[Marc Chagall|→]]</code>''', '''Robert Delaunay<code>→</code>'''). Művészetét, amelyet korábban az expresszionizmus jellemzett, a kubista'''<code>→</code>''' és a futurista esztétika alakította. Goll kubizmusa megelőlegezte későbbi szürrealista'''<code>→</code>''' érdeklődését.
 Esszéiben, például a ''Die drei guten Geister Frankreichs'' ''(Franciaország három jó szelleme)'' címűben Goll jobb megértést szorgalmazta franciák és németek között. Érdeklődéséről a szürrealizmus iránt olyan, Párizsban írt drámái és filmforgatókönyvei tanúskodnak, mint a ''Die Chaplinade''  és a ''Methusalem''. E művek ötvözik a fantáziát, a valóságot és az abszurdot, s igyekeznek sokkhatást kifejteni.

@@ Line 5: / Line 5: @@
 Goll Isaac Lang néven született Elzász-Lotaringia határterületén, egy történelmileg vitás zónában, ahol keveredtek egymással nyelvek és etnikumok. Goll önmagát „sorsszerűen zsidónak, a véletlen alapján francia születésűnek, egy lepecsételt papír alapján pedig németnek” nevezte.
-Strasbourgban kezdte meg jogi tanulmányait, amelyet Svájcban, Freiburgban és Münchenben folytatott. 1913-ban '''[[Item:Q11749|Berlin]]'''ben'''<code>→</code>''' részt vett az expresszionista'''<code>→</code>''' mozgalomban. E korszakában Goll barátkozott Elsa Lasker-Schulerrel'''<code>→</code>''', Hugo Ballal'''<code>→</code>''' és Emmy Henningsszel'''<code>→</code>''' is.
+Strasbourgban kezdte meg jogi tanulmányait, amelyet Svájcban, Freiburgban és Münchenben folytatott. 1913-ban '''[[Item:Q11749|Berlin]]'''ben'''<code>→</code>''' részt vett az expresszionista'''<code>→</code>''' mozgalomban. E korszakában Goll barátkozott '''Elsa Lasker-Schuler'''rel'''<code>→</code>''', '''Hugo Bal'''lal'''<code>→</code>''' és '''Emmy Hennings'''szel'''<code>→</code>''' is.
-A világháború kitörésekor, hogy elkerülje a katonai behívót, Svájcba szökött, ahol összebarátkozott a '''[[Item:Q220|zürich]]'''i'''<code>→</code>''' Cabaret Voltaire'''<code>→</code>''' dadaistáival'''<code>→</code>''', nevezetesen '''[[Item:Q335809|Hans Arp]]'''pal'''<code>→</code>''', továbbá Tristan Tzarával'''<code>→</code>''' és '''[[Item:Q335907|Francis Picabiá]]'''val'''<code>→</code>''' is. Számos háborúellenes költeményt írt, a legnevezetesebb az 1916-os ''Requiem a halottakért,'' valamint több színdarabot. 1914 és 1918 között Svájcban élt (Zürich, Lausanne, Ascona), és tagja volt '''[[Item:Q334431|Romain Rolland]]<code>→</code>''' és Henri Guilbeaux pacifista körének.
+A világháború kitörésekor, hogy elkerülje a katonai behívót, Svájcba szökött, ahol összebarátkozott a '''[[Item:Q220|zürich]]'''i'''<code>→</code>''' Cabaret Voltaire'''<code>→</code>''' dadaistáival'''<code>→</code>''', nevezetesen '''[[Item:Q335809|Hans Arp]]'''pal'''<code>→</code>''', továbbá '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' és '''[[Item:Q335907|Francis Picabiá]]'''val'''<code>→</code>''' is. Számos háborúellenes költeményt írt, a legnevezetesebb az 1916-os ''Requiem a halottakért,'' valamint több színdarabot. 1914 és 1918 között Svájcban élt (Zürich, Lausanne, Ascona), és tagja volt '''[[Item:Q334431|Romain Rolland]]<code>→</code>''' és Henri Guilbeaux pacifista körének.
--ben Goll '''[[Item:Q131|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''' telepedett le, ahol az Apollinaire'''<code>→</code>''' követőinek számító költők és festők köréhez csatlakozott (André Malraux'''<code>→</code>''', '''[[Item:Q336165|Fernand Léger]]<code>→</code>''', Blaise Cendrars'''<code>→</code>''', '''[[Item:Q335811|Marc Chagall]]<code>→</code>''', Robert Delaunay'''<code>→</code>'''). Művészetét, amelyet korábban az expresszionizmus jellemzett, a kubista'''<code>→</code>''' és a futurista esztétika alakította. Goll kubizmusa megelőlegezte későbbi szürrealista'''<code>→</code>''' érdeklődését.
+-ben Goll '''[[Item:Q131|Párizs]]'''ban'''<code>→</code>''' telepedett le, ahol az '''Apollinaire<code>→</code>''' követőinek számító költők és festők köréhez csatlakozott (André Malraux'''<code>→</code>''', '''[[Item:Q336165|Fernand Léger]]<code>→</code>''', '''Blaise Cendrars<code>→</code>''', '''[[Item:Q335811|Marc Chagall]]<code>→</code>''', '''Robert Delaunay<code>→</code>'''). Művészetét, amelyet korábban az expresszionizmus jellemzett, a kubista'''<code>→</code>''' és a futurista esztétika alakította. Goll kubizmusa megelőlegezte későbbi szürrealista'''<code>→</code>''' érdeklődését.
 Esszéiben, például a ''Die drei guten Geister Frankreichs'' ''(Franciaország három jó szelleme)'' címűben Goll jobb megértést szorgalmazta franciák és németek között. Érdeklődéséről a szürrealizmus iránt olyan, Párizsban írt drámái és filmforgatókönyvei tanúskodnak, mint a ''Die Chaplinade''  és a ''Methusalem''. E művek ötvözik a fantáziát, a valóságot és az abszurdot, s igyekeznek sokkhatást kifejteni.
-Goll 1921-ben, négyévi kapcsolat után vette feleségül Clara Aischmann költőnőt, újságírót, aki ezek után [[Item:Q334126|'''Claire Goll''']]'''[[Claire Goll|<code>→</code>]]''' néven publikált. Mindketten szerepeltek a berlini ''Die Aktion'''<code>→</code>''''' és a ''Der Sturm'''<code>→</code>''''' című folyóiratokban.  Saját, ''Surréalisme'' című folyóiratának egyetlen száma 1924-ben jelent meg, egy hónappal André Breton'''<code>→</code>''' szürrealista kiáltványa előtt. Vers-, regény- és esszégyűjteményei megjelentek Franciaországban és Németországban is. ''Földnélküli János''-dalaiban két kultúra közé szorult bolygó zsidóként fejezi ki magányát.
+Goll 1921-ben, négyévi kapcsolat után vette feleségül Clara Aischmann költőnőt, újságírót, aki ezek után [[Item:Q334126|'''Claire Goll''']]'''[[Claire Goll|<code>→</code>]]''' néven publikált. Mindketten szerepeltek a berlini '''''Die Aktion<code>→</code>''''' és a '''''Der Sturm<code>→</code>''''' című folyóiratokban.  Saját, ''Surréalisme'' című folyóiratának egyetlen száma 1924-ben jelent meg, egy hónappal '''André Breton<code>→</code>''' szürrealista kiáltványa előtt. Vers-, regény- és esszégyűjteményei megjelentek Franciaországban és Németországban is. ''Földnélküli János''-dalaiban két kultúra közé szorult bolygó zsidóként fejezi ki magányát.
-Németországban'''<code>→</code>''' voltaképpen ő indította el a szürrealista irányt, a francia szürrealizmus német nyelvű közvetítőjeként is számon tartják. A szürrealizmus lényegét 1924-es kiáltványában ''(Manifest des Surrealismus)'' így határozta meg: „A realitás minden nagy művészet alapja (…) Minden művészi alkotás kiindulópontja a természetben van. A kubisták fölébe hajoltak a legegyszerűbb, a legértéktelenebb tárgynak, és odáig mentek el, hogy beleragasztottak a képbe egy darabka festett papírt, egy játékkártyát vagy egy gyufásdoboz tetejét. – A valóságnak ebből a magasabb művészi síkra való átviteléből keletkezett a szürrealizmus.” 1939-ben a pacifista Goll az Egyesült Államokba emigrált feleségével, ahol a ''Hemispheres'' című francia-amerikai irodalmi folyóiratot szerkesztette, amely olyan szerzőket publikált, mint Saint-John Perse, André Breton és Henry Miller.
+'''[[Item:Q151|Németország]]'''ban'''<code>→</code>''' voltaképpen ő indította el a szürrealista irányt, a francia szürrealizmus német nyelvű közvetítőjeként is számon tartják. A szürrealizmus lényegét 1924-es kiáltványában ''(Manifest des Surrealismus)'' így határozta meg: „A realitás minden nagy művészet alapja (…) Minden művészi alkotás kiindulópontja a természetben van. A kubisták fölébe hajoltak a legegyszerűbb, a legértéktelenebb tárgynak, és odáig mentek el, hogy beleragasztottak a képbe egy darabka festett papírt, egy játékkártyát vagy egy gyufásdoboz tetejét. – A valóságnak ebből a magasabb művészi síkra való átviteléből keletkezett a szürrealizmus.” 1939-ben a pacifista Goll az Egyesült Államokba emigrált feleségével, ahol a ''Hemispheres'' című francia-amerikai irodalmi folyóiratot szerkesztette, amely olyan szerzőket publikált, mint Saint-John Perse, André Breton és Henry Miller.
 -ben tértek vissza Párizsba. Késői költeményeit olykor keserűség, reményvesztettség jellemzi. 1950-ben halt meg, hagyatékát Claire Goll gondozta.
@@ Line 21: / Line 21: @@
 Kassák önéletrajzi művében, az ''Egy ember életé''ben azt állítja, Gollról mint az új költőgeneráció tagjáról, s mint a humanizmus egyik fontos alakjáról Szittyától hallott először. Babitscsal való vitájában, annak a 10 pontjukról írott kritikájára válaszul ugyanitt fontosnak tartja megjegyezni: „a harc, amit folytatunk, s amit mennél nagyobb körben általánosítani szeretnénk, az nem az anarchiát akarja fölidézni, hanem egy új, a mainál kollektívebb társadalmi állapot kialakítását készíti elő. Elszigeteltségünk csak Magyarországra vonatkozik. Kint a külföldön vannak már társaink, művészetben és a politikában is. Ludwig Rubiner, Ivan Goll, Marcel Martinet, Henri Guilbeaux, Romain Rolland és mások a nemzetközi írók közül és a német, orosz és francia szocialisták balszárnya.”
-Először a ''Ma'''<code>→</code>''''' 1918-as karácsonyi, nemzetközi számában jelenik meg szövege. A ''Ditiramb'' című vers, melyet '''[[Item:Q249676|Reiter Róbert]]<code>→</code>''' ültet át magyarra, a mindenkori forradalmárt énekli meg, aki egyetemessé, kozmikussá válik, ezáltal képes harcba vinni az emberiséget. Székely János'''<code>→</code>''' fordította ''Processzió'' című versét az 1919/5. számba. A '''[[Item:Q45937|Kassák Lajos]]<code>→</code>''' fordításban megjelent ''Gillotin'' (1921) egy párizsi, átlagosan derűsnek mutatkozó reggelt borzol fel egy kivégzés, majd felhangzik a kiáltás, „Vive la France!”. 1922 februárjában '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>→</code>''' pedig három szürrealista hangoltságú költeményt is lefordít a folyóiratba ''(Az idő öngyilkossága, A Montparnasse állomása, Telefon)''.
+Először a '''''Ma<code>→</code>''''' 1918-as karácsonyi, nemzetközi számában jelenik meg szövege. A ''Ditiramb'' című vers, melyet '''[[Item:Q249676|Reiter Róbert]]<code>→</code>''' ültet át magyarra, a mindenkori forradalmárt énekli meg, aki egyetemessé, kozmikussá válik, ezáltal képes harcba vinni az emberiséget. '''Székely János<code>→</code>''' fordította ''Processzió'' című versét az 1919/5. számba. A '''[[Item:Q45937|Kassák Lajos]]<code>→</code>''' fordításban megjelent ''Gillotin'' (1921) egy párizsi, átlagosan derűsnek mutatkozó reggelt borzol fel egy kivégzés, majd felhangzik a kiáltás, „Vive la France!”. 1922 februárjában '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>→</code>''' pedig három szürrealista hangoltságú költeményt is lefordít a folyóiratba ''(Az idő öngyilkossága, A Montparnasse állomása, Telefon)''.
-Az 1919-es májusi számban megjelentetik Goll ''Az új Franciaország'' című esszéjét, melynek párdarabja Kurt Pinthus'''<code>→</code>''' ''Az új Németország''a: mintegy egymásra felel a két írás, kibékítve az ellentéteket. Goll egyébként kifejezetten pacifista hangvételű írása azonban a franciák (a felvilágosodástól eredeztetett, alapvetően a realitás talaján maradó) világnézetét üdvözli a szerinte túl idealista német szemlélettel szemben. A humanizmus annyiban individualista véleménye szerint, amennyiben az egyén, a személyiség tiszteletben tartásával kezdődik, amelyet nem szabad megsérteni semmilyen kollektivitás érdekében (mint ahogy Rousseau is a társadalom felől származtatja a rosszat, az egyedi embert még jónak gondolja). Ugyanakkor Goll is aktivista, amennyiben az alkotó tett világalakító erejére számít, de ezt a tettet – és e véleményével nyilván Kassák szimpátiáját is kivívja – első szinten művészi tettként definiálja, mint amely „a szép tanúsítása az individuum függetlenségével, az élet minden nyilvánulásában, minden társadalomban.”
+Az 1919-es májusi számban megjelentetik Goll ''Az új Franciaország'' című esszéjét, melynek párdarabja '''Kurt Pinthus<code>→</code>''' ''Az új Németország''a: mintegy egymásra felel a két írás, kibékítve az ellentéteket. Goll egyébként kifejezetten pacifista hangvételű írása azonban a franciák (a felvilágosodástól eredeztetett, alapvetően a realitás talaján maradó) világnézetét üdvözli a szerinte túl idealista német szemlélettel szemben. A humanizmus annyiban individualista véleménye szerint, amennyiben az egyén, a személyiség tiszteletben tartásával kezdődik, amelyet nem szabad megsérteni semmilyen kollektivitás érdekében (mint ahogy Rousseau is a társadalom felől származtatja a rosszat, az egyedi embert még jónak gondolja). Ugyanakkor Goll is aktivista, amennyiben az alkotó tett világalakító erejére számít, de ezt a tettet – és e véleményével nyilván Kassák szimpátiáját is kivívja – első szinten művészi tettként definiálja, mint amely „a szép tanúsítása az individuum függetlenségével, az élet minden nyilvánulásában, minden társadalomban.”
-Gollnak Archipenko'''<code>→</code>''' művészetéről előbb cikke a ''Má''ban, majd a ''Ma–Horizont'' sorozatban önálló kötete jelenik meg (1921), 1922-ben pedig a Chaplinről'''<code>→</code>''' szóló film teljes forgatókönyvét lehozza a lap, s a német nyelvű színházi és filmes különszám bemutatja Caden'''<code>→</code>''' egy fotóvázlatát a filmhez ''(Chaplin a plakáton)''. Ugyanebben a kiadványban egy, a ''Methusalem''hez készült marionett-tervet is találunk G. Teltschertől'''<code>→</code>'''.
+Gollnak Archipenko'''<code>→</code>''' művészetéről előbb cikke a ''Má''ban, majd a ''Ma–Horizont'' sorozatban önálló kötete jelenik meg (1921), 1922-ben pedig a Chaplinről'''<code>→</code>''' szóló film teljes forgatókönyvét lehozza a lap, s a német nyelvű színházi és filmes különszám bemutatja '''Caden<code>→</code>''' egy fotóvázlatát a filmhez ''(Chaplin a plakáton)''. Ugyanebben a kiadványban egy, a ''Methusalem''hez készült marionett-tervet is találunk '''G. Teltscher'''től'''<code>→</code>'''.
-Gáspár Endre kritikát is megfogalmaz Goll ''Les cinq continents (Öt földrész)'' című antológiájával kapcsolatban, amelyet – bár ennek szükségszerűségét elismeri – kicsit szubjektívnak vél, de üdvözli, hogy előtérbe helyezi a kis népek irodalmait is (még ha a válogatást és a fordításokat nem is ítéli mindig a legszerencsésebbnek). Ugyanakkor hiányolja egyes vezető költők kimaradását a kötetből (Cummings'''<code>→</code>''', Tzara'''<code>→</code>'''). (A magyar költők egyébként – '''[[Item:Q136|Ady Endre]]<code>→</code>''' három, '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]<code>→</code>''' egy, Kassák egy verssel szerepel – az ún. szláv csoportban kaptak a válogatásban helyet.)
+Gáspár Endre kritikát is megfogalmaz Goll ''Les cinq continents (Öt földrész)'' című antológiájával kapcsolatban, amelyet – bár ennek szükségszerűségét elismeri – kicsit szubjektívnak vél, de üdvözli, hogy előtérbe helyezi a kis népek irodalmait is (még ha a válogatást és a fordításokat nem is ítéli mindig a legszerencsésebbnek). Ugyanakkor hiányolja egyes vezető költők kimaradását a kötetből ('''Cummings<code>→</code>''', Tzara). (A magyar költők egyébként – '''[[Item:Q136|Ady Endre]]<code>→</code>''' három, '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]<code>→</code>''' egy, Kassák egy verssel szerepel – az ún. szláv csoportban kaptak a válogatásban helyet.)
-Goll szürrealizmus-koncepciójáról („vizuális realitás”) esik szó többek között abban az összegző munkában, amelyet Ernst Joseph'''<code>→</code>''' publikál a ''Má''ban az irányzat különböző csoportjairól.
+Goll szürrealizmus-koncepciójáról („vizuális realitás”) esik szó többek között abban az összegző munkában, amelyet '''Ernst Joseph<code>→</code>''' publikál a ''Má''ban az irányzat különböző csoportjairól.
-'''[[Item:Q245039|Palasovszky]]<code>→</code>''' dadaista Zöld Szamár'''<code>→</code>''' Színházának egyetlen, 1925-ben megtartott estjén az előadott három darab közül kettő Goll dramatizált verse volt: az ''Új Orfeusz'' és a ''Párizs ég'' (a harmadik Jean Cocteau'''<code>→</code>''' színdarabja, ''Az Eiffel-torony násznépe''). Az első jelenet, az ''Új Orfeusz'' '''[[Item:Q56708|Mittay László]]<code>→</code>''' rendezésében), amelyben a lelketlen, unalmas hivatalban a frakkos Orfeuszt szorgos gépírókisasszonyok veszik körbe, s gépük kopogásával, olykor pedig sóhajtozásukkal kísérik a költő tragikus szerelmének történetét. Az alaphangul szolgáló írógép-kopogást egy jazzband zenéje egészíti ki ('''[[Item:Q55937|Jemnitz Sándor]]<code>→</code>''' zeneszerző a dobok hangjával a metropolisz lüktetésének ritmusát kívánja éreztetni). A ''Párizs ég'' egy szokásos párizsi hétköznapot visz színre: a gazdagok szórakozásait, a munkások szenvedését, a földalattit és egy autóbalesetet. Látszólag értelem nélküli képekből álló kompozíció, amelyek viszont együtt a reménytelenség érzetét keltik a gúnyosan kommentelő régi görög kar kommentárjai mellett.
+'''[[Item:Q245039|Palasovszky]]<code>→</code>''' dadaista Zöld Szamár Színházának'''<code>→</code>''' egyetlen, 1925-ben megtartott estjén az előadott három darab közül kettő Goll dramatizált verse volt: az ''Új Orfeusz'' és a ''Párizs ég'' (a harmadik '''Jean Cocteau<code>→</code>''' színdarabja, ''Az Eiffel-torony násznépe''). Az első jelenet, az ''Új Orfeusz'' '''[[Item:Q56708|Mittay László]]<code>→</code>''' rendezésében), amelyben a lelketlen, unalmas hivatalban a frakkos Orfeuszt szorgos gépírókisasszonyok veszik körbe, s gépük kopogásával, olykor pedig sóhajtozásukkal kísérik a költő tragikus szerelmének történetét. Az alaphangul szolgáló írógép-kopogást egy jazzband zenéje egészíti ki ('''[[Item:Q55937|Jemnitz Sándor]]<code>→</code>''' zeneszerző a dobok hangjával a metropolisz lüktetésének ritmusát kívánja éreztetni). A ''Párizs ég'' egy szokásos párizsi hétköznapot visz színre: a gazdagok szórakozásait, a munkások szenvedését, a földalattit és egy autóbalesetet. Látszólag értelem nélküli képekből álló kompozíció, amelyek viszont együtt a reménytelenség érzetét keltik a gúnyosan kommentelő régi görög kar kommentárjai mellett.
 Ivan Goll Párizsban találkozott '''[[Item:Q246619|Tihanyi Lajos]]'''sal'''<code>→</code>''', aki litográfiát készített a költőről.