Gergely Sándor - Revision history

BucsicsKatalin at 15:17, 3 January 2024

2024-01-03T15:17:02Z

BucsicsKatalin at 15:16, 3 January 2024

2024-01-03T15:16:15Z

BucsicsKatalin at 17:25, 30 September 2023

2023-09-30T17:25:04Z

BucsicsKatalin at 13:01, 15 September 2023

2023-09-15T13:01:15Z

BucsicsKatalin at 13:01, 15 September 2023

2023-09-15T13:01:05Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Gergely Sándor''' (Hódmezővásárhely, 1889. augusztus 26. – Berlin, Németország, 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába já..."

2023-08-30T11:48:26Z

Created page with "'''Gergely Sándor''' (Hódmezővásárhely, 1889. augusztus 26. – Berlin, Németország, 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába já..."

New page

'''Gergely Sándor''' (Hódmezővásárhely, 1889. augusztus 26. – Berlin, Németország, 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort Kassáknak. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a ''Ma'' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), Kassák pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő Moholy-Nagy Lászlóval is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.

Gergely Sándor. „Szobor”. ''Ma'' 3, 12. sz. (1918): 143.

Márton Viktor. „Gergely Sándor: Szú”. ''Munka'' 1, 9. sz. (1929): 287.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 15:17, 3 January 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''Gergely Sándor''' ('''Hódmezővásárhely''', 1889. augusztus 26. – '''Berlin''', 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort ~~Kassáknak~~. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), ~~'''~~Kassák~~<code>→</code>'''~~ pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő '''[[Item:Q148832\|Moholy-Nagy László]]'''val'''<code>[[Moholy-Nagy László\|→]]</code>''' is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.	+	'''Gergely Sándor''' ('''Hódmezővásárhely''', 1889. augusztus 26. – '''Berlin''', 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort '''[[Item:Q45937\|Kassák]]'''nak'''<code>→</code>'''. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), Kassák pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő '''[[Item:Q148832\|Moholy-Nagy László]]'''val'''<code>[[Moholy-Nagy László\|→]]</code>''' is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.

← Older revision		Revision as of 15:16, 3 January 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''Gergely Sándor''' ('''Hódmezővásárhely''', 1889. augusztus 26. – '''Berlin''', 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort Kassáknak. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), Kassák pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő '''[[Item:Q148832\|Moholy-Nagy László]]'''val'''<code>[[Moholy-Nagy László\|→]]</code>''' is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.	+	'''Gergely Sándor''' ('''Hódmezővásárhely''', 1889. augusztus 26. – '''Berlin''', 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort Kassáknak. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), '''Kassák<code>→</code>''' pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő '''[[Item:Q148832\|Moholy-Nagy László]]'''val'''<code>[[Moholy-Nagy László\|→]]</code>''' is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.

← Older revision		Revision as of 17:25, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Gergely Sándor''' ('''Hódmezővásárhely''', 1889. augusztus 26. – '''Berlin''', 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort Kassáknak. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), Kassák pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő Moholy-Nagy ~~Lászlóval~~ is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.	+	'''Gergely Sándor''' ('''Hódmezővásárhely''', 1889. augusztus 26. – '''Berlin''', 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort Kassáknak. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), Kassák pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő '''[[Item:Q148832\|Moholy-Nagy László]]'''val'''<code>[[Moholy-Nagy László\|→]]</code>''' is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.

← Older revision		Revision as of 13:01, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
	'''Gergely Sándor''' ('''Hódmezővásárhely''', 1889. augusztus 26. – '''Berlin''', 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort Kassáknak. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), Kassák pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő Moholy-Nagy Lászlóval is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.		'''Gergely Sándor''' ('''Hódmezővásárhely''', 1889. augusztus 26. – '''Berlin''', 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort Kassáknak. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), Kassák pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő Moholy-Nagy Lászlóval is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.
		+

← Older revision		Revision as of 13:01, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Gergely Sándor''' (Hódmezővásárhely, 1889. augusztus 26. – Berlin~~, Németország~~, 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort Kassáknak. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a ''Ma'' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), Kassák pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő Moholy-Nagy Lászlóval is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.	+	'''Gergely Sándor''' ('''Hódmezővásárhely''', 1889. augusztus 26. – '''Berlin''', 1932. augusztus 26.), szobrász, grafikus. Budapesten iparművészeti iskolába járt, majd Wroclaw Művészeti Akadémiáján és Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. Tüzérként harcolt az első világháborúban, majd megsérült, ezután Szegedre rendelték, ahol leszerelését követően le is telepedett. Itt került közeli barátságba Juhász Gyulával, aki művészetének folytatására biztatta őt. Feltehetően Juhász volt az, aki beajánlotta Gergely Sándort Kassáknak. Ennek köszönhetően vehetett részt 1918-ban a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' harmadik és ötödik kiállításán. Ennek kapcsán egy szobrát a ''Ma'' lapjain is bemutatták (1918/12), Kassák pedig önéletrajzában így emlékezett rá: „Gergely Sándor Szegedről jött, szép mellszobra kulturált munka. Archipenko esztétizmusára emlékeztet” (''Egy ember élete'', 1957). Ugyancsak 1918-ban Juhász Gyulával művészettörténeti előadásokat is tartott a szegedi Szabad Egyetem keretében. A Tanácsköztársaság bukását követően a Szegedre költöző pályakezdő Moholy-Nagy Lászlóval is kapcsolatba került: Gergely műtermében közös kiállítást tartottak. 1919-ben ő is aláírta az aktivista művészek kiáltványát és tagja lett a szegedi képzőművészek szakszervezetének, majd Juhász Gyulával és másokkal művészeti szabadiskolát indított Szegeden. Művészetének jelentőségét, kortársai előtti tekintélyét jól mutatja, hogy Hevesy Iván neki dedikálta ''Futurista, expresszionista és kubista festészet'' című könyvét, ami a ''Ma'' kiadásában jelent meg 1919-ben és egy munkáját is bemutatta. A jobb megélhetés reményében 1920-ban Németországba emigrált. Berlinben művészeti tanácsadóként dolgozott, grafikai munkákat készített, miközben kapcsolatban állt több, Berlinben élő magyar művésszel, köztük Tihanyi Lajossal, Berény Róberttel és Kernstok Károllyal. 1932-ben lapot is alapított, amit azonban baloldalisága miatt néhány szám után betiltottak. Öngyilkos lett.