Ferenczy Károly - Revision history

BucsicsKatalin at 16:34, 3 January 2024

2024-01-03T16:34:36Z

BucsicsKatalin at 16:47, 15 September 2023

2023-09-15T16:47:28Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Ferenczy Károly''' (Bécs, 1862. február 8. - Budapest, 1917. március 18.): festő. Földbirtokos család gyermekeként először jogot és mezőgazdaságot tanult, majd..."

2023-08-30T11:43:33Z

Created page with "'''Ferenczy Károly''' (Bécs, 1862. február 8. - Budapest, 1917. március 18.): festő. Földbirtokos család gyermekeként először jogot és mezőgazdaságot tanult, majd..."

New page

'''Ferenczy Károly''' (Bécs, 1862. február 8. - Budapest, 1917. március 18.): festő. Földbirtokos család gyermekeként először jogot és mezőgazdaságot tanult, majd gazdálkodott. Festőművész felesége, Fialka Olga hatására fordult ő is a festészet felé. Rövidebb római és müncheni tanulmányútjai után két évig a párizsi Julian Akadémián tanult. Ebben az időszakban tartózkodott Párizsban Csók István és Iványi-Grünwald Béla is. Művészete igazán Münchenben kezdett kibontakozni, ahol 1892 és 1896 között élt. Itt ismerkedett meg Hollósy Simonnal, aki festészeti szabadiskolát vezetett. 1896-ban Nagybányára költözött és hamarosan a nagybányai festők társaságának egyik legnagyobb tekintélyű mesterévé vált. 1903-ban művészeti magániskolát nyitott Budapesten. 1906-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének és a Művészház egyesületnek, első elnöke volt a Nagybányai Festők Társaságának, emellett a Nemzeti Szalon alelnöke is volt. Kassák egyértelműen hivatkozási pontként tekintett rá, kritikáiban a festőművészeket gyakran Ferenczyhez viszonyítva értékelte. Véleménye szerint Rippl-Rónai József és Kernstok Károly mellett Ferenczy a modern magyar festészet „úttörő és reprezentatív mestere” (''Munka'', 1938/60). Összefoglaló esszéjében a nagybányai festők körének bemutatásakor is kiemelte: „Az irányzat képviselői közül Ferenczy Károly volt a legpregnánsabb tehetség, egyéni látásának és kifejezési módjának hatása nemcsak közvetlen környezetére áradt ki, hanem az utána következő nemzedékek legjobbjait is befolyása alá kényszerítette.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947).

Ferenczy Károly. „Szatirikus rajzaiból”. ''Kortárs'' 1, 11. sz. (1948): 333.

Ferenczy Károly. „Olvasó férfi”. ''Kortárs'' 2, 17. sz. (1948): 497.

Ferenczy Károly. „Rajz”. ''Alkotás'' 1, 5-6. sz. (1947): 13.

Lengyel József. „Ferenczy Károly”. ''Ma'' 2, 6. sz. (1917): 94.

n. n. „Ferenczy Károly hagyatéka”. ''Panoráma'' 2, 8. sz. (1922): 1-3.

Kassák Lajos. ''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig.'' Budapest: Magyar Műkiadó, 1947.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 16:34, 3 January 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''Ferenczy Károly''' ('''Bécs''', 1862. február 8. – '''Budapest''', 1917. március 18.) festő. Földbirtokos család gyermekeként először jogot és mezőgazdaságot tanult, majd gazdálkodott. Festőművész felesége, Fialka Olga hatására fordult ő is a festészet felé. Rövidebb római és müncheni tanulmányútjai után két évig a párizsi Julian Akadémián tanult. Ebben az időszakban tartózkodott Párizsban Csók István és Iványi-Grünwald Béla is. Művészete igazán Münchenben kezdett kibontakozni, ahol 1892 és 1896 között élt. Itt ismerkedett meg Hollósy Simonnal, aki festészeti szabadiskolát vezetett. 1896-ban Nagybányára költözött és hamarosan a nagybányai festők társaságának egyik legnagyobb tekintélyű mesterévé vált. 1903-ban művészeti magániskolát nyitott Budapesten. 1906-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének és a Művészház egyesületnek, első elnöke volt a Nagybányai Festők Társaságának, emellett a Nemzeti Szalon alelnöke is volt. Kassák egyértelműen hivatkozási pontként tekintett rá, kritikáiban a festőművészeket gyakran Ferenczyhez viszonyítva értékelte. Véleménye szerint Rippl-Rónai József és Kernstok Károly mellett Ferenczy a modern magyar festészet „úttörő és reprezentatív mestere” (''Munka'', 1938/60). Összefoglaló esszéjében a nagybányai festők körének bemutatásakor is kiemelte: „Az irányzat képviselői közül Ferenczy Károly volt a legpregnánsabb tehetség, egyéni látásának és kifejezési módjának hatása nemcsak közvetlen környezetére áradt ki, hanem az utána következő nemzedékek legjobbjait is befolyása alá kényszerítette.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947).	+	'''Ferenczy Károly''' ('''Bécs''', 1862. február 8. – '''Budapest''', 1917. március 18.) festő. Földbirtokos család gyermekeként először jogot és mezőgazdaságot tanult, majd gazdálkodott. Festőművész felesége, Fialka Olga hatására fordult ő is a festészet felé. Rövidebb római és müncheni tanulmányútjai után két évig a párizsi Julian Akadémián tanult. Ebben az időszakban tartózkodott Párizsban Csók István és Iványi-Grünwald Béla is. Művészete igazán Münchenben kezdett kibontakozni, ahol 1892 és 1896 között élt. Itt ismerkedett meg Hollósy Simonnal, aki festészeti szabadiskolát vezetett. 1896-ban Nagybányára költözött és hamarosan a nagybányai festők társaságának egyik legnagyobb tekintélyű mesterévé vált. 1903-ban művészeti magániskolát nyitott Budapesten. 1906-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének és a Művészház egyesületnek, első elnöke volt a Nagybányai Festők Társaságának, emellett a Nemzeti Szalon alelnöke is volt. '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 Kassák]<code>→</code>''' egyértelműen hivatkozási pontként tekintett rá, kritikáiban a festőművészeket gyakran Ferenczyhez viszonyítva értékelte. Véleménye szerint Rippl-Rónai József és Kernstok Károly mellett Ferenczy a modern magyar festészet „úttörő és reprezentatív mestere” (''Munka'', 1938/60). Összefoglaló esszéjében a nagybányai festők körének bemutatásakor is kiemelte: „Az irányzat képviselői közül Ferenczy Károly volt a legpregnánsabb tehetség, egyéni látásának és kifejezési módjának hatása nemcsak közvetlen környezetére áradt ki, hanem az utána következő nemzedékek legjobbjait is befolyása alá kényszerítette.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947).

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Ferenczy Károly''' (Bécs, 1862. február 8. - Budapest, 1917. március 18.): festő. Földbirtokos család gyermekeként először jogot és mezőgazdaságot tanult, majd gazdálkodott. Festőművész felesége, Fialka Olga hatására fordult ő is a festészet felé. Rövidebb római és müncheni tanulmányútjai után két évig a párizsi Julian Akadémián tanult. Ebben az időszakban tartózkodott Párizsban Csók István és Iványi-Grünwald Béla is. Művészete igazán Münchenben kezdett kibontakozni, ahol 1892 és 1896 között élt. Itt ismerkedett meg Hollósy Simonnal, aki festészeti szabadiskolát vezetett. 1896-ban Nagybányára költözött és hamarosan a nagybányai festők társaságának egyik legnagyobb tekintélyű mesterévé vált. 1903-ban művészeti magániskolát nyitott Budapesten. 1906-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének és a Művészház egyesületnek, első elnöke volt a Nagybányai Festők Társaságának, emellett a Nemzeti Szalon alelnöke is volt. Kassák egyértelműen hivatkozási pontként tekintett rá, kritikáiban a festőművészeket gyakran Ferenczyhez viszonyítva értékelte. Véleménye szerint Rippl-Rónai József és Kernstok Károly mellett Ferenczy a modern magyar festészet „úttörő és reprezentatív mestere” (''Munka'', 1938/60). Összefoglaló esszéjében a nagybányai festők körének bemutatásakor is kiemelte: „Az irányzat képviselői közül Ferenczy Károly volt a legpregnánsabb tehetség, egyéni látásának és kifejezési módjának hatása nemcsak közvetlen környezetére áradt ki, hanem az utána következő nemzedékek legjobbjait is befolyása alá kényszerítette.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947).
+'''Ferenczy Károly''' ('''Bécs''', 1862. február 8. – '''Budapest''', 1917. március 18.) festő. Földbirtokos család gyermekeként először jogot és mezőgazdaságot tanult, majd gazdálkodott. Festőművész felesége, Fialka Olga hatására fordult ő is a festészet felé. Rövidebb római és müncheni tanulmányútjai után két évig a párizsi Julian Akadémián tanult. Ebben az időszakban tartózkodott Párizsban Csók István és Iványi-Grünwald Béla is. Művészete igazán Münchenben kezdett kibontakozni, ahol 1892 és 1896 között élt. Itt ismerkedett meg Hollósy Simonnal, aki festészeti szabadiskolát vezetett. 1896-ban Nagybányára költözött és hamarosan a nagybányai festők társaságának egyik legnagyobb tekintélyű mesterévé vált. 1903-ban művészeti magániskolát nyitott Budapesten. 1906-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének és a Művészház egyesületnek, első elnöke volt a Nagybányai Festők Társaságának, emellett a Nemzeti Szalon alelnöke is volt. Kassák egyértelműen hivatkozási pontként tekintett rá, kritikáiban a festőművészeket gyakran Ferenczyhez viszonyítva értékelte. Véleménye szerint Rippl-Rónai József és Kernstok Károly mellett Ferenczy a modern magyar festészet „úttörő és reprezentatív mestere” (''Munka'', 1938/60). Összefoglaló esszéjében a nagybányai festők körének bemutatásakor is kiemelte: „Az irányzat képviselői közül Ferenczy Károly volt a legpregnánsabb tehetség, egyéni látásának és kifejezési módjának hatása nemcsak közvetlen környezetére áradt ki, hanem az utána következő nemzedékek legjobbjait is befolyása alá kényszerítette.” (''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig'', 1947).
@@ Line 6: / Line 7: @@
 Ferenczy Károly. „Olvasó férfi”. ''Kortárs'' 2, 17. sz. (1948): 497.
-Ferenczy Károly. „Rajz”. ''Alkotás'' 1, 5-6. sz. (1947): 13.
+Ferenczy Károly. „Rajz”. ''Alkotás'' 1, 5–6. sz. (1947): 13.
 Lengyel József. „Ferenczy Károly”. ''Ma'' 2, 6. sz. (1917): 94.
-n. n. „Ferenczy Károly hagyatéka”. ''Panoráma'' 2, 8. sz. (1922): 1-3.
+n. n. „Ferenczy Károly hagyatéka”. ''Panoráma'' 2, 8. sz. (1922): 1–3.
 Kassák Lajos. ''Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig.'' Budapest: Magyar Műkiadó, 1947.
 [[Category:KASInet]]