https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&feed=atom&title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia 2026-05-08T09:54:41Z Revision history for this page on the wiki MediaWiki 1.35.2 https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia&diff=619343&oldid=prev 2023-11-14T16:02:55Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 16:02, 14 November 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l7" >Line 7:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 7:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Eörsi Júlia. ''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról''. (Szeged: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1957).</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Eörsi Júlia. ''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról''. (Szeged: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1957).</div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">Péter László. ''Annák, szerelmek: Nőalakok Juhász Gyula költészetében''. Szeged: Somogyi Könyvtár, 1983.</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>[[Category:KASInet]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>[[Category:KASInet]]</div></td></tr> </table>

FöldesGyörgyi https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia&diff=509897&oldid=prev 2023-08-18T12:24:29Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 12:24, 18 August 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l7" >Line 7:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 7:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Eörsi Júlia. ''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról''. (Szeged: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1957).</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Eörsi Júlia. ''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról''. (Szeged: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1957).</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><del style="font-weight: bold; text-decoration: none;"></del></div></td><td colspan="2"> </td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">Juhász Gyula. „A Ma útja és célja”. Ma 4, 1. sz., 10–11.</del></div></td><td colspan="2"> </td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>[[Category:KASInet]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>[[Category:KASInet]]</div></td></tr> </table>

HorváthMárjánovicsDiána https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia&diff=505119&oldid=prev 2023-07-28T13:41:23Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 13:41, 28 July 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 '''Kápolnásnyék'''], 1889. okt. 12. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925–1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 '''Juhász Gyulá''']val&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 '''Kápolnásnyék'''], 1889. okt. 12. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925–1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 '''Juhász Gyulá''']val&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 '''Má''']''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 '''Má''']''ban<ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;code&gt;→&lt;/code&gt; </ins>1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

HorváthMárjánovicsDiána https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia&diff=505118&oldid=prev 2023-07-28T13:40:32Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 13:40, 28 July 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 '''Kápolnásnyék'''], 1889. okt. 12. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925–1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 '''Juhász Gyulá''']val, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 '''Kápolnásnyék'''], 1889. okt. 12. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925–1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 '''Juhász Gyulá''']val<ins class="diffchange diffchange-inline">&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;</ins>, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 '''Má''']''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 '''Má''']''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td></tr> </table>

HorváthMárjánovicsDiána https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia&diff=505113&oldid=prev 2023-07-28T13:29:54Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 13:29, 28 July 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 '''Kápolnásnyék'''], 1889. okt. 12. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, <del class="diffchange diffchange-inline">1925-1937 </del>között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 '''Juhász Gyulá''']val, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 '''Kápolnásnyék'''], 1889. okt. 12. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, <ins class="diffchange diffchange-inline">1925–1937 </ins>között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 '''Juhász Gyulá''']val, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 <ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>Má<ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>]''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

HorváthMárjánovicsDiána https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia&diff=505053&oldid=prev 2023-07-28T12:41:01Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 12:41, 28 July 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 '''Kápolnásnyék'''], 1889. okt. 12. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 Juhász Gyulá]val, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 '''Kápolnásnyék'''], 1889. okt. 12. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 '''Budapest'''], 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 <ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>Juhász Gyulá<ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>]val, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td></tr> </table>

HorváthMárjánovicsDiána https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia&diff=505051&oldid=prev 2023-07-28T12:40:38Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 12:40, 28 July 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 Kápolnásnyék], 1889. okt. 12. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest], 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 Juhász Gyulá]val, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; ([https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 <ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>Kápolnásnyék<ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>], 1889. okt. 12. – [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 <ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>Budapest<ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>], 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 Juhász Gyulá]val, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td></tr> </table>

HorváthMárjánovicsDiána https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia&diff=503331&oldid=prev 2023-07-26T12:48:30Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 12:48, 26 July 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; (Kápolnásnyék, 1889. okt. 12. – Budapest, 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 Juhász Gyulá]val, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; (<ins class="diffchange diffchange-inline">[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q15885 </ins>Kápolnásnyék<ins class="diffchange diffchange-inline">]</ins>, 1889. okt. 12. – <ins class="diffchange diffchange-inline">[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 </ins>Budapest<ins class="diffchange diffchange-inline">]</ins>, 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll [https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 Juhász Gyulá]val, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td></tr> </table>

HorváthMárjánovicsDiána https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia&diff=503327&oldid=prev 2023-07-26T12:46:56Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 12:46, 26 July 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; (Kápolnásnyék, 1889. okt. 12. – Budapest, 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll Juhász <del class="diffchange diffchange-inline">Gyulával</del>, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; (Kápolnásnyék, 1889. okt. 12. – Budapest, 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll <ins class="diffchange diffchange-inline">[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146657 </ins>Juhász <ins class="diffchange diffchange-inline">Gyulá]val</ins>, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td></tr> </table>

HorváthMárjánovicsDiána https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=E%C3%B6rsi_J%C3%BAlia&diff=503323&oldid=prev 2023-07-26T12:45:33Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 12:45, 26 July 2023</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; (Kápolnásnyék, 1889. okt. 12. – <del class="diffchange diffchange-inline">Bp.</del>, 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll Juhász Gyulával, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q43464 Eörsi Júlia] (Janeschdik Júlia, Eörsi Tóth Júlia, Eörsy Tóth Júlia)'''; (Kápolnásnyék, 1889. okt. 12. – <ins class="diffchange diffchange-inline">Budapest</ins>, 1958. szept. 26.), újságíró, próza- és drámaíró. A középiskolát Veszprémben, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végzi. Az I. világháború előtt és alatt a ''Világ'' munkatársa, 1925-1937 között a Medve utcai Polgári Fiúiskola tanára, majd a Pedagógiai Könyvtár munkatársa. 1914 és 1919 között szerelmi kapcsolatban áll Juhász Gyulával, akit úgy ismer meg, hogy a ''Világ'' megbízásából riporterként öngyilkossági kísérlete után meglátogatja a kórházban. Támasza, segítője, ügyintézője a depresszióban szenvedő költőnek, aki viszont meleg hangú kritikával támogatja drámaírói munkásságát. Később memoárjában azt állítja, 1918-ban egyházi házasságot kötöttek (ezt az állítást többen megkérdőjelezték, és a bizonyítékok ellentmondásosnak látszanak). A költő 1919-ben (minden bizonnyal nyáron) elhagyja. A viszonyt előbb egy kulcsregényben (''Áldott vidéken'', 1924), s halála előtt egy memoárban (''Tiéd a sírig. Emlékeim Juhász Gyuláról'', 1957) dolgozza fel. Eörsi Júliának vélhetőleg személyes szerepe van abban, hogy Juhász lírája a világháború kiváltotta realizmustól a vallásos-misztikus irány felé tolódik el. Egyéb művei: ''Lót'' (fantasztikus mese, 1910), ''Jelizaweta Krolowa'' (regény, 1928), ''Fekete pillangók'' (regény, 1934).</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''Má''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A ''<ins class="diffchange diffchange-inline">[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 </ins>Má<ins class="diffchange diffchange-inline">]</ins>''ban 1919 július elsején jelenik meg egyszerre lírai és zaklatott hangvételű prózája (''Krisztus, steier fenyők közt''), amely – a ''Ma'' általános vonulatától eltérően – inkább a vallásos-misztikus expresszionizmus irányzatába sorolható, bár tekinthető éppen expresszív hangvételű szecessziós alkotásnak is. Ez figyelemreméltó akár a publikálás időpontja szempontjából is, hiszen egyrészt az éppen a Tanácsköztársaság idejére esik, miközben a szöveg sem témájában, sem stílusában nem igazán kapcsolódik a politikai-történeti aktualitáshoz, másrészt viszont személyes vonatkozása is érdekes, hiszen Eörsi Júlia és Juhász Gyula szakítása körülbelül ekkor zajlik le. (Noha a megjelentetés részleteiről nem maradtak fent dokumentumok, azaz nem tudni, ki és milyen meggondolásból adta le a szerkesztőségnél a szöveget, érdekes adalék még, hogy nem sokkal azelőtt, 1919 januárjában Juhász Gyulának is szerepelt egy – pontosabban egyetlen – manifesztumszerű cikke a ''Má''ban, ''A Ma útja és célja'', amely az 1918 decemberében a szegedi matinén elmondott beszédének írott változata.) A ''Krisztus, steier fenyők között'' című próza mintha látomás lenne: a narrátor fohászkodására a viharban megjelenik Krisztus képében Isten, ám vele együtt az Ördög is – s bár panaszt tesz elmagányosodása miatt, úgy tűnik, Isten nem tud, és nem is óhajt ezen segíteni.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

HorváthMárjánovicsDiána