Függő beszéd - Revision history

SzemesBotond at 07:46, 26 September 2023

2023-09-26T07:46:50Z

SzemesBotond at 06:24, 14 September 2023

2023-09-14T06:24:57Z

SzemesBotond at 11:09, 13 September 2023

2023-09-13T11:09:00Z

DobásKata at 08:31, 4 July 2023

2023-07-04T08:31:05Z

DobásKata at 08:29, 4 July 2023

2023-07-04T08:29:00Z

DobásKata at 08:11, 4 July 2023

2023-07-04T08:11:28Z

DobásKata at 08:10, 4 July 2023

2023-07-04T08:10:40Z

SzemesBotond at 09:22, 1 June 2023

2023-06-01T09:22:06Z

SzemesBotond at 09:18, 1 June 2023

2023-06-01T09:18:08Z

SzemesBotond at 09:16, 1 June 2023

2023-06-01T09:16:33Z

@@ Line 14: / Line 14: @@
 ''Márti: „Nem szeretnék még hazamenni.”'' → ''Márti azt mondta, nem szeretne még hazamenni.''
-Persze ha a saját szavait idézi fel az elbeszélő, akkor értelemszerűen nem változik a nyelvtani személy. Genette ''egyenes beszéd''re hozott példáját (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334409 Az eltűnt idő nyomában]'' negyedik kötetéből) – „így szóltam hát édesanyámhoz: „[…] mindenképpen feleségül kell vennem Albertine-t.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334407 Marcel Proust], [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334408 Szodoma és Gomorra], 601.) így tehetjük függő beszédbe: „Azt mondtam édesanyámnak, hogy mindenképp feleségül kell vennem Albertine-t.”
+Persze ha a saját szavait idézi fel az elbeszélő, akkor értelemszerűen nem változik a nyelvtani személy. Genette ''egyenes beszéd''re hozott példáját (''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334409 Az eltűnt idő nyomában]'' negyedik kötetéből) – „így szóltam hát édesanyámhoz: „[…] mindenképpen feleségül kell vennem Albertine-t.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334407 Marcel Proust], [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334408 ''Szodoma és Gomorra''], 601.) így tehetjük függő beszédbe: „Azt mondtam édesanyámnak, hogy mindenképp feleségül kell vennem Albertine-t.”
 Az elbeszélő személye másként is megváltozhat:

@@ Line 24: / Line 24: @@
 „Mikor hajnalban kimentél tőlem, nevettél, azt mondtad, szégyellős vagyok, mert ahogy meggyújtottad a villanyt és összeszedted az órádat meg a tárcádat, magamra húztam a takarót, és lenn begyűrtem a lábam alá.” (11.)
-A függő beszéd tehát ''áttételes'' idézés, és az áttételesség vizsgálata különösen alkalmas az elbeszélés csináltságának, kitaláltságának, azaz fiktív természetének tettenérésére. Ezt aknázza ki a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337747 Függő]'', [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43638 Esterházy Péter] először önállóan (1981), majd a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337748 Bevezetés a szépirodalomba]'' (1986) részeként megjelent regénye. A mű összetett elbeszélői szituációja a többszörös függő beszédre példa. Az elbeszélő én (aki egy ponton azonosulni látszik az író Esterházyval) azt beszéli el, amit barátjától, K.-tól hallott annak kamaszkoráról, aki ugyanezt korábban egyszer már elbeszélte a feleségének is. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy K. régi kamaszkori történeteiben megjelenő szereplők (pl. Frédi bácsi) olykor maguk is epizódszerű történeteket mesélnek el, fokozva a történetmondás áttételességét. (Lásd:  [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q242990 Jankovics József, Vezérvonal a műelemzéshez], 5.) Mindez így foglalható össze: az elbeszélő azt meséli, hogy K. azt mesélte a feleségének, aztán neki, hogy – például – Frédi bácsi elmesélt egy anekdotát Hápapa egyik mulatságos nőügyéről. A ''Függő''ben az elbeszélés közvetítettségének végletekig fokozása – a regényre jellemző látványos intertextuális technikákkal együtt – az elbeszélői autoritás és az elbeszélés természetességének megkérdőjelezése.
+A függő beszéd tehát ''áttételes'' idézés, és az áttételesség vizsgálata különösen alkalmas az elbeszélés csináltságának, kitaláltságának, azaz fiktív természetének tettenérésére. Ezt aknázza ki a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337747 Függő]'', [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43638 Esterházy Péter] először önállóan (1981), majd a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337748 Bevezetés a szépirodalomba]'' (1986) részeként megjelent regénye. A mű összetett elbeszélői szituációja a többszörös függő beszédre példa. Az elbeszélő én (aki egy ponton azonosulni látszik az író Esterházyval) azt beszéli el, amit barátjától, K.-tól hallott annak kamaszkoráról, aki ugyanezt korábban egyszer már elbeszélte a feleségének is. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy K. régi kamaszkori történeteiben megjelenő szereplők (pl. Frédi bácsi) olykor maguk is epizódszerű történeteket mesélnek el, fokozva a történetmondás áttételességét. (Lásd:  [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q242990 Jankovics József,] [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334417 Vezérvonal a műelemzéshez], 5.) Mindez így foglalható össze: az elbeszélő azt meséli, hogy K. azt mesélte a feleségének, aztán neki, hogy – például – Frédi bácsi elmesélt egy anekdotát Hápapa egyik mulatságos nőügyéről. A ''Függő''ben az elbeszélés közvetítettségének végletekig fokozása – a regényre jellemző látványos intertextuális technikákkal együtt – az elbeszélői autoritás és az elbeszélés természetességének megkérdőjelezése.
 Az angol terminológia megkülönbözteti az elhangzó beszéd és az el nem hangzó beszéd vagy gondolat függő transzpozícióját az elbeszélésben. Az előbbire használja [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334418 Prince] a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334419 ''A Dictionary of Narratology''] című munkájában az „indirect speech”, az utóbbira az „indirect thought” kifejezést, a kettő gyűjtőfogalmaként pedig az „indirect discourse”-t. A magyar terminológiában azonban leginkább csak a függő beszéd, az egyenes beszéd, illetve a szabad függő beszéd''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szabad_f%C3%BCgg%C5%91_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>''honosodott meg. Ugyanakkor Genette is egyszerűsít, belső beszéd, gondolat parafrázisa éppúgy lehet közölt (''raporté''), áttett (''transposé'') vagy elbeszélt (''raconté'') mint az elhangzó beszédé. (Genette, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334404 Discours du récit],, 173.)

@@ Line 20: / Line 20: @@
 ''Márti: Nem szeretném, ha most hazavinnél kocsival.'' → ''Márti azt mondta, nem szeretné, ha hazavinném kocsival.''
-További esetek is lehetségesek. Például ''második személyű elbeszélés''<big>'''<code>''[https://itidata.abtk.hu/wiki/M%C3%A1sodik_szem%C3%A9ly%C5%B1_elbesz%C3%A9l%C3%A9s?venotify=created →]''</code>'''</big> esetén egyes szám második személyre változik az idézett beszélő személye. „Templom, kiáltasz föl az utolsó pillanatban…” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334095 Szvoren Edina], [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334412 Pertu], 65.)  Ugyanez előfordulhat akkor, ha az elbeszélő megszólítotthoz beszél. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q246178 Szabó Magda] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334414 Az őz]'' című regényében az én-elbeszélő emlékei elmondása közben időről időre megszólítja elhunyt szerelmét, s az ő felidézett szavait második személyű függő beszédben közli.
+További esetek is lehetségesek. Például ''második személyű elbeszélés''<big>'''<code>''[https://itidata.abtk.hu/wiki/M%C3%A1sodik_szem%C3%A9ly%C5%B1_elbesz%C3%A9l%C3%A9s?venotify=created →]''</code>'''</big> esetén egyes szám második személyre változik az idézett beszélő személye. „Templom, kiáltasz föl az utolsó pillanatban…” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334095 Szvoren Edina], [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334412 Pertu], 65.)  Ugyanez előfordulhat akkor, ha az elbeszélő megszólítotthoz beszél. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q246178 Szabó Magda] ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337746 Az őz]'' című regényében az én-elbeszélő emlékei elmondása közben időről időre megszólítja elhunyt szerelmét, s az ő felidézett szavait második személyű függő beszédben közli.
 „Mikor hajnalban kimentél tőlem, nevettél, azt mondtad, szégyellős vagyok, mert ahogy meggyújtottad a villanyt és összeszedted az órádat meg a tárcádat, magamra húztam a takarót, és lenn begyűrtem a lábam alá.” (11.)
-A függő beszéd tehát ''áttételes'' idézés, és az áttételesség vizsgálata különösen alkalmas az elbeszélés csináltságának, kitaláltságának, azaz fiktív természetének tettenérésére. Ezt aknázza ki a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334415 Függő]'', [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43638 Esterházy Péter] először önállóan (1981), majd a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334416 Bevezetés a szépirodalomba]'' (1986) részeként megjelent regénye. A mű összetett elbeszélői szituációja a többszörös függő beszédre példa. Az elbeszélő én (aki egy ponton azonosulni látszik az író Esterházyval) azt beszéli el, amit barátjától, K.-tól hallott annak kamaszkoráról, aki ugyanezt korábban egyszer már elbeszélte a feleségének is. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy K. régi kamaszkori történeteiben megjelenő szereplők (pl. Frédi bácsi) olykor maguk is epizódszerű történeteket mesélnek el, fokozva a történetmondás áttételességét. (Lásd: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334417 Jankovics József, Vezérvonal a műelemzéshez], 5.) Mindez így foglalható össze: az elbeszélő azt meséli, hogy K. azt mesélte a feleségének, aztán neki, hogy – például – Frédi bácsi elmesélt egy anekdotát Hápapa egyik mulatságos nőügyéről. A ''Függő''ben az elbeszélés közvetítettségének végletekig fokozása – a regényre jellemző látványos intertextuális technikákkal együtt – az elbeszélői autoritás és az elbeszélés természetességének megkérdőjelezése.
+A függő beszéd tehát ''áttételes'' idézés, és az áttételesség vizsgálata különösen alkalmas az elbeszélés csináltságának, kitaláltságának, azaz fiktív természetének tettenérésére. Ezt aknázza ki a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337747 Függő]'', [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43638 Esterházy Péter] először önállóan (1981), majd a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q337748 Bevezetés a szépirodalomba]'' (1986) részeként megjelent regénye. A mű összetett elbeszélői szituációja a többszörös függő beszédre példa. Az elbeszélő én (aki egy ponton azonosulni látszik az író Esterházyval) azt beszéli el, amit barátjától, K.-tól hallott annak kamaszkoráról, aki ugyanezt korábban egyszer már elbeszélte a feleségének is. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy K. régi kamaszkori történeteiben megjelenő szereplők (pl. Frédi bácsi) olykor maguk is epizódszerű történeteket mesélnek el, fokozva a történetmondás áttételességét. (Lásd:  [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q242990 Jankovics József, Vezérvonal a műelemzéshez], 5.) Mindez így foglalható össze: az elbeszélő azt meséli, hogy K. azt mesélte a feleségének, aztán neki, hogy – például – Frédi bácsi elmesélt egy anekdotát Hápapa egyik mulatságos nőügyéről. A ''Függő''ben az elbeszélés közvetítettségének végletekig fokozása – a regényre jellemző látványos intertextuális technikákkal együtt – az elbeszélői autoritás és az elbeszélés természetességének megkérdőjelezése.
 Az angol terminológia megkülönbözteti az elhangzó beszéd és az el nem hangzó beszéd vagy gondolat függő transzpozícióját az elbeszélésben. Az előbbire használja [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334418 Prince] a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334419 ''A Dictionary of Narratology''] című munkájában az „indirect speech”, az utóbbira az „indirect thought” kifejezést, a kettő gyűjtőfogalmaként pedig az „indirect discourse”-t. A magyar terminológiában azonban leginkább csak a függő beszéd, az egyenes beszéd, illetve a szabad függő beszéd''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szabad_f%C3%BCgg%C5%91_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>''honosodott meg. Ugyanakkor Genette is egyszerűsít, belső beszéd, gondolat parafrázisa éppúgy lehet közölt (''raporté''), áttett (''transposé'') vagy elbeszélt (''raconté'') mint az elhangzó beszédé. (Genette, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334404 Discours du récit],, 173.)

@@ Line 1: / Line 1: @@
 ''Latin: oratio obliqua; angol: indirect speech/indirect style; francia: style indirect/discours indirect; német: indirekte Rede''
-Narratológiai értelemben függő beszédnek mások beszédének szabad, nem szó szerinti idézését nevezzük. Pl.:
+Narratológiai értelemben függő beszédnek mások beszédének szabad, nem szó szerinti idézését nevezzük. Pl.:<blockquote>
+ „Jean Tomoioaga ezredes tudta, cimborája még nem járt túl a kerítéseken, ezért ''figyelmeztette, a sorompó után erősen emelkedni kezd a pálya, indulás előtt nem ártana alaposan bezsírozni a tengelyeket''.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q41694 Bodor Ádám]: ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334402 Sinistra körzet]'', 69.)
-„Jean Tomoioaga ezredes tudta, cimborája még nem járt túl a kerítéseken, ezért ''figyelmeztette, a sorompó után erősen emelkedni kezd a pálya, indulás előtt nem ártana alaposan bezsírozni a tengelyeket''.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q41694 Bodor Ádám]: ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334402 Sinistra körzet]'', 69.)
+</blockquote>
+#

← Older revision		Revision as of 08:29, 4 July 2023
Line 4:		Line 4:

	„Jean Tomoioaga ezredes tudta, cimborája még nem járt túl a kerítéseken, ezért ''figyelmeztette, a sorompó után erősen emelkedni kezd a pálya, indulás előtt nem ártana alaposan bezsírozni a tengelyeket''.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q41694 Bodor Ádám]: ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334402 Sinistra körzet]'', 69.)		„Jean Tomoioaga ezredes tudta, cimborája még nem járt túl a kerítéseken, ezért ''figyelmeztette, a sorompó után erősen emelkedni kezd a pálya, indulás előtt nem ártana alaposan bezsírozni a tengelyeket''.” ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q41694 Bodor Ádám]: ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334402 Sinistra körzet]'', 69.)
		+
		+	#

	A függő beszéd az ''egyenes beszéd<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Egyenes_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>'' ellentétfogalma, mivel itt az elbeszélő nézőpontjának''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' megfelelően reprodukálódik az átvett szöveg. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334403 Genette] ''áttett beszéd''nek (''discours transposé'') nevezi. Az ő fogalmi hármasában ez a köztes tag, az ''elbeszélt beszéd''nél''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Elbesz%C3%A9lt_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>'' mimetikusabb, amely elvileg képes kimerítően átadni az elhangzottakat, de ez a forma nem kelti fel az olvasóban a szószerinti hűség benyomását. (Genette, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334404 Discours du récit], 175.) A függő beszéd látható szintaktikai beavatkozás az idézett szövegbe, az olvasó joggal feltételezi, hogy tartalmi módosulásokkal is jár, tömörítéssel, egyszerűsítéssel. Az idézett szöveg itt ki van szolgáltatva a szavakat közvetítő elbeszélő értelmezésének.		A függő beszéd az ''egyenes beszéd<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Egyenes_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>'' ellentétfogalma, mivel itt az elbeszélő nézőpontjának''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/N%C3%A9z%C5%91pont →]</code>'''</big>'' megfelelően reprodukálódik az átvett szöveg. [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334403 Genette] ''áttett beszéd''nek (''discours transposé'') nevezi. Az ő fogalmi hármasában ez a köztes tag, az ''elbeszélt beszéd''nél''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Elbesz%C3%A9lt_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>'' mimetikusabb, amely elvileg képes kimerítően átadni az elhangzottakat, de ez a forma nem kelti fel az olvasóban a szószerinti hűség benyomását. (Genette, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334404 Discours du récit], 175.) A függő beszéd látható szintaktikai beavatkozás az idézett szövegbe, az olvasó joggal feltételezi, hogy tartalmi módosulásokkal is jár, tömörítéssel, egyszerűsítéssel. Az idézett szöveg itt ki van szolgáltatva a szavakat közvetítő elbeszélő értelmezésének.

← Older revision		Revision as of 08:11, 4 July 2023
Line 30:		Line 30:

	Szerző: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334030 Szolláth Dávid]		Szerző: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334030 Szolláth Dávid]
−	[[Category:~~Narrativiti~~]]	+	[[Category:NarrativITI]]

← Older revision		Revision as of 08:10, 4 July 2023
Line 30:		Line 30:

	Szerző: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334030 Szolláth Dávid]		Szerző: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334030 Szolláth Dávid]
		+	[[Category:Narrativiti]]

← Older revision		Revision as of 09:22, 1 June 2023
Line 29:		Line 29:
	A szakirodalom megkülönbözteti továbbá a ''jelölt'' függő beszédet (''tagged indirect speech''), amelyben – mint a fenti példákban is – az elbeszélő mindig jelöli, ki a felidézett beszéd forrása attól, amelyben ez nem jelölt. Az utóbbi a szabad függő beszéd.		A szakirodalom megkülönbözteti továbbá a ''jelölt'' függő beszédet (''tagged indirect speech''), amelyben – mint a fenti példákban is – az elbeszélő mindig jelöli, ki a felidézett beszéd forrása attól, amelyben ez nem jelölt. Az utóbbi a szabad függő beszéd.

−	[~~http~~://~~narratologia.btk~~.~~mta~~.hu/~~kozremukodok/szollath-david~~/]	+	Szerző: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334030 Szolláth Dávid]

@@ Line 25: / Line 25: @@
 A függő beszéd tehát ''áttételes'' idézés, és az áttételesség vizsgálata különösen alkalmas az elbeszélés csináltságának, kitaláltságának, azaz fiktív természetének tettenérésére. Ezt aknázza ki a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334415 Függő]'', [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43638 Esterházy Péter] először önállóan (1981), majd a ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334416 Bevezetés a szépirodalomba]'' (1986) részeként megjelent regénye. A mű összetett elbeszélői szituációja a többszörös függő beszédre példa. Az elbeszélő én (aki egy ponton azonosulni látszik az író Esterházyval) azt beszéli el, amit barátjától, K.-tól hallott annak kamaszkoráról, aki ugyanezt korábban egyszer már elbeszélte a feleségének is. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy K. régi kamaszkori történeteiben megjelenő szereplők (pl. Frédi bácsi) olykor maguk is epizódszerű történeteket mesélnek el, fokozva a történetmondás áttételességét. (Lásd: [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334417 Jankovics József, Vezérvonal a műelemzéshez], 5.) Mindez így foglalható össze: az elbeszélő azt meséli, hogy K. azt mesélte a feleségének, aztán neki, hogy – például – Frédi bácsi elmesélt egy anekdotát Hápapa egyik mulatságos nőügyéről. A ''Függő''ben az elbeszélés közvetítettségének végletekig fokozása – a regényre jellemző látványos intertextuális technikákkal együtt – az elbeszélői autoritás és az elbeszélés természetességének megkérdőjelezése.
-Az angol terminológia megkülönbözteti az elhangzó beszéd és az el nem hangzó beszéd vagy gondolat függő transzpozícióját az elbeszélésben. Az előbbire használja [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334418 Prince] a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334419 ''A Dictionary of Narratology''] című munkájában az „indirect speech”, az utóbbira az „indirect thought” kifejezést, a kettő gyűjtőfogalmaként pedig az „indirect discourse”-t. A magyar terminológiában azonban leginkább csak a függő beszéd, az egyenes beszéd, illetve a szabad függő beszéd ''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szabad_f%C3%BCgg%C5%91_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>''honosodott meg. Ugyanakkor Genette is egyszerűsít, belső beszéd, gondolat parafrázisa éppúgy lehet közölt (''raporté''), áttett (''transposé'') vagy elbeszélt (''raconté'') mint az elhangzó beszédé. (Genette, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334404 Discours du récit],, 173.)
+Az angol terminológia megkülönbözteti az elhangzó beszéd és az el nem hangzó beszéd vagy gondolat függő transzpozícióját az elbeszélésben. Az előbbire használja [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334418 Prince] a [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334419 ''A Dictionary of Narratology''] című munkájában az „indirect speech”, az utóbbira az „indirect thought” kifejezést, a kettő gyűjtőfogalmaként pedig az „indirect discourse”-t. A magyar terminológiában azonban leginkább csak a függő beszéd, az egyenes beszéd, illetve a szabad függő beszéd''<big>'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/Szabad_f%C3%BCgg%C5%91_besz%C3%A9d →]</code>'''</big>''honosodott meg. Ugyanakkor Genette is egyszerűsít, belső beszéd, gondolat parafrázisa éppúgy lehet közölt (''raporté''), áttett (''transposé'') vagy elbeszélt (''raconté'') mint az elhangzó beszédé. (Genette, [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334404 Discours du récit],, 173.)
 A szakirodalom megkülönbözteti továbbá a ''jelölt'' függő beszédet (''tagged indirect speech''), amelyben – mint a fenti példákban is – az elbeszélő mindig jelöli, ki a felidézett beszéd forrása attól, amelyben ez nem jelölt. Az utóbbi a szabad függő beszéd.
 [http://narratologia.btk.mta.hu/kozremukodok/szollath-david/]