<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Gallovich_K%C3%A1roly</id>
	<title>Gallovich Károly - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Gallovich_K%C3%A1roly"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Gallovich_K%C3%A1roly&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-08T06:39:34Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.35.2</generator>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Gallovich_K%C3%A1roly&amp;diff=965845&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin at 14:38, 23 January 2025</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Gallovich_K%C3%A1roly&amp;diff=965845&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-01-23T14:38:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 14:38, 23 January 2025&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;Line 1:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 1:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Gallovich Károly (Arad, 1875. jan. 29. – Arad (Románia),1939. jan. 10.): író, költő, újságíró.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Gallovich Károly (Arad, 1875. jan. 29. – Arad (Románia),1939. jan. 10.): író, költő, újságíró.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Tűzimádók címmel „forradalmi képe, három felvonásos társadalmi színműve jelent meg 1909-ben Aradon, amelyet ugyanabban az évben Szendrey Mihály társulata be is mutatott.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Tűzimádók címmel „forradalmi képe, három felvonásos társadalmi színműve jelent meg 1909-ben Aradon, amelyet ugyanabban az évben Szendrey Mihály társulata be is mutatott.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;1912-ben a Bárdos Artúr és Révész Béla által igazgatott Új Színpad titkára. A Nyugatban 1912-ben részletet publikál a Ramszesz leánya című egyiptomi legendájából, 1915-ben versei jelennek meg a lapban A jegenye és „Nincs!”-király címmel. 1915-1916-ban a szociáldemokráciáról és az anarchizmusról értekezik a Magyar Figyelőben.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;1912-ben a Bárdos Artúr és Révész Béla által igazgatott Új Színpad titkára. A Nyugatban 1912-ben részletet publikál a Ramszesz leánya című egyiptomi legendájából, 1915-ben versei jelennek meg a lapban A jegenye és „Nincs!”-király címmel. 1915-1916-ban a szociáldemokráciáról és az anarchizmusról értekezik a Magyar Figyelőben.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;1919-ben Budapesten a Spartacus című kommunista hetilapot szerkesztette.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;1919-ben Budapesten a Spartacus című kommunista hetilapot szerkesztette.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Tett első számában Zubolyt, azaz Bányai Elemért búcsúztatta.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Tett első számában Zubolyt, azaz Bányai Elemért búcsúztatta.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Kassák önéletrajzi regényében, Az egy ember életében van egy jelenet, amikor a Tanácsköztársaság alatt az Újságírók Otthonában ő és Gallovich fékezik meg és vezetik ki a forradalmi kormányt – és a cenzúrát – védelmező, hangoskodó, majd pisztollyal fenyegetőző Lengyel Józsefet, így akadályozva meg egy komoly, életveszélyes összetűzést. A részletből viszont az is kiderül, hogy Kassák amúgy Gallovichcsal is haragban van, akárcsak Lengyellel, aki eddigre már a Vörös Újság munkatársa – Gallovichcsal minden bizonnyal ugyancsak a pártpolitikai szimpátiái miatt nem volt már eddigre jó viszonyban.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Kassák önéletrajzi regényében, Az egy ember életében van egy jelenet, amikor a Tanácsköztársaság alatt az Újságírók Otthonában ő és Gallovich fékezik meg és vezetik ki a forradalmi kormányt – és a cenzúrát – védelmező, hangoskodó, majd pisztollyal fenyegetőző Lengyel Józsefet, így akadályozva meg egy komoly, életveszélyes összetűzést. A részletből viszont az is kiderül, hogy Kassák amúgy Gallovichcsal is haragban van, akárcsak Lengyellel, aki eddigre már a Vörös Újság munkatársa – Gallovichcsal minden bizonnyal ugyancsak a pártpolitikai szimpátiái miatt nem volt már eddigre jó viszonyban.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;GALLOVICH &lt;/del&gt;Károly. „Mégegyszer Zubolyról”. A Tett 1, 1. sz. (1915): 19–20.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Gallovich &lt;/ins&gt;Károly. „Mégegyszer Zubolyról”. A Tett 1, 1. sz. (1915): 19–20.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;KASSÁK &lt;/del&gt;Lajos. Egy ember élete. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. https://reader.dia.hu/document/Kassak_Lajos-Egy_ember_elete-2675&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt; &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Kassák &lt;/ins&gt;Lajos. Egy ember élete. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. https://reader.dia.hu/document/Kassak_Lajos-Egy_ember_elete-2675&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Category:KASInet]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Gallovich_K%C3%A1roly&amp;diff=965844&amp;oldid=prev</id>
		<title>BucsicsKatalin: Created page with &quot;Gallovich Károly (Arad, 1875. jan. 29. – Arad (Románia),1939. jan. 10.): író, költő, újságíró.  Tűzimádók címmel „forradalmi képe, három felvonásos társa...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Gallovich_K%C3%A1roly&amp;diff=965844&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2025-01-23T14:37:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;Gallovich Károly (Arad, 1875. jan. 29. – Arad (Románia),1939. jan. 10.): író, költő, újságíró.  Tűzimádók címmel „forradalmi képe, három felvonásos társa...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Gallovich Károly (Arad, 1875. jan. 29. – Arad (Románia),1939. jan. 10.): író, költő, újságíró. &lt;br /&gt;
Tűzimádók címmel „forradalmi képe, három felvonásos társadalmi színműve jelent meg 1909-ben Aradon, amelyet ugyanabban az évben Szendrey Mihály társulata be is mutatott.&lt;br /&gt;
1912-ben a Bárdos Artúr és Révész Béla által igazgatott Új Színpad titkára. A Nyugatban 1912-ben részletet publikál a Ramszesz leánya című egyiptomi legendájából, 1915-ben versei jelennek meg a lapban A jegenye és „Nincs!”-király címmel. 1915-1916-ban a szociáldemokráciáról és az anarchizmusról értekezik a Magyar Figyelőben. &lt;br /&gt;
1919-ben Budapesten a Spartacus című kommunista hetilapot szerkesztette.&lt;br /&gt;
A Tett első számában Zubolyt, azaz Bányai Elemért búcsúztatta.&lt;br /&gt;
Kassák önéletrajzi regényében, Az egy ember életében van egy jelenet, amikor a Tanácsköztársaság alatt az Újságírók Otthonában ő és Gallovich fékezik meg és vezetik ki a forradalmi kormányt – és a cenzúrát – védelmező, hangoskodó, majd pisztollyal fenyegetőző Lengyel Józsefet, így akadályozva meg egy komoly, életveszélyes összetűzést. A részletből viszont az is kiderül, hogy Kassák amúgy Gallovichcsal is haragban van, akárcsak Lengyellel, aki eddigre már a Vörös Újság munkatársa – Gallovichcsal minden bizonnyal ugyancsak a pártpolitikai szimpátiái miatt nem volt már eddigre jó viszonyban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
GALLOVICH Károly. „Mégegyszer Zubolyról”. A Tett 1, 1. sz. (1915): 19–20.&lt;br /&gt;
KASSÁK Lajos. Egy ember élete. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. https://reader.dia.hu/document/Kassak_Lajos-Egy_ember_elete-2675&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>BucsicsKatalin</name></author>
	</entry>
</feed>