Csont Judit - Revision history

BucsicsKatalin at 17:10, 15 September 2023

2023-09-15T17:10:57Z

BucsicsKatalin at 11:26, 20 August 2023

2023-08-20T11:26:31Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:18, 18 August 2023

2023-08-18T13:18:48Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:18, 18 August 2023

2023-08-18T13:18:30Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:17, 18 August 2023

2023-08-18T13:17:49Z

HorváthMárjánovicsDiána at 13:24, 17 August 2023

2023-08-17T13:24:49Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Csont Judit''' (Ludmann (Ludman) Júlia, Czvechó Julianna/Júlia, Szántó Gyuláné/ Szántó Judit, írói-művészi álnevei: Csont Judith, Pál Judit) (Bp., 1903. janu..."

2023-08-17T13:24:32Z

Created page with "'''Csont Judit''' (Ludmann (Ludman) Júlia, Czvechó Julianna/Júlia, Szántó Gyuláné/ Szántó Judit, írói-művészi álnevei: Csont Judith, Pál Judit) (Bp., 1903. janu..."

New page

'''Csont Judit''' (Ludmann (Ludman) Júlia, Czvechó Julianna/Júlia, Szántó Gyuláné/ Szántó Judit, írói-művészi álnevei: Csont Judith, Pál Judit) (Bp., 1903. január 6. – Bp., 1963. április 25.), szavalóművész, költő. Leginkább József Attila élettársaként ismert. A ''Má''ba Csont Judit néven egyetlen verset publikál, s fontos szerepet játszik a magyarországi szavalókórus-művészet megteremtésében.

Proletárcsaládból származik. Előbb kozmetikusként dolgozik, egész fiatalon részt vesz a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején megismerkedik Szántó Gyulával (írói álneve: Hidas Antal), akivel a kommün bukása után 1920-ban Csehszlovákiába emigrál, majd összeházasodnak, egy lányuk születik. Részt vesz a kassai Proletkult megszervezésében, rendezvényein, illetve a Mácza János rendezte tömegjátékon 1922. május elsején. 1924-ben Hidas Antallal elválnak, Szántó Judit visszatér Budapestre, és ernyőkészítő munkásként tartja el magát és kislányát. Mint kultúpropagandista, szavalóművész Pál Judit néven bekapcsolódik az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedik meg József Attilával, hat évig élettársa. 1948-ban megbízzák a József Attila Múzeum megszervezésével, 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője. 1950-ben József Attila-díjat kap.

Csont Judit ''Jaj! Emberek…'' című költeménye 1922. március 15-én olvasható a ''Má''ban. (A következő számban találhatjuk viszont egy bizonyos Csont Ádám dadaista képversét ''Kivégeznek'' címmel: a név Szántó Gyulát/Hidas Antalt fedi, ebből a szempontból – de nem stílusukat tekintve – a két költemény párversnek tekinthető.) A Csont Judit név alatt szereplő, expresszionista-aktivista hangoltságú költemény csupa nagybetűvel van szedve, talán az erős érzelmi töltetet illusztrálandó. A vers értelmezhető úgy is, mint amely a Tanácsköztársaság bukását követő krízisről vagy az emigránsok élethelyzetéről szól (félelemről, elakadásérzésről), s mint ilyen, a testvériség eszméjét képviseli a baloldali gondolatot is propagáló aktivizmus szellemében; de ennél általánosabb egzisztenciális szorongás is kiérezhető belőle. Felkiáltásait, ritmusát tekintve az érzelmeket, indulatokat, hangulatokat követni szándékozó expresszionista versnyelv jellemző rá: az elakadást például ténylegesen elakadással, ismétlésekkel érzékelteti.

A Tanácsköztársaság bukása után férjével emigrálnak, és többszöri költözés után Kassán telepednek le egy időre, ahol Mácza János, és a ''Kassai Munkás'' – később: ''Munkás'' – körében mozognak, az e körül kialakuló proletkult mozgalomban, amely átmenetet jelent a tisztán munkásmozgalmi vonal és az avantgárd között. A kassai pártszervezet is csatlakozik a Prágában létrejött mozgalomhoz, és megalakítja saját csoportját, amelynek eseményeit, fórumait és „intézményeit” – munkásesteket, szavalóiskolát, analfabéta- és eszperantó-tanfolyamot, természettudományi és marxista előadásokat – Mácza János, Hidas Antal, Szántó Judit, Kassai Géza és mások szervezik. A munkásesteken verseket, Karinthy-, Čapek- és Upton Sinclair-jeleneteket, drámákat (Gorkij: ''Az anya'', Andrejev: ''Az eset'', Mácza: ''Emberek''), valamint rövidebb zeneszámokat adnak elő. Előadói stílusuk nem avantgárdnak tekinthető még avantgárd közvetítendő darab esetében sem, cél ugyanis, hogy legalább az interpretáció könnyítse a befogadást. Mácza János ''Emberek'' című, a naturalizmus és expresszionizmus határvidékére helyezhető darabját 1921 decemberében egy proletkult előadás keretében viszi színpadra a műkedvelő társulat, a háromszereplős darabban az anyát Szántó Judit játssza. Fellép továbbá Karinthy ''A bűvös szék'' című jelenetében is, s valószínűsíthetően más darabokban is.

A kassai proletkult szervezetnek az 1922. május elsejei ünnepségén kerül sor háromszáz fős tömegjátékára, Szántó Judit részt vállal ennek szervezésében, továbbá fellép magán az eseményen is. Miután férjétől elválik, visszatér Budapestre, ahol önéletrajza szerint egyik szervezője lesz a később megalakuló Magyarországi Szocialista Munkás Pártnak, munkája nagyobb részét szavalással és kórus betanítással folytatja. Pál Judit néven szólistaként belép Tamás Aladár munkáskórusába. A szavalókórus, melynek kezdeti tevékenységében részt vállalt Palasovszky Ödön, az ''Új Föld''-estek keretében mutatkozott be a Zeneakadémián. Szántó Judit jelentős közvetítő szerepet játszik a húszas évek közepén, amennyiben a kassai proletkult színpadi és kultúrmozgalmi tudását ő adhatta át az ekkor meginduló pesti szavalókórusok szervezőinek: megosztotta tapasztalatait, kezdeményező szerepet vállalt a próbákon. Szólistaként részt vállal az 1926. október 23-án megrendezett ''Új Föld''-est ''Balra mars'' című szavalókórus-bemutatóján is (Tamás Aladár adaptációja Majakovszkij ''Kékzubbonyosok'' című verse alapján), emellett valószínűleg szerepelt Tamás Aladár ''Üveglábakon jár a szél'' című kórusában is. Szántó Judit előadóművészi tevékenysége 1928-ig tart, azonban utána is tanít be kórusokat. (Emellett József Attila kórusversei – ''Szocialisták,'' ''Munkások'' – a 30-as évek elején minden bizonnyal a Szántó Judit révén megismert kórusmozgalom, a látogatott próbák, betanítások folyamán leszűrt tanulságok nyomán születnek meg).

Csont Judit. „Jaj! Emberek...”, ''Ma'' 7, 4. sz. (1922): 56.

[[Category:KASInet]]

@@ Line 9: / Line 9: @@
 A kassai proletkult szervezetnek az 1922. május elsejei ünnepségén kerül sor háromszáz fős tömegjátékára, Szántó Judit részt vállal ennek szervezésében, továbbá fellép magán az eseményen is. Miután férjétől elválik, visszatér Budapestre, ahol önéletrajza szerint egyik szervezője lesz a később megalakuló Magyarországi Szocialista Munkás Pártnak, munkája nagyobb részét szavalással és kórus betanítással folytatja. Pál Judit néven szólistaként belép '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q49654 Tamás Aladár]'''<code>→</code> munkáskórusába. A szavalókórus, melynek kezdeti tevékenységében részt vállalt '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q245039 Palasovszky Ödön]'''<code>→</code>, az '''''Új Föld''-estek<code>→</code>''' keretében mutatkozott be a Zeneakadémián.  Szántó Judit jelentős közvetítő szerepet játszik a húszas évek közepén, amennyiben a kassai proletkult színpadi és kultúrmozgalmi tudását ő adhatta át az ekkor meginduló pesti szavalókórusok szervezőinek: megosztotta tapasztalatait, kezdeményező szerepet vállalt a próbákon. Szólistaként részt vállal az 1926. október 23-án megrendezett ''Új Föld''-est ''Balra mars'' című szavalókórus-bemutatóján is (Tamás Aladár adaptációja Majakovszkij ''Kékzubbonyosok'' című verse alapján), emellett valószínűleg szerepelt Tamás Aladár ''Üveglábakon jár a szél'' című kórusában is. Szántó Judit előadóművészi tevékenysége 1928-ig tart, azonban utána is tanít be kórusokat. (Emellett József Attila kórusversei – ''Szocialisták,'' ''Munkások'' – a 30-as évek elején minden bizonnyal a Szántó Judit révén megismert kórusmozgalom, a látogatott próbák, betanítások folyamán leszűrt tanulságok nyomán születnek meg).
+Csont Judit. „Jaj! Emberek.…”, ''Ma'' 7, 4. sz. (1922): 56.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 11:26, 20 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Csont Judit''' (Ludmann [Ludman] Júlia, Czvechó Julianna/Júlia, Szántó Gyuláné/ Szántó Judit, írói-művészi álnevei: Csont Judith, Pál Judit) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1903. január 6. – Budapest, 1963. április 25.), szavalóművész, költő. Leginkább '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45728 József Attila]'''<code>→</code> élettársaként ismert. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ba<code>→</code> Csont Judit néven egyetlen verset publikál, s fontos szerepet játszik a magyarországi '''szavalókórus-művészet<code>→</code>''' megteremtésében.	+	'''[[Item:Q59984\|Csont Judit]]''' (Ludmann [Ludman] Júlia, Czvechó Julianna/Júlia, Szántó Gyuláné/ Szántó Judit, írói-művészi álnevei: Csont Judith, Pál Judit) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1903. január 6. – Budapest, 1963. április 25.), szavalóművész, költő. Leginkább '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45728 József Attila]'''<code>→</code> élettársaként ismert. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ba<code>→</code> Csont Judit néven egyetlen verset publikál, s fontos szerepet játszik a magyarországi '''szavalókórus-művészet<code>→</code>''' megteremtésében.

	Proletárcsaládból származik. Előbb kozmetikusként dolgozik, egész fiatalon részt vesz a munkásmozgalomban. A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' idején megismerkedik Szántó Gyulával (írói álneve: '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146172 Hidas Antal]'''<code>→</code>), akivel a kommün bukása után 1920-ban Csehszlovákiába emigrál, majd összeházasodnak, egy lányuk születik. Részt vesz a '''kassai<code>→</code>''' '''Proletkult<code>→</code>''' megszervezésében, rendezvényein, illetve a '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q56512 Mácza János]'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/M%C3%A1cza_J%C3%A1nos →]</code> rendezte tömegjátékon 1922. május elsején. 1924-ben Hidas Antallal elválnak, Szántó Judit visszatér Budapestre, és ernyőkészítő munkásként tartja el magát és kislányát. Mint kultúpropagandista, szavalóművész Pál Judit néven bekapcsolódik az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedik meg József Attilával, hat évig élettársa. 1948-ban megbízzák a József Attila Múzeum megszervezésével, 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője. 1950-ben József Attila-díjat kap.		Proletárcsaládból származik. Előbb kozmetikusként dolgozik, egész fiatalon részt vesz a munkásmozgalomban. A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' idején megismerkedik Szántó Gyulával (írói álneve: '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146172 Hidas Antal]'''<code>→</code>), akivel a kommün bukása után 1920-ban Csehszlovákiába emigrál, majd összeházasodnak, egy lányuk születik. Részt vesz a '''kassai<code>→</code>''' '''Proletkult<code>→</code>''' megszervezésében, rendezvényein, illetve a '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q56512 Mácza János]'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/M%C3%A1cza_J%C3%A1nos →]</code> rendezte tömegjátékon 1922. május elsején. 1924-ben Hidas Antallal elválnak, Szántó Judit visszatér Budapestre, és ernyőkészítő munkásként tartja el magát és kislányát. Mint kultúpropagandista, szavalóművész Pál Judit néven bekapcsolódik az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedik meg József Attilával, hat évig élettársa. 1948-ban megbízzák a József Attila Múzeum megszervezésével, 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője. 1950-ben József Attila-díjat kap.

← Older revision		Revision as of 13:18, 18 August 2023
Line 7:		Line 7:
	A Tanácsköztársaság bukása után férjével emigrálnak, és többszöri költözés után Kassán telepednek le egy időre, ahol Mácza János, és a ''Kassai Munkás'' – később: ''Munkás'' – körében mozognak, az e körül kialakuló proletkult mozgalomban, amely átmenetet jelent a tisztán munkásmozgalmi vonal és az avantgárd között. A kassai pártszervezet is csatlakozik a Prágában létrejött mozgalomhoz, és megalakítja saját csoportját, amelynek eseményeit, fórumait és „intézményeit” – munkásesteket, szavalóiskolát, analfabéta- és eszperantó-tanfolyamot, természettudományi és marxista előadásokat – Mácza János, Hidas Antal, Szántó Judit, Kassai Géza és mások szervezik. A munkásesteken verseket, Karinthy-, '''Čapek'''-<code>→</code> és Upton Sinclair-jeleneteket, drámákat ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334462 Gorkij]'''<code>→</code>: ''Az anya'', '''Andrejev<code>→</code>''': ''Az eset'', Mácza: ''Emberek''), valamint rövidebb zeneszámokat adnak elő. Előadói stílusuk nem avantgárdnak tekinthető még avantgárd közvetítendő darab esetében sem, cél ugyanis, hogy legalább az interpretáció könnyítse a befogadást. Mácza János ''Emberek'' című, a naturalizmus és expresszionizmus határvidékére helyezhető darabját 1921 decemberében egy proletkult előadás keretében viszi színpadra a műkedvelő társulat, a háromszereplős darabban az anyát Szántó Judit játssza. Fellép továbbá Karinthy ''A bűvös szék'' című jelenetében is, s valószínűsíthetően más darabokban is.		A Tanácsköztársaság bukása után férjével emigrálnak, és többszöri költözés után Kassán telepednek le egy időre, ahol Mácza János, és a ''Kassai Munkás'' – később: ''Munkás'' – körében mozognak, az e körül kialakuló proletkult mozgalomban, amely átmenetet jelent a tisztán munkásmozgalmi vonal és az avantgárd között. A kassai pártszervezet is csatlakozik a Prágában létrejött mozgalomhoz, és megalakítja saját csoportját, amelynek eseményeit, fórumait és „intézményeit” – munkásesteket, szavalóiskolát, analfabéta- és eszperantó-tanfolyamot, természettudományi és marxista előadásokat – Mácza János, Hidas Antal, Szántó Judit, Kassai Géza és mások szervezik. A munkásesteken verseket, Karinthy-, '''Čapek'''-<code>→</code> és Upton Sinclair-jeleneteket, drámákat ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334462 Gorkij]'''<code>→</code>: ''Az anya'', '''Andrejev<code>→</code>''': ''Az eset'', Mácza: ''Emberek''), valamint rövidebb zeneszámokat adnak elő. Előadói stílusuk nem avantgárdnak tekinthető még avantgárd közvetítendő darab esetében sem, cél ugyanis, hogy legalább az interpretáció könnyítse a befogadást. Mácza János ''Emberek'' című, a naturalizmus és expresszionizmus határvidékére helyezhető darabját 1921 decemberében egy proletkult előadás keretében viszi színpadra a műkedvelő társulat, a háromszereplős darabban az anyát Szántó Judit játssza. Fellép továbbá Karinthy ''A bűvös szék'' című jelenetében is, s valószínűsíthetően más darabokban is.

−	A kassai proletkult szervezetnek az 1922. május elsejei ünnepségén kerül sor háromszáz fős tömegjátékára, Szántó Judit részt vállal ennek szervezésében, továbbá fellép magán az eseményen is. Miután férjétől elválik, visszatér Budapestre, ahol önéletrajza szerint egyik szervezője lesz a később megalakuló Magyarországi Szocialista Munkás Pártnak, munkája nagyobb részét szavalással és kórus betanítással folytatja. Pál Judit néven szólistaként belép '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q49654 Tamás Aladár]'''<code>→</code> munkáskórusába. A szavalókórus, melynek kezdeti tevékenységében részt vállalt '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q245039 Palasovszky Ödön]'''<code>→</code>, az '''''Új Föld''-estek<code>→</code>''' keretében mutatkozott be a Zeneakadémián. Szántó Judit jelentős közvetítő szerepet játszik a húszas évek közepén, amennyiben a kassai proletkult színpadi és kultúrmozgalmi tudását ő adhatta át az ekkor meginduló pesti szavalókórusok szervezőinek: megosztotta tapasztalatait, kezdeményező szerepet vállalt a próbákon. Szólistaként részt vállal az 1926. október 23-án megrendezett ''Új Föld''-est ''Balra mars'' című szavalókórus-bemutatóján is (Tamás Aladár adaptációja Majakovszkij ''Kékzubbonyosok'' című verse alapján), emellett valószínűleg szerepelt Tamás Aladár ''Üveglábakon jár a szél'' című kórusában is. Szántó Judit előadóművészi tevékenysége 1928-ig tart, azonban utána is tanít be kórusokat. (Emellett József Attila kórusversei – ''Szocialisták,'' ''Munkások'' – a 30-as évek elején minden bizonnyal a Szántó Judit révén megismert kórusmozgalom, a látogatott próbák, betanítások folyamán leszűrt tanulságok nyomán születnek meg).	+	A kassai proletkult szervezetnek az 1922. május elsejei ünnepségén kerül sor háromszáz fős tömegjátékára, Szántó Judit részt vállal ennek szervezésében, továbbá fellép magán az eseményen is. Miután férjétől elválik, visszatér Budapestre, ahol önéletrajza szerint egyik szervezője lesz a később megalakuló Magyarországi Szocialista Munkás Pártnak, munkája nagyobb részét szavalással és kórus betanítással folytatja. Pál Judit néven szólistaként belép '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q49654 Tamás Aladár]'''<code>→</code> munkáskórusába. A szavalókórus, melynek kezdeti tevékenységében részt vállalt '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q245039 Palasovszky Ödön]'''<code>→</code>, az '''''Új Föld''-estek<code>→</code>''' keretében mutatkozott be a Zeneakadémián. Szántó Judit jelentős közvetítő szerepet játszik a húszas évek közepén, amennyiben a kassai proletkult színpadi és kultúrmozgalmi tudását ő adhatta át az ekkor meginduló pesti szavalókórusok szervezőinek: megosztotta tapasztalatait, kezdeményező szerepet vállalt a próbákon. Szólistaként részt vállal az 1926. október 23-án megrendezett ''Új Föld''-est ''Balra mars'' című szavalókórus-bemutatóján is (Tamás Aladár adaptációja Majakovszkij ''Kékzubbonyosok'' című verse alapján), emellett valószínűleg szerepelt Tamás Aladár ''Üveglábakon jár a szél'' című kórusában is. Szántó Judit előadóművészi tevékenysége 1928-ig tart, azonban utána is tanít be kórusokat. (Emellett József Attila kórusversei – ''Szocialisták,'' ''Munkások'' – a 30-as évek elején minden bizonnyal a Szántó Judit révén megismert kórusmozgalom, a látogatott próbák, betanítások folyamán leszűrt tanulságok nyomán születnek meg).

← Older revision		Revision as of 13:18, 18 August 2023
Line 7:		Line 7:
	A Tanácsköztársaság bukása után férjével emigrálnak, és többszöri költözés után Kassán telepednek le egy időre, ahol Mácza János, és a ''Kassai Munkás'' – később: ''Munkás'' – körében mozognak, az e körül kialakuló proletkult mozgalomban, amely átmenetet jelent a tisztán munkásmozgalmi vonal és az avantgárd között. A kassai pártszervezet is csatlakozik a Prágában létrejött mozgalomhoz, és megalakítja saját csoportját, amelynek eseményeit, fórumait és „intézményeit” – munkásesteket, szavalóiskolát, analfabéta- és eszperantó-tanfolyamot, természettudományi és marxista előadásokat – Mácza János, Hidas Antal, Szántó Judit, Kassai Géza és mások szervezik. A munkásesteken verseket, Karinthy-, '''Čapek'''-<code>→</code> és Upton Sinclair-jeleneteket, drámákat ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334462 Gorkij]'''<code>→</code>: ''Az anya'', '''Andrejev<code>→</code>''': ''Az eset'', Mácza: ''Emberek''), valamint rövidebb zeneszámokat adnak elő. Előadói stílusuk nem avantgárdnak tekinthető még avantgárd közvetítendő darab esetében sem, cél ugyanis, hogy legalább az interpretáció könnyítse a befogadást. Mácza János ''Emberek'' című, a naturalizmus és expresszionizmus határvidékére helyezhető darabját 1921 decemberében egy proletkult előadás keretében viszi színpadra a műkedvelő társulat, a háromszereplős darabban az anyát Szántó Judit játssza. Fellép továbbá Karinthy ''A bűvös szék'' című jelenetében is, s valószínűsíthetően más darabokban is.		A Tanácsköztársaság bukása után férjével emigrálnak, és többszöri költözés után Kassán telepednek le egy időre, ahol Mácza János, és a ''Kassai Munkás'' – később: ''Munkás'' – körében mozognak, az e körül kialakuló proletkult mozgalomban, amely átmenetet jelent a tisztán munkásmozgalmi vonal és az avantgárd között. A kassai pártszervezet is csatlakozik a Prágában létrejött mozgalomhoz, és megalakítja saját csoportját, amelynek eseményeit, fórumait és „intézményeit” – munkásesteket, szavalóiskolát, analfabéta- és eszperantó-tanfolyamot, természettudományi és marxista előadásokat – Mácza János, Hidas Antal, Szántó Judit, Kassai Géza és mások szervezik. A munkásesteken verseket, Karinthy-, '''Čapek'''-<code>→</code> és Upton Sinclair-jeleneteket, drámákat ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334462 Gorkij]'''<code>→</code>: ''Az anya'', '''Andrejev<code>→</code>''': ''Az eset'', Mácza: ''Emberek''), valamint rövidebb zeneszámokat adnak elő. Előadói stílusuk nem avantgárdnak tekinthető még avantgárd közvetítendő darab esetében sem, cél ugyanis, hogy legalább az interpretáció könnyítse a befogadást. Mácza János ''Emberek'' című, a naturalizmus és expresszionizmus határvidékére helyezhető darabját 1921 decemberében egy proletkult előadás keretében viszi színpadra a műkedvelő társulat, a háromszereplős darabban az anyát Szántó Judit játssza. Fellép továbbá Karinthy ''A bűvös szék'' című jelenetében is, s valószínűsíthetően más darabokban is.

−	A kassai proletkult szervezetnek az 1922. május elsejei ünnepségén kerül sor háromszáz fős tömegjátékára, Szántó Judit részt vállal ennek szervezésében, továbbá fellép magán az eseményen is. Miután férjétől elválik, visszatér Budapestre, ahol önéletrajza szerint egyik szervezője lesz a később megalakuló Magyarországi Szocialista Munkás Pártnak, munkája nagyobb részét szavalással és kórus betanítással folytatja. Pál Judit néven szólistaként belép '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q49654 Tamás Aladár]''' munkáskórusába. A szavalókórus, melynek kezdeti tevékenységében részt vállalt '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q245039 Palasovszky Ödön]'''<code>→</code>, az '''''Új Föld''-estek<code>→</code>''' keretében mutatkozott be a Zeneakadémián. Szántó Judit jelentős közvetítő szerepet játszik a húszas évek közepén, amennyiben a kassai proletkult színpadi és kultúrmozgalmi tudását ő adhatta át az ekkor meginduló pesti szavalókórusok szervezőinek: megosztotta tapasztalatait, kezdeményező szerepet vállalt a próbákon. Szólistaként részt vállal az 1926. október 23-án megrendezett ''Új Föld''-est ''Balra mars'' című szavalókórus-bemutatóján is (Tamás Aladár adaptációja Majakovszkij ''Kékzubbonyosok'' című verse alapján), emellett valószínűleg szerepelt Tamás Aladár ''Üveglábakon jár a szél'' című kórusában is. Szántó Judit előadóművészi tevékenysége 1928-ig tart, azonban utána is tanít be kórusokat. (Emellett József Attila kórusversei – ''Szocialisták,'' ''Munkások'' – a 30-as évek elején minden bizonnyal a Szántó Judit révén megismert kórusmozgalom, a látogatott próbák, betanítások folyamán leszűrt tanulságok nyomán születnek meg).	+	A kassai proletkult szervezetnek az 1922. május elsejei ünnepségén kerül sor háromszáz fős tömegjátékára, Szántó Judit részt vállal ennek szervezésében, továbbá fellép magán az eseményen is. Miután férjétől elválik, visszatér Budapestre, ahol önéletrajza szerint egyik szervezője lesz a később megalakuló Magyarországi Szocialista Munkás Pártnak, munkája nagyobb részét szavalással és kórus betanítással folytatja. Pál Judit néven szólistaként belép '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q49654 Tamás Aladár]'''<code>→</code> munkáskórusába. A szavalókórus, melynek kezdeti tevékenységében részt vállalt '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q245039 Palasovszky Ödön]'''<code>→</code>, az '''''Új Föld''-estek<code>→</code>''' keretében mutatkozott be a Zeneakadémián. Szántó Judit jelentős közvetítő szerepet játszik a húszas évek közepén, amennyiben a kassai proletkult színpadi és kultúrmozgalmi tudását ő adhatta át az ekkor meginduló pesti szavalókórusok szervezőinek: megosztotta tapasztalatait, kezdeményező szerepet vállalt a próbákon. Szólistaként részt vállal az 1926. október 23-án megrendezett ''Új Föld''-est ''Balra mars'' című szavalókórus-bemutatóján is (Tamás Aladár adaptációja Majakovszkij ''Kékzubbonyosok'' című verse alapján), emellett valószínűleg szerepelt Tamás Aladár ''Üveglábakon jár a szél'' című kórusában is. Szántó Judit előadóművészi tevékenysége 1928-ig tart, azonban utána is tanít be kórusokat. (Emellett József Attila kórusversei – ''Szocialisták,'' ''Munkások'' – a 30-as évek elején minden bizonnyal a Szántó Judit révén megismert kórusmozgalom, a látogatott próbák, betanítások folyamán leszűrt tanulságok nyomán születnek meg).

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Csont Judit''' (Ludmann [Ludman] Júlia, Czvechó Julianna/Júlia, Szántó Gyuláné/ Szántó Judit, írói-művészi álnevei: Csont Judith, Pál Judit) (Bp., 1903. január 6. – Bp., 1963. április 25.),  szavalóművész, költő. Leginkább József Attila élettársaként ismert. A ''Má''ba Csont Judit néven egyetlen verset publikál, s fontos szerepet játszik a magyarországi szavalókórus-művészet megteremtésében.
+'''Csont Judit''' (Ludmann [Ludman] Júlia, Czvechó Julianna/Júlia, Szántó Gyuláné/ Szántó Judit, írói-művészi álnevei: Csont Judith, Pál Judit) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q93 Budapest]''', 1903. január 6. – Budapest, 1963. április 25.),  szavalóművész, költő. Leginkább '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45728 József Attila]'''<code>→</code> élettársaként ismert. A '''''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q336957 Má]'''''ba<code>→</code> Csont Judit néven egyetlen verset publikál, s fontos szerepet játszik a magyarországi '''szavalókórus-művészet<code>→</code>''' megteremtésében.
-Proletárcsaládból származik. Előbb kozmetikusként dolgozik, egész fiatalon részt vesz a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején megismerkedik Szántó Gyulával (írói álneve: Hidas Antal), akivel a kommün bukása után 1920-ban Csehszlovákiába emigrál, majd összeházasodnak, egy lányuk születik. Részt vesz a kassai Proletkult megszervezésében, rendezvényein, illetve a Mácza János rendezte tömegjátékon 1922. május elsején. 1924-ben Hidas Antallal elválnak, Szántó Judit visszatér Budapestre, és ernyőkészítő munkásként tartja el magát és kislányát. Mint kultúpropagandista, szavalóművész Pál Judit néven bekapcsolódik az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedik meg József Attilával, hat évig élettársa. 1948-ban megbízzák a József Attila Múzeum megszervezésével, 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője. 1950-ben József Attila-díjat kap.
+Proletárcsaládból származik. Előbb kozmetikusként dolgozik, egész fiatalon részt vesz a munkásmozgalomban. A '''Tanácsköztársaság<code>→</code>''' idején megismerkedik Szántó Gyulával (írói álneve: '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q146172 Hidas Antal]'''<code>→</code>), akivel a kommün bukása után 1920-ban Csehszlovákiába emigrál, majd összeházasodnak, egy lányuk születik. Részt vesz a '''kassai<code>→</code>''' '''Proletkult<code>→</code>''' megszervezésében, rendezvényein, illetve a '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q56512 Mácza János]'''<code>[https://itidata.abtk.hu/wiki/M%C3%A1cza_J%C3%A1nos →]</code> rendezte tömegjátékon 1922. május elsején. 1924-ben Hidas Antallal elválnak, Szántó Judit visszatér Budapestre, és ernyőkészítő munkásként tartja el magát és kislányát. Mint kultúpropagandista, szavalóművész Pál Judit néven bekapcsolódik az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedik meg József Attilával, hat évig élettársa. 1948-ban megbízzák a József Attila Múzeum megszervezésével, 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője. 1950-ben József Attila-díjat kap.
 Csont Judit ''Jaj! Emberek…'' című költeménye 1922. március 15-én olvasható a ''Má''ban. (A következő számban találhatjuk viszont egy bizonyos Csont Ádám dadaista képversét ''Kivégeznek'' címmel: a név Szántó Gyulát/Hidas Antalt fedi, ebből a szempontból – de nem stílusukat tekintve – a két költemény párversnek tekinthető.) A Csont Judit név alatt szereplő, expresszionista-aktivista hangoltságú költemény csupa nagybetűvel van szedve, talán az erős érzelmi töltetet illusztrálandó. A vers értelmezhető úgy is, mint amely a Tanácsköztársaság bukását követő krízisről vagy az emigránsok élethelyzetéről szól (félelemről, elakadásérzésről), s mint ilyen, a testvériség eszméjét képviseli a baloldali gondolatot is propagáló aktivizmus szellemében; de ennél általánosabb egzisztenciális szorongás is kiérezhető belőle. Felkiáltásait, ritmusát tekintve az érzelmeket, indulatokat, hangulatokat követni szándékozó expresszionista versnyelv jellemző rá: az elakadást például ténylegesen elakadással, ismétlésekkel érzékelteti.
-A Tanácsköztársaság bukása után férjével emigrálnak, és többszöri költözés után Kassán telepednek le egy időre, ahol Mácza János, és a ''Kassai Munkás'' – később: ''Munkás'' – körében mozognak, az e körül kialakuló proletkult mozgalomban, amely átmenetet jelent a tisztán munkásmozgalmi vonal és az avantgárd között. A kassai pártszervezet is csatlakozik a Prágában létrejött mozgalomhoz, és megalakítja saját csoportját, amelynek eseményeit, fórumait és „intézményeit” – munkásesteket, szavalóiskolát, analfabéta- és eszperantó-tanfolyamot, természettudományi és marxista előadásokat – Mácza János, Hidas Antal, Szántó Judit, Kassai Géza és mások szervezik. A munkásesteken verseket, Karinthy-, Čapek- és Upton Sinclair-jeleneteket, drámákat (Gorkij: ''Az anya'', Andrejev: ''Az eset'', Mácza: ''Emberek''), valamint rövidebb zeneszámokat adnak elő. Előadói stílusuk nem avantgárdnak tekinthető még avantgárd közvetítendő darab esetében sem, cél ugyanis, hogy legalább az interpretáció könnyítse a befogadást. Mácza János ''Emberek'' című, a naturalizmus és expresszionizmus határvidékére helyezhető darabját 1921 decemberében egy proletkult előadás keretében viszi színpadra a műkedvelő társulat, a háromszereplős darabban az anyát Szántó Judit játssza. Fellép továbbá Karinthy ''A bűvös szék'' című jelenetében is, s valószínűsíthetően más darabokban is.
+A Tanácsköztársaság bukása után férjével emigrálnak, és többszöri költözés után Kassán telepednek le egy időre, ahol Mácza János, és a ''Kassai Munkás'' – később: ''Munkás'' – körében mozognak, az e körül kialakuló proletkult mozgalomban, amely átmenetet jelent a tisztán munkásmozgalmi vonal és az avantgárd között. A kassai pártszervezet is csatlakozik a Prágában létrejött mozgalomhoz, és megalakítja saját csoportját, amelynek eseményeit, fórumait és „intézményeit” – munkásesteket, szavalóiskolát, analfabéta- és eszperantó-tanfolyamot, természettudományi és marxista előadásokat – Mácza János, Hidas Antal, Szántó Judit, Kassai Géza és mások szervezik. A munkásesteken verseket, Karinthy-, '''Čapek'''-<code>→</code> és Upton Sinclair-jeleneteket, drámákat ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q334462 Gorkij]'''<code>→</code>: ''Az anya'', '''Andrejev<code>→</code>''': ''Az eset'', Mácza: ''Emberek''), valamint rövidebb zeneszámokat adnak elő. Előadói stílusuk nem avantgárdnak tekinthető még avantgárd közvetítendő darab esetében sem, cél ugyanis, hogy legalább az interpretáció könnyítse a befogadást. Mácza János ''Emberek'' című, a naturalizmus és expresszionizmus határvidékére helyezhető darabját 1921 decemberében egy proletkult előadás keretében viszi színpadra a műkedvelő társulat, a háromszereplős darabban az anyát Szántó Judit játssza. Fellép továbbá Karinthy ''A bűvös szék'' című jelenetében is, s valószínűsíthetően más darabokban is.
-A kassai proletkult szervezetnek az 1922. május elsejei ünnepségén kerül sor háromszáz fős tömegjátékára, Szántó Judit részt vállal ennek szervezésében, továbbá fellép magán az eseményen is. Miután férjétől elválik, visszatér Budapestre, ahol önéletrajza szerint egyik szervezője lesz a később megalakuló Magyarországi Szocialista Munkás Pártnak, munkája nagyobb részét szavalással és kórus betanítással folytatja. Pál Judit néven szólistaként belép Tamás Aladár munkáskórusába. A szavalókórus, melynek kezdeti tevékenységében részt vállalt Palasovszky Ödön, az ''Új Föld''-estek keretében mutatkozott be a Zeneakadémián.  Szántó Judit jelentős közvetítő szerepet játszik a húszas évek közepén, amennyiben a kassai proletkult színpadi és kultúrmozgalmi tudását ő adhatta át az ekkor meginduló pesti szavalókórusok szervezőinek: megosztotta tapasztalatait, kezdeményező szerepet vállalt a próbákon. Szólistaként részt vállal az 1926. október 23-án megrendezett ''Új Föld''-est ''Balra mars'' című szavalókórus-bemutatóján is (Tamás Aladár adaptációja Majakovszkij ''Kékzubbonyosok'' című verse alapján), emellett valószínűleg szerepelt Tamás Aladár ''Üveglábakon jár a szél'' című kórusában is. Szántó Judit előadóművészi tevékenysége 1928-ig tart, azonban utána is tanít be kórusokat. (Emellett József Attila kórusversei – ''Szocialisták,'' ''Munkások'' – a 30-as évek elején minden bizonnyal a Szántó Judit révén megismert kórusmozgalom, a látogatott próbák, betanítások folyamán leszűrt tanulságok nyomán születnek meg).
+A kassai proletkult szervezetnek az 1922. május elsejei ünnepségén kerül sor háromszáz fős tömegjátékára, Szántó Judit részt vállal ennek szervezésében, továbbá fellép magán az eseményen is. Miután férjétől elválik, visszatér Budapestre, ahol önéletrajza szerint egyik szervezője lesz a később megalakuló Magyarországi Szocialista Munkás Pártnak, munkája nagyobb részét szavalással és kórus betanítással folytatja. Pál Judit néven szólistaként belép '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q49654 Tamás Aladár]''' munkáskórusába. A szavalókórus, melynek kezdeti tevékenységében részt vállalt '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q245039 Palasovszky Ödön]'''<code>→</code>, az '''''Új Föld''-estek<code>→</code>''' keretében mutatkozott be a Zeneakadémián.  Szántó Judit jelentős közvetítő szerepet játszik a húszas évek közepén, amennyiben a kassai proletkult színpadi és kultúrmozgalmi tudását ő adhatta át az ekkor meginduló pesti szavalókórusok szervezőinek: megosztotta tapasztalatait, kezdeményező szerepet vállalt a próbákon. Szólistaként részt vállal az 1926. október 23-án megrendezett ''Új Föld''-est ''Balra mars'' című szavalókórus-bemutatóján is (Tamás Aladár adaptációja Majakovszkij ''Kékzubbonyosok'' című verse alapján), emellett valószínűleg szerepelt Tamás Aladár ''Üveglábakon jár a szél'' című kórusában is. Szántó Judit előadóművészi tevékenysége 1928-ig tart, azonban utána is tanít be kórusokat. (Emellett József Attila kórusversei – ''Szocialisták,'' ''Munkások'' – a 30-as évek elején minden bizonnyal a Szántó Judit révén megismert kórusmozgalom, a látogatott próbák, betanítások folyamán leszűrt tanulságok nyomán születnek meg).

← Older revision		Revision as of 13:24, 17 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Csont Judit''' (Ludmann (Ludman) Júlia, Czvechó Julianna/Júlia, Szántó Gyuláné/ Szántó Judit, írói-művészi álnevei: Csont Judith, Pál Judit) (Bp., 1903. január 6. – Bp., 1963. április 25.), szavalóművész, költő. Leginkább József Attila élettársaként ismert. A ''Má''ba Csont Judit néven egyetlen verset publikál, s fontos szerepet játszik a magyarországi szavalókórus-művészet megteremtésében.	+	'''Csont Judit''' (Ludmann [Ludman] Júlia, Czvechó Julianna/Júlia, Szántó Gyuláné/ Szántó Judit, írói-művészi álnevei: Csont Judith, Pál Judit) (Bp., 1903. január 6. – Bp., 1963. április 25.), szavalóművész, költő. Leginkább József Attila élettársaként ismert. A ''Má''ba Csont Judit néven egyetlen verset publikál, s fontos szerepet játszik a magyarországi szavalókórus-művészet megteremtésében.

	Proletárcsaládból származik. Előbb kozmetikusként dolgozik, egész fiatalon részt vesz a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején megismerkedik Szántó Gyulával (írói álneve: Hidas Antal), akivel a kommün bukása után 1920-ban Csehszlovákiába emigrál, majd összeházasodnak, egy lányuk születik. Részt vesz a kassai Proletkult megszervezésében, rendezvényein, illetve a Mácza János rendezte tömegjátékon 1922. május elsején. 1924-ben Hidas Antallal elválnak, Szántó Judit visszatér Budapestre, és ernyőkészítő munkásként tartja el magát és kislányát. Mint kultúpropagandista, szavalóművész Pál Judit néven bekapcsolódik az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedik meg József Attilával, hat évig élettársa. 1948-ban megbízzák a József Attila Múzeum megszervezésével, 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője. 1950-ben József Attila-díjat kap.		Proletárcsaládból származik. Előbb kozmetikusként dolgozik, egész fiatalon részt vesz a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején megismerkedik Szántó Gyulával (írói álneve: Hidas Antal), akivel a kommün bukása után 1920-ban Csehszlovákiába emigrál, majd összeházasodnak, egy lányuk születik. Részt vesz a kassai Proletkult megszervezésében, rendezvényein, illetve a Mácza János rendezte tömegjátékon 1922. május elsején. 1924-ben Hidas Antallal elválnak, Szántó Judit visszatér Budapestre, és ernyőkészítő munkásként tartja el magát és kislányát. Mint kultúpropagandista, szavalóművész Pál Judit néven bekapcsolódik az MSZMP tevékenységébe. 1928-ban ismerkedik meg József Attilával, hat évig élettársa. 1948-ban megbízzák a József Attila Múzeum megszervezésével, 1955-től a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője. 1950-ben József Attila-díjat kap.