BucsicsKatalin at 12:55, 29 November 2023

2023-11-29T12:55:51Z

BucsicsKatalin: Created page with "Erős Andor (eredeti neve: Erbstein Andor) (Budapest, 1889. július 10. – Felvidék?, 1915?), festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán tanult 1908-tól 1912-ig Fer..."

2023-11-29T12:48:44Z

Created page with "Erős Andor (eredeti neve: Erbstein Andor) (Budapest, 1889. július 10. – Felvidék?, 1915?), festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán tanult 1908-tól 1912-ig Fer..."

New page

Erős Andor (eredeti neve: Erbstein Andor) (Budapest, 1889. július 10. – Felvidék?, 1915?), festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán tanult 1908-tól 1912-ig Ferenczy Károly tanítványaként. Tanulmányi úton járt Münchenben és Párizsban. 1912-ben a nagybányai, majd az év második felétől a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Részt vett az utóbbi művészcsoport 1913-as őszi kiállításán. 1913 novemberében Kecskemét városi múzeumának és könyvtárának bizottsága – másokkal együtt – városképek festésével bízta meg Az I. világháborúban sebesültként kórházba került, ahol egy fertőzésben hunyt el. Festőként az expresszionizmus irányában kísérletezett, képeire a sűrű, rovátkolt ecsetkezelés és a látványtól nagyrészt független kolorit volt a jellemző. A Tettben 1916-ban Kassák két rajzot közölt tőle (Akt, Ligeti részlet). Halálakor a lapban Uitz Béla búcsúztatta. Uitz a nekrológban Erős Andor személyiségét „karakteres, férfias, emberin melegként” jellemezte, művészi (főként grafikusi) útkereséséről pedig ezt írta: „Nem volt szimbolikus festő, de nagyon tudatos konstruáló s (bárha szellemben ellene volt s nagyrészben csak intimebb baráti köre váltotta ki belőle) munkáiban nagyon sok volt az exresszionisztikus és kubisztikus érték”.
A Mában Kassák Lajos írt egy értékelő jellegű ismertetést a Nemzeti Szalon fiatalokat bemutató csoportkiállításáról – Erős Andoron kívül Nemes Lampérth József, Kmetty János, Dobrovits Péter, Diner Dénes Rezső, Schönberger Armand, Csorba Géza munkáiról. A fiatalon elhunyt Erős képeit a legérdekesebbek közé valónak mondja a csoport művészei közül, s megjegyzi, hogy bár korai munkáiban ugyan még sok az impresszionista esetlegesség, legsikerültebb munkái Cézanne-hatást mutatnak.
ERŐS Andor. „Akt” (tusrajz), A Tett 2, 13. sz. (1916): 212, 8 x 16 cm
ERŐS Andor. „Ligeti rész” (tusrajz), A Tett 2, 6. sz. (1916): 6, 11 x 15 cm.
UITZ Béla. „Erős Andor (1889-1914)”. A Tett 2, 6. sz. (1916): 100.
KASSÁK Lajos. „Nemzeti Szalon: Fiatalok csoportkiállítása, Ma 2, 9. sz. (1917): 146–147.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-Erős Andor (eredeti neve: Erbstein Andor) (Budapest, 1889. július 10. – Felvidék?, 1915?), festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán tanult 1908-tól 1912-ig Ferenczy Károly tanítványaként. Tanulmányi úton járt Münchenben és Párizsban. 1912-ben a nagybányai, majd az év második felétől a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Részt vett az utóbbi művészcsoport 1913-as őszi kiállításán. 1913 novemberében Kecskemét városi múzeumának és könyvtárának bizottsága – másokkal együtt – városképek festésével bízta meg Az I. világháborúban sebesültként kórházba került, ahol egy fertőzésben hunyt el. Festőként az expresszionizmus irányában kísérletezett, képeire a sűrű, rovátkolt ecsetkezelés és a látványtól nagyrészt független kolorit volt a jellemző. A Tettben 1916-ban Kassák két rajzot közölt tőle (Akt, Ligeti részlet). Halálakor a lapban Uitz Béla búcsúztatta. Uitz a nekrológban Erős Andor személyiségét „karakteres, férfias, emberin melegként” jellemezte, művészi (főként grafikusi) útkereséséről pedig ezt írta: „Nem volt szimbolikus festő, de nagyon tudatos konstruáló s (bárha szellemben ellene volt s nagyrészben csak intimebb baráti köre váltotta ki belőle) munkáiban nagyon sok volt az exresszionisztikus és kubisztikus érték”.
+'''Erős Andor''' (eredeti neve: Erbstein Andor) ('''Budapest''', 1889. július 10. – Felvidék?, 1915?) festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán tanult 1908-tól 1912-ig '''Ferenczy Károly<code>→</code>''' tanítványaként. Tanulmányi úton járt '''München'''ben'''<code>→</code>''' és '''Párizs'''ban'''<code>→</code>'''. 1912-ben a nagybányai, majd az év második felétől a '''kecskeméti művésztelep'''en<code>'''→'''</code> dolgozott. Részt vett az utóbbi művészcsoport 1913-as őszi kiállításán. 1913 novemberében Kecskemét városi múzeumának és könyvtárának bizottsága – másokkal együtt – városképek festésével bízta meg Az I. világháborúban sebesültként kórházba került, ahol egy fertőzésben hunyt el. Festőként az expresszionizmus'''<code>→</code>''' irányában kísérletezett, képeire a sűrű, rovátkolt ecsetkezelés és a látványtól nagyrészt független kolorit volt a jellemző. '''''A Tett'''''ben'''<code>→</code>''' 1916-ban '''Kassák<code>→</code>''' két rajzot közölt tőle ''(Akt, Ligeti részlet)''. Halálakor a lapban '''Uitz Béla<code>→</code>''' búcsúztatta. Uitz a nekrológban Erős Andor személyiségét „karakteres, férfias, emberin melegként” jellemezte, művészi (főként grafikusi) útkereséséről pedig ezt írta: „Nem volt szimbolikus festő, de nagyon tudatos konstruáló s (bárha szellemben ellene volt s nagyrészben csak intimebb baráti köre váltotta ki belőle) munkáiban nagyon sok volt az exresszionisztikus és kubisztikus érték”.
-A Mában Kassák Lajos írt egy értékelő jellegű ismertetést a Nemzeti Szalon fiatalokat bemutató csoportkiállításáról – Erős Andoron kívül Nemes Lampérth József, Kmetty János, Dobrovits Péter, Diner Dénes Rezső, Schönberger Armand, Csorba Géza munkáiról. A fiatalon elhunyt Erős képeit a legérdekesebbek közé valónak mondja a csoport művészei közül, s megjegyzi, hogy bár korai munkáiban ugyan még sok az impresszionista esetlegesség, legsikerültebb munkái Cézanne-hatást mutatnak.
-ERŐS Andor. „Akt” (tusrajz), A Tett 2, 13. sz. (1916): 212, 8 x 16 cm
+A '''''Má'''''ban'''<code>→</code>''' Kassák Lajos írt egy értékelő jellegű ismertetést a Nemzeti Szalon fiatalokat bemutató csoportkiállításáról – Erős Andoron kívül '''Nemes Lampérth József<code>→</code>''', '''Kmetty János<code>→</code>''', '''Dobrovits Péter<code>→</code>''', '''Diner Dénes Rezső<code>→</code>''', '''Schönberger Armand<code>→</code>''', '''Csorba Géza<code>→</code>''' munkáiról. A fiatalon elhunyt Erős képeit a legérdekesebbek közé valónak mondja a csoport művészei közül, s megjegyzi, hogy bár korai munkáiban ugyan még sok az impresszionista esetlegesség, legsikerültebb munkái Cézanne-hatást mutatnak.
-ERŐS Andor. „Ligeti rész” (tusrajz), A Tett 2, 6. sz. (1916): 6, 11 x 15 cm.
-UITZ Béla. „Erős Andor (1889-1914)”. A Tett 2, 6. sz. (1916): 100.
+Erős Andor. „Akt” (tusrajz), ''A Tett'' 2, 13. sz. (1916): 212, 8 x 16 cm
-KASSÁK Lajos. „Nemzeti Szalon: Fiatalok csoportkiállítása, Ma 2, 9. sz. (1917): 146–147.

Erős Andor - Revision history

BucsicsKatalin at 12:55, 29 November 2023

BucsicsKatalin: Created page with "Erős Andor (eredeti neve: Erbstein Andor) (Budapest, 1889. július 10. – Felvidék?, 1915?), festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolán tanult 1908-tól 1912-ig Fer..."