Cserna Andor - Revision history

BucsicsKatalin at 14:50, 23 January 2025

2025-01-23T14:50:13Z

BucsicsKatalin at 14:50, 23 January 2025

2025-01-23T14:50:00Z

BucsicsKatalin at 14:49, 23 January 2025

2025-01-23T14:49:30Z

BucsicsKatalin: Created page with "Csorba Géza (születési neve: Donner Géza) (Liptóújvár, 1892. júl. 27. – Budapest, 1974. dec. 27.): szobrász, Kossuth-díjas (1950), érdemes művész (1961), kivál..."

2025-01-23T14:48:46Z

Created page with "Csorba Géza (születési neve: Donner Géza) (Liptóújvár, 1892. júl. 27. – Budapest, 1974. dec. 27.): szobrász, Kossuth-díjas (1950), érdemes művész (1961), kivál..."

New page

Csorba Géza (születési neve: Donner Géza) (Liptóújvár, 1892. júl. 27. – Budapest, 1974. dec. 27.): szobrász, Kossuth-díjas (1950), érdemes művész (1961), kiváló művész (1971). Kisplasztikákat, szobrokat, síremlékeket, emlékműveket is készített. Előbb Stróbl Alajos tanítványa volt, majd bekerült a budapesti iparművészeti iskolába. A Képzőművészeti Főiskolán Strobl Alajosnál és Radnai Bélánál tanult, ám tanulmányait nem fejezte be. Ez évben Rónai Dénes fényképész műtermében gyűjteményes kiállítást rendezett. Rövidebb ideig kőfaragóként dolgozott. 1916-tól a Hetek csoport tagja. 1917-ben, 1923-ban, 1928-ban és 1931-ben egyéni kiállításon mutatta be műveit Budapesten. 1917-ben Párizsban járt tanulmányúton, 1931-tól szinte az összes, magyar művészeteket bemutató, külföldi csoportos tárlaton szerepelt.
Nagyvonalú, zárt formák jellemzik, drámai feszültség alkotásait, többnyire kőből faragott szobrait. Szobrai olykor patetikusak, máskor fegyelmezetten klasszicizálók, miközben sikerült megragadnia modelljei egyéni, személyes vonásait is.
Számos író, költő (Babits Mihály, Móricz Zsigmond, József Attila) közeli, jó ismerőse, Ady Endrével szoros barátságot ápolt, és számos alkalommal megörökítette az alakját. Már 1914-ben megmintázta, lerajzolta a halottas ágyán, halotti maszkot készített róla. Legismertebb műve Ady síremléke, amelyet1930-ban állították fel a Kerepesi temetőben. 1937-ben készítette el emléktáblát készített a Három holló vendéglő falára. Az általa készített Ady mellszobrot a városligeti Művészsétányon, a költő monumentális szobrát a Liszt Ferenc téren állították fel.
Másokat is megörökített: Kőrösi Csoma Sándor (1933, Az örök vándor), Madách-síremlék, Pethes-síremlék, Gombaszögi Frida portréja, Bartók, Babits, József Attila szobrai, valamint feldolgozott más témákat is: Napozó, Édesanyám.
A Mába 1917-ben Kassák írt a Nemzeti Szalon szervezte, fiatal képzőművészeket (a Heteket) bemutató csoportos tárlatáról, amelyen mások mellett – Nemes Lampérth József, Kmetty János, Dobrovits Péter, Diner Dénes Rezső, Schönberger Armand, Erős Andor – Csorba Géza is kiállított. Csorbát Kassák naturalistának és felkészületlennek tartja, s úgy véli, Akt című (Adyt ábrázoló) alkotása nem ér fel a modell művészi nagyságához.

KASSÁK Lajos. „Nemzeti Szalon: Fiatalok csoportkiállítása”. Ma 2, 9. sz. (1917): 146–147.
MÓRICZ Zsigmond. „Csorba Géza magyar pantheonja”. In MÓRICZ Zsigmond. Irodalomról, művészetről. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959.

@@ Line 3: / Line 3: @@
 ''A Tett'' 1916-os internacionális számában megjelent Irwin Shaw-fordítása ''Impresszionizmus'' címmel, amelyben a szerző az impresszionizmus szerepét vizsgálja, úgy az általa fontosnak és meghatározó jelentőségűnek tartott művészekét (Whistler, Monet), mint a tehetségtelen, és emiatt mesterségbeli tudásuk hiányosságait az irányzat jellegzetességeivel elleplező kontárokét.
-Shaw, Bernard. „Impresszionizmus”. Ford. Cserna Andor. ''A Tett'', Internacionális szám (1916. aug. 1.).: 298–300.
+Shaw, Bernard. „Impresszionizmus”. Ford. Cserna Andor. ''A Tett'', Internacionális szám (1916. aug. 1.): 298–300.
 [[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Cserna Andor (születési neve: Grünfeld Ármin) (Budapest, 1885. ápr. 24. – Budapest, 1933. márc. 23.):'''zenekritikus, író, műfordító. Pályáját a függetlenségi ''Egyetértés''nél kezdte, majd a polgári radikális ''Világ''szerkesztőségébe került. Volt rendőri riporter, törvényszéki és parlamenti tudósító. 1911-ben megalapította és szerkesztette az ''Auróra'' című lapot, mely később a [[Nyolcak]] hivatalos lapjának számított. 1913-tól Az ''Est'' szerkesztőségi titkára, később zenei rovatvezetője, egyik legjelentősebb zenekritikusa. Szerkesztette a ''Magyar Bélyegújság''ot (1919) és a ''Szöveges Színlapot'' (1927-től). Kritikai munkásságán kívül több zenei tárgyú könyvet írt, műfordításai (többek között: Heinrich Heine, Barbusse, Wagner, E. T. A. Hoffmann, Stendhal,Romain Rolland, Oscar Wilde ) jelentek meg, valamint a következő önálló kötetei: egy tanulmány Richard Strauss ''Salomé''-járól, 1906-ban a legelső tanulmány Wagner ''Parsifal''járól, ezenkívül összeállította a Wilde-, Beethoven-, France- és Tolsztoj-breviáriumot.
+'''Cserna Andor (születési neve: Grünfeld Ármin) (Budapest, 1885. ápr. 24. – Budapest, 1933. márc. 23.):'''zenekritikus, író, műfordító. Pályáját a függetlenségi ''Egyetértés''nél kezdte, majd a polgári radikális ''Világ''szerkesztőségébe került. Volt rendőri riporter, törvényszéki és parlamenti tudósító. 1911-ben megalapította és szerkesztette az ''Auróra'' című lapot, mely később a [[Nyolcak]] hivatalos lapjának számított. 1913-tól Az ''Est'' szerkesztőségi titkára, később zenei rovatvezetője, egyik legjelentősebb zenekritikusa. Szerkesztette a ''Magyar Bélyegújság''ot (1919) és a ''Szöveges Színlapot'' (1927-től). Kritikai munkásságán kívül több zenei tárgyú könyvet írt, műfordításai (többek között: Heinrich Heine, Barbusse, Wagner, E. T. A. Hoffmann, Stendhal,Romain Rolland, Oscar Wilde ) jelentek meg, valamint a következő önálló kötetei: egy tanulmány Richard Strauss ''Salomé''járól, 1906-ban a legelső tanulmány Wagner ''Parsifal''járól, ezenkívül összeállította a Wilde-, Beethoven-, France- és Tolsztoj-breviáriumot.
 ''A Tett'' 1916-os internacionális számában megjelent Irwin Shaw-fordítása ''Impresszionizmus'' címmel, amelyben a szerző az impresszionizmus szerepét vizsgálja, úgy az általa fontosnak és meghatározó jelentőségűnek tartott művészekét (Whistler, Monet), mint a tehetségtelen, és emiatt mesterségbeli tudásuk hiányosságait az irányzat jellegzetességeivel elleplező kontárokét.
 Shaw, Bernard. „Impresszionizmus”. Ford. Cserna Andor. ''A Tett'', Internacionális szám (1916. aug. 1.).: 298–300.