Doesburg, Theo van - Revision history

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Theo van Doesburg to Doesburg, Theo van

2023-11-23T19:22:10Z

BucsicsKatalin moved page Theo van Doesburg to Doesburg, Theo van

BucsicsKatalin at 19:57, 30 September 2023

2023-09-30T19:57:35Z

BucsicsKatalin at 19:55, 30 September 2023

2023-09-30T19:55:10Z

BucsicsKatalin at 19:54, 30 September 2023

2023-09-30T19:54:05Z

BucsicsKatalin at 19:44, 30 September 2023

2023-09-30T19:44:38Z

BucsicsKatalin at 19:40, 30 September 2023

2023-09-30T19:40:47Z

BucsicsKatalin at 19:37, 30 September 2023

2023-09-30T19:37:50Z

BucsicsKatalin at 19:37, 30 September 2023

2023-09-30T19:37:36Z

BucsicsKatalin at 19:37, 30 September 2023

2023-09-30T19:37:15Z

BucsicsKatalin at 19:29, 30 September 2023

2023-09-30T19:29:39Z

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[[Item:Q336989|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ('''[[Item:Q22207|Utrecht]]''', 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''[[Item:Q336170|Piet Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''[[Item:Q45618|Huszár Vilmos]]<code>[[Huszár Vilmos|→]]</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.
-Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''[[Item:Q335809|Jean Arp]]'''pal'''<code>[[Hans Peter Wilhelm Arp|→]]</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.
+Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''[[Item:Q335809|Jean Arp]]'''pal'''<code>[[Hans Peter Wilhelm Arp|→]]</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>[[Tristan Tzara|→]]</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.
-A weimari Landesmuseum 1924-ben egyéni kiállítást rendezett van Doesburg munkáiból. Ugyanebben az évben '''Prágá'''ban'''<code>→</code>''', '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' és Hannoverben tartott előadásokat a modern irodalomról, a Bauhaus pedig kiadta ''Grundbegriffe der neuen gestaltenden'' ''Kuns''t ''(A neoplasztikus művészet alapfogalmai)'' című művét. Még ebben az évben együttműködött Arppal és '''Sophie Taeuber-Arp'''pal'''<code>→</code>''' a strasbourgi L’Aubette étterem-kabaré dekorációján.
+A weimari Landesmuseum 1924-ben egyéni kiállítást rendezett van Doesburg munkáiból. Ugyanebben az évben '''[[Item:Q22802|Prágá]]'''ban'''<code>→</code>''', '''[[Item:Q99|Bécs]]'''ben'''<code>→</code>''' és Hannoverben tartott előadásokat a modern irodalomról, a Bauhaus pedig kiadta ''Grundbegriffe der neuen gestaltenden'' ''Kuns''t ''(A neoplasztikus művészet alapfogalmai)'' című művét. Még ebben az évben együttműködött Arppal és '''Sophie Taeuber-Arp'''pal'''<code>→</code>''' a strasbourgi L’Aubette étterem-kabaré dekorációján.
 Van Doesburg 1924 körül tért vissza a festészethez, ekkor döntött úgy, hogy a dinamikus hatás fokozása érdekében bevezeti az átlót a kompozícióiba. Új megközelítését „elementarizmusnak” nevezte el, s hasonló című kiáltványával 1926-ban a De Stijl új szakaszát hirdette meg. Mondrian annyira helytelenítette a koncepciót, hogy szakított a De Stijllel. Van Doesburg 1929-ben visszatért Párizsba, és egy Meudon-Val-Fleury-i házon kezdett dolgozni van Eesterennel. Szintén ebben az évben adta ki az '''''Art concret<code>→</code>''''' első számát, az Art concret nevű párizsi csoport orgánumát. 1931-ben van Doesburg részt vett az Abstraction-Création egyesület megalakításában, egy olyan művészcsoportéban, amely a tiszta absztrakciót támogatta.

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[[Item:Q336989|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ('''[[Item:Q22207|Utrecht]]''', 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''[[Item:Q336170|Piet Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''[[Item:Q45618|Huszár Vilmos]]<code>[[Huszár Vilmos|→]]</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.
-Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''[[Item:Q335809|Jean Arp]]'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.
+Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''[[Item:Q335809|Jean Arp]]'''pal'''<code>[[Hans Peter Wilhelm Arp|→]]</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.
 A weimari Landesmuseum 1924-ben egyéni kiállítást rendezett van Doesburg munkáiból. Ugyanebben az évben '''Prágá'''ban'''<code>→</code>''', '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' és Hannoverben tartott előadásokat a modern irodalomról, a Bauhaus pedig kiadta ''Grundbegriffe der neuen gestaltenden'' ''Kuns''t ''(A neoplasztikus művészet alapfogalmai)'' című művét. Még ebben az évben együttműködött Arppal és '''Sophie Taeuber-Arp'''pal'''<code>→</code>''' a strasbourgi L’Aubette étterem-kabaré dekorációján.

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[[Item:Q336989|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ('''[[Item:Q22207|Utrecht]]''', 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''[[Item:Q336170|Piet Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''[[Item:Q45618|Huszár Vilmos]]<code>[[Huszár Vilmos|→]]</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.
-Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''Jean Arp'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.
+Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''[[Item:Q335809|Jean Arp]]'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.
 A weimari Landesmuseum 1924-ben egyéni kiállítást rendezett van Doesburg munkáiból. Ugyanebben az évben '''Prágá'''ban'''<code>→</code>''', '''Bécs'''ben'''<code>→</code>''' és Hannoverben tartott előadásokat a modern irodalomról, a Bauhaus pedig kiadta ''Grundbegriffe der neuen gestaltenden'' ''Kuns''t ''(A neoplasztikus művészet alapfogalmai)'' című művét. Még ebben az évben együttműködött Arppal és '''Sophie Taeuber-Arp'''pal'''<code>→</code>''' a strasbourgi L’Aubette étterem-kabaré dekorációján.

← Older revision		Revision as of 19:44, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q336989\|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ('''[[Item:Q22207\|Utrecht]]''', 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411\|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''[[Item:Q336170\|Piet Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240\|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud\|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''Huszár Vilmos<code>→</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.	+	'''[[Item:Q336989\|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ('''[[Item:Q22207\|Utrecht]]''', 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411\|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''[[Item:Q336170\|Piet Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240\|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud\|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''[[Item:Q45618\|Huszár Vilmos]]<code>[[Huszár Vilmos\|→]]</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.

	Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253\|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier\|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''Jean Arp'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.		Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253\|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier\|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''Jean Arp'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.

← Older revision		Revision as of 19:40, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q336989\|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ([[Item:~~Q338238~~\|'''~~Amersfoort''']]~~, 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411\|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''[[Item:Q336170\|Piet Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240\|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud\|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''Huszár Vilmos<code>→</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.	+	'''[[Item:Q336989\|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ('''[[Item:Q22207\|Utrecht]]''', 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411\|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''[[Item:Q336170\|Piet Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240\|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud\|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''Huszár Vilmos<code>→</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.

	Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253\|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier\|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''Jean Arp'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.		Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253\|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier\|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''Jean Arp'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.

← Older revision	Revision as of 19:22, 23 November 2023
(No difference)

← Older revision		Revision as of 19:37, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q336989\|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ([[Item:Q338238\|Amersfoort]], 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411\|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''[[Item:Q336170\|Piet Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240\|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud\|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''Huszár Vilmos<code>→</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.	+	'''[[Item:Q336989\|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ([[Item:Q338238\|'''Amersfoort''']], 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411\|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''[[Item:Q336170\|Piet Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240\|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud\|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''Huszár Vilmos<code>→</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.

	Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253\|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier\|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''Jean Arp'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.		Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253\|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier\|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''Jean Arp'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.

← Older revision		Revision as of 19:29, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q336989\|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ('''[[Item:Q22207\|Utrecht]]''', 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411\|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''Piet Mondrian<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240\|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud\|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''Huszár Vilmos<code>→</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.	+	'''[[Item:Q336989\|Theo van Doesburg]]''' (eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper, álnevei még: I. K. Bonset, Aldo Kamini) ('''[[Item:Q22207\|Utrecht]]''', 1883. augusztus 30. – '''[[Item:Q21411\|Davos]]''', 1931. március 7.) holland festő, építész, dekoratőr, író, költő, kritikus. A '''''De Stijl<code>→</code>''''' mozgalom és folyóirat vezetője. Többnyire a Theo van Doesburg művészi álnévet használta. Eredetileg színházi pályára készült, de 1900 körül a festészet felé fordult. Első festménykiállítását 1908-ban rendezték meg Hágában. '''Posztimpresszionista<code>→</code>''' és '''fauvista<code>→</code>''' stílusban dolgozott egészen 1915-ig, amikor felfedezte '''[[Item:Q336170\|Piet Mondrian]]<code>[[Piet Mondrian\|→]]</code>''' munkásságát, akinek hatására ő is geometrikus absztrakciókat alkotott: festményei a függőleges és vízszintes formák és az alapszínek szigorú használatával 1920 körülig nagyon hasonlítottak Mondrianéra. Az 1910-es évek elején verseket írt, és művészeti kritikusként is befutott. 1914 és 1916 között a holland hadseregben szolgált, ezt követően Leidenben telepedett le, és megkezdte együttműködését '''[[Item:Q337240\|J. J. P. Oud]]<code>[[Jacobus Johannes Pieter Oud\|→]]</code>''' és Jan Wils építészekkel. 1917-ben megalapították a De Stijl nevű avantgárd csoportot és az azonos nevű folyóiratot, amelynek további alapító tagjai voltak '''Huszár Vilmos<code>→</code>''', Piet Mondrian, Bart van der Leck és Georges Vantongerloo. Van Doesburg 1917-ben Oud Noordwijkerhoutban található De Vonk projektjének dekorációit készítette, ólomüveg ablakokat tervezett. Az építészekkel való együttműködése egész pályafutása során folytatódott, mivel további ólomüvegeket, padlólapokat és általános színterveket készített a számukra.

	Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253\|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier\|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''Jean Arp'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.		Van Doesburg 1920 körül elfordult a festészettől, és a De Stijl németországi és franciaországi népszerűsítésére összpontosított. 1921-ben Berlinbe és Weimarba látogatott, s 1923-ig a weimari Bauhausban tartott előadásokat. De Stijl-elméletei később hatással voltak '''[[Item:Q337253\|Le Corbusier]]<code>[[Le Corbusier\|→]]</code>''', '''Walter Gropius<code>→</code>''' és '''Ludwig Mies van der Rohe<code>→</code>''' építészetére. Németországi tartózkodása alatt van Doesburg érdeklődést mutatott a '''dadaista<code>→</code>''' művészet iránt, miután találkozott '''Kurt Schwitters<code>→</code>''' festőművésszel. I. K. Bonset álnéven 1923-ban dadaistaként kiállított Hollandiában, továbbá verseket is írt. 1922-ben kiadta a '''''Mécano<code>→</code>''''' című dadaista művészeti folyóiratot, ahol Kurt Schwittersszel, valamint '''Jean Arp'''pal'''<code>→</code>''', '''Tristan Tzará'''val'''<code>→</code>''' dolgozott együtt. (Az Aldo Camini álnevet is használta.) 1923-ban Gerrit Rietveld, van Doesburg és Cor van Eesteren építészeti terveit bemutató kiállításokat rendeztek Párizsban, illetve Léonce Rosenberg Galerie l’Effort Moderne nevű galériájában, majd 1924-ben az Ecole Spéciale d’Architecture-ben.