https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&feed=atom&title=Dr%C3%A9gely_G%C3%A1bor 2026-05-11T19:05:46Z Revision history for this page on the wiki MediaWiki 1.35.2 https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Dr%C3%A9gely_G%C3%A1bor&diff=965783&oldid=prev 2025-01-23T14:08:45Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 14:08, 23 January 2025</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Drégely Gábor (eredeti neve: Dessauer Gábor) (Budapest, 1883. nov. 24. – Budapest, 1944. júl. 24.): magyar gépészmérnök, író, színműíró. A budapesti Műegyetemen végzett, majd a fővárosnál dolgozott mérnökként. Eleinte regényíróként, később főleg színműíróként tevékenykedett. Sikereit vígjátékokkal aratta, nemcsak itthon, hanem külföldön is, egyik-másik darabját az egész világon játszották. Fontosabb művei: Szerencse fia (1908), Isteni szikra (1913); Kisasszony férje (1915), A védtelen nő (1925); Valaminek történni kell (Lakatos Lászlóval, 1929).  </div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Drégely Gábor (eredeti neve: Dessauer Gábor) (Budapest, 1883. nov. 24. – Budapest, 1944. júl. 24.): magyar gépészmérnök, író, színműíró. A budapesti Műegyetemen végzett, majd a fővárosnál dolgozott mérnökként. Eleinte regényíróként, később főleg színműíróként tevékenykedett. Sikereit vígjátékokkal aratta, nemcsak itthon, hanem külföldön is, egyik-másik darabját az egész világon játszották. Fontosabb művei: Szerencse fia (1908), Isteni szikra (1913); Kisasszony férje (1915), A védtelen nő (1925); Valaminek történni kell (Lakatos Lászlóval, 1929). <ins class="diffchange diffchange-inline"> </ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div> </div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Drégely Gáborról A Tettben jelent meg a Napló-rovatban egy rövid bejegyzés a szerző nevének feltüntetése nélkül. E glossza beszámol arról, hogy Drégely Gábor a Kisasszony férje című bohózata nyerte el az Akadémia Vojnits-díját, valamint a darabbal kapcsolatban egy plágiumvitáról is. Írója végül a színdarab eredetiségét védő Beöthy Lászlónak azt kívánja, „hogy még a Kisasszony férjénél is sok förtelmesebb tücsköt-bogarat szüljön neki Drégely Gábor pajkos elméje”.   </div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Drégely Gáborról A Tettben jelent meg a Napló-rovatban egy rövid bejegyzés a szerző nevének feltüntetése nélkül. E glossza beszámol arról, hogy Drégely Gábor a Kisasszony férje című bohózata nyerte el az Akadémia Vojnits-díját, valamint a darabbal kapcsolatban egy plágiumvitáról is. Írója végül a színdarab eredetiségét védő Beöthy Lászlónak azt kívánja, „hogy még a Kisasszony férjénél is sok förtelmesebb tücsköt-bogarat szüljön neki Drégely Gábor pajkos elméje”.   </div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>„Napló”. A Tett 2, 7. sz. (1916):120.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>„Napló”. A Tett 2, 7. sz. (1916): 120.</div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">[[Category:KASInet]]</ins></div></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Dr%C3%A9gely_G%C3%A1bor&diff=965782&oldid=prev 2025-01-23T14:07:00Z

<p>Created page with &quot;Drégely Gábor (eredeti neve: Dessauer Gábor) (Budapest, 1883. nov. 24. – Budapest, 1944. júl. 24.): magyar gépészmérnök, író, színműíró. A budapesti Műegyetem...&quot;</p> <p><b>New page</b></p><div>Drégely Gábor (eredeti neve: Dessauer Gábor) (Budapest, 1883. nov. 24. – Budapest, 1944. júl. 24.): magyar gépészmérnök, író, színműíró. A budapesti Műegyetemen végzett, majd a fővárosnál dolgozott mérnökként. Eleinte regényíróként, később főleg színműíróként tevékenykedett. Sikereit vígjátékokkal aratta, nemcsak itthon, hanem külföldön is, egyik-másik darabját az egész világon játszották. Fontosabb művei: Szerencse fia (1908), Isteni szikra (1913); Kisasszony férje (1915), A védtelen nő (1925); Valaminek történni kell (Lakatos Lászlóval, 1929). <br /> Drégely Gáborról A Tettben jelent meg a Napló-rovatban egy rövid bejegyzés a szerző nevének feltüntetése nélkül. E glossza beszámol arról, hogy Drégely Gábor a Kisasszony férje című bohózata nyerte el az Akadémia Vojnits-díját, valamint a darabbal kapcsolatban egy plágiumvitáról is. Írója végül a színdarab eredetiségét védő Beöthy Lászlónak azt kívánja, „hogy még a Kisasszony férjénél is sok förtelmesebb tücsköt-bogarat szüljön neki Drégely Gábor pajkos elméje”. <br /> <br /> „Napló”. A Tett 2, 7. sz. (1916):120.</div>

BucsicsKatalin